Szolnok Megyei Néplap, 1958. július (9. évfolyam, 154-180. szám)

1958-07-10 / 162. szám

1958. július 10. SZÓI,KOK MFOVEI NtPLAF 3 A BARÁTSÁG JELENTÉSE TÖBBSZÁZ ÉNEKES ajkán nács, a népfront, a földműves­szövetkezetek és más szervek például saját költségükre kon­sendültek fel a múlt hó else- én a barátság dalai. Közel tíz­ezer embert mozgattak meg egy éléven keresztül a Felszabadu­lj Kulturális Verseny' rendez­vényei. Szovjet túristacsoportok árják a megyét és találkoznak iok munkással és paraszttal. A tülönböző városokban élő szöv­et elvtársak teadélutánokon is- nerkednék magyar barátaik­kal. Gyári kultúrtermekben nunkások, mérnökök gyönyör­vödnek Puskin és Majakovszkij lalhatatlan költeményeiben. És íz a szerv, amely mindezeket rendezi, mozgatja, szerényen Dújik meg a meghívókon né- rjany betű mögött: MSZBT; A Magyar-Szovjet Baráti Tár­saságnak megyénkben komoly hagyományai vannak; Sokat tett már 1956-ig is. De igazi je­lentőségéiben azóta bontakozott ki amióta az ellenforradalom kígyóit eltaposva; újra felemel­tük a fejünket; e* 1957 elején óriási nehézségek között indult el a mozgalom. De országos vi­szonylatban mégis elsőnek áll­tak talpra a megye szervezetei, és elsőnek kezdték hirdetni egy mesterségesen és alattomosan szított tömeghangulattal szem­ben a Szovjetunió igazságát, a barátság szent és sérthetetlen eszméjét. Mindezek a gondolatok akkor merültek fel bennünk, amikor az MSZBT megyei elnökségé­nek II. negyedévi jelentését for­gatjuk. Eredményekről, tervek­ről és hibákról egyaránt beszél a jelentés. Elmondja elsősor­ban, hogy a párt segítségével nagyott lépett előre a munka. Népesednek a különböző szer­vezetek által rendezett estek, 'összejövetelek, megmozdulások; Igen sokat köszönhetünk a szovjet párt- és kormánykül­döttség látogatásának. Hruscsov elvtárs egyéniségének személyi varázsa is sokakat nyert meg a magyar szovjet barátság ügyének. A megyei nagyaktí­ván, ahol közel 300 fő vett részt, büszkén állapíthatták meg, hogy erősödnek az MSZBT tö­megkapcsolatai; A párt, a ta­krét megbízással küldték el ak­tivistáikat erre a nagyaktívára, hogy szorosabbra fűzzék kap­csolataikat a társasággal. SOKAT lendített a társaság munkáján az országos aktíva­értekezlet is, amelyen egész sor igen jelentős elvi kérdést tisz­táztak; Elsősorban azt, hogy a magyar-szovjet barátság moz­galmának feladata a népünkben élő baráti érzelmeket politikai szemléletté fejleszteni. Célul tűzte ki ez az értekezlet, hogy ne olyan esteket rendezzünk, amelyek „külön“ szólnak a ba­rátságról. hanem tegyük a ba­rátság gondolatát minden olyan rendezvény, megmozdulás, kez­deményezés alapvető politikai tartalmává, amelyet a társada­lom támogat. Egyik legérdeke­sebb pontja a nagyaktíva hatá­rozatának, hogy a barátságot nem elsősorban ünnepségekkel, hanem a hétköznap gyakorlatá­ban kell ápolni és megmutatni. Ezért azt a konkrét tanácsot adják, hogy semmiképpen se szűkítsék le kis körre a barát­ságot építő munkát az egyes megyei szervezetek, és ne is siettessék. Inkább negyedannyi, de vonzó és tartalmas rendez­vényt adjanak. Megyénk lelkes MSZBT akti­vistái ezeknek az útmutatások­nak nyomán haladnak és dol­goznak. Az értekezlet határo­zata megemlíti ugyan a mi me­gyénket, mint olyant, amely élenjár a lelkes munkában, ugyanakkor azonban nem tö­rekszik a