Szolnok Megyei Néplap, 1958. július (9. évfolyam, 154-180. szám)
1958-07-10 / 162. szám
V SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1958. július 18. EGYENESBEN A TISZÁK AN YAR T elek Balázsra bizalommal tekintett a tagság, a község, a járás. Keserves körülményeik között volt a közös gazdaság, mikor elvállalta 1957 őszén az elnöki tisztet. Azért vállalta, hogy a jószándókú tagoknak segítsen a rendcsinálásban. Éppen szénaforgatással foglalatoskodott a csoport, melyet először felkerestünk, villával már meg volt mozgatva a széna; a rendsodrógépre vártak a tagok. így határozta el ezt az elnök, holott Drávucz János agronómia; az egész forgatást villával javasolta. Oláh Gábor szerint is cédravezefóébnek ígérkezett volna az utóbbi megoldás. Az erélyes, határozott elnöki szó azonban másként döntött.:. Ezen most már nem érdemes bosszankodni az elevátor árnyékában folyik a beszéd mindennapi dolgokról. Mindennapi? .:. Nem; inkább kirívó esetekről. Például arról, hogy C. Csontos Istvánná raktáros miként különbözött össze az agronómussal... Drávucz János a késedelmes ta- karmánykiadás miatt megintette az asszonyt, aki ezzel vágott vissza: Folyjon ki a szeme, ha még ilyen vacakot is észrevesz! Menjen innen a dolgára! — Az eset óta nem nagyon szívlelik egymást — képzelhető ... Talán megbékülnek, ha C. Cscntosné visszajön a kórházból, ahol most törött karját kezelik. Raktárrendezés közben érte a baleset. Mielőtt Szolnokra indult volna, leadta a raktárkulcsot a — férjének, pedig az ura nem tagja a tsz-nek. A kulcshistória után a háztáji földekre fordul a szó. Valahány család — annyiszor egy hold; ez a recept a Tiszakanyar Tsz-ben. — Nem jó ez így, — mondja az ősz Gál József. — A háztáji föld jár: ez szentigaz. Az viszont, hogy mennyi: a munkától, a szorgalomtól kell függjön. Állíthatom, hogy még olyannak is van nálunk egy egész holdja, aiki maga tag, az ura meg ide- oda megy dolgozni, ahol éppen a legtöbbet lehet keresni. Szó- vátettük ezt már az asszonynak, az meg a férjének. Jókora veszekedés lett ebből Nagy Istvánná munkacsapatvezető házalóján; az asszony kilépéssel, válással fenyegetőzött, aztán minden maradt a régihen. Közgyűlésen kellene ezzel foglalkozni, tudom én! — mondja Tóth Mihály ellenőrző bizottsági tag. — Csakhogy..; — ;.. nálunk az asszonyok vannak többségben! — így Hajdú Sándor. — A szabad ég alatt is megesküdnék rá: leszavaznák a férfiakat, ha a háztáji földet bolygatnánk. Gál József né pénztáros nem olyan biztos ebben. Ő is tudja, hogy a háztáji földek elosztása a munkafegyelem megszilárdításának egyik eszköze. Igaz, mióta Telek Balázs az elnök, megszűnt a lopkodás, az ittasság, javarészt az igazolatlan hiányzás is. f'avaly koratélen körülbelül tizenöt javíthatatlannak látszó tsz-tagot zártak ki. Aki maradt: jobbadán olyan, aki a közös föld igazi gazdájának érzi magát. Ennek, valamint a pártszervezet és az elnök céltudatos felvilágosító munkájának tudható be: idén először csépel a tagság munkaegységre. H osszú volt idáig az út, — gondolkodik el Telek Balázs elnök, — sokszor rögös is. A függőben lévő kérdések nagyrésze fölött a közeli napokban dönt majd a tagság közgyűlésen. Szeretném elérni, hogy megszavazza: az igazolatlan, mulasztóktól fél holdat megvonunk a háztájiból. Rendezni akarjuk a raktároskérdést is. Ami Drávucz Jánost, az agronómusun- kat ileti: Nem mondom, hogy sosem különböztünk össze, de nem igaz, hogy van gyűlölködés közöttünk. Olykor elmosolyodik, olykor szemöldökét vonja össze Törő-: esik Sándor községi párttitkár, akivel a Tiszakanyar Tsz ügyes- bajos dolgairól beszélgetünk. — Vannak még hibák, nehézségek, tudom, — jegyzi meg. — A tavalyi állapotokhoz képest mégis olyan nagyfokú a javulás, hogy megállapíthatjuk: egyenesben van a Tiszakanyar Tsz. Telek Balázs? ..; Oroszlánrésze van az eredményekben; hogy olykor valamivel erélyesebben lép fel a kelleténél; nos, ez is igaz. Érdeklődéssel tekintünk a Tiszakanyar Tsz közgyűlése elé. A határozatokból, később pedig a megvalósításból kitűnik majd: akarja-e a tagság tovább járni azt az utat, melyen oly sokat ígérőén — részeredményekben máris gazdagon — elindult. — barváró — Vessünk minél több másodnövényt A takarmányszükséglet biztosítása feltétlenül megkívánja hogy pótoljuk azt a kiesést, melyet a rendkívüli időjárás i takarmány termésnél okozott. A gondos gazda pótolni tudja < kiesést a másodnövények termelésével. Jó eredménnyel lehel — különösen az ilyen időjárás mellett — termelni a másod- növényzet. A Megyei Tanács VB Mezőgazdasági Osztálya takarmánynövénynek javasolja a kővetkező növényféleségeket silókukorica, mélyhez vetőmagot az egyéni termelők és a termelőszövetkezetek egyaránt a Járási Tanácsok VB Mezőgazdasági Osztályain keresztül igényelhetnek csereként. Édes szu- dáni cifokfüvet, kölest, muhart, tarlórópát takarmánykáposztát. E növényféleségek mind bőséges takarmányt biztosítanak jó gondozás és kedvező időjárás mellett. Ezeknek a vetőmagját az egyéni termelők a földművesszövetkezeten keresztül rendelhetik meg, a termelőszövetkezetek pedig közvetlenül a MEZŐM AG kirendeltségnél, a tarlórépa és takarmány káposzta kivételével, melyet a KERTI MAG Vállalattól (Budapest, Rottenbiller u. 33.) kell megrendelni a tsz-nek. Másodnövényként zöld trágyanövénynek soankótrót, napraforgót, szegletes ledneket javasol a Megyei Tanács VB Mező- gazdasági Osztálya a termelőknek; A másodnövény vetésénél is gondosan ügyelni kell a vetőmag tisztaságára, csirázóképességére. A vetés mélységére különös gondot kell fordítani. Kötött, nyirkos talajokon, vagy csapadékos időjárás esetén, valamivel sekélyebben kell vetni. Laza talajpkon száraz körülmények között mélyebben. Vetés után — ha a talaj száraz, a kelés biztosítására feltétlenül hen- gerezzünk, ha elég nyirkos a talaj, magtakaró boronával takarjuk alá az elvetett magot. V. K.----------------------------------................................................. ................ I j kismotora# háti permetezőgép Sála Port Combi néven új osztrák, háton hordozható motoros permetezőgép érkezett importáruként Magyarországra. A gép el van látva 9$ köbcentis egy hengeres, kétütemű KMS motorral, mélynélt teljesítménye 3.5 lóerő. Az új permetező alkatrész-csere nélkül használható: permetezésre, porozásra, nedves porozásra, köd permetezésre és lángszórásra. Súlya alig haladja meg a 17 kg-ot. Ára előreláthatólag 50C0 forint körül lesz. A gépet rövidesen pótalkatrészekkel együtt árusítják megyénk boltjaiban. zag- jargn i o4 nifthi ö-ítaikö-déé A molytalanffásról Mindenekelőtt a szekrények gondos molytalanitására kell törekednünk, mert a ruhák moly- talanítása semmit 6em ér, ha a szekrények sötét sarkai, repedései a molytenyészet melegágyaivá válnak. A jól záródó szekrényekben se bízzunk meg, azokat is a leggondosabban molyfala- nítsuk. Erre alkalmas szer a terpentin. Terpentine^ ruhával kel) a szekrények belsejét jól átdörgölni, ügy, hogy a terpentin a szekrény repedéseit is mindenütt érje. Ezért a szekrények molytalanításának egy másik, szintén hatásos módját ajánljuk: az ecettel való mplytalanítást. Az ilyen eljárásnál az ecetet fel kell forralni, s a forró ecettel kell a szekrény belsejét jól átdörzsölni. Külön probléma a ruhák és szőnyegek molytalanítása. go- kgn azt tartják, hogy elegendő, ha a ruhákat gyakran átkeféljük, szellőztetjük, mapoztatjuk. Pedig ez nem minden esetben elégséges, különösen, hg a szekrényekben szőrméket is tartunk a ruhák között. Mindenesetre az első feltétele minden eljárásnak a ruhák gyakori szellőztetése és kefélése. A vastagabb holmikat télikabátokat, p-osztóanyagokat, szőnyegeket — sohasem szabad huzamosabb használat után porc-lés nélkül szekrénybe tenni. A szőrmebélesek, bundák, sapkák rnolytalanílásának és nyári raktár-ozásának legbiztosabb bródja a következő: fecskendezzünk be csomagolópapírt terpentinnel. Aztán a gondosan kikefélt és kiszelióztetett szőrmét a terpentines papírba csavarjuk bele, s tegyük vászonaapskóba, s így akasszuk a szekrénybe. A másik nagyon hatásos rovarirtó szer a quassia! Oldatát amelyet a molyt, alapításhoz használunk, a következőképpen készítjük: 1 kg quassiát felennünk annyi vízzel, amennyi azt teljesen ellepi. Aztán ezt felfűzzük ügy, hogy minél sűrűbb oldatot nyerjünk belőle. Ezzel a lehűtött quas&ia-oldattal kell áztán a ruhákat alaposan átkefélni, természetesen ezt is csak gondos portalanítás után. Ugyanilyen eljárással kezelhetjük a perzsaszőnyegeket is. Ezekét azonban nem elégsége^ egy évben csak egyszer quassiázni, mert ezek könnyebben hozzáfér- hetők a moly számára. Jő, ha tudjuk .., ßes*töt tartósíthatunk oly módon, hogy teljesen friss, uuadu nem morzsalódó élesztőt kis darabokra vágva beiőttee üvegbe tesszük vízzel megtoiyuk. Sólet, hűvös helyen tartjuk, két hétig is ÄdÖk0Zben kiveúí;töllk belőle és friss vízzel megtöltve tovább * kalácsot; friss kenyeret, tartat meleg vízbe már- tott késsel fehet szépén. A vizet le kell a késről csorgatni, de nem uzacacl megtorolni; Az egészséges ps helyes ruházkodás kedvezően befolyásolja a dolgozó ember közérzetét, munkáját és egészségét egyaránt. A& öltözködés akkor helyes, jó és célszerű, ha az iflö- jóráshoz és a munka minőségé' hez igazodik. A mezőgazdasági dolgozó ruházkodásában az YQÍt régen a fő hiba, hogy alul túl- melegen öltözött, nem tudott kellően alkalmazkodni a napszakok hőváltozásaihpz. Délutáni pongyola A földműves nyári munkaruhája könnyű és szeliős legyen. Az anyaga lehet vászon, kartop, vagy bármi más könnyen mc*haió anyag, de bőséges izza- dás esetén legjobb a lazán szőtt kötött anyag, amely felszívja és elpárologtatja az izzadtságot a test felületéről, mivel szellőzteti, hűti a testet. Fontes az is, hogy a ruha minél kevesebb rétegű legyen, mert a test felületének lehűlése így biztosítható legjobban. A ruha szabása legyen bő, még derékban se feszüljön a testre, mert az izzadt bőr köny- nyen feldörzsöfődik. A derék- rögzítést tehát jobb pántokkal, a vállon át biztosítani. A férfi yiseijen nyitott nyakú, rövidülj u, bő inget, vagy aüéla- trikót, alul pedig legfeljebb térdig érő, bő vászonnadrágot, háromszögű alsónadrággal. Idősebbek számára bő, hosszúszárú vászonnadrágot javasolunk. A nők kaidon- vagy yászgm- ruhát, vagy szoknyát és lenge, könnyű blúzt viseljenek munkához. Az ing ujját és nyakát, yagy a nadrág szárát coak nagy porban kell elkötni. A lábra kony- nyü sarut, vagy szandált húzzanak. Tarlóra sohase menjünk mezítláb. Csak a cséplődohan dolgozó kéveoldó járhat mezítláb, mert a deszkára hullo szemeken a cipó talp csúszik. Fejükön nagyszélű szalmakalapot viseljenek.-------------------------------------------— El sősegélynyújtás diáimba« seiwles, sebzés A sebek tisztítására nem kell különösebben törekedni. Ez az orvos dolga. Legfeljebb tiszta gézzel egy erőteljes mozdulattal kitöröljük a sebet, majd Ullraseptyl porral beszórjuk. Környékét jódozott vattával fertőtleníthetjük, de a sebre ne vigyünk jód- oldaiot. A kötözés rétegei: steril géz, vatta és külső pólya vagy ragtapasz, esetleg leendő. na!pszvrás, hőguta A beteget árnyékos helyre kell vinni, ruházatát kigombolni, főleg a nyakon meglazítani, arcát, mellkasát lemosni és fejére Vizes, borogatást tenni. A leghelyesebb, ha felpolcolva fektetjük, és bőven adunk vizet vagy más üdítő ilgli. „A LEGJOBB OLASZ FELESÉG 1958’’ ' Olaszországban három év óta minden évben megválasztják az év ,,legjobb feleségét”. A választás győztese nemcsak óriási erkölcsi, hanem tetemes anyagi elismerésben is részesül. A Feleség! Nagydíjat egy Victoria Necchi nevű gazdag ember alapította és idén harmadszor kerül kiosztásra. Június 19-től július 31-ig bezárólag minden olasz állampolgár javaslatot tehef a PáduáDan működő „Prem-io Necc'hi fitkár- ’•ág-nak!< arra vonatkozólag, hogy melyik olasz feleséget tartja legideálisabbnak, Természetesen a javaslatot bőségesen mej keli indokolni. A művészet é a kultúra közismert személyisé geiből megalakult nemzeti zsűr megvizsgálja a beérkezett ja vasiatokat és a vidékenkén megválasztott jelöltek október bon összegyűlnek Mernban legjobb olasz feleség” választásra. A különös versenyt alapítója azzal a céllal létesítette, bőgj az anyagi segítségen kívül égj HU jól érdemelt hírnévhez juttassa azokat az asszonyokat akiknek legfőbb életcélja a család szolgálata. 4 I