Szolnok Megyei Néplap, 1958. július (9. évfolyam, 154-180. szám)

1958-07-23 / 173. szám

1958. július 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 EREDMÉNYEK ES GONDOK as Aprítógépgyár kulturális munkájában A z emberek hajlamosak arra, hogy úgy képzeljék el a kultúrfelelőst, mint valami füg­getlenített művészkülsejű, eset­leg rendkívül elegáns „központi beosztású” embert. Hajós Gyula, az Aprítógépgyár kultúrosa ugyancsak rácáfol ezekre a hie­delmekre. Középtermetű, sovány, olajos munkaruhás fiatalember kezel velem. Hajós Gyula most is a munkapad mellől lépett ki egy kis beszélgetésre, ö ugyan­is hegesztő. Egyike a gyár ala­pító tagjainak, a kezdet kezdete óta itt dolgozik. És mintegy négy es féléve a szakszervezet tagsá­gának bizalmából kultúrfelelős, fontos posztját látja el. Vele be­szélgetünk az eseményekről és a nehézségekről is. — Kezdetben könnyű volt a munka — mondja el. Sok volt a fiatal és hozzátehetem, a lelkes fiatal. Ezekkel összehoztunk pél­dául egy igen jó színjátszó cso­portot, amely a kultúrmunka erőssége volt. Ma már nehezebb a helyzet, elég gyakori a munka­erővándorlás és előfordul az is, hogy valaki betanul félig egy szerepet, azután búcsút mond a gyárnak, azután kezdhetjük elöl­ről. — Amit lehet, segít a KISZ is. Egyik legjobb aktívám Benke Zoli előrajzoló, KISZ-tag, de a többi kiszesek is igyekeznek ki­venni részüket a munkából. Kár, hogy egyesek a fiatalok közül nem elég öntudatosak. e nnek illusztrálására félig bosszankodva meséli Ha­jós elvtárs, hogy egy nyolc fiú­ból, nyolc lányból állá tánccso­portot szervezett, és amikor ver­senyre került a sor, egy pár egy­szerűen nem jelent meg, mert a fiú és a lány összeveszett. Ilyen fegyelmezetlenségek sajnos több­ször is fordultak elő. Jelenleg elég nehéz a nyár miatt kulturális munkát folytat­ni. Sok a szabadságolás és a he­rényi strand is vonzóbb, mint a próba a fülledt melegben. A meleg egyébként nem za­varja a zenekar tagjait, akik igen szorgalmasak és meleg ide, meleg oda, nagyon szép ered- ményeket érnek el. Szántó elv- társ, a Tervosztály vezető, Há­jas Ferenc villanyszerelő és a többi zenekari tagok nagyon igyekeznek azon, hogy a gyár­nak komoly hírnevet szerző jó zenekara legyen. A másik jólműködő kulturális terület a könyvtár. Krejter Fe­renc, a könyvtáros, szorgalmas, lelkes aktíva, aki nem elégszik meg azzal, hogy kiadja ét be­veszi a könyveket, hanem be­szélgetni is szokott az olvasók­kal azok tartalmáról, szépségei­ről. Hajós elvtárs úgy féltréfá- san megemlíti, hogy könnyű ne­ki, mert igen jó szókincse, be­szédtehetsége van. De ez inkább dicséretszámba megy Hajós elv­társ részéről. Krejter elvtárs jó munkáját mi sem bizonyítja job­ban, mint a számszerű eredmé­nyek. A gyár dolgozóinak szá­ma nem sokkal van a négyszá­zon felül, ugyanakkor a könyv­tárnak százkét állandó olvasója van, akik a többszáz kötetet ki­tevő könyvtárat szorgalmasan böngészik. Ä hiányossággal kezdtük, hiányossággal is fejezzük be. A legfájóbbról, a pénzhiány­ról van szó. Évente 3 ezer forin­tot kapnak kulturális célokra, ami rendkívül kevés. Hogy egye­bet ne mondjunk, a zenekarnak szüksége volna egy szakszofonra, amelynek megvásárlása egy pil­lanat alatt kimerítené az évi keretet, sőt még a következő évit is hozzá kellene rakni. De ettől eltekintve egyéb kulturális cé­lokra is rendkívül kevés ez a 3 ezer forint. Reméljük, a jövő évi költségvetésben már nagyobb összeggel fog szerepelni a kul­túra támogatása. Hajós elvtárs nagyon szereti a hivatását. Igen jó szakmunkás és a kultúra lelkes harcosa. Re­méljük, munkáját a jövőben ke­vesebb részvétlenséggel, sokkal nagyobb támogatással és éppen olyan lelkesedéssel folytatja, mint eddig. BANK BAN a moszkvai Nagy Színház műsorán Befejeződött a moszkvai Nagy Színház idei évadja. Szovjet Tá­jékoztató Iroda munkatársa a jövő terveiről érdeklődik Szer- gej Lemesovtól, a színház igaz­gatóhelyettesétől. — Napjainkban már csak a balettegyüttes játszik, amely nyugat-európai turnén van. Az új idényt megint csak vendég­játékkal kezdjük, mert művé­szeink szeptemberben és októ­berben a Kaukázusan-tüli szov­jet köztársaságokban lépnek fel. — Milyen művészi terveik vannak? — Az új idényben színre uisz- szük Szergej Prokofjev kiváló operáját, a „Háború és béké”-t. Balettegyüttesünk a „Kornyék— Gorbunok” mesejáték előadására (Vidám ntmzelközl találkozó készül. Felújítjuk Rimszkij-Kor- szakov „Mese Szaltan cárról” cí- mű operáját is. Művészeink nagy gonddal készülnek Erkel Ferenc „Bánk bán” című klasszikus operájának előadására is. As albán könyvkiadás fejlődéséről Albániában az ország felsza­badulása óta ötször annyi köny­vei adtak ki, mint az alban könyvnyomtatás egész története folyamán. A kiadott könyvek között igen jelentős helyet fog­lal el az idegen nyelvekből for­dított irodalom. A más nyelvek­ből fordított művek között te­kintélyes számban van képvi­selve az orosz és a szovjet iroda­lom. A felszabadulás óta Albá­niában kb. 200 orosz és szovjet szépirodalmi művet adtak ki, összesen csaknem másfélmillió példányban. A Magyar Népköztársaság kormányának jegyzéke a jugoszláv kormányhoz (Folytatás a 3-ik oldalról.) tárta fel és bizonyította be a bíróság Nagy Imre és társai no­vember 4-e előtti nyilvános sze­replésének igaz hátterét, annak államellenes összeesküvő jellegű előzményeit s november 4-e után a budapesti jugoszláv nagy- követség épületében folytatott kísérletezéseit az ellenforrada­lom akció folytatására, s igaz­ságos ítéletet hozott. 5. Ezekből a kétségtelen té­nyekből nyilvánvaló, hogy telje­sen hamis és valótlan a jugo­szláv jegyzéknek az az állítása is, mintha Nagy Imre és társai bűnpere összefüggésben lenne a JUKSZ programtervezetével kapcsolatban folyó mostani vi­tával. A perben hozott ítélet ugyanis, amint a tények bizo­nyítják, az 195? januárjában elkezdődött vizsgálat törvény- széki befejezése volt. Nem felel meg a valóságnak a jugoszláv jegyzéknek az az állítása 6em, amely szerint a Nagy Imre és csoportja ellen folytatott bűnügyi eljárás súlyos csapás a két or­szág kapcsolataira. A magyar— jugoszláv kapcsolatoknak nem a legfelsőbb bíróság ítélete ártott, hanem azoknak a hivatalos ju­goszláv személyeknek rendkívül súlyosan minősülő eljárása, akik a diplomáciai előjogokkal visszaélve sorozatosan beavat­koztak az ország belügyeibe. A felsorolt tények fényében ugyancsak különösen hat a ju­goszláv jegyzéknek az az állítá­sa, hogy „Jugoszlávia jelentős önzetlen erőfeszítéseket tett a magyarországi viszonyok stabi­lizálása érdekében”, miközben ugyanis a Jugoszláv Népköztár­saság kormányának vezetői nyílt színen a Magyar Népköztársaság s a forradalmi munkás-paraszt kormány iránt barátságot mu­tattak, addig hivatalos jugo­szláv személyiségek a Magyar Népköztársaság államrendjét ve­szélyeztető személyeket védel­meztek és támogattak. Ezzel a jegyzékkel pedig az imperialis­ták által a Magyar Népköztár­saság ellen folytatott propagan­da hadjárat szolgálatába álltak. A Magyar Népköztársaság kor­mánya a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság budapesti nagy­követségének jegyzékét, mint újabb illetéktelen beavatkozási kísérletet legerélyesebben visz- szautasítja. Hangsúlyozza azon­ban, hogy továbbiakban az a szándék vezérli, hogy kapcso­latait Jugoszláviával állami, gaz­dasági és kulturális vonatkozás­ban egyaránt fenntartsa, sőt tovább fejlessze. E kapcsolatok­nak, azonban az egymás bel­ügyeibe való be nem avatkozás elve alapján kell nyugodniuk* A Jugoszláv Szövetségi Népköz- társaság további magatartásá­tól függ, hogy a Magyar Nép- köztáisaság kormánya ezt a szándékát mennyire tudja meg­valósítani. A Magyar Népköz- társaság belgrádi nagykövetsége ezt az alkalmat is megragadja* hogy tiszteletét fejezze ki a Ju­goszláv Szövetségi Népköztársa­ság Külügyi Államtitkársága iránt.” (MTI.) fi stockholmi konoresszusró! STOCKHOLM (TASZSZ). A stockholmi kongresszus mun­kájának utolsó napjához érkezett. A bizottságban mélyreható vita után ajánlásokat és javaslatokat dolgoztak ki, amelyeket kedden a kongresszus elé terjesztettek. A kongresszus keretében sok találkozó folyt le. Az írók például megvitatták azokat a kérdéseket, amelyek az ázsiai és az afrikai országok íróinak taskenti értekezletével s az értekez­let előkészítésével függnek össze. Találkoztak az ifjúság, a pe­dagógusok, a nők, tudósok, az egyházi személyiségek, továbbá Ázsia és Afrika országainak képviselőivel is. A kongresszus résztvevői élénken vitatják a legmagasabb szintű értkezlet haladéktalan összehívását célzó szovjet javas­latot. A kongresszus kedden tartotta záróülését. (MTI). MÉG A KÖLCSÖNSZÉKEK­bÖL sem jutott mindenkinek hétfőn este a Magyar—Szovjet Barátság klubjában. A hatalmas klubterem színültig telve volt. Lányok, fiúk, „Varga Katalino- sok” és kék FDJ egyenruhás Kari Marx-Stadtiak zsibongtak, beszélgettek és fogyasztották a söröket és a málnaszörpöt. A legnagyobb asztalnál ültek az „öregek”, azaz:/ az iskola tanári kara és a kis német diákcsoport vezetői. Fontos kultűresemény színhelye most a klub. A német fiatalok csereműsort mutatnak be. A leeánygimnázium tanulói ugyanis Németországban jártuk­kor jólsikerült művészi műsort adtak német barátaiknak, akik most „visszaadják a kölcsönt”. Ünnepélyesség sehol, minden­ki vidáman zsibong, és ez még az FDJ-titkár bevezető szavai alatt sem tűnik el. Amott hátul a sarokban egy magyar és egy német kislány összehajolva tár­salognak, valami nagyon mulat­ságos dologról, mert csöndesen rázkódnak a visszafojtott neve­téstől, sőt a huncutszemű Gret- chen igazi kislányos mozdulat­tal szájába tömi a zsebkendőt, hogy ki ne törjön belőle a visz- szafojtott jókedv. No de ez nem változtat semmit azon. hogy a műsor tényleg jól sikerült. Ernst Hackmann, az egyik fiatal fiú Mozart- és Strauss-műveket zon­gorázik. Jó a billentése. jó mű­vészi érzéke van. csak kicsit is­kolásán játszik és igen izgatott hiszen a külföldiek előtt kell ta­núságot tenni tudásáról. Ez-1 után a lányok énekkara két nép-* dalt ad elő; az egyik az utazás-» ról szól. a másik ... nos, a má-1 sikat imigyen jelenti be a jó- ♦ kedvű konferanszié: „A kislá-« nyok a szerelemről énekelnek, ♦ kivételesen tanári kíséret nélkül, « tekintettel arra, hogy ők 17 éve-} sek, és nyilván jobban értenek) hozzá”. NAGY DERÜLTSÉG nyugtáz­za a bejelentést és pereg tovább j a műsor. Igazi nemzetközi talál-1 kozó ez. Kell-e nemzetközibb ta-1 lálkozó annál, ahol a magvar—i szovjet klubban német kislá-J nyok cseh és olasz népdalokat! énekelnek? A legszebb szám. Ursula Sehrnek, az egyik igen! csinos német kislánynak szava-1 lata. Puskin; Emlékművem cí-♦ mű költeményét adja elő oro-í szül. Gyönyörűen hangsúlyon, i szép, tiszta csengő hangja van.» Még sokra fogja vinni az elő-* adói pályán. Utolsó számként? kétnyelvű ének: előadja az ének-? kar és az egész közönség; „Föl-| dön, égen zeng az új dal: Ifjú-* ság, ifjúság...” A műsornak vége. még rövid í beszélgetés, aztán mindenki i igyekszik haza, hiszen étjei egy í órakor már ébresztő, fél három- | kor indul a vonat, amely a avö- I nyörű Balaton mellé, a révfülöpi * KISZ-táborba viszi a Kari Marx- ’ stadti gimnazista lányokat, a : szolnoki diákok kedves vendé­gelt. Hernádi ? fCuU4rtZ*jZá&/ MU&S&Á4 SzbÍHÖ-kbtt iiiiiiiiiiiiiiiiiiiaiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiinniiiiiiiiiHiiiiiiiiiii a XOúL SEAEÄD \mm iiiiiiiiiiiiimmmiiiMiiimMMiiiiiiüiiiiiijiiiiiiimmiiiiiiiimmiiimtiiiiiiiiiimiiiHmiimiiinniiiiiiiHHiiMitmii Ma, amikor az utcákon lépten-nyomon szemünkbe ötlik a jól felszerelt gyógyszertárak egész gora, nehezen tudjuk elképzelni, hogy milyenek voltak az egészségügyi viszonyok másfélszáz évvel ezelőtt. 1799-ben az egész környéken híre járt, hogy patika nyílik Szolnokon is. Nem kell már ezután Budára, vagy Debrecenbe menni gyógyszerekért. A postakocsi is jó, ha egy nap alatt megtette ezt a távolságot, de a szegé­nyebb ember inkább valami fuvaros kocsival indult neki a nagy útnak, s az ilyen alkaimi fuvar néha napokba került. Érthető hát a nagy kíváncsiság, amellyel az új patika cégtábláján nézegették az aranyozott kígyót. Ez a jelvény ugyan ismerős volt mindenki előtt, mert a kis házak deszka-oromfalán sokhelyütt volt ez fából kifaragva, hogy védje mindenféle ron­tástól a beninelakókat. Megnyílt a Kossuth tér sarkán a tanács- ház melletti sarkon a patika. Az emberek elő­ször talán kíváncsiságból nyitogatták az ajta­ját, később már látták, hogy az ott kapott or­vosságok hasznosak. így rövidesen messzeföld- ről is jártak ide gyógyszerekért. Ideje is volt már, mert a 6ok betegség ellen a nép között számtalan babonás orvos­lási mód volt ismeretes. Érdekes anyagot ta­lálunk erre vonatkozólag a szolnoki Damja­nich Múzeum tulajdonában lévő kéziratos könyvecskében, melybe a be-/sorrendben írták, jegyezték fel a betegségek gyógyítására hasz­nálatos módokat. Szemfájás ellen: két ólomtányér között dörgölj el cukrot porrá — mondja a könyvecs­ke —, úgy hogy az ólomtul megkéküljön. azt hintsd rózsavízbe, e ezenkívül tégy belé egész eáfránt egy keveset és egy kevés kámfort és székfüvet két vagy három darabot. Ez igen fain, szemrevaló víz. Az elmondottak alapján látjuk, hogy ea a recept hasonlít a mai ólom­ecetes borogatáshoz. Egészen más receptet találunk az ú. n. r.ehéznyavaja ellen. „Szentgyörgy nap előtt fo­gott kősziklái kígyónak ezüst garassal le kell vágni a fejét s annak a szívét, mégpedig egy dózisra kettőnek a 6zívét kivévén s megszá­rítván porrá kell tömi, azt egy kávés kalanba tiszta vízbe éhomra, keddi napon a páciens­nek be kell adni. Ezt a napot böjtölje meg az édesanyja, vagy felesége hét hétig. Mégpedig úgy, hogy első héten a beadás napját keddet, a második hétbe szerdát, a harmadikba csütör­tököt, a negyedikbe pénteket, az ötödikbe szombatot, a hatodikba vasárnapot, a hetedikbe hetfűt A böjt abbul áll, hogy egész nap sem­mit se kell enni és így a kúrának vége van. Ea sokaknak használt. Nevezetesen Fáy Mihály úrnak, akinek a felesége bőjtölt. Hanem reg­gel és estye ivott csak egy firtdsa kávét.” Fölösleges magyaráznunk, hogy ez valódi kuruzKlás, mert pL vajon hogy gyógyul meg a beteg attól, ha más böjtöl helyette. Sok ilyen u. n. régi gyógyítási mód van még, amelyeld a tudomány mai állása szerint már csak meg4 mosolyogni valók, ellenben a néphit sok voé nását ma is őrzi. Ka B. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom