Szolnok Megyei Néplap, 1958. július (9. évfolyam, 154-180. szám)
1958-07-25 / 175. szám
1958. július 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 §§ * ÚJÍTOK ÉS ÚJÍTÁSO <s AZ IPARBAN B vasútnál A mezőgazdaságban A szocialista termelési mód egyik elengedhetetlen feltétele a meglévő gépi berendezések korszerűsítése, egyes munkafolyamatok modernizálása, a termelés gazdaságosabbá tétele. A felszabadulás óta hazánkban többszázezer újítás, ész- szerűsítés látott napvilágot. Megyénkben nincs olyan nagyüzem, helyiipari vállalat, szövetkezeti műhely, ahol a dolgozók ne kapcsolódtak volna be az újítási mozgalomba, hogy ezáltal köny- nyebbé, gyorsabbá tegyék a termelést, s nem kis mértékben javítsák a tennelvények minőségét. A dolgozók a jobb és többtermelés érdekében tett javaslatukkal népgazdaságunknak többmillió forintot takarítottak meg. Egyes újítások tál ámány számba mennek. S hogy ez így van, annak tudható be. hogy kormányunk minden lehetőséget megad az újítók elképzeléseinek megvalósításához. Törvénnyel védi azok jogait, s a sikerült, jól bevált újításokért a javaslattevőt újítási értékének megfelelően díjazza. Bori T. István a Jászberényi Fémnyomó és Lemezárugyár művezetője már több mint 140 újítási javaslatot tett, melyet a szakmában alkalmaznak is. Negyvenegy éve dolgozik becsülettel. Napokat, éjszakákat tölt egy-egy munkafolyamat megkönnyítésének kutatásán. Egyik sikerült újítása a jászkanna hidraulikus úton való sajtolása. Házilag készített sajtóiéval a kanna púpos részét rövid idő alatt és emberi, illetve fizikai erő nélkül tudják megoldani. Ezen újításáért Bori elvtárs 2800 forintot kapott újítási díjként. A szolnoki Fűtőházban mindenki ismeri Pápai Pál sztahanovista művezetőt. Mikor felkerestük éppen egy újításán dolgozott. A Fűtőháznál úgy tudják róla, — mindig azon töri a fejét — mit lehetne könnyebben megoldani, mivel lehet jobbá tenni a termelést. Jelenleg a hidraulikus keresztfejsajtolón dolgozik. Ezidáig a mozdony dugattyú keresztfejekről a keresztfejrudat csavaros megoldással vették ki, ami sok esetben a csavarorsó görbüléséhez vezetett. Ugyanis a rúd a keresztfejbe kúposán illeszkedik és nagy erővel van besajtolva. Sokszor évekig nem nyúlnak hozzá, s így bizony nehéz a kisajtolása. Sok embert fáradságos munkától ment meg az új hidraulikus megoldás, amely egyaránt minden mozdonysorozatra alkalmazható. A mintadarab körülbelül 200- 250 atmoszféra nyomással képes a kisajtolás műveletét elvégezni. Pápai elvtárs a 25—26. újítási javaslatát csinálja, amiből 18-at rí is fogadtak. 1958-ban újításaiért 1200 forintot kapott. Van azonban olyan újítása, amit a felsőbb veztőség nem fogadott rí, mint például a 424 sorozatú egyesített kiömlő segédfúvó fúratáaak módosítása. Ma is alkalmazzák a szolnoki masinákon, a mozdonyvezetők köszönik is Pápai elvtárs fáradozását. azonban Pesten a KPM 7/a mozdonyszolgálati osztály érthetetlenül nem találja jónak. Érdemes lenne ezt az újítást pedig újból felülvizsgálni, mert ha Szolnokon bevált és a mozdony- vezetők szívesen fogadták, eredményesnek tartják, — amit a gyakorlat is igazolt, — akkor úgy véljük, megéri az illetékeseknek is, hogy országos viszonylatban értékesítsék. Pápai elvtárs örömmel újságolja, — nincs magára hagyva az újítások készítésénél. A Fűtőháznál az újítási felelőstől komoly segítséget kap. Azonfelül a mérnökök készséggel állnak rendelkezésére egy- egy komplikált számítás elkészítésénél. A keresztfej hidraulikus úton való kisajtolásánál is megadták a segítséget. A mérnökök számították ki a területre szükséges nyomás nagyságát, a dugattyú térfogatát, s a többi szükséges műszaki adatot. — Ilyen segítség mellett öröm dolgozni — mondja Pápai elv- társ. A VETERÁN ÚJÍTÓ Az Aprítógépgyárban úgy beszélnek Szelei Frigyes elvtársról, mint a legjobb újítóról. Korát meghazudtoló frissességgel születik újabb és újabb elgondolása, amely könnyebbé, gazdasá- i gosabbá teszi a munkát. Máskü- j lönben lemezlakatos a TMK műhelyben. | A legutóbbi nagyobb hordere- • jú újítása: a nagyméretű szög- ' acél hajlítógéppel történő formálás megoldása. | Eddig ezt kovácstűzböl — kézi erővel végezték, ami nem minden esetben adta a kívánt minőséget. Az új módszerrel Szelei elvtárs nagyban csökkentette a se- lejtet, s a ráfordított időnél és anyagnál komoly megtakarítást i ért el. Az új gép kipróbálására indul a készítő brigád, «- Középen Szűcs Károly mérnök, A nagyüzemi mezőgazdaság fejlesztése megköveteli, hogy a mezőgazdasági gépek korszerűbbek és gazdaságosabbak legyenek, mint korábban. Azonban a mezőgazdaságnak sok olyan területe van, ahol még a gép nem elég és a kézi munkára is szükség van. Kutató mérnökeinknek feladatta a mezőgazdasági gépgyártásban olyan gépeket készíteni, amelyek mindinkább kiszorítják a nehéz fizikai munkát. A törökszentmiklósi Mezőgépe gyárban Szűcs Károly, fiatal mérnök — aki főkonstruktőre az üzemnek — június 1-én kezdett egy új mezőgazdasági gép elkészítéséhez. Még be sincs festve, máris kapcsolják az újonnan konstruált kukori- caszártörő gépet a traktorra, hogy meggyőződjenek a gyakorlatban, mire képes. Az első út a törökszentmiklósi tangazdaságba vezetett, ahol tavalyi kukoricaszárral próbálták ki a gépet. A gép feladata az, hogy úgy a száraz, mint a nedves kukoricaszárat rostjaira szedje és ezáltal szénaszerű értékes takarmányt adjon. Így a kukoricaszár lesilózva a gödörben tökéletesen összeérik a többi silóanyaggal. Eddig a silókukoricát szecskavágóval darabolták és a nagyobb kukoricaszár darabok tudtak tökéletesen beérni. Közepe meg- penészedett és sokszor elrontotta a jónak Ígérkező takarmányt. Ez az új gép tökéletessé teszi a kukoricaszár takarmánynak való felhasználását. A korábbi évekből fennmaradt száraz, tápértékét elvesztett kukoricaszárak sem mennek veszendőbe. A szártörőgép megfelelő alomanyagot állít elő belőle, amit szalma helyett jól felhasználhatnak. Az új gép száraz kukorica- szárból óránként 40 mázsát, nedves zöld kukoricaszárból körülbelül 100 mázsát dolgoz fel. Az első gép előállítási költsége közel 19 ezer forintba kerül. Természetesen ez a szériagyártásban jóval alacsonyabb lesz. Á gyár 50—60 darabot készít el nullszériában, utána sorozatgyártásra tér át. Meghajtásához nagyon megfelelő a G—35-öSí Z—25 K típusú traktor, sőt villanymotorra is lehet építeni. 4 i ß ;v> A TMK munkájának egyik legnehezebb része a munkagépek csúszó £e lülc télnek -javítása. Ez a munka különösen nagy szaktudást igteyejju- 7- Eékasi Ferenc és brigádja a Jászberényi Aprítógépgyárban gépesítik .a nehéz kézi munkát és a tusirozás helyett most már csiszológéppel hozzák helyre a kikopott csúszófelületeket. Az új igen íom% "jíéftet Zsolnai László és brigádja készíti el.
