Szolnok Megyei Néplap, 1958. július (9. évfolyam, 154-180. szám)
1958-07-23 / 173. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1958. július 23 magnak, a többit egy szemig a államnak adja. 1200 forint elő leget kapott. Azt tartja, hogy tg: jobban jár, nem kell nanoka piacozni és nincs kitéve a spe kulánsok kénye-kedvéneik. A; előlegből mindjárt vásárolhat is rr_ OLDMUVESSZOVETKEZETEINK életéből Hogyan készülnek az ipari növények szerződtetésére a kunhegyesi járásban A íöldművesszövetkezetek most kezdik másodszor az ipari növények szerződtetését, majd utána a termeltetés lebonyolítását. Számbaveszik és okulnak az elmúlt év hibáin, eredményein. A feltételek jobbak, mint tavaly. Miért jobbak? Elsősorban azért, mert valamennyi földművesszövetkezetben működik a mezőgazdasági üzemág, szakképzett mezőgazdásszal. A mezőgazdászok többsége szintén rendelkezik már szervezési tapasztalatokkal és ez is előny. Másodsorban igen jelentős körülmény, hogy a földművesszövetkezetek többsége olyan segítő aktívahálózatot épített ki, amilyen még tavaly nem volt. Ezek a földművesszövetkezeti aktívák, dülőfelelősök, a termelési tagbizottság tagjai és termelési felelősök nagyon sokat segíthetnek, csak persze okosan, célszerűen kell foglalkoztatni őket. A jobb feltételekhez tartozik az is, hogy az ímsz-ek újból átfogóan foglalkoznak a dolgozó parasztság problémáival, nem szemlélői, hanem segítői a többtermelés elérésének, egyszóval együtt él az fmsz a falusi problémákkal. Mindezeket figyelembevéve, kezdjük az ipari növények szerződtetését. Nagyon fontos a körültekintő szervezés. Az előkészítő munka. Mi feldolgozzuk, hogy a jelenleg kialakitott szántási körzetekben hány termelő van, és milyen minőségűek a földek. Ezeknek az adatoknak a birtokában fel tudjuk mérni, hogy egy-egy dolgozó parasztnak milyen növényféleség szerződésére tegyünk javaslatot. Másfélmíllíós költséggel raktárt épít a Kisújszállási Főldművesszővetkezet A kisújszállási Földművesszö- vetkezet sokrétű, szerteágazó munkát végez. Tevékenységét akadályozta, és a költségeket növelte az, hogy nem volt elegendő raktárhelyiség, így a különzöldség, alma stb. téli szükségletét. A szövetkezet igazgatósága ezévben elhatározta, hogy megszünteti ezt a tűrhetetlen állapotot. Határozatot hozott, amely Egészen új módszert is alkalmazunk Abaaszalókon, Kenderesen és Kunmadarason, a szerződések megkötését nemcsak a termelési felelősök, hanem a dülőfelelősök is végzik. Nagy Árpád Kunhegyes. Szántási társulásokat szerveznek Aiattyánon Az alattyáni földművesszövetkezet tavaszi gépi munkaterve 1700 normálhold, s eddig a tervet 88 százalékban teljesítették. Az elmaradást a nyári és az őszi idényben akarják behozni. Ennek érdekében a körzeti felelősök, dűlő és szerződtetési felelősök részére elkészítették, hegy a területükhöz tartozó gazdálkodóknak mennyi földjük van. így könnyíti meg a földművesszövetkezet a szántási társulások szervezését. Az elmúlt évi 59 szántási társulással szemben ezévben 70— 80 társulást hoznak létre. Tóth Antal levelező Jászkiséren az ottani fmsz agronómusa és a tanács mezőgazdasági felügyelője néhány nappal ezelőtt látogatást szervezett a mintaalap- parcellák megtekintésére. Vasárnap délelőtt került sor a határjárásra. A mintaparcellákon táblák hirdették, hogy egy-egy földterület s növény mennyi műtrágyát kapott. Az egyik 100 négyszögöles parcella egy mázsát, a mellette lévő 50 kg-ot, s az utána következő semmit nem kapott. A három 100 négyszögöles parcella cukorrépával van bevetve. A vizsgálódó gazdák meglepődve látták, hogy a parcellák között óriási eltérések vannak. Az a cukorrépa a legszebb, amelyik legtöbb műtrágyát kapott. Aszódi János Jászapáti. Abádszalóki lévé 1957-ben 18 szántási társul; szerveztünk, ezekből 14 most működik. Ezévben 2 társulás a kult. Most beszélgetünk a d gozó parasztokkal arról, hogy i demes lenne tésre is összefogni. Bata Józse Abádszalók. A felesleges búzát AZ ÁLLAMNAK ADJA E Hegyi Antal 10 holdas mezőtúri közópparaszt ezévben 20 mázsa búzára kötött értékesítési szerződést. Számadást csinált és megállapította, hogy 5 mázsa kell kenyérnek, 4 mázsa vetőmagnak, a többit egy »«TIMII A szakcsoport példát mutat a tiszassentimrei egyéni gazdáknak T1SZASZENTIMRÉN az elmúlt év őszén szerződéses növények termesztésére szakcsoport alakult. 22 szövetkező 78 hold földön kezdte a munkát. Az fmsz nyomban segítette őket. 4 tisséfisnsi dolgozó parasztok nem értik A tiszasasí dolgozó parasztok, mint a szövetkezeti gazdák, mint az egyéniek befejezték az aratást és megkezdték a cséplést. Az elmúlt év őszén a földművesszövetkezet 450 mázsa minőségi vetőmagot bocsátott a gazdák rendelkezésére. Most bizonyosodott be, mennyire érdemes volt minőségi magot vptni. A búza hektoliter súlya ugyanis 80-84. A község gazdái örömmel fogadták azt a rendelkezést, amely szerint kormányzatunk korpa- csere-akpiót indított be. Sajnos a« örömbe üröm is vegyült. Az elmúlt években ugyanis az volt a helyzet, hogy a dolgozó paraszt Tiszasason adta át az elcserélendő terményt és ott kapta meg az érte járó korpát. Ez így természetes, de ezévben más a helyzete. A tiszasasi dolgozó paEzt a furcsa intézkedést a ti- szasasiak nem értik s az a kérésük, hogy a korpát a helyi fmsz adja ki. Szanda Rozália Tiszásas. Milyen az én mintaparceliám Hónapokkal ezelőtt arról volt szó, hogy a község gazdáinak be kellene mutatni a műtrágya hasznát. Beszélgettünk az fmsz vezetőivel és ott az agronómus azt találta ajánlani, létesítsünk néhány mintaparcellát. A mintaparcellákon különböző kísérleteket végezhetnénk s meggyőződhetnénk arról, hogy mi a haszna a műtrágya alkalmazásának. Helyeseltük az agronómus javaslatát és munkához jláttunk■ Nekem is van mintaparcellám. Néhány négyszögölön cukorrépával kísérletezem. Végleges és pontos adatokat most még nem mondhatok, de becslésem szerint a kísérleti parcella egy kát. holdra átszámítva 280—300 mázsa átlagtermést ígér. A növény a lehullott júniusi csapadék hatására (96,4 mm) gyors fejlődésnek indult. A levelek nagysága rasztok átadják a csereterményt f megközelíti a dohányét, és teljesen beborítja a földet. a falujukba, de a korpát nem | Lényegében máris meggyőződtünk arról, hogy nagyon érde- kapják meg. Kunszentmártonba gnies lehetőségeinkhez képest alkalmazni az agrotechnikai eljárá- kell bemenniük érte. Ez 22 km, 3sokat. Az idei kísérletek alapján én még a nyár folyamán be- s ugyan ki ér rá ilyen hosszú §szerzem a jövőévi műtrágyaszükségletemet. utat végigszekerezni ilyen nagy 8 M. Szabó András gazdálkodó dologidőben. § Kunhegyes t > 4QpOQO£XXX>CX>pOOQpOCXXXXX30pOpOÜŰÜpOp<.><.^'Ov.K(OUOOOCKX>UOO(> x XX X-'UOQOOüOGOOOOOOOQOOOOOpCXXXXlGOCJtenyus Diana dűlfifetelfts j A tiszaföldvári határ úgynevezett mezőhéki körzetében né-t hány hónap óta sokszor találkoznak az oltani gazdák egy fiataÚ lánnyal. Ez a leány a mezőhéki körzet dúlöfelelőse. 19 évesí ügyes, szorgalmas, teremtés. Lelkiismeretesen végzi el a ráváról feladatokat. Beszélget a gazdákkal, elmondja, milyenek a lehe-\ tőségek, milyen munkára, hogyan vehetik igénybe a gazdák a» gépállomás gépeit. £ Benyus Ilona a tiszaföldvári földművesszövetkezettől kaptái megbízatását s az fmsz igazgatósága jól választott, amikor őtí jelölte dűlőfelelősnek. 500 kh föld tartozik hozzá, s igyekezetétJ szorgalmat ugyan mi bizonyítja legjobban? Az az eredmény, amity már eddig elért. Legutóbb 23 gazdával szántási társulást szer- § vezett. Miért tette? Azért, hagy a dolgozó parasztok még többet\ termeljenek, kevesebb fáradtsággal. § Benyus Ilona Tiszaföldváron a legjobb dűlőfelelős. Már azí őszi talajmunkákra is összeírta az igénylők egyréssét, amely! szerint 235 kh talajmunkát akarnak végeztetni a termelők. § Tamasi Mátyás főagronómus § Szolnok ? szerint a központi iroda udvarán egy modern raktárt kell építeni. Az építkezést már megkezdtük, másfélmillió forintba kerül, de saját erőnkből létesítjük. A modern épület 1420 m* rakterűiét« lesz, felvonóval ellátva. Számítások szerint ezév őszén tető alá is kerül. J féle árukat, anyagqkat nem mindég tárolhattuk megfelelően. Az is hiba volt, hogy a meglévő raktárak legtöbb esetben nem feleltek meg a követelményeknek. Megfelelő tárolóhely hiányában sajnos nem biztosíthattuk mindenkor a lakosság burgonya, Támogatást adott és így ősszel elvégezhették a mélyszántást. A szakcsoport tagjai megfogadtak az fmsz agronómus tanácsát és a tiszaszentimrei szokástól eltérően a rizskalitkákat is ősszel, a télvégi fagyok előtt felszántották. Tiszaszentimrén az egyéni gazdák csak tavasszal végzik ezt a munkát. A SZAKCSOPORT akkor is példát mutatott, amikor elérkezett a vetés ideje. Május első napjaiban már a földbe volt a rizs. BÜSZKE IS a Táncsics szakcsoport tagsága. Látják, ime ez a közös munka eredménye. Dudás Dezső levelező.
