Szolnok Megyei Néplap, 1958. július (9. évfolyam, 154-180. szám)

1958-07-25 / 175. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NfPLAP 1958. július 2A „Belépési nyilatkozatot kérek“ Miért akar tsz-gazda lenni a kenderesi Balogh István? Forró, napsütéses idő volt, — Aki tehette, úgy végezte dolgát, mielőbb az árnyékba húzódhas­sák. Ilyen hőségben még a láto­gató is ritka.-,. Ohm* idős­forma bácsi toppant egy ilyen napon a kenderesi Béka Tsz irodájába. Megtalálván az elnö­köt, nem sokat kexteit:: — Balogh István vagyok, négy holdas egyéni. Azt kérném: ad­janak nekem egy belépési nyi­latkozatot, mivel én tsz-tag aka­rok lenni. Tarkó József az elnök kissé meglepődött- G aki a párt javas­latára került az elnöki tisztségbe, tudta, hogy a kenderének jórésze még nem teleitette eh mi is tör­tént a tsz-ben 1956 őszen; széizül- lés. Úgy látszik, * falubeliek azt is tudták, hogy azóta megerősödött a tsz: szorgalmasabb a tagság. eredményesebb 0 munka.,; ¥fé- léröl szólott az idő közben letele-- pedett Balogh bácsi is; aki még a závminadó közgyűlést sem vám ta meg; — Jé. ideje figyelem én a ts?-t. Mindinkább látom, hagy a nagy­üzem jgbb, mint a ktsparpellás gazdálkodás, Mostanáig az tarlóit viss?o, hagy a négy háld az „enyém", a hatalmas tsz-föld pedig a „miénk” .. ■ Ugyancsak megdolgoztattam magam ezért a kis. spekulációért! Hiszen, ha szá­mot vetek a termésemmel, adóm­mal, befektetett százasaimmal — rájövök: kevés maradt nékem 0 négy hold után. Aki a Béke Tsz- ben dolgozik ismerőseim közül: mind jót mond a szövetkezetről — még az igazgatóság hala me- gett is-.,, AMr&tr pedig fokozat tan igaznak keil Iennie a dicsé­retnek,,, No, nem? A jelenlévők elmosolyodnak; bólintanak: MIgy igaz!" Balogh István pedig sorolja az okait to­vább: mintagazda módjára bán­nak a földdel a szövetkezetiek; civódás helyett az alapszabály megtartásán jár az eszük; nem­csak maguk dolgoznak, de arra is van gondjuk, hogy a rest eb- beket jó szóval serkentsék. A két Balassa — Qy-ukt meg János —. barátai Balogh Istvánnak. — Nem fiatalok már kevesebbet győznek, mint az, akinek a kora kettessel, vagy hármassal kezdő­dik .. j Míg a vendég szusszant egyet a szóban, Tarkó József elnök mond egy keveset a közös, gaz­daságról: — Hálánk) mint a többi tsz-ben, tervgazdálkodás folyik. M4r 1958-1«, sai lűűmra is kém az előirányzat. Azt a maga szeme­vei is láthatja, Balogh elvtárs, mint igyekeznek a tagok. Sazt tudja-e, mennyit segít a párnáz ómra? fóeáfeftt m&uuk búza- törlmtésre; ha eleget terme­lünk: hitelelengedésben része­sülünk>; feméüiteihk átvételi árát nagyüzemi felár tetézi; ne­künk olcsóbb a csirke, a műtrá­gya, mint az egyéni gacdak szá­mára; a gépállomást dijak felét a nép állama adja■ Dolgozunk mi is eleget, de gépi segítség foly­tán kevésbé kérges a tenyerünk, mint özeké, akik egymásuk gyü­nk,., Balogh István figyelemmel hallgat; csak olykor szalad fel a csadálkoztában a szemöidö- ke, mintha a?t mondaná: Szebb ez, jobb ez, mint gondoltam,.. Szava csak ennyi: — igaza van elnök elvtársi No. kérném azt a papírt.,, Illőn köszöni^ távozik: „az a papír" pedig mármint a belépési nyilatkozat, a legközelebbi köz­gyűlésen a tagság elé kerül: döntsön, elfojadia-e szövetkezeti gazdának Balogh István négy holdas egyéni pawetot?,... Süveges Ferenené Hwyvela Tarlóhántás Tiszafüred, iáján A más hanyagságán is bosz­szankodik az, aki szereti a föl­det ,., Gazdaembernek rosszul esik látnia a gyornos, tartóbún- tatlan területet. melyet perzsel a nap s menthetetlenül szikkad- szikkad .,. A Tiszafüredi Gép­állomás körzetébe tizenhét ter­melőszövetkezet tartozik; vala­mennyin folyik — vagy már be is fejeződött — a tarlóhántás, — A tsz-ek közül elsőnek a tiszaszöllősi Szarvas Sándor Tsz jelentkezett. Egyed József elnök — a tagsággal egyetértésben — egy percet sem akart veszíteni, — mondja Kiss József, a Tisza­füredi Gépállomás igazgatója. — A tarlóhántás szükségességét nein minden termelőszövetkezet ismerte tel ideiébe«; ezekbe« « tanáps mezőgazdásági osztályá­nak dólgozói végeztek felvilágo­suló munkát. (Ebbe a gópáttomásiak; is bele- segitetteki Kiss József igazgató nem mondja ugyan, de sokan tudják ezt Füreden,,.) — Ahol lehetett, diszfeiUerez- tünk, — folytatja a gépállomás igazgatója, —- ahol ekét kívánt a föld: azt kapott- Persze: hen­ger-elést isi Annyit ér anéikül a tarlóhántás, mint vászontárrsz­nyán a lakát,.. Az egyéni gazdák javarésze sem akar lemaradni tarlóhántás- ban a szövetkezetiek mögött. Ok johbadán maguk végzik ezt a fontos, nagyobb termést biztosí­tó nyári munkát. Ludas ebben szinte valamennyi fmsz a tisza­füredi járásban: elhanyagolták a felvilágosító munkát­A Tiszafüredi Gépállomás ál­talában jó munkát végzett a tar­lóhántással kapcsolatban- Tevé­kenységének voltak ugyan hiá­nyosságai: pl. a tiszaigart Petőfi Tsz részére nem biztosította ide­jében a szaimalehúzót... Min­dent összevetve: halad a tarló- hántás a tiszafüredi tálon. Köpy- nyebb talajmunka, bővebb ter­més lesz a jutalma ... Cámdeú aiuéúko-nyiág, az elefántcsont toronyban Ha beszél az ember néhány tiszaföldváni vezetővel, akkor ügy tűnik: minden szó, minden tett a ma legfontosabb problé­májának, a többtermelés megol­dásának szolgálatába van állít­va. A vezetők részéről ez így is van. Az ottani elvtársak leg­utóbb parázs vita közepette ép­pen arról tárgyaltak: ki mit te­het, hogyan segítheti az előre­haladást. „Hogyan agitáljon egy orvos” ■— kérdezték néhányan, amikor dr. Pető Mihály munkája került szóba, aki párttag, és így köte­lessége pártmunkát végezni. — Még tsz-einök is állította, hogy az orvos ne agitáljon, hanem gyógyítson. Végül — nagyon he­lyesen — kialakították az elv- támak az egysége« álláspontot, Eszerint a falu orvosa — kivált, ha kommunista —, nem nézheti tétlenül a most folyó gigászi munkát. Nem arról van szó, hogy házról-háara járjon, ha­nem adott esetben mondja el az egyéni gazdáknak; ha szövetke­zeti gazdák lennének, milyen kedvezmény illetné meg őket a gyógykezeltetés terén. Vagy ar­ról is beszélhet, hogy a szövet­kezeti gazda kevesebb erőkifej­téssel dolgozik, segíti a gép, és így nem nyüvi el magát olyan hamar, De nemcsak az orvos, a ta­nító, a boltkezelő, a gyógysze­rész, egyszóval a község minden öolgozója sokat tehet a mező- gazdaság szocialista átszervezé­séért S nagyon hasznos, hogy a tiszaföldvári elvtársak megbe- eaéJikí ki-ki saját munkaterü­letén mit végezzen. Ez jó dolog, De vajon megvan-e Ugyanaz a lelkesedés, ugyanaz, a fáradha­tatlan buzgalom, ami a község vezetőit jellemzi — egy lépcső­vel lejjebb; az ottani földmű-, vesszQvetkezet nagyszámú dől-, gozói körében? Azok között, akik a falu szülöttei, egyszerű dolgozó parasztok fi«i, lányai, s akik még ezen túlmenően ép­pen a legnagyobb falusi tömeg­szervezetben dolgoznak. A földművesszövetkezet iro­dai alkalmazottainak feltettem néhány kérdést. Abból a óéiból, hogyha éppen a többtermelés^ ről, társulásáéi van valahol szó, tudnak-e véleményt nyilvánít tani, képesekre alakítani, fort málni a tiszaföldvári közvéle­ményt? — A kérdések egysze-, rűek, a válaszok meglepőek és elgondolkoztatóak voltak, A me­zőgazdasági üzemág egyik dol­gozója nem tudja, hány tsz van a községben. Azt sem tudja, melyik a legjobh közös gazda­ság. De mit tud vajon? Medvegy Jolán KISZ tag, pénz­táros éppen clyan tájékozatlan, mint a mezőgazdasági üzemág dolgozója. Vámos Erzsébet könyvelő párt­tag. A párt agrártéziseiről hah (ott valamit, de hogy miről van abban szó, azt már nem tudja. A februári tanácskozásról nem hallott semmit. Érthetelen. An­nál is inkább, mert Vámos Er­zsébetnek — mint kommunis­tának is tudnia kellene ezekről a dolgokról, és lehetőségeihez mérten segíteni a párthatároza­tok megvalósulását, Ha valaki, akkor ő nem lehet közömbös azzal szemben, ami falujában történik­A földművesszö.votkezet tö- megszervezet. Az egyik dolgozó mégis azt állította, hogy keres­kedelmi szerv. A felvásárlási üzemág vezetőjének az a véle­ménye: a társulás, fejlettebb forma, mint a szakcsoport, — Senki nem vonja kétségbe ezek­nek a dolgozóknak szorgalmát, igyekezetét, és azt, hogy szíve­sen segítenék az előrehaladást. Pe ilyen ismeretek birtokában nem tudnak segíteni! Hiszen ha nem is mindannyian, de igen sokan távol vannak a falu prob­lémáitól. Itt nem arról van szó, hogy valaki reggel a töhhtermeléssel, az összefogással keljen és este azzal feküdjön. Még csak arra se gondoljunk, hogy türelmetle­nül, erőszakos módon mindenki a dolgozó parasztokat „gyúrja”. Neap azért kellene tájékozot- tabhnak lenni. Sőt egyáltalán nem azért. Azért, hogy ha éppen szóhake- rül a szövetkezés, akkor ne le­gyenek tanácstalanok, határo­zottan tudjanak állást foglalni és elmondani, hogy is áll a helyzet Tiszaföldváron. Miért lenne érdemes mondjuk vala­milyen társulást létrehozni. — Egyszóval; segítsenek kialakíta­ni a helyes közvéleményt. Nem lehetnek közömbösek és nem élhetnek elefntcsont to­ronyban. Nem tarthatják magu­kat csak hivatalnokoknak. Szekulity Péter 1965-ig 61 400 hektáron telepítenek nyárfát Szerdán tartotta első ülését az Erdészeti Főigazgatóságon az Országos Nyárfabizottság. Dr. Balassa Gyula miniszterhelyet­tes, az Országos Erdészeti Főigazgatóság vezetője megnyitó be­szédében elmondotta, hogy hazaik területének mindössze 13.5 százalékát borítja erdő- Ezért a szükséges faanyag mintegy öt­ven százalékát külföldről keli behoznunk, s ez évről-évre több­száz millió devizaforintot jelent. Az év elején alakult Országos NxáréaWtoMsá&nak az a, felad&fa,, hegy elsősorban gyorsan növő fafajok — nyárfák. — nagyarányú telepítésével segítsen gond­jainkon. Az Országos Nyárfabizottság első ülésén elhatározta, hogy a hároméves terv és ezt követően a második ötéves terv idő­szaka alatt 1958-tól IShSö-ig 81 40Ü hektáron telepítenek; «va­rost az erdőgazdaságok és a különböző, főhatóságok területén. A. facsemetéket és suhángokat díjtalanul adja a fásítok részé­re az Országos Erdészeti Főigazgatóság, (MTI.)-----------------—-------------------------­Vá llalták - teljesítik A Szenttamás- Állami Gazdaság KISZ-szervezeíéuek munkájából A KlSü-szervezet vállalta, hogy a gazdaság silozási mun­káinak 50%-át elvégzi. Vállalá­sunknak eddi« főbb, mini feléi teUesrióífük. a, ftatalnk % íava-- szi munkáknál ia megadták he­lyükéi; sót még arra i* irden idejük, hegy- a vászwdkőken sm- gítsenek. így ««párták me« Per- mán 'Járma és kért 'J'&sef %üpé«t gazda kMurmájál, Az ártaná gazdaságukban ?é khr-f keresztezlek fel munkaidő, után, majd segítették Guszíafié­kaf, Bézsóékat, kik nagyosaJádú egyéni gazdák- Felkerestek má­sokat is, kik örömükben sírva­nevelve, eüeraszó.val fogadták okéi- A kiszúrták elhatározták, hogy a többi idénymunkánál hasonló módén segítenek «tok­nak a gardáknak., kik rá vannak szorulva»-Jó munkái végeztek a fiatalok. kik jutalmul csak egvet keimt!,: egy Danko-notát a rádióban ,.. füé^rdéurtik. Saum István, Kótpó. Maholmaá lovomil- mk « komb&hOik:, — aruioge&ek; annál fo­kúk CL munka a dt&élgaéfok Wwítt, QyöuyörűáU zöldéi a cukorrépa, ci Kuko­rica, áj gy auáücsösök lombr ja. Ms&glátsziK, hogy. te r-melössövet k»--V íj város határa az. A tsz-tagoki Koro- sabbja, — mcgha nyugdíja# is már, — éppoly szorgalommal veszi id i eszest a, ayá'fi vruukábái, — mint a fiatalság Azok, a nyugdíjasok, akik maguk is ér­zik: gyengék már a dologra, gyakran, járják a határt- íí<?Á. dehogy álmodták volna fiatal Óvóik­ban, hogy vaja na nyugdíjas parasz-. is lesz a világon.!- Mag- dobban, szívük a szög te-rm.cs lattan: szemükben pc.dg prömköotny cs-illog: Ezt is megértük..." VADAI JOZhEV Karcag, Hunyadi Tfdé •v* -----— —­4 k rtpM Petőfi íss éhtéhat Nyeíessáz haiüw iúl gazdái- kiwük a Felért ?** a kérnél ha- tárhan. A tagság Berecz József elnökkel és Aulai Kávéi.y as«r- nómussai aiapie.au wesháuyta­vc.(erte « kéírt-es kuvmáuyhaiá- rezíVíbap foglaltakat, s azoknak megfelelően doigozik. Az aratás mar júiius H-én beiejezödöU; jól halad a csépiés. A kombájn­nal avatott gabonából elsőnek az aüógabonát szállították be, vö«- tön utána 308 mázsa ávugabonát és a géprészt. A 83 kg-os fajsú­lyú búza után nyolcezer forint minőségi felárat kapott a tsz. Hatvan holdon 11 mázsás, 938 kh-n fé mázsás húzaátlagtevmést értek el a szövetkezeti gazdák, Elég jót ígér a 39 hh-s euküv- vépa; boldankéut J50 g-t. Késedelem nélkül látták a t*n- lábáutáshuz: 9éú kh u végezrt-k el ezt a tonlos munkát- a tünin tevirteteu középmély szánta kerül sor trágyázással, részben nyári toMvaántást végeznek-. A -k nemcsak a snvonié. ö muuk«aa» végzik el jól és M- jében, hanem az építkezésre ts áldoznak. Határidő előtt fej ­ték be a 33 térőhelyes scrtésíiaz- tató építését. Elhatározták, hogy a gépállomási dolgozók részére Urígádszállást építenek. Varga István, a törökszentmiklósi járás főagronómnsa. Fél év alatt 28 773-nal több tolás, tízezer boramfi ü túr kepei Vörfa Csillag Tsz-ben A túrkewi Vörös Csillag Tsz tagsága az ellenforrada­lom alatt és után is szilárdan ragaszkodott baromfiállományá­hoz. Mi már nem vitáznak azon, hogy érdemes-e nagy­üzemben nevelni a baromfit. Tapasztalatból tudjuk, hogy érdemes, Törzsállományunk, melyet to­vábbfejlesztünk, 1470 tyúk, 130 kakas. Állandóan emelkedik gazdaságunkban, o tojáshozam. 195,1 első hat hónapjában 55 ezer 435, az idei év első hat hó­napjában 84 ezer 208 tojást ad­tak a tyúkok- JóI képzett ba­romfigondozóink ezt adják az ugrásszerű emelkedés okául: A baromfiak részére a téli alom rizspelyvából készült. Bő­séges, változatos takarmányt kaptak az állatok. Ivóvizük « tél folyamán langyos volt) ugyan­csak meleg vízzel keverték ele­delüket is. Nyáron gyakran cse­rélik a baromfiak ivóvizét; ál­landóan tisztán tartják óljai­kat. Szövetkezetünket a törökszent­miklósi Baromfifeldolgozó Vál­lalat patronálja; kétségtelen ré­sze von ennek abban, hogy a ba­romfiak elhullási aránya igen kevés: 6.7 százalék volt. Közös gazdaságunkban ma tíz­ezernél több baromfi nevelke­dik; s noha ez az üzemág csak egy kis része a Vörös Csillag Tsz-nek, mégis jelentős bevét eV biztosit .«-»4muwk«t. Nagy Sándor párttitkár. i A Karcag határában

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom