Szolnok Megyei Néplap, 1958. július (9. évfolyam, 154-180. szám)
1958-07-31 / 180. szám
SZOLNOK MKÖVEI NÉPLAP 1958. július 31. kérdezzen — felelünk KIKNEK NEM JÁR CSALÁDI PÓTLÉK? Többek érdeklődésére közöljük, hogy nem jár családi pótlék az után a gyermek után a) akinek teljes ellátásáról az állam ingyenesen gondoskodik; b) akit ipari tanulóotthonban helyeztek el; c) aki a családi pótlókkal egyenlő, vagy azt meghaladó összegű árvaellátásban részesül; ha az árvaellátás összege kisebb, a családi pótlék összegébe az árvaellátás összegét be kell számítani; d) aki után akár a dolgozó, akár más személy gyermeknevelési pótlékban részesül. a c) pontban foglalt rendelkezést nem lehet alkalmazni, ha a családi pótlékra egyedülálló dogozó nő jogosult. A CSALÁDI PÓTLÉK FOLYÓSÍTÁSÁT SZÜNETELTETNI KELL, amíg a dolgozó egy hónapot meghaladó fizetésnélküli szabadságon van, kivéve, ha a fi- zetésinélküli szabadságot betegség miatt, vagy a Munkatör- ■vénykönyv 98., vagy 98/A. paragrafusa alapján engedélyezték; előzetes letartóztatásban vagy közbiztonsági őrizetben van, — vagy pedig szabadságvesztés büntetését tölti, ha ez az idő egy hónapnál hosszabb. Ha az előzetes letartóztatást bűncselekmény hiánya miatt — vagy bizonyítottság hiányából megszüntették, vagy a dolgozót a bíróság ugyanilyen okból az ellene emelt vád alól felmentette, . továbbá, ha az ügyészség megállapítja, hogy a dolgozónál a közbiztonsági őrizet feltételei nem állanak fenn és a munkáltató a dolgozó munkaviszonyát nem szüntette meg, a családi pótlékot az előzetes letartóztatás, illetve a közbiztonsági őrizet egy hónapot meghaladó tartamára utólagosan ki kell fizetni; BÜZA HELYETT EGYÉB TERMÉNNYEL IS LEHET TELJESÍTENI AZ 1958. ÉVI FÖLDADÓFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉGET A pénzügyminiszter — egyetértésben az élelmezésügyi miniszterrel — az alábbiakat rendelte el: Ha az adózó a vetőmagon és személyes szükségletén felül búzával nem rendelkezik, földadófizetési kötelezettségének búza helyett — a felsorolás sorrendjében — rozzsal, árpával, vagy borral is eleget tehet. A földadófizetési kötelezettségnek búza helyett egyéb terménnyel való teljesítése esetében 100 kg búzának 110 kg rozs, 100 kg árpa, 80 kg sörárpa, árcsoportba tartozó borból területről származó liter az I/A 25 az I/B 28 a II. 33 a III. 40 a IV. 45 11.5 Malligánd-fok alkolholtar- talmú, hazai fajtájú (oltvány) szőlőből származó, egyszer fejtett bor felel meg. 100 liter egyszer fejtett bornak 150 kg szőlő, 105 liter must, 102 liter seprősbor, vagy 98 liter kétszer fejtett bor felel meg. Direkttermő szőlőből előállított borral földadót kiegyenlíteni nem szabad. A földadónak pénzben történő fizetése esetén az 1958. évben a búzát kilogrammonként 2.20 forinttal kell számítani. TVem valami. földrajzi útle1 ~ írásokról, vagy a „Világ- járók’’-sorozat könyveiről akarunk most beszélni, hanem a Verseghy Könyvtárnak egy nagyon hasznos, de nem eléggé közismert, és ritkán igénybe veti szolgáltatását: a könyvtárközi kölcsönzést szeretnénk ismertetni. Felkerestük a Verseghy Könyvtár olvasószolgálati csoportjának vezetőjét, Dévai Re- zsőnét, beszéljen nekünk a könyvtárközi kölcsönzésiről: — Nagyon nagy mértékben megnőttek a kölcsönzés lehetőségei. Az ország valamennyi nagy könyvtára, sőt külföldi könyvtárak is szinte egy hálózatot alkotnak. Ebből mind az olvasóknak, mind könyvtárunknak nagy előnye származik. Az olvasóknak sokmillió könyv áll rendelkezésére, mert a könyvtárközi kölcsönzés útján bármilyen könyvet meg tudunk szerezni, ha az valahol megvan. A könyvtárnak pedig nem kell. hiszen nem is tud beszerezni minden drága könyvet, melyeket esetleg csak 1—2 ember keresne. — Eléggé közismert az olvasók körében a könyvtárközi kölcsönzés? — Sajnos, elég kevesen veszik igénybe. Az utóbbi évek során, évente legfeljebb 20—30 olvasó kért, persze némelyik rendszeresen, könyvet ezen az úton. Tanárok, szakdolgozatot készítő egyetemi hallgatók, középiskolái diákok, színészek jutottak hozzá olyan könyvekhez, amelyeket Budapesten, vagy még ott sem találtak volna meg. Világjáró könyvek 2 — 7 alán külföldről is kapnak könyveket5 — Halle, Leipzig, Berlin, München, Bern és más külföldi nagy könyvtárakból szereztünk már meg könyveket az Országos Széchenyi Könyvtár útján. A karcagi Csokonai Könyvtár pedig Leningrád'ból is kapott már könyvet. Természetesen jó néhány hét beletelik, amíg külföldről megkapunk egy-egy könyvet, de ez érthető. Viszont akinek szüksége van a könyvre, annak megéri ez a kis várakozás. — A Verseghy Könyvtár is ad könyvtárközi kölcsönzéssel könyveket a megye könyvtárainak? — Igen, ilyen irányú kölcsönzés is folyik, bár a városi és járási könyvtárak közvetlenül az Országos Széchenyi Könyvtárhoz is fordulhatnak könyvekért. A vidéken élő szakember így közeli kapcsolatban maradhat a tudományos élettel. Sajnos, mint már említettük, aránylag kevesen élnek ezzel a lehetőséggel. Pedig a vidéki fiatal tanárok. mérnökök, mezőgazdászok és más szakemberek így hozzájuthatnak olyan könyvekhez, amelyeket esetleg nem tudnának megvásárolni. — Ki is kölcsönzik az így megkapott könyveket? — Nem. Csak az olvasóteremben lehet használni. Ugyanis nem egy könyv értékes, irka példány, és így, mivel az eredeti könyvtárban sem köicsön- zik azokat, mi sem adhatjuk ki az ilyen könyveket. Még egy lehetősége van a könyvtárközi kölcsönzésnek. Nagyon ériékes, esetleg csak 1 példányban meglévő könyvről, vagy annak egy- egy lapjáról mikrofilmet készít az Országos Széchenyi Könyvtár, és azt küldi meg. Ezen a módon azonban mi még nem kölcsönöztünk. Megyénk szakembereihez a/ a kérésünk, forduljanak bátran könyvigényeikkel a Verseghy Könyvtárhoz^ vagy a járási vagy városi könyvtárakhoz, mert a könyvtárak munkatársai szívesen meghozatnak számukra minden szükséges könyvet. Sági Pá' Kérjük bevezetni! Néhány hónapja igen hasznos ötlettel lepett meg bennünket a MÁVAUT. Megszámozta a szolnoki helyi járatokat és már messziről látni lehet, hogy ez, a kocsi jó-e számunkra vagy sem. Azonban a rendszernek még van egy kis hiányossága. Nevezetesen az, hogy ezek a számok csak az oldalitábián vannak feltüntetve. így — különösen reggelenként — ha egyszerre négyöt kocsi jön a megállóhoz, szaladgálhatunk az első kocsi t o ■ a negyedikig, hogy eltaláljuk például melyik az 1-es, azaz az állomásra vivő autóbusiz. Ezért célszerű lenne, ha a MAVAUT a gépkocsivezető melletti ülés szélvédő’ üvegéhez is kitenné a számot. így már messziről látható, hogy melyik kocsit kell igény be venni és megszűnik a találgatás és a szaladgálás. — hernádi — Így főzzük a baracklekv árt Csak édes, érett és lehetőleg nagyszemű barackot vegyünk lekvárkészítéshez. A gyümölcs természetes édessége, aromája pótolja (cukorban és ízben is), amennyivel többe kerül. Négyféle eltevési módot közlünk. Az első kettő a legfinomabb dzsem: aranyszínű és gyorsan készül. A harmadik változat: tömegben készítjük a lekvárt, így is finom lesz, de a héj vizes eltávolítása sötétíti is, nedvessé is teszi. Nagyon ügyeljünk arra, hogy sűrű legyen, feltétlenül tegyük forrón szárazgőzbe. A negyedik mód: áttörjük a gyümölcsöt. Tulajdonképpen ez nagyanyáink klasz- szikus lekvárja, mert az előbbi három: dzsem. * Csak másfél kilóból főzzük egyszerre. Az érett gyümölcsöt szárazon meghámozzuk, habüstben folytonos keveréssel 5 percig főzzük, majd adunk hozzá 80 deka cukrot és 15 percig főzzük. Forrón üvegbe rakjuk és szárazgőzbe tesszük. Az üstöt minden adagnál újra ki kell mosni. Ugyancsak másfél-két kiló gyümölcsből főzzük egyszerre, habüstben vagy hibátlan zománcú lábasban. A meghámozott gyümölcs kilójára 50 deka cukrot számítva, szirupot készítünk. A cukrot a főzőedénybe téve, egy pohárnyi vizet öntünk rá. Az edényt tűzre tesszük, és addig forraljuk, míg a víz elpárolog. Erről úgy győződünk meg, hogy vizes mutatóujjunkkal a szirup felszínét hirtelen megérintve, az ujjúnkra ragadt sziruppal mutató- és hüvelykujjunk között „szálpróbát” csinálunk; ha két ujjunk között szálat képez, jó a szirup. Most beletesszük az előkészített gyümölcsöt, s forrástól számítva 15—20 percig főzzük. Forrón üvegbe tesszük, tetejére csipetnyi szalicilt teszünk, lekötjük és szárazgőzbe helyezzük. E célra legjobb ananász- vagy kajszibarackot használni. A passzírozott lekvárhoz használhatunk rózsabarackot, mert a passzírozás eltávolítja a rostokat * A meghámozott gyümölcsöt kb. félórát főzzük, majd kilogrammonként fél kg cukrot hozzáadva, készre főzzük. Készíthetjük úgy is, hogy este lecukrozzuk, és másnap sűrűre befőzzük. Forrón szárazgőzbe kerül. * A barackot megmosva, kimagozva megfőzzük, majd szitán áttörjük. 60—70 deka cukrot számítunk egy kg áttört gyümölcshöz. * Mindegyik eljárásnál fontos, hogy a főzet forrón kerüljön a Máraz (nagyon jól kimosott) üvegekbe, és kilónként késhegynyi szalicilt vagy benzolsavas nátriumot keverjünk bele. S&eanestecekfo ek KÖNYVESPOLCOT, ha van gyalult deszkánk, vagy értünk a gyaluláshoz, készíthetünk magunk is. A polcnak szánt deszkákat pontosan derékszögben elfűrészeljük, vigyázva arra, hogy egyenletes legyen a fűrészelés vonala. A polcoknak egymástól való távolságát a könyvek magassága szabja meg. Enywei összeillesztjük, présbe tesszük, ha teljesen száraz, bádogsarokkal erősítjük meg. A kész polcot bútorpáccal bevonjuk, majd viasszal átdörzsölve, kifényesítjük, vagy színesre festjük és lakkozzuk. BŰTORVEOÖK: kárpitozott bútorainkat a por és fakulás ellen védenünk kell. Legcélszerűbben csíkos mintájú, jól elkészített huzatokkal tudjuk ezt elérni. Ha nem. áll módunkban ilyeneket készíttetni, akár különféle színű és mintájú, meglevő anyagból készíthetünk házilag is huzatokat, ezeket azonban csak a taka.ítás idején hagyjuk bútorainkon. A szék, illetve karosszék huzata ülő- és támlarészből áll. Külön-külön szabjuk ki először újságpapírból, utána az anyagból ezeket a részeket, majd összegépeljük, kipróbáljuk és a formához idomítjuk. A heverőre egy hosszrészt szabunk, majd a sarkokat beférceljük a hever ón és eszerint varrjuk meg. A hátrészt egyenes darabból könnyű kiszabni. LÄMPAERNYÖ. Fehér vagy aprómintás selyemből készíthetünk — használt, régi ruha javá ból — nagyon csinos lámpaer nyót. Az anyagot kimossuk^ kivasaljuk. Készíttessünk a bádogossal 10 cm magas és 60—70 cm átmérőjű keretet. A vázat tekerjük szorosan körül 2 cm széles danubia szalaggal. Majd vegyünk két és fél méter hosszú, 38 cm széles grenadint, vagy batisztot, felső és alsó keretén varrjuk amíg feszese^ nem áll. A váz felső és alsó keretén varrjuk hozzá. E fölé jön a selyem, szintén ferdén fektetve és feszítve és a keret felső és alsó körvonalán apró öltésekkel levarrva. Vékony gyöngyzsinórral szegjük leörül. Lifo&eify mellett HÜSTEKERCS Vegyünk kb. háromnegyed kg vé- kony szelei felsált egyben. Erősen kiverjük, megsózzuk. — Daráljunk meg sárgarépát, gombát, petrezselyemgyökeret, adjunk hozzá zöldpetrezselymet, egy tejben áztatott, kinyomott zsemlét, egy nyers tojást, és mindezt összedolgozva, rá- kanjük a hússzeletre, lelsodorjuk, megkötözzük, A tepsiben füstölt szalonna-szeletekre fektetjük, teszünk mellé paradicsompaprikát, elvágott zöldséget és kevés vízzel két órán át pároljuk. Ha a hús puha, levét áttörjük, kevés vörösbort vagy húslevest teszünk hozzá. A húst rászeleteljük, s mártással leöntve tálaljuk, 'Hó-gíjMi öitö^ Tetszetős, üde, csinos viselet. Kirándulásra, nyári sétákra nagyon megfelel. Anyaga pirospettyes karton. ............................. Ta rkamintás nyári selyemruha, sötét, vagy fekete szalagos szalmakalappal. 1 i