Szolnok Megyei Néplap, 1958. július (9. évfolyam, 154-180. szám)

1958-07-27 / 177. szám

1958. július 27. SZOLNOK MMIYEI NÉPLAP 5 Közös szérűn Kunmadarason Vígh Imre négy holdas gazda utolsó zsák búzáját Bánhe­gy esi József rudaskor dóval lódítja a mér­legre. A gazda hu­nyorogva hajol a mázsa fölé; számol, s elégedetten elmo­solyodik: — Két holdról ti­zennyolc mázsa... Igaz, megdolgoztam érte. Meg. Jó magágy­ba. istállótrágyázott földbe került a ve­tőmag. Műtrágyát nem kapott ugyan, de gazdája alapo­san megtisztította a gyomtól. A Kunma- darasi Gépállomás dolgozóinak is ré­szük van az ered­ményben: jól mű­ködő cséplőgéppel vonultak fel, mely nem a pelyva közé, hanem a zsákba szórta a szemet. A dobot gondosam ki­pergették, így Vigh gazda az utolsó szemig hozzájutott terméséhez. Ö ma­ga azzal segítette a cséplőbrigádot, hogy megfelelő méretű ké­vékbe kötötte bú­záját. Nem így Sz. Nagy Sándor, akinél egy kéve hármat tett ki; joggal morgolódott emiatt az etető, aki a gazos búzát ere­gette a gépbe, öt holdról alig kilenc mázsát vitt haza az a gazda, aki nem Vígh Imre módjára gondozta vetését... SZÓLÓ SZŐLŐ Köszönet Debrecenből 1I A Tiszántúli Tenyészállat Ki­állítás és Vásár kiállítási bizott­sága köszöni a látogatók javas lattevő, bíráló és elismerő be­jegyzéseit, melyeket a kiállítás látogatókömyvébe bejegyeztek. A kiállítási bizottság ezeket a bejegyzéseket gondosan tanul­mányozta. Részben a mezőgaz­dasági szakapparátus különbö­ző területein dolgozó munkatár­sak használják íel mindennapi munkájuk során az ott leírta­kat; részben pedig a jövőben rendezendő kiállítás szervezésé­ben hasznosítjuk az értékes ész­revételeket. A kiállítási bizottságnak — sajnos nem áll módjában levél­ben válaszolni a bejegyzést esz­közlő látogatóknak, mivel cí­müket általában nem adták-I 115 forint 40 fillért fizetett ki szombaton a szolnoki 15/47. sz. gyógyszertár­ban Murányi Jánosné jász pa­rasztasszony. Murányiék 6 hold saját és 3 hold állami tartalék- földön gazdálkodnak. Ha szö­vetkezeti gazdák lennének: a patikában egy húszasból még vissza is kaptak volna, mert a tsz-tagok a gyógyszerek árának csak 15 százalékát fizetik, A többit az SZTK adja. területre; ott lajtokba öntik és onnét használják fel. Ez a módszer azért jő, mert a terület mindenütt egyenletes permetlét kap, az nem lesz hi- gabb, vagy erősebb. S az esetle­ges visszaéléseknek is elejét ve­szik ilyen módon. A sorok között szorgalmas munka folyik. Nemrég kezdték a kacsolást. Ezt főleg lányok végzik. Az egyik csoportban Vad Julianna, Ács Rozália, Csirke Ilona és Kövér Etelka hajladozik; a másik csoportban Sápi Piroska, Papp Klára, Ba- kondi Etelka, Patai Lajos, Fló­rián Ilona és Patai Róza serény­kedik. Sokat kell fáradozniok, mert a szőlő azt szereti, ha törődnek vele. S itt, az Ujerdői Állami Gazdaságban nem bánnak vele mostohán. Nemrég kapálták harmadszor, de érés előtt még egyszer sor kerül rá. A gazdaságnak néhány hold gyümölcsöse is van. A nyárial­ma és a körte egy része már megérett; szállítják a városi pi­acokra. A fényképező gép éppen Varga Máriát örökítette meg, aki az almát válogatja a gyü­mölcsrekeszekbe. Jó szőlész még nem került ki készen az iskolapadból; ahhoz, hogy azzá váljék: évek munkáját tapasztalatgyűjtése szükséges. Az Ujerdői Állami Gazdaság sok értékes tudású szakember­rel rendelkezik. Úgy gondoljuk, hasznos volna, ha a gazdaság vezetői tsz-tagokat, szakcsoport­belieket invitálnának meg oly­kor, s nemcsak az érőben lévő szőlővel, — de tudásuk átadásá­val is megörvendeztetnék őket. Itt, a gazdaság központjában készül a permetlé. : rxjnnmnnnnnririnrinnnnnnnnnnrinnnnnnnnnnnrr JtxnODaDnDOOnüaaaDaüDDOOüDDDDDOnropnJOacXHQCDDPCí kunhegyes! járás állattenyésztésének gépesítéséről — Tények, tervek, lehetőségek — ÁBRI RÓZA, a kunhegyesi «járás főállattenyésztője, fiatal lány. Szorgalommal, rendszeres Higiénia és rend tapasztalatgyűjtéssel, módszeres gondolkodással szerezte meg azt az ismeretkincset, melynek ré­vén jól helyt áll fontos posztján. Arra a kérdésünkre: Merre tart a kunhegy esi járás állattenyész­tésének gépesítése? — rövid tör­ténelmi visszapillantással kezdi válaszát: — Az ipar gépesítése évszáza­dokkal előzte meg a mezőgazda­ságét; azon belül pedig a nö­vényápolásé jónéhány évvel az állattenyésztését. Könnyű belát­ni, hogy a gépesítés jelentős összegű beruházásokat tesz szükségessé; ezek előteremtésére csak a nagyüzem képes. Állami gazdaságaink gépesítését köz­ponti szervek irányítják; a ter­melőszövetkezetek maguk hatá­rozzák meg, hogy kedvükhöz, anyagi erőikhez mérten milyen fokú gépesítést hajtanak végre. — Napjainkban épül egy-egy százas, komplett-gépesítésű szarvasmarhaistálló a kunhegye- si Vörös Október Tsz-ben és az abádszalóki Lenin Tsz-ben; az előbbiben nem sokára hozzálát­nak egy 50 férőhelyes gépesített szabadszállásos istálló építéséhez is Ugyanebben a tsz-ben átala­kítás révén gazdagodik még egy ötvenes gépesített istállóval a tagság. Hasonló a helyzet a kun- hegyesi Béke Tsz-ben és a kun­madaras! Kossuth Tsz-ben. A kunhegyesi Lenin Tsz távlati tervében egy 100 férőhelyes, be­tonvályúval, önetetővel ellátott istálló megépítése szerepel. A GÉPESÍTETT istállókban egészségesebb körülmények kö­zött élnek az állatok — ugyan­akkor felényi dolgozó munkája szükséges ellátásukhoz. Érde­mes-e gépesíteni az állattenyész­tést?... Mennyi megtakarítást eredményez a gépi erő? Tegyük fel, hogy egy tsz-ben — például a kunhegy esi Vörös Októberben — 15 állatgondozó dolgozik, akik évente átlagosan 550 munkaegységet teljesítenek; s egy munkaegység értéke 36 fo­rint. Gépesítés esetén nyolc gon­dozó is kitűnően meg tud felel­ni feladatának; a hét főre eső munkaegység-részesedést tehát más célra lehet fordítani. Ez az összeg az adott esetben évente közel 140 ezer forint, mely ösz- szegből 14—15 jó tehenet vásá­rolhat a közös gazdaság. — Kereken egy millió forintba kerül egy 50 férőhelyes gépesí­tett szarvasmarhaistálló — foly­tatja Ábri Róza főállattenyésztő. — Az előrelátó gazdákat joggal érdekli, mennyi idő alatt térül vissza a beruházás összege. A 3004-es kormányhatározat alap­ján, mely pártunk agrártézisei­nek szellemében született, álla­munk hihetetlennek látszó ked­vezményekkel segíti a tsz-eket gazdaságuk fejlesztésében. Az építésre adott hitel 30°^-át már a műszaki átvétel napján törli a bank. Amennyiben a tsz öt é\ leforgása alatt eléri az istáik legalább 80%-os kihasználtságé s emelkedő tendencia mellet tehenenként az évi két ezer li­teres tejhozamot, a hitel tovább 30%-ának törlésére kerül sor Ahhoz, hogy évente újabb 10—3( százalékos hitelelengedésben ré szesüljön a tsz, a megállapítot árutermelési szint elérése szük­séges. Mindent összevetve: nerr szerencse, hanem gondos gaz dálkodás kell ahhoz, hosv az is tálló ára hat-hét év alatt a: utolsó fillérig megtérüljön. KOMOLY FORMÁBAN fog­lalkozik több tsz a sertés­tenyésztés gépesítésének lehető­ségével: így az abádszalóki Le­nin, a kunhegyesi Béke és Vörös Október Tsz. Ezek a szövetkeze­tek tudják, hogy a sertésistálló építőanyagának árából 30%-ot megtérít az állam. Egy 24 férő­helyes gépesített sertésfiaztatő költsége nem éri el a 250 ezer forintot, mely összeg — fehér hússertés tenyésztését véve ala­pul — körülbelül hét év alatt té­rül vissza. Ahhoz, hogy érdemes legyen gépesített baromfitenyésztést folytatni, körülbelül nyolcezres törzsállomány szükséges, ha tyúkfélében számolunk. A kun­hegyesi járásban erről beszélni ma még korai. SAJNÁLATOS DOLOG, hogy járásunkban több tsz-ben meg­vannak a szarvasmarhatenyész­tés gépesítésének lehetőségei — így a járási főállattenyésztő —, de nem élnek velük. Ilyen a ti- szaroffi Kossuth Tsz, valamint a tiszagyendai Dózsa Tsz. Ezek­ben a szövetkezetekben a gaz­dák meg akarják várni, míg többen lesznek, nehogy a most dolgozó tagság „zsebéire men­jen” a beruházás; a későbben belépők pedig „méltánytalanul*’ részesüljenek annak hasznából^ Talán mondanom sem kell. —• mennyire helytelen ez az állás­pont. Különösen helytelen ak­kor, ha figyelembe vesszük: a tiszagyendai Dózsa Tsz tagjai nemigen fáradoznak az egyéni gazdák megnyerésén. Pedig nem volna nehéz dolguk: Szép, fej­lődő a gazdaság, a 36 forintra tervezett munkaegység értéke könnyen elérheti a negyvenet. Van mivel bizonyítani a közös gazdálkodás eredményes voltát* ez is hozzátartozik a gépesített fejéshez. A felvétel a Mezóhéki Állami Gazdaságban készült« 4 Á 4 meg. Emiatt ezúton mond ismé­telten köszönetét a kiállítási bi­zottság a bejegyzésekért. Fülöp Imre a kiállítási bizottság titkára Ameddig a szem ellát: szőlő, szőlő mindenfelé. Itt van az oly híres könnyűitalú jászberényi bor hazája. Az Ujerdői Állami Gazdaság 450 kh-on termeli a bornak valót. A hatalmas terü­let többszöri permetezése ré­gebben sok gondot okozott. Az elmúlt években ugyanis a hely­színen keverték a permetlét. Idén ötletes újítást vezettek be: a gazdaság központjában permetlé-kavaró és tároló be­rendezést építettek. így most már egy helyen készítik azt a követelményeknek megfelelően. Egyszerre 300—350 hold beszó- rásához elegendő szert kever­nek. Naponta 510—520 hl-t, — amikor a védekezésnek van sze­zonja. A tároló medencéből hat fogat hordja a védekezőszert a A gyümölcsöt már várják a piacokon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom