Szolnok Megyei Néplap, 1958. július (9. évfolyam, 154-180. szám)
1958-07-01 / 154. szám
1958. július 1. SZOT.NOK MEGVET NtPLAP 9 A helyes úton ^kí eddig kétkedett volna, most az is meggyőződhet: Jó, hogy nem tértünk le a szocialista iparosítás útjáról — s a párt ezernyi támadás ellenére sem adta fel gazdaságpolitikai alapelveit. És épp a konszolidáció másfélesztendős időszaka volt a legjobb próbakő. Míg 1957 közepétől egyre inkább megmutatkoznak az elkerülhetetlen válság jelei nyugaton, nálunk tervszerű munka indult az árualap és béralap egyensúlyáért és sikerrel. Míg Nyugat-Németor- szágban, Franciaországban a bá- nyaatonák tömegének leállításával akarják megakadályozni, hogy tovább szaporodjanak a hányán az eladhatatlan szénhegyek, mi a 3 éves tervben az ipar — s ezen belül a széntermelés — 22 százalékos emelését irányozhattuk elő. S miután — barátaink segítségével —• többé-kevésbé kihevertük az ellenforradalom okozta 20 milliárdos kárt — most a hároméves tervben közeli és megvalósítható feladattá tűztük fizetési mérlegeink egyensúlyba hozását, külkereskedelmi helyzetünk javítását és energiabázisunk kiszélesítését egy újabb 5 éves terv méreteinek megfelelően. A tervek és célok szolidak és éppen ezért aranyalapjuk van, — de nem kell különösen bizonyítani, kitűzhettünk volna-e ilyen célokat, megígérhette volna-e államunk a 6 százalékos reálbéremelést, az új nemzedék elhelyezését, a 100 ezer lakásit, a nagyarányú műszaki fejlesztést, ha hallgat az „okos” tanácsokra? Emlékezzünk csak, min is folyt a vita 1956 tavaszától? Ha nem is vesszük figyelembe az olyan kelekótya elgondolásokat, mint a Dunai Vasmű leállítása, a magyar urán hazad feldolgozása — a nemzeti jövedelem teljes felélése, stb. — sokáig komoly harcot kellett vívni azokkal, akik elvetették a nehézipar elsődleges fejlesztésének elvét, s ezzel a szocialista iparosítást. Azt fejtegették, hogy hagyományaink szerint nem az iparra, hanem a mezőgazdaságra kell alapoznunk. Sőt továbbmentek és kimondottan a kisparcellákra, az úgynevezett „kert-Ma- gyarországraakartak alapozni. •Kézenfekvő, hogy amennyire visszahúzó — reakciós volt ez az elgondolás, annyira ellenségesés együgyű is. Az iparosítás, amellett, hogy a szocializmus anyagi bázisát adja — és a sűrű lakosságot enélküd eltartani nem lehetne — minden ország önálló nemzeti létének feltétele is. A gyarmati sorból feltörekvő, vagy megszabadult népek is, pl. In- dia„ Egyiptom — hozzá fogtak az iparosításhoz éppen azért, hogy nemzetük létét, önállóságát megtarthassák. És az effajta okoskodók közül, aki az iparosítást nem is merte teljesen elvetni, feltétlenül ágált a nehézipar elsődlegessége allein. Mondván: nincs hozzá nyersanyagunk, beruházásai tovább térülnek meg, mint a könnyűiparé — és ha más nem, külföldről olcsóbban megkapnánk, — akár a szocialista országok kooperációja keretében is, — a nehézipar termékeit. Természetesen ezek az érvek sem elfogadhatók. A nehézipar feltétlenül elsődleges, mert termékeiből több kell, mint a többi iparéból. És ez még a kapitalista országokban is így van, csak ott ez a gazdasági törvény spontán válságok és gazdasági krízisek útján jut érvényre. Ezenkívül a nehézipar a fejlődés anyagi bázisát teremti meg, feltétele a bővített újratermelésnek. Külkereskedelmi mérlegünk egyen- súlybahozatalának is nagy szerepe van, mert cikkeit gazdaságosan tudjuk exportálni és eladásuk viszonylag könnyű. Ami a nyersanyaghelyzetünket illeti, — nemcsak a nehézipar, hanem sajnos, a könnyűipar alapanyagait is importálnunk kell: pi. gyapotot, gyapjút, bőrt. Ezzel szemben a kohászatban pl. nem ismeretlen jelenség, hogy vagy a vasércet, vagy a szenet ezer kilométer távolságról szállítják, s mégis gazdaságosan termelnek. Végül nem volna erkölcsös — és nem is tehetjük, hogy teljesen szocialista államokra támaszkodjunk nehézipari termékekben. Miért csak ők viseljék a valóban nagy nehézipari beruházások terhét — és miért mi csak a jól jövedelmező és gyorsan megtérülő könnyűiparét? ]|fost elfogadott 3 éves tervünk — büszkén mondhatjuk, a szocialista iparosítás jegyében született és épp ezért a helyes úton járunk. Míg az egész ipari termelés növekedését 22 százalékra irányozza — ezen belül a termelési eszközöket gyártó ipar egyes ágai 30— 40 százalékkal növekednek, tehát gazdasági alapelveinknek megfelelően elsődleges szerepet töltenek be. Gépgyártásunk például 30—32 százalékkal növekszik. És attól sem kell félni, hogy ezen belül olyan aránytalanságok, vagy hibák fordulnak elő, mint az első ötéves tervben, amikor tényleg kissé elfeledkeztek a gazdaságosságról, iparunk hagyományairól a lehetőséget is túlbecsülték. Döntően olyan terméket gyártunk, ami kevésbé anyagigényes és külföldön is gazdaságosan elhelyezhető. Emellett természetesen elősegíti a saját műszaki fejlesztést, technikai színvonalunk emelését. Pl. a világhírű magyar Kandó-típusú villamos- mozdonyt korlátlanul exportálhatjuk, mert világviszonylatban lemaradás van az erősáramú iparban. Úgyszintén világhírű a magyar Diesel—Jendrassik típusú motor — az ilyen mozdonnyal való vontatás 55 százalékkal olcsóbb; mint a 424-es mozdonnyal. Ez egyébként saját szükségletre is égetően fontos, mert a magyar vasút az egyik legnagyobb szénfogyasztó és külföldről kell behoznunk a szenet. A magyar távközlő- és híradástechnikai berendezés, a magyar műszer világhírű. És épp ezen az alapon fejlődik tovább most iparunk gazdaságosan, versenyképesen. A magyar ezüst is nagyobb súllyal szerepel a tervben. Megszűnik az energia- igényes félkészárú alumíniumexport. Ehelyett hengerelt árút és készárút viszünk a világpiacra. Sorra vehetnénk a terv valamennyi mutatóját — irányelvét anélkül, hogy túlzást vagy meggondolatlanságot lelnénk valamelyik szám mögött. Azon az úton, ahol az új hároméves terv vezet, nincsenek bukkanok, hivalkodó cégérek és nem munkanélküliséghez, inflációhoz, pangáshoz vezet, hanem további fellendüléshez. Miért nem teliesitette tervét a Baromfifeldolgozó? A TÖRÖKSZENTMIKLÓSI B^iomfifeldolgozó Vállalat az év első felében a feladatát nem tüdta teljesíteni: Nem azért, hogy az adottságok, vagy a munkakedv hiányzik. Többet is elbírna az üzem a korszerű berendezéseivel. Az első negyedévben vágott- baromfi tervét 52.7 százalékra, a második negyedévben csak 52 2 százalékra teljesítette, ösz- szevetve: a félévi előirányzatot csupán felében valósította meg. A tojásnál jobb a helyzet* Az első negyedévben 21.1 százalékkal adtak többet az előirányzatnál. A másodikban mái’ a tervet sem teljesítették, csak 75 "Százalékra. A lemaradás a felvásárlás nehézségei miatt következett be. Egyrészt a falusi lakosság húsellátása nem kielégítő és így nagyobb az önfogyasztás, ami a felhozatalt csökkenti a piacon. Egy másik ok, de ennél súlyosabb, az indokolatlanul sok magánkereskedő, akik a piacon az állami felvásárlási ár felett mintegy 5—6 forinttal drágábban vásárolnak, s így elvonják az árut, A tojásszezonban a magán- kereskedők nem vásárolták a tojást, mert volt bőven a piacon és hasznot nem Ígért. A második negyedévben ahogy a tojásfelhozatal csökkent, érdemes volt vásárolniok, még 10— 30 fillérrel drágábban is, mert bejött a különbözet. A MAGÁNKERESKEDŐK tevékenykedése a piacon különösen megnőtt a rántani való csirke megjelenésével. A nagytömegű drága vásárlásuk nemcsak az állami felvásárlásra veszélyes, hanem az ellátatlan lakosság számára is, mert az árat alaptalanul felverik. A megyében májusban a helyi magánkereskedőkön kívül negyvennégy, főleg budapest1 kereskedő működött, akik a kínált baromfi 35 százalékát f 1 vásárolták. Igaz, az ő árujuk feljut Budapestre, de csak rész ben kerül a piacra — igen magas áron, — mert a szállítmány egy részét a maszek kifőzdéknek adják át. A magánkereskedők mellett a megyei fogyasztói piacokat igen nagy számban keresik fel, a helyi és más megyékből jött ál-őstermelők, akiknek legtöbbje vasúti szabadjeggyel rendelkezik. A spekulánsok és üzérek láncolata annak ellenére, hogy a piacokon a bűnüldöző szervek egy részét ártalmatlanná teszik, rossz hatással vannak az árak alakulására. Nem tudják még megakadályozni azt sem — pedig fontos lenne — hogy a lezárt községből a pestises baromfi ne kerüljön általuk eladásra. ÖCSÖDRŐL például a pestis- járvány idején Kunszentmár- tcnra vitték át az árukat és itt a magánkereskedők minden további nélkül megvásárolták. — Nem törődtek a járvány ter- “esztésének veszélyével, mert a ■asznot tartották szem előtt. A megyei felvásárlási opera- v bizottság ismeri ezeket a ehézségeket és többször for- iult a felsőbb szervekhez, hogy a magánkereskedők iparigazolványát vizsgálják felül. Az sem helyes, hogy a magánkereskedők a fogyasztói piacokon tevékenykednek, mert magas áraikkal a fizetésből élők vásárlását nehezítik meg. A. B. Hz alföldi geológiai kutatások eredményeiről A Magyar Földtani Társulat a napokban tartotta meg szokásos vándorgyűlését. A kutatók ezúttal Szegedet, a tudományos kutatás alföldi központját választották tanácskozásuk színhelyéül. A beszámolót Völgyi László, a Kőolajipari Tröszt szolnoki fúrási üzemének főgeológusa tartotta: *,,A nagyalföldi kőolaj kutatás újabb földtani eredmé- nyei” címmel. Az ünnepélyes megnyitó után — a többek között — tájékoztatást adott az alföldi geológiai kutatások eredményeiről. Elmondotta, hogy az Alföld területén négy különböző földtani korban képződött medencét találtak. Az első az Alföld északi peremén húzódik a Bükk aljától Budapest környékéig. A másik az Alföld közepén vorcul át Nagyköröstől Szolnokon át Nádudvarig és több kisebb medencét foglal magában. A harmadik medencesor a Tiszántúl középső részén terül el a föld belsejében, a negyedik — s a kutatás szempontjából leginkább bíztató terület — az Alföld déli része. Az Alföld — mint mondotta, — a Dunántúlhoz képest — ke- vébé átkutatott terület és — a szénhidrogén kutatások eredményei gazdaságilag messze járnak a dunántúli előfordulás sok jelentőségéhez. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a jövőben esetleg nem lehet nagyobb eredményt elérni. A népgazdaság szempontjából az Alföldön még kiaknázatlan kincs a széndioxid. A legjelentősebb ilyen előfordulás Szolnok mellett Rákóczi- falván van, de találtak lelőhelyet Püspökladányban, Jász- karajenőn, Nagykőrösön. Ezenkívül a kutatások alkalmával sok helyen fűtésre és fürdésre alkalmas melegvízre bukkantak. Hőmérsékletük jelentős, 40—95 fok között változik. A szolnoki Cukorgyár már hasznosítja is ezt a természeti kincset. Karcag környékén a melegvíz nagy részét szintén hasznosították. Sajnos a legtöbb tanács nem ragadja meg a kínálkozó alkalmat. Az alföldi földgáz értékesítésére — egyébként — már megkezdték a tervező munkálatokat és az elkövetkezendő években remélhetőleg sor kerül arra is, hogy az Alföld tüzelőanyagban szegény egyes városait, községeit vezetékes földgázzal lássák el. Völgyi elvtárs beszámolóját több magyar és külföldi geológus hallgatta végig. A Pedagógus Szakszervezet nyári üdültetési akciója A Pedagógus Szakszervezet az előző évieknél nagyobb számban biztosított kedvezményes és részben ingyenes üdülési lehetőséget tagjai részére a nyár folyamán. Szolnok megyéből közel 600 pedagógus és több mint 100 pedagógus-gyermek tölthet két-két hetet a különböző Balaton-környéki és hegyvidéki üdülőhelyeken. Az idén vált lehetővé először az úgynevezett „többgyermekes- családos“’ üdülés. Ez azt jelenti, hogy vannak üdülőhelyek, ahová a beutalt házaspárok gyermekeiket is magukkal vihetik. Vannak olygn üdülőhelyek, ahová az anya csecsemőjével együtt mehet. Az idén a nyugdíjas pedagógusokról is történt gondoskodás, megyénkből nyolc nyugdíjas pedagógus kapott ingyenes üdülésre beutalót. Külföldi jutalom-üdülést 18 pedagógusnak adtak. Ezek Románia, Lengyelország, illetve Csehi- Szlovákia üdülőhelyein tölthetnek két hetet. A Pedagógus Szakszervezet megyei bizottságának saját kezelésében lévő berekfürdői üdülőt hatvannégyen keresik fel az idén. SZOT kedvezményes üdültetésben kétszáznyolcvanan,. turista üdültetésben százötvenen, szanatóriumi gyógykezelésben tizenegyen részesülnek. Ezenkívül még 23 önköltséges üdülési hely is áll a Pedagógus Szakszervezet tagjai rendelkezésére: Hajdúszoboszlón. Egerben és Sopronban. A nyári üdültetési időszak június 25-ével kezdődött és augusztus 31-én ér véget. — A nyári időszaki beutalásokon kívül az ősz, a tél és tavasz folyamán is lehetséges a pedagógusok üdültetése. Cs. Kiállító» az okozott károkról Kunszentmártonban, a föld- művesszövetezetek Járási Központjánál vasárnap kiállításon mutatták be az ügyvezetőnek és főboltvezetőknek azokat az árucikkeket, amelyek Hegedűs Sándor tiszaugi boltvezető hanyagsága, rossz tárolása miatt tönkrementek, vagy veszítettek az értékükből. A mintegy 20—25 ezer forintot érő „kiállítási tárgyak” között háztartási cikkek, textiláruk, megcsonkított rádiók és mező- gazdasági szerszámok szerepeltek. A látogatók egyhangú véleménye: Hegedűs rászolgált arra, hogy bíróság előtt feleljen az okozott károkért. Figyelem ! Uibtermék szükségletét a MEK Túróüzeméből Kisújszállásról szerezze be. Megrendelésre azonnal tudunk szállítani minden meny* nyiségben kiváló minőségben: i Kunsági juhtúrót. ömlesztett juhsajtot 1 kg-os Staniolos ; somagolásban. Füstölt juhsajtot 1 kg-os szerelésben. Csípő® í juhtúrót. ( Cím: MEK TÜRÖÜZEM Kisújszállás. — Telefon: 204.
