Szolnok Megyei Néplap, 1958. július (9. évfolyam, 154-180. szám)
1958-07-27 / 177. szám
1958. július 27. SZOLNOK MMIYEI NÉPLAP 5 Közös szérűn Kunmadarason Vígh Imre négy holdas gazda utolsó zsák búzáját Bánhegy esi József rudaskor dóval lódítja a mérlegre. A gazda hunyorogva hajol a mázsa fölé; számol, s elégedetten elmosolyodik: — Két holdról tizennyolc mázsa... Igaz, megdolgoztam érte. Meg. Jó magágyba. istállótrágyázott földbe került a vetőmag. Műtrágyát nem kapott ugyan, de gazdája alaposan megtisztította a gyomtól. A Kunma- darasi Gépállomás dolgozóinak is részük van az eredményben: jól működő cséplőgéppel vonultak fel, mely nem a pelyva közé, hanem a zsákba szórta a szemet. A dobot gondosam kipergették, így Vigh gazda az utolsó szemig hozzájutott terméséhez. Ö maga azzal segítette a cséplőbrigádot, hogy megfelelő méretű kévékbe kötötte búzáját. Nem így Sz. Nagy Sándor, akinél egy kéve hármat tett ki; joggal morgolódott emiatt az etető, aki a gazos búzát eregette a gépbe, öt holdról alig kilenc mázsát vitt haza az a gazda, aki nem Vígh Imre módjára gondozta vetését... SZÓLÓ SZŐLŐ Köszönet Debrecenből 1I A Tiszántúli Tenyészállat Kiállítás és Vásár kiállítási bizottsága köszöni a látogatók javas lattevő, bíráló és elismerő bejegyzéseit, melyeket a kiállítás látogatókömyvébe bejegyeztek. A kiállítási bizottság ezeket a bejegyzéseket gondosan tanulmányozta. Részben a mezőgazdasági szakapparátus különböző területein dolgozó munkatársak használják íel mindennapi munkájuk során az ott leírtakat; részben pedig a jövőben rendezendő kiállítás szervezésében hasznosítjuk az értékes észrevételeket. A kiállítási bizottságnak — sajnos nem áll módjában levélben válaszolni a bejegyzést eszközlő látogatóknak, mivel címüket általában nem adták-I 115 forint 40 fillért fizetett ki szombaton a szolnoki 15/47. sz. gyógyszertárban Murányi Jánosné jász parasztasszony. Murányiék 6 hold saját és 3 hold állami tartalék- földön gazdálkodnak. Ha szövetkezeti gazdák lennének: a patikában egy húszasból még vissza is kaptak volna, mert a tsz-tagok a gyógyszerek árának csak 15 százalékát fizetik, A többit az SZTK adja. területre; ott lajtokba öntik és onnét használják fel. Ez a módszer azért jő, mert a terület mindenütt egyenletes permetlét kap, az nem lesz hi- gabb, vagy erősebb. S az esetleges visszaéléseknek is elejét veszik ilyen módon. A sorok között szorgalmas munka folyik. Nemrég kezdték a kacsolást. Ezt főleg lányok végzik. Az egyik csoportban Vad Julianna, Ács Rozália, Csirke Ilona és Kövér Etelka hajladozik; a másik csoportban Sápi Piroska, Papp Klára, Ba- kondi Etelka, Patai Lajos, Flórián Ilona és Patai Róza serénykedik. Sokat kell fáradozniok, mert a szőlő azt szereti, ha törődnek vele. S itt, az Ujerdői Állami Gazdaságban nem bánnak vele mostohán. Nemrég kapálták harmadszor, de érés előtt még egyszer sor kerül rá. A gazdaságnak néhány hold gyümölcsöse is van. A nyárialma és a körte egy része már megérett; szállítják a városi piacokra. A fényképező gép éppen Varga Máriát örökítette meg, aki az almát válogatja a gyümölcsrekeszekbe. Jó szőlész még nem került ki készen az iskolapadból; ahhoz, hogy azzá váljék: évek munkáját tapasztalatgyűjtése szükséges. Az Ujerdői Állami Gazdaság sok értékes tudású szakemberrel rendelkezik. Úgy gondoljuk, hasznos volna, ha a gazdaság vezetői tsz-tagokat, szakcsoportbelieket invitálnának meg olykor, s nemcsak az érőben lévő szőlővel, — de tudásuk átadásával is megörvendeztetnék őket. Itt, a gazdaság központjában készül a permetlé. : rxjnnmnnnnnririnrinnnnnnnnnnrinnnnnnnnnnnrr JtxnODaDnDOOnüaaaDaüDDOOüDDDDDOnropnJOacXHQCDDPCí kunhegyes! járás állattenyésztésének gépesítéséről — Tények, tervek, lehetőségek — ÁBRI RÓZA, a kunhegyesi «járás főállattenyésztője, fiatal lány. Szorgalommal, rendszeres Higiénia és rend tapasztalatgyűjtéssel, módszeres gondolkodással szerezte meg azt az ismeretkincset, melynek révén jól helyt áll fontos posztján. Arra a kérdésünkre: Merre tart a kunhegy esi járás állattenyésztésének gépesítése? — rövid történelmi visszapillantással kezdi válaszát: — Az ipar gépesítése évszázadokkal előzte meg a mezőgazdaságét; azon belül pedig a növényápolásé jónéhány évvel az állattenyésztését. Könnyű belátni, hogy a gépesítés jelentős összegű beruházásokat tesz szükségessé; ezek előteremtésére csak a nagyüzem képes. Állami gazdaságaink gépesítését központi szervek irányítják; a termelőszövetkezetek maguk határozzák meg, hogy kedvükhöz, anyagi erőikhez mérten milyen fokú gépesítést hajtanak végre. — Napjainkban épül egy-egy százas, komplett-gépesítésű szarvasmarhaistálló a kunhegye- si Vörös Október Tsz-ben és az abádszalóki Lenin Tsz-ben; az előbbiben nem sokára hozzálátnak egy 50 férőhelyes gépesített szabadszállásos istálló építéséhez is Ugyanebben a tsz-ben átalakítás révén gazdagodik még egy ötvenes gépesített istállóval a tagság. Hasonló a helyzet a kun- hegyesi Béke Tsz-ben és a kunmadaras! Kossuth Tsz-ben. A kunhegyesi Lenin Tsz távlati tervében egy 100 férőhelyes, betonvályúval, önetetővel ellátott istálló megépítése szerepel. A GÉPESÍTETT istállókban egészségesebb körülmények között élnek az állatok — ugyanakkor felényi dolgozó munkája szükséges ellátásukhoz. Érdemes-e gépesíteni az állattenyésztést?... Mennyi megtakarítást eredményez a gépi erő? Tegyük fel, hogy egy tsz-ben — például a kunhegy esi Vörös Októberben — 15 állatgondozó dolgozik, akik évente átlagosan 550 munkaegységet teljesítenek; s egy munkaegység értéke 36 forint. Gépesítés esetén nyolc gondozó is kitűnően meg tud felelni feladatának; a hét főre eső munkaegység-részesedést tehát más célra lehet fordítani. Ez az összeg az adott esetben évente közel 140 ezer forint, mely ösz- szegből 14—15 jó tehenet vásárolhat a közös gazdaság. — Kereken egy millió forintba kerül egy 50 férőhelyes gépesített szarvasmarhaistálló — folytatja Ábri Róza főállattenyésztő. — Az előrelátó gazdákat joggal érdekli, mennyi idő alatt térül vissza a beruházás összege. A 3004-es kormányhatározat alapján, mely pártunk agrártéziseinek szellemében született, államunk hihetetlennek látszó kedvezményekkel segíti a tsz-eket gazdaságuk fejlesztésében. Az építésre adott hitel 30°^-át már a műszaki átvétel napján törli a bank. Amennyiben a tsz öt é\ leforgása alatt eléri az istáik legalább 80%-os kihasználtságé s emelkedő tendencia mellet tehenenként az évi két ezer literes tejhozamot, a hitel tovább 30%-ának törlésére kerül sor Ahhoz, hogy évente újabb 10—3( százalékos hitelelengedésben ré szesüljön a tsz, a megállapítot árutermelési szint elérése szükséges. Mindent összevetve: nerr szerencse, hanem gondos gaz dálkodás kell ahhoz, hosv az is tálló ára hat-hét év alatt a: utolsó fillérig megtérüljön. KOMOLY FORMÁBAN foglalkozik több tsz a sertéstenyésztés gépesítésének lehetőségével: így az abádszalóki Lenin, a kunhegyesi Béke és Vörös Október Tsz. Ezek a szövetkezetek tudják, hogy a sertésistálló építőanyagának árából 30%-ot megtérít az állam. Egy 24 férőhelyes gépesített sertésfiaztatő költsége nem éri el a 250 ezer forintot, mely összeg — fehér hússertés tenyésztését véve alapul — körülbelül hét év alatt térül vissza. Ahhoz, hogy érdemes legyen gépesített baromfitenyésztést folytatni, körülbelül nyolcezres törzsállomány szükséges, ha tyúkfélében számolunk. A kunhegyesi járásban erről beszélni ma még korai. SAJNÁLATOS DOLOG, hogy járásunkban több tsz-ben megvannak a szarvasmarhatenyésztés gépesítésének lehetőségei — így a járási főállattenyésztő —, de nem élnek velük. Ilyen a ti- szaroffi Kossuth Tsz, valamint a tiszagyendai Dózsa Tsz. Ezekben a szövetkezetekben a gazdák meg akarják várni, míg többen lesznek, nehogy a most dolgozó tagság „zsebéire menjen” a beruházás; a későbben belépők pedig „méltánytalanul*’ részesüljenek annak hasznából^ Talán mondanom sem kell. —• mennyire helytelen ez az álláspont. Különösen helytelen akkor, ha figyelembe vesszük: a tiszagyendai Dózsa Tsz tagjai nemigen fáradoznak az egyéni gazdák megnyerésén. Pedig nem volna nehéz dolguk: Szép, fejlődő a gazdaság, a 36 forintra tervezett munkaegység értéke könnyen elérheti a negyvenet. Van mivel bizonyítani a közös gazdálkodás eredményes voltát* ez is hozzátartozik a gépesített fejéshez. A felvétel a Mezóhéki Állami Gazdaságban készült« 4 Á 4 meg. Emiatt ezúton mond ismételten köszönetét a kiállítási bizottság a bejegyzésekért. Fülöp Imre a kiállítási bizottság titkára Ameddig a szem ellát: szőlő, szőlő mindenfelé. Itt van az oly híres könnyűitalú jászberényi bor hazája. Az Ujerdői Állami Gazdaság 450 kh-on termeli a bornak valót. A hatalmas terület többszöri permetezése régebben sok gondot okozott. Az elmúlt években ugyanis a helyszínen keverték a permetlét. Idén ötletes újítást vezettek be: a gazdaság központjában permetlé-kavaró és tároló berendezést építettek. így most már egy helyen készítik azt a követelményeknek megfelelően. Egyszerre 300—350 hold beszó- rásához elegendő szert kevernek. Naponta 510—520 hl-t, — amikor a védekezésnek van szezonja. A tároló medencéből hat fogat hordja a védekezőszert a A gyümölcsöt már várják a piacokon.
