Szolnok Megyei Néplap, 1958. július (9. évfolyam, 154-180. szám)

1958-07-10 / 162. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1958. július 10. IVévtelen levelet kapott a szerkesztőség. Ez maga még nem érdemelne különösebb {jgyeimet- De mivel a levél olyan dolgokra alapoz, ami a közel­múltban valóban lezajlott Ti- szabőn, megérdemli, hogy írjunk {óla. A történet visszanyúlik az 1956-os év második felére, ami­kor anplyan virtuskodás — fé­leképpen kezdődött a község ke­zelésében lévő tiszai ártér fáinak kidarabolása. Az ellenforradalom közbejöttével az ügy egészen el­hatalmasodott, elmérgesedett. A mai bírósági feljegyzés így tanú­sítja a történetet: Társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett sikkasztás, lopás, csalás, hűtlen, hanyag kezelés és egyéb bűntet­tek miatt emeltek vádat 32 em­ber ellen. A tárgyalást a törökszentmik­lósi járásbíróság a helyszínen, nyilt szín előtt folytatta le, és több mint 200 embert tanúként hallgatott ki. A vallomások során felelevenedett az 1956 októberi hangulat, a „menjünk, szedjünk össze magunknak mindent, amit lehet.” Ahogy már most mond­ják, csak a betegek, a lusták és kényesek nem vágtak akkor fát. A kis- és középparasztoktól kezdve, a községi kántorig min­denki vágta, vitte, ahogy tudta. A község akkori vezetői az or­szágos események miatt bátorta­lanok voltak, erőtlenül álltak az egyre féktelenebb tömeggel szemben, s reményük sem lehe­tett arra, hogy elejét tudják ven­ni a pusztításnak. Sok nyomozás, utánajárás, ta­nácskozás után a tárgyalás le­zajlott, s a bíróság humánus és megnyugtató ítéletet hozott. — Több embert felmentettek a vád alól. A börtönbüntetésre ítéltek jórésze az ellenforradalmat meg­előzően és azóta is tisztességben, becsületben élt. Ezért a bíróság büntetésük letöltését felfüggesz­tette. Huszonkét vádlottat 500— 800 forintig terjedő pénzbünte­téssel sújtottak- Ez az anyagi kár megtérítése. így dőlt hát el a nagy per. A község nagykorú lakosságának jórésze szem- és füllanúja lehe­tett, hogy sem a bűnüldöző szer­vek, sem a bíróság, sem a tanács nem törekedett túl szigorú meg­torlásra, hanem a körülmények figyelembevételével járt el. |V zért kellett sort keríteni a ! névtelen levélre. A köz- ; ségbeliek most már lehiggadtak. Legtöbbjük igazságosnak tartja 5 az eljárást. A másfél éve lappan- í gó nyugtalanság feloldódott, a í bizonytalankodás megszűnt, s a mindenki tudja, mivel teheti jó- § vá akkori meggondolatlanságát, hogyan szerezheti vissza az ak­kori fonákos időben könnyelmű­en elhagyott jó hírnevét. És most néhány ember úiabb bosszút fun- dál. Egyszeriben az akkori fi­gyelemre sg méltatott, félreálli- tott vezetőket hibáztatják min­denért. Kígyót, békát kiabálnak a tanácselnökre. Tiltakozását ak­kor meg sem hallgatták, most meg minden felelősséget rá há­rítanának. A bíróság az esetben bűnös C. B Jánost, a volt tanácstitkárt börtön- és pénzbüntetéssel súj­totta, mert a tanács által eladott fa áráról nem vezetett pontos, megbízható kimutatást. K. Pál, aki az események idején szintén tanács funkcionárius volt, bör­tönbüntetést kapott, azért, meFt elhanyagolta az ellenőrzést. Sem­mivel sem kaptak enyhébb bün­tetést, mint a többi vádlott. Ki mit vétett, azért felelnie kellett, bármilyen beosztásban van, vagy volt is. De ennél aztán nem tovább!! Ä község jóérzésü emberei, akik most saját maguk esetén is érez­hették az állami szervek joindu­A Szovjetunió kulturális értékeket ad viasza a Német Demokratikus Köztársaságnak MOSZKVA (TASZSZ). A Szov­jetunió Minisztertanácsa elhatá­rozta, hogy visszaadja a Német Demokratikus Köztársaság kor­mányának azokat a kulturális ér­tékeket, amelyeket a szovjet csa­patok a Németország területén folyó harcok idején mentettek meg és megőrzésre a Szovjet­unióba szállítottak. A visszaadásra kerülő múzeu­mi értékek között vannak töb­bek között Rembrandt-művek is. Az NDK kormányával kötött megállapodás értelmében a né­met múzeumi értékeket vissza­adásuk előtt Moszkvában és Le- ningrádban kiállítják. (MTI). lóiittm / r K60LIJ a közelkeleti események kulcsa Jelmagyarázat; 1. az. olaj monopóliumod koncessziós területei, 2. olaj mezók; 3. működő olajvezeték, 4. a z izraeli-arab viszály követ­keztében 1948 óta használaton kívül helyezett olajvezeték, o. tervezett olajvezeték, 6. az olajazállí*ás tengeri útvonala,' 7. az imperialisták katonai támaszpotjai, 8. olajkikötök a Foldköai tenger keleti pontján. amikor nam hajlandó megen­gedni a japán—kínai kereske­delmi kapcsolatok rendezésének parlamenti megvitatását sem. « PÁRIZS (MTI.) Hírek szerint De Gaulle tábornok Marokkó­ban és Tuniszban folytatott po­litikát akarja követni: a francia csapatok kivonása és tárgyalások, megindítása, hogy a francia erők ott maradhassanak a légi- es tengerészeti támaszpontokon. A tuniszi Bizertával szemben Ma­rokkóban több, állítólag kilenc támaszpontról van szó. BIEL (DPA). Holenstein sváj­ci szövetségi elnök kedden Biel- ben, egy lövész-ünnepségen be­szédet mondott és ennek során kijelentette, hogy országa a had­sereget a lehető legütáképeseb- bé akarja kifejleszteni és „nem szándékozik lemondani az atom­fegyverek alkalmazásáról”, ha ez ország védelmére szükséges­nek mutatkozik. Washington (DPA). Az ameri­kai kormány kedden a kongresz- szus elé terjesztette azt a mar korábban beharangozott tör­vényjavaslatot, amely az ameri­kaiak által Németországgal szemben emelt háborús kárigé­nyek kérdését szabályozza. Az amerikai külügyminisztérium már a múlt héten közölte, hogy elhalasztották a német javak Visszaadásának rendezései;, mert előbb a lefoglalt német vagyoni értékekből ki akarják egyenlíte­ni az amerikai állampolgárok háborús károk címén támasztott igényeit. • BECS (MTI.) Az osztrák kor­mány legutóbbi miuisztertqna- c san jóváhagyólag tudomásul vette Raab kancellár válaszát Siroky csehszlovák minisztereb nők levelére. Az osztrák választ Raab levelének átadása után nyilvánosságra kozzák. (MTI) Francia fasiszta politikus újabb „szervezet“ meg­alakítását jelentette Párizs (Reuter). Charles Lupa, a májusban feloszlotatt „Franpia Falange’' megalapítója kedden sajtóértekezletet tartott, amely­nek maroknyi résztvevője elptt kijelentette, hogy a „franpia népi mozgalom” néven új szervezetet alakított. „Egyetlen reményünk a fasizmus, s a mi fasizmusunk lényegében francia1’ — mondot­ta, majd kifejtette, mi a különb­ség a ,,jó zsidók" és azok között a „zsidó bankárok és politikusok között, akik a Második Világ­háború alatt New York luxus­helyein szórakoztak.” Nyíltság, egyenesség kell — Egy névtelen levél margójára — latát, ne tűrjék, hogy azt a ve­zetőt. aki éveken át dolgozott, fáradt a község boldogulásáért, rágalmazzák, tettvágyának szár­nyát szegjék azzal, hogy mások régi — immár nagyrészt jóvátett vagy meg sem történt dolgokat rákenjenek. Határozottan szádjá­nak szembe az olyan vélemé­nyekkel, amelyek valótlanságát maguk is ismerik, tudják. Tanácsvezetőinknek nagy és sok munkájuk van. övék egy- egy község fejlődésének, ellátásá­nak, életének minden gondja, mellyel naponta újra és újra meg kell küzdeniök. A siker nem mindig egyforma áron adatik. — Van, amikor kisebb-nagyobb dol­gokban elvétik. Minden esetben okulnak belőle. Szívesen veszik a jó tanácsot is, a jóindulatú ész­revételt, a segítséget, de annál nehezebb a munkájuk, ha bptlá-: saikat felnagyítják, eltorzítják- A lakosság és a tanács mint államigazgatási szerv, egy­másra vannak utalva. Feltétlen érdekük hát, hogy egymást segít­sék, támogassák. Segítse a lakos­Í-XXXXXBOXXXKXXXXIIXXIWXOXOOOO looooootxxxxx ság úgy is a tanácsvezetőket, hogy hivatalos helyeken és foga­dóórákon mondják el vélemé­nyüket a vezetésről. A fogadó órák legyenek azok, ahol első­sorban véleményt nyilvánítanak jóról és rosszról egyaránt. A ta­nácsnak a lakosság adta a veze­téshez, az államhatalom gya­korlásához, és így az államigaz­gatáshoz való jogát. Ezek után elsőrendű érdeke, hogy ha kép­viselőit alaptalanul rágalmazzák, ne hagyják, ne hallgassák el min­den szó nélkül. Az kell Tiszabőn is, hogy a lakosság nagy többsé­ge szigetelje el azt a néhány rá­galmazót, akiknek még most sem volt elég az egyenetlenkedésből. Teremtsenek olyan hangulatot — s erre ott most kedvező a „talaj” — amelyben egymás tiszteletben tartása, az igazmondás, nyíltság, egyenesség a fő, s amelyben az energiát a legfőbb munkákra, a jövő évi kenyér betakarítására, a növények ápolására és a hason­ló, időszerű tennivalókra fordít­ják. Több hasznuk lesz belőle. B. K­Tokio (TASZS2). A japán par­lament befejezte ülésszakát. A kormányzó-párt és a kormány nem volt hajlandó vitára bo­csátani a japán-kínai kereske­delmi kapcsolatok rendezésének kérdését, pedig e kapcsolatok megszakadása súlyos károkat okoz Japán gazdasági életében. A kormány elutasította a Japán Szocialista Párt azon javaslatát is, hogy határozatban tiltsa meg az atomfegyver behozatalát Ja­pán területére. Az Akahata című lap egyebek közt rámutat arra, hogy a Kisír kormány a japán nép többségé­nek akarata ellen cselekszik, A Perzsa-öböl vidékét környező állarnok- | ban, Iránban, Irakban, Szaud-Arábiában, Maszkát és Ománban, valamint Kuwait és ■ Szerződési Oman brit védnökségekben az impe­rialista hatalmak olaj monopóliumai óriási kiter­jedésű területeken biztosították szerződésileg az olaj ki termelés jogát, A felsorolt országokban j található a tőkés világ ismert olajkészletének I n^otegy kétharmada. Az évi termelés 170 mll- ? íío tonma körül mozog. A kö^épkeleti plajme­I zpkről felszínre hozott olaj jelenleg két irány­ban kerülhet ^ nyugati fogyasztó piacra: 1. csővezetékeken, melyek, az Egyesült Arab Köztársaság szirial tartományán keresztül fut- $ núk a szíriai, valamint a libanoni kikötőkbe. Ezzel kapcsolatban érthető az Egyesült Álla­mok és Nagybritannia fokozoit nyugtalansága és beavatkozási szándéka a libanoni eseipó- nyék be. 2. Az olajszállítás második Útja az Egyesi'üt Arab Köztársaság egyiptomi tartomá­nyának területén, a Szuezi-csatcrnán vezet ke­resztül. Az Egyesülj Arab, Köztársaság előnyös földrajzi helyzetének következtében teh,á.t el­zárhatja az olajszállítás óriási jelentőségű köz­vetlen útvonalait. Az olaj csak Afrika meg­kerülésével, jelentős időveszteséggel és magas szállítási többletköltséggel juthat a felvevő piacokra. (Lásd melléktérképet balra lent.) Ezért érthető, hogy a közelkeleti plajmszdk birtoklása a nyugati imperialisták elsőrendű célja. A kö­zépkeleti olajszállításban az Egyesült' Arab Köztársaság döntő szar-epének kiküszöbölésé*? a nyugati olajtrösztök Törpkországon átfutó olajvezeték megépítésének tervével foglai- k óznak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom