Szolnok Megyei Néplap, 1958. július (9. évfolyam, 154-180. szám)

1958-07-01 / 154. szám

1958. jülit» 1. SZOLNOK MKOTKI NÉPLAP Ott lesz az új kultűrház KE1PO Beszélnek a számok — mutatja Kaszás Sándorné, a községi tanács titkára. *— Möst még csak egy kőcsomó látszik, de ha ftár év múlva erre jönnék, megláthatják, hogy fejlődik ez a község. REGEN Kétpó 1951-ben alakult köz­séggé. Ebben az időben — bár még a maitól igen messze áll­tunk —, már jóval emberibb volt a sorsunk, mint 1945 előtt. A felszabadulásig a község terü­letének 75 százaléka — 8541 kát. hold nagybirtok, 16 szá­zaléka — 1753 kát. höld — kü- iákbírtók volt. A kisparasutok­nak a végeláthatatlan határból mindössze ezer holdnyí föld ju­tott, az összesnek 9 százaléka. És hány ember kezében volt á tulajdonjog? A lakosság 1-8 szá­zalékáéban. Minden százból 82 ember volt földnélküli. Ez volt a régi Kispó és PusZ- tapó. M. Kovács Sáftdöt Az ellenforradalom után, 1956 december 15-én a régi Szabad­ság Tsz-ből Aranykalász néven 41 taggal — 860 kh földön új tsz alakult. Ma 80 taggal 1261 hold földön gazdálkodunk. A jövőre vonatkozó elgondo­lásaink szerint építünk egy 50 vagonos magtárat, egy 50 férő­helyes szarvasmarha-istállót, 3 baromfiólat, sertéshizlaldát, sül­dőszállást. Tíz lakóépületet Is terveztünk, ezt is megvalósítjuk. Nagyön kevés ember volt az a múltban, aki ilyen bátran ter­vezhetett, mint mi. A cselédem­bereknek a létfenntartás gond­ja is elég volt, nemhogy előbbre haladjon. Most a mi tsZ-tagjaink jöve­delme 18—20—22 ezer forint. — Csak egyet említek: Käpüsi István, aki a tsz-ünkben 1957. január 1-től november 1-ig 505 munkaegységet teljesített, a kö­vetkezőket kapta évi munkája után: 1.600 Ft készpénz, 23 mázsa 52 kg. búza, 5 mázsa 2 kg. árpa, 10 mázsa 12 kg. kukorica, 2 mázsa 35 kg. burgonya, 5 mázsa 5 kg. széna, 1 mázsa 57 kg cukor, 40 mázsa 48 kg. szalma, 7 mázsa 43 kg. búza-prémium, 3 mázsa 71 kg. árpa prémium, 7 mázsa 35 kg. kukorica prém. Azt hiszem, ehhez nem kell sok magyarázat. Sziklai József az Aranykalász Tsz főkönyvelője Ilyen szép, egészséges házakban laknak a kétpóiak. A JÖVŐBEN? Még nagyobbak, merészebbek $ a tervek. Mert a lakosság még 1 többet,- még szebbet akar építeni \ — magának. A régi kultúrházból mozit alakítanak. Lesz új iskola is. A községfejlesztésből pedig új > kultűrház épül. A pénzbeli hoz- ^ zájárulás mellett emléket emel-/ nek akaratuk egyöntetűségének | is. Tízezer forintos társadalmi í munkát vállaltak. De ha majd > az építkezés végén összeszámol- í jak. bizonyára megállapítják:! Szerények, de annál szorgalma­sabbak voltak. ígéretüket be­váltották, sőt túlteljesítették. VALÓSÁG az óhaj 1952-ig Kétpón egyáltalán nem völt orvosi ellátás. Aztán hetenként kétszer Mezőtúrról, majd Kuncsorbáről járt ót egy orvos. l>e gyógyszert még ekkor is csak a közeli városokban tudtunk beszerezni. A községfejlesztés során or­vosi lakást építettünk, s har­madik évé, hogy rendes orvo­sunk van. Községünk egészség­ügye azóta fokozatosan javult. Házi gyógyszertár, az első se­gélynyújtáshoz szükséges leg­fontosabb eszközök állnak ren­delkezésünkre. A gyógyítói munka mellett orvosunk gondot fordít az iske^ásgyermekek egészségére, a fertőző betegsé­gek megelőzésére, kutak, üzle­tek tisztaságára és sok egyéb fontos dologra. Régi — félévszázados óha­junk teljesült ezzel. T, J. A töröttszárnyú fácán Jlhogy végigért a barázdában, majd le- ült, úgy megijesztette a fasor tövéről felröppenő fácánkakas, amely eszeveszett gyor­sasággal iramodott az ember közeléből. Azaz, iramodott volna, de á Dérczy fiatalúr negyed­órával ezelőtt eresztett egy golyót a madár szárnyába. Csakhát ezt Lukács Béla nem látta. Mert ha látja, nem húzza ki a. járomszé- get. De így vesztére megragadta és a madár után vágta. Ném gónéOVt ő arra komolyan, hogy megfogja. Csak épp ama, hogy megörül­nének otthon a kislányok, estére. Találgatnák, mi van a tarisznyában? Vajon melyik találna el hamarabb? Kati biztos kisnyulat mondana, Zsuzsi mogyorót, a Szöszke meg madártojást. Aztán kezdenék élőiről, közben puha, ügyetlen kis kezükkel bogoznák a tarisznya nyílását. Csakhogy néni engedné ám. Találják ki. Ilyen ritka ajándék megéri, hogy törjék a buksijukat. Mire gondolataiban lejátszotta az esteli hazatérést, a madár elcsendesült, kirúgta az utolsót a fa alá akasztott tarisznyában. Akkor ért oda a fiatalúr a fasor végéről. Fagyos, gő­gös mozdulattal mutatott a tarisznya felé, de nem szólt egy szót se. Lukács zavarában alig tudott mégmozdulni. Soha semmijéhez nem iiyúlt az úrnak. És most ez a vacak madár Biztos megmondja a többieknek. Dehát... dehát a gyerekek? Hát azoknak viszi, nem is másért, az ő kedvükért fogta meg. Olyan kedvesen csevegnek, kuncognak míg a tarisznyát kutatják. Az úrfi állt szótlanul, mint aki megmert vedelt. Lukács pedig nem látott mást, csa a gyerekek nevető szemét, asszonya szóllar boldogságát és önmagát néhány percnyi ön­feledt örömében, melyet Olykor-olykor gyer­mekeitől kölcsönöz. Tétován, tapogatózó lép­tekkel indult a barázda, felé, ahol az ökrök szórták nyúlós nyálukat. Az ostorral meg- legyelte őket. Lomhám, indult a két csontos barom. /Mire került egyet az ékével, az úrfi mát messze járt. Arra tartott — tovább a fasoron — amerröl Lukács Béla hajnalban fél háromkor elindul ast uraság félé. Nocsak, tálán mégsem olyan kegyetlen ez az úrfi, hisz még ö is majdnem gyerek. Megértette, hogy a kis­lányoknak viszi. Nem ért végig a gondolattal. Dörrenést hallott épp a tanya felől. Csak ném kér bért az elfogott vadért?! Micisapkáját mélyen sze­mébe húzva, napellenzőjét kezével megtoldva szaladt fel a töltésre. Nemi Ezt nem teheti ez a cafat. Az ő kis malacocskáj&tl Amire egész tavaszon kuporgatoH! Amiből ízes falatot ad­hat a kicsiknek. Azt lelőni azért a nyűves fé­regért, azért a szikkadt tollcsomóért. Hát van igazság a földön? Meddig lesz még, hogy a cselédnél a férget is jobban féltik? Meddin. te nagy ég! Lekapta a tarisznyái a fáról, előkotorta a madarát s úgy vágta a legközelebbi fa tövé­hez, hogy az holtan is egy hosszút károgott. Aztán lecibászta lábáról a bakancsot és pat­kós részével verte, lapította szét a madarat. A majorban hamar híre ment, hogy Lu­kácsnak nem lesz hízója. Sza.kács Zsiga bácsi, az öreg bajuszos sőregondozó vigasztalta: Ne búsulj, fiam. Majd lesz még neked hízód is, földed is. Mi is vagyunk annyian, mint az trak. Többen is. És mert már a malacot hízóba ellett fogni, odaadta neki azt a néhány per­lői, amit a többi cselédek rábíztak: Ha kisebb ’sz is, jő ize lesz annak, fiam. Történt Í9J7-bén a mai Kétpón, a DércZy- major mellett. A nevek költöttek, de a törté­net hiteles. Tanúsítja: Borsi Eszter A fegyelem vonzó 1956 decemberében tizennyol­cán kezdtük újra a közös mun­kát. Azóta harmincán csatla­koztak hozzánk. Főleg olyanok, akiket a munkafegyelem meg­szilárdulása, a vezetés régi hi­báinak kiküszöbölése vonzott. Ilyenek Bordács Sándor, Kaposi Mihály, Ónodi Antal és még so­kan mások, akik a jelenlegi gazdasági év elején kezdték a munkát. Tervünk a tsz gazdálkodásá­nak beherjesebbé tétele ezt cé­lozzák a takarmány- vetési te­rületek növelése, jobb gondo­zása, az állatállomány növe­lése, felfrissítése. Anyakoca tör­zsünket 25 db-bal, tehénállomá­nyunkat 6 db-bal és 15 hasas üszővel növeljük, javítjuk. 104 férőhelyes istállónkat villamo­sítjuk. Saját erőnkből 200 férő­helyes juhhodályt építtetünk és 1000 naposcsirkének ólat alakít­tatunk. A tagok jobb megélhetéséről való gondoskodás az, amd egyre több ember elismerését váltja ki, ha a tsz-ekről van szó. Derecskéi Ilona a Búzakalász Tsz tagja Nagy terveink vannak a jövőt illetően. Középlejáratú hitelből szarvasmarha-törzset vásárolunk. Saját erőnkből né­hány lovat, 11.400 forintért anyakocákat vásárolunk. 11 ezer forintot szintén saját kasszánk­ból a gyümölcsös pótlására és az épületek felújítására köl­tünk. 26 ezerért anyajuhokat vásárolunk. PALY1 JULIANNA, Zöld Mező Tsz-, ÉS MA ? Eltűntek fl. rettegett urak, s : helyükön a közös gazdaságok, ■ a tsz-ek éltetik az embereket. ) A tsz-ekben boldogulnak, meg- . találták az élet tartalmát. Á tsz­- tagok közül negyvenegy család 1 építtet új lakást magának künn- a területen, A község belterüle­- tén 58 ház van, amely nagy- _ részt szintén tsz-tagoké. Ami j még nagyon sokat ■formáit a község arculatán, <áz elsősorban a villany, amely mitufenfelé be- ä hálózza a kis községet. Aztán az 5 km-es kőút. % *>bo méter be­2 ton járda, az új artézi kél, a két nevelői lakás. A lüküsököh be­tűi pedig 438 rádió, átnely szin­tén kultúráit, tájékozottságot ad a lakosságnak. Helyzetük nem a régi már A dolgozó nők helyzete ná- 1 uink is nagyon megváltozott az utóbbi időben. Egyrészt úgy. hogy 50 százalékkal növekedett Szoknak a száma, akik önálló kenyérkeresők. Másrészt úgy, hogy eltűnt a különbség a» férfi és a női munka díjazása kö­zött. Á tsz-ek, az állami gazdaság irodai dolgozói nők A községi tanács titkári tisztjét asszony tölti be nálunk. A tizenöt pe­dagógus közül kilenc nő, közü­lük hetein már a népi demofc- ráeiában tanultak, itt szereztek oklevelet. A község életének irányításában öt nő vesz részt ötéin tanácstagok. Ezek a számok kifejezik a nők életkörülményeinek alaku- ; lását. De Vannak más tények is, amelyek megbecsülésükről tanúskodnak. Többek között az, hogy 120 körül van azoknak az ■ anyáknak a száma, akik újszü­■ lőtt gyermeküknek ingyenes ke- ; léngyét kaptak. Ezen túl ötven­hatén részesültek szülési se­■ gélyben. Az ifjúság hély-Zéte sem a ré- ! gi már. Harmincegy tanulónk 1 helyezkedett el ipari taftulő ött- . honban, ahol ellátást, ruházatot ► kapnak és szakmai kiképzésben részesülnek, Negyvenhármán je­lenleg középiskolába járnak, f gimnáziumba, vagy mezógazda- - sági-, közgazdasági- és gépipari _ technikumba. Négyen egyetemi j hallgatók. Tömösközl József iskolaigazgató

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom