Szolnok Megyei Néplap, 1958. július (9. évfolyam, 154-180. szám)
1958-07-31 / 180. szám
'058. július 31. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 PE1ŐFI PÉLDÁJÁN 1849. július 31-én menekülőktől népesedett be a Segesvár tói Marosvásárhely felé vezető országút és pár lépésre az úttól egy kristálytiszta forrás mellett, a szentszövetségi reakció katonáinak fegyvereitől halálra sebezve roskadt össze egy feketenadrágos, fehéringes fiatalember, a magyar forradalom izzó fáklyalángja: Petőfi Sándor honvédőmagy. Huszonhat évet élt mindössze. De ebbe a huszonhat évbe belesűritette mindazt, amivel egy ember önmagának, hazájának és a népek szabadságának tartozik. Életműve teljes és tökéletes, abból sem egy sort elvenni, sem ahhoz hozzátenni nem lehet. Százkilenc év telt el azóta, több mint három emberöltő. Petőfi népe megváltozott, kicserélődött ez alatt az idő alatt. Kicserélődött lelkileg és kicserélődött gazdaságilag. Maisként gondolkozunk ma. Petőfi Sándor nem lenne magányos csillag, mögötte állana egy egységbe forrott nép és vezércsillaga, amit annyi ideig kutatott, keresett. Az Eszme, amelyért életét áldozta, ma már nem rajongott ábránd csupán, hanem kézzelfogható valóság. Ügy hívják: marxizmus—leninizmus. Ez formálta és formálja szüntelenül a ma népét, ez biztosítja, hogy Petőfi eszméje a felséges népről valóság legyen. Es „a kéz, amely a bánya erét kivájja”, megbecsült és egyedül becsületnek örvendő lett a mi országunkban. Ma már tisztelik a közkatonákat, nemcsak az egyenruhásokat, hanem a munka szürke közkatonáit is. Közel járunk ahhoz, amit Petőfi úgy fejezett ki: „Égbe a népet, pokolba az aristocrat iát!” Égbe a népet! Tett-e valaha valaki ezredanmyit a népért, mint a párt? Amely nemcsak vértanúk sorát, igaz hazafiak légióit, hanem értelmet, célt, bölcs vezetést adott a dolgozóknak. Történhetett-e jobban, mint ahogy történt, hogy az egykori jobbágyak utódai ma termelőszövetkezeti gazdák és ezerholdakban gondolkoznak azok, akik állati sorban tengődtek Petőfi idején. Nem Petőfi kívánsága szervát való-e, hogy erős, acélos munkásosztály az utódja a szervezetlen, tengődő pesti mesterlegényeknek, akik olyan lelkesedéssel hallgatták a Talpra magyart, és akik Petőfi forradalmi hátvédjét alkották? Megváltozott a nép, megváltoztak a népek itt a Duna táján és a világszabadság zászlaját ma fennen lobogtatják a szocialista országok népei. Petőfi meghalt, de lehet-e élőbb valami, mint az ő költészete, írói, művészi és elsősorban politikai hitvallása? Lehet-e szebb eszmény a ma embere számára, mint Petőfi módján élni, megosztva időt és erőt a bátor, férfias tett, a fejlődésmelletti nyílt kiállás és a gyengéd, de mégis izzó hitvesi szet elem, a családi élet melege között? A szocializmust építő embernek fel keil tennie magában ezeket a kérdéseket. És a válasz nem lehet más: küzdeni, alkotni, építeni és igaz szocialista emberként élni Petőfi, Ady, József Attila igaz emberi példáján lelkesülve. Gazdagodnak Az öcsödi Zöldmező Mezőgazdasági Termelőszövetkezet 1937. januárjában, a volt Dózsa Tsz területén kezdte a közös gazdálkodást tizennyolc taggal, 234 kh földdel. Jelenleg területük 335 kh föld, a tagok száma pedig huszonhat. Szorgalmas munkájuk és a gépierő helyes alkalmazása következtében a tavaszi kedvezőtlen időjárás mellett is — a kalászosokból túlteljesítik termelési tervüket. A cséplést — elsők között — július 26-ra befejezték. Búzából eddig 10 mázsa 85 kg, őszi árpából 10 mázsa 30 kg, tavaszi árpából 8 mázsa átlagtermés az eredményük. Már az első cséplési napokon rendezték a búza elosztását és a tagoknak is meglesz munkaegységenként a betervezett 3,65 kg búza. Eredményeikhez tartozik még, hogy jelenlegi szarvasmarha, ló, sertés- és baromfiállományukat 100 db juhval szaporítják a gazdasági év végéig. SZABÓ IMEÉNÉ községi alapszervezeti titkár, Öcsöd 200 férőhelyes trolibusz Az autóbuszok és trolibuszok for galmi sűrűsége Moszkvában mindössze fél perc. Mégis a csúcsforgalom óráiban a megállóknál még mindig vamiak sorbanállók — közli Szovjet Híradó. A forgalom további javítására most a villamos-trolibusz főigazgatóság központi tervezőirodája, csuklóskötéssel összekapcsolt kétszakaszos trolibusz tervét dolgozta ki. A 200 férőhelyes trolibusz a termeskocsi hosszúsága ellenére az utcai kanyarokban kevesebb helyet foglal el, mint a mostani kocsik. A vezető munkáját lényegesen megkönnyíti a kormányra szerelt légnyomásos erősítő. Hészül az autoszifon A Jászberényi Fémnyomó- és Lemezárugyár jóminőségű „házi szódagyárakat” készít. Novotni Mária, Oláh Imréné és Tűr 1st-' vánné nagyerejű présgépeken adják meg az edény első formáját. A „kihúzó” hármas egyébként célul tűzte az augusztus BO-i versenyben, hogy 100 százalékban exportminőséget gyárt. Ahol munkába fogják a szelet Akmolinszk közelében a „Győzelem” kolhoz központi épülete mellett 12 torony emelkedik, — RÓZSI m tolvaj, me$g a többiek Hogyan őrzi a törökszentmiklósi Dózsa Tsz a zöld aranyat ? Jászberény jv htenyésztő szakcsoportjáról — mégegysser Eddig két részletes cikkben tegialkoztunk azokkal a gátló 'bkokkal, melyek miatt a jászberényi juhtemyésztési szakcsoport igye huzamos idő óta egy hely- jen áll. írásainkra az alábbi lozzászólás érkezett Fehér Laos MÉSZÖV főosztályvezető oülábál: „A juhtenyésztő csakcsopor- ok vezetői részére ez év februárjában értekezletet tartótunk. Ezen, a megbeszélésen ve- ődött fel a jászberényi juhte- íyésztő szakcsoport részére a ejiermékíeldolgozó üzem felál- ítása. Megírja azt is, hogy kezdetben a Tejipari Vállalat ígért ugyan a felállítandó üzem részére márványhengert; de Ígéretét — elfekvő gép hiányában — nem tudta valóra váltani. Fehér elvtárs azt a tanácsot adta elekor a jászberényieknek: kérdezzék meg a ceglédi juhtenyésztő szakcsoport vezetőit, honnan szerezték ők a hengert. Tudomása szerint ilyen érdeklődésre nem került sor. Mi hívtuk fel tehát— a jászberényiek helyett — a ceglédi juhtenyésztőket. — Megtudtuk, hogy szakcsoportjuk részére egy budapesti festékgyártól vásárolták meg a hengert 11 ezer 900 forintért. Zsengellér Lajos, a ceglédi fmsz helyettes főkönyvelője — gondoljuk —, szívesen ad kimerítő levélválaszt... Egyet értünk Fehér Lajos osztályvezető javaslatával: A szakcsoport tagjai ne a feldolgozó üzemtől tegyék függővé a közös tevékenységet, hanem lássanak a közös termeléshez szükséges feltételek megteremtéséhez, ! HA AZ ALUMÍNIUM lehet { fehér arany, a szén meg feke- | te gyémánt: a takarmány is jog♦ gal megérdemli a — zöld arany ♦ nevet... S ha a tolvaj duzzadó ♦ pénztárcákra, a szarka pedig ié♦ nyes tárgyakra — esetleg őri♦ zetlenül hagyott jegygyűrűkre — {vadászik: a takarmánynak is { akad jogosulatlan vámszedöje. { Különösen olyan helyen, ahol a [ lucerna, az abrak sáfárai nem I elég éberek... I A törökszentmiklósi Dózsa *Tsz százas istállójában gömbö♦ lyűnél gömbölyűbb tehenek so♦ rakoznak a jászolnál. Más sem ♦ hallatszik, mint az állatok jóízű » ropogtatása; majd váratlanul ♦ egy szemrehányó bődülés. Oka: ♦ a torkos Rózsi, „ki” már elfo♦ gyasztetta a magáét, taszította f arrébb a mellette csemegéző te- | henet... í — Itt a tolvaj! — kacsint fe- ^lé Túrós József, a tsz agronó- ímusa. — Helyesebben: lenne tol♦ vaj, ha — hagynánk. | Törökszentmiklós legjobb ter♦ melőszövetkezete már eddig is ♦sokat tett a közös állatállomány ♦fejlesztéséért, jobb elhelyezéséiért. Még tíz napja sincs, hogy {megkötött a beton, mellyel si- 5 mává, hézagmentessé tették a {jászol alját. A gyarapítás?... ä *Az is szót érdemel: a tavalyi zárszámadás idején harmlnchá- «rom tehenük volt a szövetkezeti {gazdáknak, ma már negyven {van; őszre hatvanra emelkedik {a számuk. Mellettük ötvenhat {növendéket gondoznak majd... *és mind enni akar. { Van mit, lesz mit harapnia a {szarvasmarha-állománynak. A •szövetkezeti gazdák tudják, hogy ♦elegendő takarmány nélkül marhát nem lehet tartani az istállóban, legfeljebb — négylábon járó csontvázakat.. Ilyesmire viszont semmi szükség a tsz-ben. Elég az hozzá, hogy egv-két kaszálás után több takarmánya lesz a Dózsa Tsz-nek, mint az egész esztendei szükséglet. — Nem elég megtermelni és jól kezelni a takarmányt, — jegyzi meg Túrós József. — Úgy kell azzal bánni, hogy érdemük szerint fogyasszák a tehenek. S mi azoknak az érdeme? Hát a tej hozam! Rózsi nem ád többet hat-nyolc liternél, Iboly olykor húsz fölött. Hat liter tejet minden tehenünknek le kell adnia, azon felül minden litert napi 30 dg abrakkal „premizálunk”. ÉRDEMES FELJEGYEZNI az összetételét annak az abraknak, melyet így nyáridőben kap a jószág: Borsó-, tengeri-, árpa- és zabdarából 5—5 dkg, búzakorpa és olajpogácsa 4 dkg, mindehhez 2 dkg hereliszt. A silótakarmány, melyet melasszal is meglocsolnak, a cukorrépaszerződéssel kapott répaszelettel tartalmasabb. Napi 60 kg a zöldtakarmány adagja. — A most kezdődő gazdasági évben száz férőhelyes korszerű tehénistállót építtetünk 650 ezer forint értékben. Azárt építtetünk mással, mert a mieink az új lóistálló és sertésfiaztató felhúzásával lesznek elfoglalva... A százasban már önitató, egyedi takarmányozásra alkalmas jászol kerül; mellé gépesített takarmány-előkészítő helyiség. Az új istállóba költöztetjük a teheneket, a meglévőbe a növendékmarhák kerülnek, — mondja a tsz agronómusa. — Az egyedi takarmányozást mai viszonyaink • között is megoldottuk: az istálló i közepén a legjobban tejelő te- ! henek vannak; jobbról, balról a . gyengébbek, szélen a legkevés■ bé jó tejelők. így elérjük, hogy t — egy-egy harapást leszámítva : — nem tömjük a „szorgalmasok” rovására azokat az állato; kát, melyek fukarkodnak a tej- . jel. ’ Egy időben spekuláltak a szö- : vetkezetlek olyan rácson, me- i lyet etetéskor eresztenének le a i jászolra; ez megakadályozná ; hogy egyik tehén elegye a má• sik elől az abrakot. Rajzolgat• tak, tervezgettek s az ötletet vé- , gülis — elvetették. A hasonló I kísérletek vizsgálatánál megtudták ugyanis; a ráccsal felszerel! . istállóban sok tehén törte mái a szarvát. Jobb ez így, ahogy ma ! van .., ! HOGY IGAZAN JÖ LEGYEN; i lelkiismeretes, állatszerető em- ; berekre is szükség van. Nincs . hiány ezekben sem: Juhász • László fejős, valamint Futás ■ Sándor és Kiacsek István takar■ mányos eredményesen, a tagság megelégedése mellett dolgozik. — Ug/számítjuk, hogy hat-hé! év alatt „ingyenbe” lesz az új istálló, — mondja hazafelé Tu- ' rós József tsz-agronómus. — Jó gazdálkodás mellett módot ad erre a kormány. Kellemes ta- . pasztalataink vannak ezzel. Esedékes hitelünkből az idén 50 ezer forintot engedett el az állam; jövedelemadónkból pedig — mivel árútermelésünk az előírt szintet 20 százalékkal meghaladja — majd további 38 ezer forintot töröl. Olyan biztos ez a pénz, mintha már a zsebünkben volna... b. í. = mindegyiken széles szárnyú propellerek. A tornyok egy épületet vesznek körül, amelynek homlokzatán ez a felírás olvasható: »„Szélerqmű”. Ebben az épület- í ben gyűjtik össze a széltornyok E által termelt villamosenergiát. (A szélerőmű teljesítőképessége í 400 kilowatt. Az egyenáramot itt [váltóárammá alakítják át és ma- ► gasfeszüllségű hálózaton keresz- ► tül juttatják el a fogyasztők- > hoz. ► „A szélerőmű által termelt vil- ► lamosáram segítségével a „Győzelem” kolhozban és a „Sztálin” »kolhozban gépesítik a nehéz ►munkafolyamatokat. A szakem- ► berek kiszámították, hogy a [szélenergia felhasználásával a ► mezőgazdasági termelésben (évente csaknem kétmillió rubelt t lehet megtakarítani. { Az Akmolinszk-területén a kö- (zeljövőben még több nag.vtelje- (sítményű r^élérőirrűvet éoítenek. ( A csehszlovák ipar »103,1 %-ra teljesítette { félévi tervét ( A csehszlovák ipar 1958 első [felében globálisan 103.1 száza- í lókra teljesítette tervét. A ter- [melés 11.4 százalékkal volt na- ígyobb, mint az előző év hasonló ; időszakában ; Az ipari alapanyagok terme- | lése tovább növekedett. Január ; 1-től június 30-ig 13.5 millió ton- J na kőszenet és 26.7 millió tonna ! barnaszenet termeltek a csehiszlovák bányászok. Ez 7.5 százalékkal, illetve 14.1 százalékkal I több, mint az elmúlt év első feliében. ; Lényegesen emelkedett a fogyasztási iparcikkek termelése, ; így például 65 000 televíziós készülékéi gyártották, ami 1.5-sze- :rese az egy év előtti termelésinek. Negyedével emelkedett a : személyautók gyártása. Az első félévben 21 000 személygépkocsi készült el. Hasonló fejlődés mit» tatkozik a motorkerékpárok, hű» tőszekrények, textilanyagok termelésében is.