tömegkapcsolatok szélesítésére. A barátsági mun­ka eredményei arról győznek meg minket, hogy ez nem egé­szen így van. Ha többet is te­hetett volna a megyei szervezet a szervezeti munka kiépítése terén, annyi bizonyos, hogy igen sokat búzgólkodtak a tö­megek megnyeréséért. Itt első­sorban a kultúrális szakosztály munkáját kell dicseiden meg­említeni, amely megrendezte a Felszabadulási Kultúrális Se­regszemlét, majd a Magyar- Szovjet Kulturális Hetet. Ezen­kívül 27 helyen rendeztek ki­állításokat, amelyeket mintegy 40 ezer ember nézett meg. A 11 ankéttal összekötött filmvetíté­sen közel 2500-an vettek részt. Az irodalmi- és művészeti bri­gád 14 esetben rendezett iro­dalmi estet. A kulturális ér­deklődésre mi sem jellemzőbb, mint a mezőtúri Majakovszkij- József Attila est, amelyen hat- százan vettek részt, pedig ko­moly belépődíjat kellett fizet­ni. A többi szakosztályok is igen sok politikai és szakmai tárgyú előadást tartottak, szá­mos résztvevővel. TERMÉSZETESEN a társu­lat nem elégedhet meg azzal, hogy rendezvényeket tart. Ki kell építenie szorosabb kapcso­latait a különböző tömegszer­vezetekkel, mert ezen a téren — bár voltak eredmények, mégis talán a leggyengébbnek mondható a tagság eddigi mun­kája. Nagy jelentőségű kezde­ményezés ezen a téren, hogy a földszöv., a népfront, a tanács és egyéb szervezetek vállalták, hegy a saját munkaterületükön belül segítenek megalakítani a Magyar-Szovjet Barátsági Köröket, és minden segítséget megadnak, hogy azok folyama­tosan jó munkát végezhesse­nek. Ennek a kezdeményezés­nek a jelentőségét még felmér­ni is nehéz. Hozzá fog járulni ez a kezdeményezés ahhoz, hogy a körök munkájában he­lyenként még mutatkozó befe- léfcrdulás, elzárkózás végleg megszűnjön, és a megye legszé­lesebb munkás- és paraszttö­megei tudatos harcosaivá vál­janak a magyar-szovjet barát­ság ügyének. Való igaz, hogy Jfcövettünk el hibákat. Valahogy úgy érez­tük, hogy a magyar-szovjet ba­rátságról csak különböző ünne­peken, évfordulókon illik és szükséges beszélni. Kérjük’ és kívánjuk megyénk minden MSZBT aktivistájától, úgy dol­gozzék, hogy a barátság olyan természetes tudatformája, le­gyen megyénk minden dolgozó­jának, mint a munka, vagy mint a levegő, amelyet beléleg­zünk. SZÉP EREDMÉNYT HOZOTT A NAPOSCSIBE-AKCIÓ Dolgozó népünk húsellátásá­nak, baromfíexportunk kiszélesí­tésének érdekében egyaránt fon­tos, hogy termelőszövetkezete­inkben mielőbb megvalósuljon a virágzó, nagyüzemi baromfite­nyésztés. Az ellenforradalom előtt me­gyei tsz-eink 80 százaléka foglal­kozott baromfitenyésztéssel. 1956 észen a baromfi volt az első, amit kiosztottak, vagy a piacon értékesítettek, Tavaly tavasszal csak igen ke­vés közös gazdaság foglalko- kozott baromfitenyésztéssel; a rendelkezésre álló férőhelyek csupán 39 százalékban voltak kihasználva. A tsz-ek különböző okokra va­ló hivatkozással nem vállalkoz­tak tenyésztésre. Annak érdekében, hogy fellen­dítsük a megyei baromfitenyész­tést, már 1957 őszén megkezd­tük a szélesebb körű felvilágosí­tó munkát. Értünk el ugyan eredményeket, de nem kielégítő mértékben. Döntő változást ho­zott az idén megjelent 3004-es kormányhatározat, majd az azt követő megyei értekezlet. A 3004-es kormányhatározat­ban foglaltak alapján Szolnok megyére 60 ezer naposcsibe és 3 ezer előnevelt csirke jutott. Az akciós csibéket jóhírnevű barom­fi törzs tenyésztő állami gazdasá­gok szállították. Az érdeklődés felülmúlta várakozásunkat: má­jus végéig 79 ezer 650 naposcsi­be és 4 ezer előnevelt csirke ke­rült kiosztásra. Annak ellenére, hogy a csibéi- szállítására a március és áp­rilis hónap nem volt kedvező, a csibék óriási többsége sze­rencsésen megérkezett rendel­tetési helyére, s legtöbb közös gazdaságban jó eredménnyel nőtt fel- Az eddig elért jó eredmény el­sősorban annak tudható be, hogy a csibék egészséges, szakszerűen takarmányozott szülők leszárma­zottai, továbbá, hogy a legtöbb tsz-ben mélyalmon nevelték a naposcsibéket, gondoskodtak — szakszerű, változatos takarmá­nyozásukról. Több helyen kap­tak 5—6 hetes korukig fölözött tejet, vagy túrót. Nagyon sok tsz tagságának volt alkalma meg­győződni a baromfitáp igen jó hatásáról. Ott, ahol a napi takar­mány 50—70 százaléka a barom­fitáp volt, a csibék gyorsan fej­lődtek, tollasodtak; a veszteség ilyen helyen többnyire 10 száza­lék alatt maradt. Ez év tavaszán bebizonyoso­dott: lehet nyereségesen ba­romfit nevelni. Feltétele: idő­ben felkészülni a naposcsibék fogadására, ocsun és tengeri­darán kívül fehérjében gaz­dag takarmányt adni, állatot szerető gondozókat beállítani. Míg az elmúlt évek során rit­kaság volt a tsz, mely jó nevelési eredményeket mondhatott ma­gáénak, idén gyökeresen megvál­tozott a helyzet. A nagyüzemi naposcsibenevelés terén különö­sen jó példát mutatott a kisúj­szállási Kinizsi Tsz-nél Balogh Gizella, aki 4.6 százalékos elhul­lás mellett 11 hetes korig 900 csi­bét nevelt fel. A túrkevei Búza­kalász Tsz-nél 1600 naposcsibé­ből 9 hetes korig 3.6 százalék volt az elhullás. Az eredmény Gyarmati Emilia gondozó hozzá­értését, lelkiismeretességét dicsé­ri. A legjobbak között kell emlí­tenünk a túrkevei Táncsics, a jászárokszállási Táncsics, a jász- jákóhalmi Béke Tsz-t. Az eredmények elérésében so­kat tett a törökszentmiklósi Baromfifeldolgozó Vállalat lel­kes agronómusa: Vass István, aki a patronálási mozgalom keretében tucatnyinál több tsz-t látogatott és segített szaktanácsaival rendszeresen. Néhány rosszul működő tsz-t sem hallgathatunk el. A fegyver- neki Kossuth Tsz-ben 38 százalék, a kétpói Petőfi Tsz-ben 30 szá­zalék, a rákócziújfalui Uj Élet Tsz-ben 57 százalék volt az el­hullás. Ennek oka a rossz elhe­lyezésben, felületes gondozásban, helytelen takarmányozásban ta­lálható. A nagyüzemi baromfitenyész­tés kialakítása terén különösen jó eredményeket értek el a túr­kevei, karcagi, tiszafüredi és kunhegyesi járás tsz-ei; arány­TIRANA Szkander bég tér A burgonyát és konyhakerti növényeket ehetetlenné teszi a HCH védekezőszerrel való permetezés Hazánkban két hatásos érintő méreg van forgalomban a rovarkárok elleni védekezésre, a DDT és a HCH. Az utóbbi idő­ben több írásbeli és szóbeli panasz érkezett az Országos Mező- gazdasági Minőségvizsgáló Intézet növényvédőszer osztályához, amelyek azt mutatják, hogy sokan a kolorádóbogár elleni véde­kezés közben a burgonyaföldeken és a konyhakertekben a hatá­sosabbnak vélt HCH-porozó és permetezőszert használják. Az OMMI ezzel kapcsolatban felhívja a termelők figyelmét, hogy a HCH erősen dohos — a benzoléhoz hasonló — szagát a burgonya, a karfiol, a paradicsom és egyéb konyhakerti növé­nyek felveszik és meg is tartják. így hosszas főzés után is rossz izük megmarad. Az intézet javasolja, hogy ezt a védekezöszert csak a gabonaföldeken, a lennél, a kendernél és más efféle nö­vényeknél használják. A burgonyabogán elleni védekezéshez a DDT a legmegfelelőbb. Afrika asszonyának hazaszeretete Kissé meglepődött a tiszafüredi kultúrház közönsége, amikor a vasárnapi béke nagygyűlésen a függöny szétnyílt s az elnökség­ben az ismert és ismeretlen — rózsaszín, vagy barnára sült ar­cok között a feketebőrű küldöt­tet meglátta. lag kevés naposcsibét neveltek a szolnokiak, törökszentmiklósi és kunszentmártoni járás közös gazdaságai; valamennyi között pedig legkevesebbet a jászapáti járásbeliek. A jó tavaszi nevelési eredmé­nyek láttán sok tsz-ben ma már a második, harmadik cso­port naposcsibét nevelik, So­kat vállaltak szerződéses ne­velésre is; amit a törökszent­miklósi Baromfifeldolgozó Vál­lalat bonyolított le. Megyei tsz-eink az akciós naposcsi­béken kívül 64 ezret vittek ki a keltetőállomásokról. Ezek is igen szépen fejlődnek. A folyó évi naposcsibe akció­nak jelentősége, hogy az átvett naposcsibékből, valamint az elő­nevelt csirkékből mintegy 20—25 ezer egyedes fajtiszta törzsállo­mány beállítására számíthatunk. Ez lehetővé teszi, hogy az 1959- es keltetési idényben tsz-einket már jórészt a megye területéről láthassuk el fajtiszta naposcsibé­vel. Ennek alapfeltétele, hogy a tsz-ek az összes továbbtenyész- tésre alkalmas jércéket és kaka­sokat hagyják meg. Kívánatos, hogy azok a tsz-ek is minél több jércét hagyjanak meg továbbte- nyésztésre, melyek közvetlenül a keltetőál lomástól kaptak eddig naposcsibét. Hadd növekedjék így is a termelőszövetkezeti ba- romfitörzsállomány. Kiss Dezső törzsállattenyésztő Először dr. Pauncz Tívadamé tartott előadást. Ismertette, hogy június 5-én Bécsben a nőkong­resszuson 70 ország képviseleté­ben 373 küldött vett részt. Sze­retet sugárzott hangjából, ami­kor Cotton asszonyról, s a nő­kongresszuson elhangzott elő­adásáról szólt. Mindannyian érdeklődéssel hallgattuk a nemcsak beszélő, hanem képeket, füzeteket is szemléltető előadót. Nagy figyelem közben szólalt fel néger vendégünk. Megható volt, ahogy szülőföldjéről be­szélt: — Az én hazám Kamerun, Afrika szívében foglal helyet. 1914-ig a németek fennhatósága alatt állt, vesztes háborújuk után az angolok és franciák kö­zött osztották fel. Miért vetették ki rá hálójukat a gyarmatosí­tók? Mert háromnegyed része erdős, a többin kakaó, kávé, ba­nán, mandula terem, nagyon gazdag ásványi kincsekben is. Mióta hazámat önkényesen fel­osztották — melyet soha el nem ismertünk —, nagy hazafias mozgalmak kezdődtek és foly­nak ma is. — Nem is tudom elmondani, milyen borzalmak történnek Ka­merunban. Elő asszonyokat zári­nak be házakba, s azokat ben­zinnel leöntve meggyújtják. Most meg akarjuk ismertetni a világ népeivel Kamerun tör­ténetét. Reméljük, ezzel lehull a vasfüggöny, melyet Franciaor­szág hazánk elé húzott. Szabad­ságunk kivívását lehet késleltet­ni, de megakadályozni nem. Hajdú istvánné, a nőszövet­ség elnökének zárószavai után ajándékokkal kedveskedtek a vendégeknek a termelőszöevtke- zeti asszonyok, a pedagógusok és a Háziipari Szövetkezet dol­gozói. Ezt követően az óvodások kultúrműsorában, táncszámaiban gyönyörködhettünk. NAGY JANOS, Tiszafüred, *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom