Szolnok Megyei Néplap, 1958. július (9. évfolyam, 154-180. szám)
1958-07-01 / 154. szám
4 SZOT.NOK MEG VEI NÉPLAP 1958 július 1 A Néplap GAZDA-ROVATA Gondosan sservexsük meg a kombájn- aratást Ma mát a kombájn-munka hasznát a nagyüzemekben elismerik a dolgozók, mert jelentős segítséget nyújt a legnehezebb munka elvégzésében. A tapasztalatok azonban azt igazolják, hogy csak ott eredményes a kombájn-aratás, ahol időben és helyesen megszervezik. Mindenek előtt ki kel választani azokat a táblákat, amelyekről kombájnnal akarjuk levágni a gabonát. Dőlt gabonát lehetőleg he arassunk vele, mert ez nagyban hátráltatja a munka menetét. A második feladat a szárítószérűk előkészítése és félszerelése. A szérűknek megfelel kombájnonként olyan 350 ...380 m2 , nagyságú terület, amelynek alapja tégla, beton, vagy döngölt agyag. Á szérűk helyét úgy kell ki választani, hogy fa vagy épület a nap egyik szakában se vessen rá árnyékót, A szérűt az úthoz közel a legmagasabb területen kell kijelölni. Biztosítani, hogy a szérűkön elegendő szárító, illetve tisztítógép álljon rendelkezésre. Gépesített szárítást és tisztítást végezhetünk szelektorokkal, kiselejtezett cséplőgépek szerelőinek és felvonóinak összeszerelésével, cséplőszekrényekkel és szállító szalagokkal. Nagyon fontos a kombájnaratás előkészítésénél a szükséges zsákmennyiség biztosítása. Minden kombájnhoz annyi zsákot adjunk legalább, amennyi JUBILEUMI ÜNNEPSÉG TISZASZÖLLŐSÖN » A tiszaszöllősi Önkéntes Tűzoltó Testület a napokban ünnepelte a testület megalakulásának 69-i,k évfordulóját. Az ünnepség zenés ébresztővel kezdődött, majd a temetőben megkoszorúzták annak, a három elvtársnak a sírját, akik a testület alapításában részi vettek. Ezután ünnepség következett, ahol Tóth Imre községi VB titkár a testület elnöke — mondott beszédet, amelyben további jó munkára hívta fel a tűzoltó elvtársak figyelmét és tarnógatásra a megjelenteket. Az ünnepségen részt vett a megyei tűzrendészeit osztálypa- rancsnokság és ez alkalommal adta át a jubiláló testületnek Kálmán István tűzoltó alezredes elvtárs az Országos Tűzrendészen Parancsnokság 1500 forintos pénzjutalmát, majd számos idős tűzoltó elvtárs részesült pénzjutalomban, dicséretben és előléptetésben. A jutalmak kiosztása után az önkéntes Tűzoltóság bemutató gyakorlatot tartott, utána közös ebéd következett. Este kultúrműsor volt. Itt a község vezetői és dolgozói meleg baráti légkörben szórakoztak. Csörgő Sándor Tiszafüred. ]ól sikerült tanácstagi beszámolók Június 27-én délután 6 órakor Pintér Béláné és Menyhárt Józsefné városi tanácstagok a Sípostéri iskolában tartották meg első féléves tanácstagi beszámolójukat. A beszámolón több mint százan jelentek meg a kerület dolgozói közül. Emelte a beszámolót, hogy ez alkalommal bemutatták a jelenlévőknek a ,,Ma még nem késő’* és az „Újra mosolyognak’’ című egészségügyi kisfilmeket. 5 órai munkával elcsépelt termény befogadására elegendő. A kombájn-aratással egyidő- ben meg kell kezdeni a kombájnszalma lehúzását. A lehúzásra ma már a legtöbb gépállomáson elegendő szalmalehúzó felszerelés van. Tarlóhántás A tarlóhántást közvetlenül az aratás után el kell végezni, mert minden késedelem súlyos veszteséget jelent. Aratás után a learatott termény beárnyékolásának megszűnésével a föld 1—2 nap alatt kiszárad, megrepedezik. Ez ellen az egyedüli védekezés az azonnali tarlóhántás. A tarlóháwtés roham munkai, amit nemcsak közvetlen az aratás alatt kell megkezdeni, hanem a legrövidebb időn belül be is kell fejezni. A tarló- hántás a kártevők elleni küzdelem egyik legfontosabb és leghatékonyabb eljárása a károkat megelőző védekezés legcélravezetőbb módszere, eszköze. A tarlóhánitást az őszi- és tavaszi kalászosok, takarmánynövények olajos és hüvelyes növények után kell elvégezni. A tarlóhántás mélysége általában 3—6 cm. Tízzel a mélységgel a kipergett gyom és más magvakat alá tudjak takarni és kikelésve tudjuk serkenteni. Akármilyen eszközzel végezzük a tarlóhántást '(ekével, kultivát.or- ral, stb.), a munkát ki kell egészíteni fogasolással, simítozássaJ és hengerezéssel. Erről soha nem szabod megfeledkezni. Vetőbnrgonya nyári ültetése A vetőburgonyát június 15-től július 15-ig ültetik, ezen a határidőn belül előbb a kései érésű fajtákat, majd a középérésű fajtákat, legkésőbben a korai érésű fajtákat kell kiültetni. Hogy az egyes fajtákat, amikor ültetjük ki, aszerint kell megkezdeni a vetőbürgonya előcsí- ráztatását. A késed fajták elö- csíráztatását még májusban el kellett végezni, a korai érésű fajtákét pedig június végén. Az ültetésnél 70 cm sor és 35 cm növény távolságot tartsunk be. Homoktalajon 15, kötött talajon 10—12 cm. mélyre kell ültetni. Legelők gyom 1 o tanítása A legelőknek azon a részén, melyek erősen fertőzöttek gyommal, vegyszerre! legolcsóbb és leghelyesebb a védekezést elvégezni. Ehhez a munkához segítséget ad a kenderes! Növényvédő Állomás, melynek a terv szerint Mezőtúron, Türkevén, Karcagon, valamint a kunhegyest és tiszafüredi járások területén kell a vegyszeres gyomirtást géppel elvégezni. A többi helyeken, ta ligás és hátf-permetezö- gépek segítségével lehet megoldani a gyomirtást. A legelők vegyszeres gyomirtásánál 280 liter vízhez 1.6 kg. Dlconlrtőt 28— 25 dkg. Mavepont kell adni. Szerződjünk májaslibára! Hazánk húsellátásának biztosítását, libamájexport-tervünk teljesítését segítik elő földművesszövetkezeteink májasliba-szer- ződési akciójukkal. Az alábbi városok és községek fmsz-eiben már megköthetők a szerződések: Alattyán, Cibakháza, Csépa, Já- noshida, Jászalsószentgyörgy, Jászapáti, Jászberény, Jásztelek, Karcag, Kenderes. Kisújszállás, Kunhegyes, Kunszentmárton, — Mezőtúr, Öcsöd, Tiszaföldvár, Tiszakürt, Törökszentmiklós és Zagyvarékas. Ezeken a - helyeken az fmsz-ek a májliba kitenyésztésére és a megfelelő mennyiségű májliba biztosítására tömőközösségeket hoznak létre; s ezek tagjaival kötik meg a szerződéseket. A tömőközösség tagjai egyénenként a leszerződött libák minden darabja után 50 forint előleget kapnak, melynek kifizetése két részletben történik. A májra hizlalt libát ália'ában öthat heti tömés után vágja le a tömő, vagy a tömőközősség megfelelő gyakorlattal rendelkező kijelölt tagja. Ö a libát tollától megtisztítja, lehűti, szakszerűen csomagolja és elszállítja Budapestre, ahol az átvétel történik. Ott a májrahizialt. levág- tt. liba kg-jáért 22.80 Ft-t kapnak a szerződéses viszonyban álló termelők. Ezen az összegen felül a bentás után kitermelt első osztályú máj kilogrammjáért nyolc forint, a másod osztályú máj kilogrammjáért négy fonftt prémium kerül kifizetésre. Azok a tömőközösségi tagok, kik levágással és szállítással nem kívánkoznak foglalkozni, a szerződésre lekötött és hizlalt libát élő állapotban is átadhatják a közösség vágására, szállításra kijelölt tagjának. A májprémium összege változatlan, az átvételi ár 20 forint kilogrammonként. Az őstermelés keretében végzett libanevelés és hizlalás, az fmsz-en keresztül történő értékesítés külön adó alá nem esik. A szabad felvásárlási ár és a szerződési ár között libánkén- 16—20 forint többlet mutatkozik az utóbbi javára: ennyivel több bevételhez jutnak a termelők. *— A szerződésben biztosított előnyt — már több Szolnok megyei helységben felismerték a gazdák: így Mezőtúron 1600, Jásztelken 2100, Jászapátiban pedig közel 5000 libára kötötték szerződést az fmsz- en belül. Lévay Zsigmond igazgató. Jóformán vendégségbe jár haza A gazdaságvezetők felelősségétől sókat beszélünk. Ez érthető és természetes, hiszen azon a poszton, ahol egy-egy vezető elvtárs dolgozik, senki más nem viselheti g gondO'kát, senki más nem irányíthat, csak ő. Irányító és ellenőrző munkáján múlik tehát a legtöbb. Neki kell törődnie, nemcsak a termeléssel, hanem az emberekkel is. Ez így van; de hogy így legyen, a vezetőnek a munkahelyén kell élnie, állandóan ismernie nemcsak az eredményeket, hanem a problémákat is. Intézkedni, bizonyos hibáknak elejét venni egyedül csak így léhet. Ezzel tulajdonképpen az ember nem mond semmi újai. Érdemes lenne azonban felfigyelniük a felsőbb szerveknek ennek a kérdésnek egy másik oldalára. Arról van szó, a vezetőtől ne csak követeljük a szigorú ellenőrzést, a munkafegyelem megtartását, a különböző visszásságok megakadályozását, hanem tegyük lehetővé, hogy ezekét a dolgokat valóra is válthassa. Nemrég beszélgettünk Tiger István elvtávssal, az Alcsiszi- geti Állami Gazdaság szakszervezeti elnökével. A gazdaság életéről volt sző és beszélgetés közben szóba, került az igazgató elvtárs elfoglaltsága is. Ezzel kapcsolatban — bizony — elgondolkodtató dolgok derültek ki. Soltész István ttlvtárs, a gazdaság igazgatója jóformán vendégségbe jár haza. iEs e-z persze öt bosszantja legjobban . ..) öt vagy hat helyen elnökségi tag, vagy egyéb tisztség viselője. Ezek a tisztségek terhes kötelezettségekkel, főleg pedig egész- napos értekezletéken való részvételekkel járnak. Van olyan hét, hogy Soltész elvtárs öt-hat napot végigérteke-z... * ez a bei. Félreértés ne essék; nem arról van szó, hogy — mondtuk — egy állami gazdaság igazgatója, egyéb tisztséget ve rúsehen.' Nem erről; hanem, arról, hogy lehetőleg mértéket helléné tartani. Egy ember mégiscsak egy ember — és a töhbezér holdas gazdaság igazgatása, bizony egész embert kíván, S ha esetoa valahol miami hiba van, ugyan milyen jogcímén vonhatnék felelősségre Soltész élvtér sál? Ne így A felvilágosító munka legnagyobb ellensége az általános sZócséplés. Ez egyre-tnásra szüli az érdektelenséget és égy fikarcnyit sem használ, inkább árt. Íme a kirívó Példa Jásztelken nemrég gyűlést tartottak. Dolgozó parasztok vettek részt a tanácskozáséin, ahblis a nagyüzemi gazdálkodásról lett volna szó. A község egyik vezebőte így „agitált a mező gazdaság szocialista átszervezése érdekében: „A forradalmi munkás-panaszt kormány és pártunk agrártézise kimondja, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezése nagyon fontos kérdés.1’ — S felsorolt még néhány hasonló, igaz — de nagvén általános érvet. Egy szó nem sok, de a jelenlévők még ezt at egy siót sem tették hozzá az émlített élvtárs „érveihez”; Hát ez nem is csoda.. Ne így agitáljunk! Azt mondjuk el, mi miért fontos. Ügy beszéljünk, hogy felkeltsük a dolgozó parasztok érdeklődésre: ne pedig úgy, hogy közönybe fulladjon annak a valóra váltása, amiért annyit dolgozunk. Jásztelkein is azt kellett volna elmondani a tanácskozáson, hogy mit adrta a határ, ha a község gazdái közösen dolgoznának és mit ad most; mi lehetne akkor, meímyivel termelhetnének többet, mennyivel lehetne nagyobb a jövedelmük, stb. Az általános kinyilatkoztatásokkal nem megyünk előbbre. Meddig akarnak ezzel „dicsekedni*' ? Csaknem tízezer traktort adtak ki használatra a romániai mezőgazdaság szövetkezeti egységeinek Románia gép- és traktorállo- másai az idén sok állandó traktorosbrigádot, illetve traktoroscsoportot szerveztek a mezőgazdaság szövetkezeti egységeiben Állandó jellegű munkára, legalább egy évi használatra eddig 9257 traktort adtak ki a gép- és traktorállomások a szövetkezeti egységeknek. Az új szervezési fórma célszerűségét és hatékonyságát bizonyítja, hogy a gép- és traktorállomásoknak a távászi munkák idején csaknem 400.000 normál-hektárral volt nagyobb teljesítményük, mint a múlt év hasonló időszakában. A községekben a kollektív gazdaságok a helyi héptanácsok segítségével megfelelő gépszíneket és javítóműhelyeket létesítenek az állandó traktoros-brigádok gépei számára. Jóleső öröm végigjárni a községek határát; a földeken díszlő növények már messziről elárulják, ez egyéni gazdáé, a* termelő szövetkezeté. így van ez megyeszerte. S a szövetkezeti gazdák joggal büszkélkedhetnek, mert messze maguk mögött hagyták az egyénieket. De éppen ezért nem lehet elhallgatni azt a néhány tsz-t, amelyik bizony még mindig rontja a közös gazdaságok jőhírét, Mindössze három-négy közös gazdaságról van szó, s talán sokan azt mondják, hogy ezzel már nem is érdemes foglalkozni; hiszen a kétszázegynéhány Szolnok megyei tsz-héz képest ez a három-négy igazán semmi. Nagy pórt felverni valóban nem érdemes. De azt be kell látni, hogy ott, ahol a közös gazdaságban még mindig kapá- latlan a kukorica, egyeletlen a cukorrépa, az egyéni gazdák általános következtetéseket vonnak le. Dehát van-e olyan tsz, ahol most, június végén kapá- latlan kukoricák és egyeletlen cukorrépák találhatók?... Tudomásunk szerint megyeszerte mindössze három ilyen közös gazdaság van. A jászjákó- hdlmi Béke Tsz-ben néhány hold cukorrépa egyeletlen; a jász- boldoghézi Üj Élet Tsz-ben a kukorica egy része kapálatlan; a tiszafüredi Harcos Tsz-ben pedig hasonló a helyzet. Most csak láz a kérdés: ez a három közös Igazdaság meddig akar ilyen ' „eredményekkel“ dicsekedni? ... KI A GAZDÁJA Az arankairtásról van szó, — Hogy milyen nagyfokú a közömbösség, arra szolgáljon itt tanulságul néhány példa: A kenderes! növényvédő állomáson húsz lángszóró áll a tsz- ek, az egyéni gazdák rendelkezésére. Azt hihetne az ember, hogy szinte közelharcot vívnak ezeknek a lángszóróknak megszerzéséért. Sajnos, erről szó sincs. A húsz lángszóróból az elmúlt hét végén még mindössze csak kettőt vitted el a növényvédő állomásról ... A többi csupán azért nem rozsdásodik, mert a növényvédő állomás dolgozói gondosan karbantartják ... Néhol a lucarnás olyan képet nyújt, hogy siralom rátekinteni. S az a kérdés, hogy ezt miért nem veszi észre a községi gazdasági felügyelő, vagy a városi főagronómus. A Törökszentmiklós felé vezető úton, ahol Szajol után Tiszapíispöki felé kanyarodik a kitérő: ott is világ csúfjára díszeleg egy lucerna-tábla; de azt inkább aranka-táblának lehet már nevezni — Jogos a kérdés: ki ennek a gazdája, s mikor vonják felelősségre gondatlanságáért? Szekulity Péter
