Szolnok Megyei Néplap, 1958. június (9. évfolyam, 129-153. szám)

1958-06-07 / 134. szám

M I KOMMUNIST!! MINDENÉRT FELELŐS — A pártmeubysatások módszere a Tiszaszentimrei Altami Gazüa'űs, pártszervezetében ___ Az iskolai szakszervezeti munkáról A LEGTÖBB HELYEN — fő­képpen a falusi párszervezetek- be-n —• tömegszervezetekbe, tár­sadalmi intézményekbe küldik a párttagokat: dolgozzanak ott, se­gítsenek megvalósítani a párt po­litikáját őrhe'yükön. Más párt- szervezetek viszont területeket bíznak a párt tagjaira. Az ed­digi tapasztalatok azt mutatják: mindkét módszer jó. A Tiszaszentimrei Állami Gazdaság MSZMP szervezeté­ben az utóbbit érvényesítik. A 8 ezer holdas gazdaságot hat föterületre osztották fel: admi­nisztráció, gépműhely, szállítás, Kilencesi-, Erzsébet- és László- majori üzemegység. Mind a hat gazdaságilag is különálló rész­ben do'goznak a párttagok, akikkel a pártvezetőség egy-egy tagja foglalkozik. Negyvennégy tagja van a Magyar Szocialista Munkás Pártnak az állami gaz­daságban. . Kellett az összefogás, a terv­szerű pártmunkaelosztás másért is. A Tiszaszentimrei Állami gazdaságban még 1957 januárjá­ban is ellenforrada'mi tüntetést szerveztek kétes elemek. Az el­lenforradalmárokat szívós harc­ban leverték. Farkas Dönci, a fasiszta főagronómus Kanadába szökött. Amikor a gazdaság új igazgatója, Aradi elvtárs és az új főagronómus, Gergely elvtárs minden erőfeszítéssel rendcsiná­láson fáradozott, az el’enforra- dai mátokon kívül új csoport alakú' t: Pavlovics' klvtárs — a volt igazgató — tudtával aláírásokat gyűjtöttek: jöj­jön vissza a régi igazgató. Azok az emberek írták ezt alá, akik nem érezték jól magukat Aradi elvtárs szigorú, de igazságos vezetése a'att. A NYÍLT ellenforradalmárok­kal könnyebb volt a leszámolás. A frakciózókkal nehezebbel#? szén elvtársaink is voltak , kö­zöttük. Végül is a tiszafüredi járási pártbizottság teremtett rendet. Aradi elvtárs maradt az igazgató. ‘ Hanem a párt szervezet re ne­héz napok vártak még. Egyrészt az ellenforradalmárak elkerge- tése, a frakciózók elküldése után szellemük még ottmaradt. Másrészt a termelési fegyelem felbomlott, így 1957-ig nagyösz- szegű ráfizetéssel dolgozott a gazdaság. 1957-ben 2 millió 21X1 ezer forintos nyereséggé’ zártak. Csoda történt-e? Dehogy! Ha­nem a kommunisták hozzáfog­tak a munkához. Kialakult a hat terület. A területfelelősök min­den hétfőn munkakezdés előtt! i tair •""sg-^ne: rsre összehívják az ott dolgozókat. Illetve a munkások összejön­nek, s várják a pártmegbizotta- kat. A hat elvtárs — miután előbb területe kommunistáivá' tanácskozik — tudja, mivel kell foglalkoznia. Meg felteszik a munkások amúgyis az őket ér­deklő kérdéseket, az állami gaz­daság ügyeit. E HÉTFŐI TALÁLKOZÁSO­KON rövid sajtószemlét tarta­nak, összefoglalják a hét legfon­tosabb eseményeit. Az ál’ami gazdaság munkásai így jól tájé­kozott emberek. A területelosz­tás elvének politikai munkáján kívül nemkevésbé jelentősek a gazdasági eredmények. Egészsé­ges szellemű munkaverseny ta­núja a gazdaság faliújságja. Versenyeznek egymással a te­rületen be’ül dolgozók, s a bri­gádvezetők is. Az állattenyész­tésben évi, a növénytermesztés­ben kampányversenyek vannak, amelyeket május 1-én díjaztak. A Német Demokratikus Köz­társaságban. Halle és Mersiihurg közt fékszenek a Buna Vegyi­művek — egész Európa legna­gyobb műgumiművei. Ebben á 17.000 dolgozót foglalkoztató ha­talmas vegyiműben van a világ legnagyobb karhidüzeme. Mint­hogy földünkön kevés a termé­szetes gumi, a Buna Müvek nél­kül nagy hiány volna gépkocsi- abroncsukban és más fontos gu­micikkekben. A Buna Vegyimű­vek gyártmányaik 5Q százalékát a világ minden országába expor­tálják. A hatalmas üzem t'öterméke a mesterséges gumi: a buna. A né­met mű gumigyártás csak rövid­del, a második világháború alatt lendült fel. s ma a Buna Művek­ben cipőtalptól a gépkocsiabron­csig s az orvosi ‘és egészségügyi cikkekig a legkülönbözőbb kel­lékeket gyártják. A hitleri-fasizmus leverése után ezt a hatalmas üzemet is le kellett volna szerelni, mint­hogy gyártmányaival hozzájá­rult a német hadipotenciál nö­veléséhez. A Szovjetunió azon­ban úgy határozott, hogy az — üzemben megkezdik a békés épí­itrsr—zsnz. isel—: Legközelebb augusztus 20-án és november 7-én értékelnek. Hogyan történt a verseny szervezése, hogyan végzik el a kampányfeladatokat: Ináncsiné,a szállítás terü’et-megbizottja pél­dául így do'gozik: Huszonhat pártonkívüli hat párttag végzi a szállítási munkálatokat. Gyorsan akarnak elvégezni egy munkát? összehívja a párttagokat, ta­nácskozik velük, azután együt­tesen cselekszenek a pártonkí- vüliekkel. , A társadalmi tulaj­don védelméről szóló megyei aktíva másnapján már röpgyű- lést tartottak a gazdaság terü- 'etfelelősei és pártcsoportbizal- mijai. Mindenki megkapta fel­adatait. Egyszóval, a gyors cselekvést, az egész gazdaság átfogását te­szi lehetővé ez a módszer. Az eredmény, a nyereség, a ver­seny, a munkások tájékozottsá­ga mutatja; nem dolgoznak hiába. Borzák Lajos. tő munka céljait szolgáló termé­kek gyártását. Ezzel biztosította 17.000 munkás kenyerét. A kibővített, korszerűsített üzemben egyre újabb cikkek gyártását kezdték meg. Még a Nyugat-Berlinben megjelenő ..Berliner Wirtschaftsblatt” is kénytelen elismerni: „Míg a nyugatnémet buna-gyártás a há­ború után csak lassan lendült neki, a keleti övezetben Vögtön a háború után hozzáfogtak a ter­meléshez. Amikor a Szovjetunió átadta az üzemet a keletnémet kormánynak, az egész apparátus már kiválóan működött s a bu- na-gyártásnak jelentős szerep juthatott az ötéves tervben.” A jelenlegi ötéves terv kere­tében a többi között jelentősen fokozzák a polivinilklorid, e fon­tos műanyag, továbbá a woll- crylon nyersanyagának gyártá­sát. Nagymértékben kibővítik a műrostgyártást is. különös te­kintettel olyan új anyagokra, mint például az őrlőn. Tervbe­vették ú j oldószerek és lakk- nyersanyagok kikísérletezését, valamint új területek feltárását műanyagok alkalmazásához. Még valamennyien emléke­zünk arra, hogy az ellenforra­dalom után mennyire divattá vált a pedagógusok általános fe­lelősségének hangoztatása az eseményekkel kapcsolatban. Za- vartkeltő, rosszszándékú irány­zat volt ez, mely nem a párttól indult ki, ellenkezőleg: kívülről hatolt be ad? sok hasonló téves nézettel együtt. De nem sokáig. A Központi Bizottság ezen a téren is rendet teremtett, s eljutottunk oda, hogy ahol a kölcsönös törekvés jó kapcsolatot teremtett a párt és a pedagógusok között, ott a nevelők megbecsülése, munká­juk segítése valóban a lenini hagyaték szellemében kezd ki­bontakozni. Tiszaföldvár éppen ezek közé a helyek közé tartozik. Bármily apróságnak látszik is, nem jelentéktelen dolog, hogy Faragó elvtársat, a községi párt­bizottság titkárát és Bódi elv­társat, a tanács VB-elnökét gyakran lehet az iskolában lát­ni. A barátságos beszélgetések emberi közelséget, bizalmat •szültek, s ez mindennek az alapja. Ennek következtében határoz­tak úgy a múlt hónapban az öt iskola szakszervezeti vezetői, hogy felkeresik a pártbizottsá­gon Faragó elvtársat, s megbe­szélik az iskolai szakszervezeti munka problémáit. A beszélge­tés hasznosnak bizonyult, s nem késett a további segítség sem. A pártbizottság legutóbbi VB ülé­sén napirendre tűzte a pedagó­gus szakszervezet munkáját, s a? ülésre meghívott minden helyi SZB-elnököt és bizalmit. Érdekes vita a'akult ki ezen a VB -ülésen. A főkérdés, mely körül a különböző vélemények kavarogtak: mennyiben függet­len a szakszervezeti bizottság az iskolavezetéstől, illetve, mi­lyen mértékben, szólhat bele az iskolavezetés munkájába, a kol­lektív vezetésbe? Érvek és ellenérvek hosszú sorozata után kikristályosodott az általános vélemény: A szakszervezeti bizottság de­mokratikusan választott szerv, tagjai tehát nem beosztást visel­nek, hanem felelős társadalmi funkciót. Ezt azért kell hangsú­lyozni, mert még ma is akadnak olyan igazgatók, akik az SZB- elnököt, bizalmit úgy tekintik, mint hivatali beosztottjukat, ki­nek funkcióját rendelkezéssel, hatalmi szóval tetszés szerint el­vehetik, vagy másnak adhatják. Az ilyen szellem alapvetően helytelen, mert pontosan azt öli ki a szakszervezeti munkától, ami a lényege: az őszinte .segí­tőszándékú bírálat gyakorlását. Félreértés ne essék, az igazgató az iskolának felelős vezetője de a szakszervezetnek ugyanolyan tagja, mint bármelyik beosztott­ja — egy szavazati joggal. Hol van hát az a határ ahol kezdődik és végződik az a bi­zonyos kollektív vezetés? Az igazgató végrehajtja, illet­ve végrehajtatja az utasításo­kat, rendeleteket, törvényeket Ebbe nem lehet beleszólás. <= fölött nem lehet vita. A dolgozó­kat személyükben érintő részlet­kérdések kidolgozásánál azon­ban kérje ki a szakszervezeti bi­zottság, a bizalmi véleménye-. .A gyakorlat azt mutatja, hogy h; az igazgató és az SZB-einöh vagy bizalmi nem keres ver­senytársat egymásban akkor vé­leményükét mindig szépen kö­zös nevezőre tudják hozni. Egyébként az irko’ai szakszer vezeti munkának még igen hiányossága, tisztázatlan részt van. Sok helyen csupán s?oc a lis és. adminisztratív tevékeny ségre korlátozódik. Gyakrai háttérbe szorul az alapszervei politikai nevelő és szakmai se güő munkája. Ennek legfőhl oka abban gyökerezik, hogy a: alapszerveknek, az SZB-nel nincs megalapozva kellően a te kintélye Ebben pedig hibásak ; felsőbb szervek is. Hány iskola- látogatás, brigád vizsgál at, fel­mérés lezajlik addig, míg végű valamelyik látogatónak eszébe jut, hogy a szakszervezeti veze­tővel is beszélgessen, számba- vegye az ala.psz-erv munkáját 5 megadja a sokszor nagyon is szükséges segítséget. Tehát: több és állandó ér­deklődést várunk az állami- és pártszervek részéről, több segít­séget — akár tanfolyamok for­májában — a szakszervezet felsőbb szervétő' az alap­szervi vezetők részére. Akkor megnő az iskoláknál is a szak- szervezet tekintélye, megy a munka, s nem mondhatja a tag­ság. hogy „csak a tagdíjat fizet­jük”. Kísiaki Gyuláué 53 c. , zsrxr Bknza Euria lepiayiiib kim-ka FEJLŐDIK KlNA SZOCIALISTA IPARA A kínai nép sikeresen telje­** sitette első ötéves tervét, ameiy tavaly fejeződött be. Ez idő alatt szocialista átalaku’á- son ment keresztül a mezőgaz­daság, a kézműipar, a nagyipar és a kereskedelem. A szocialista szektor uralkodó helyet foglal el az ország gazdasági életében, a kapitalista szektort pedig már alapjában véve fe'számolták. Ezek a Kínai Népköztársaság első ötéves tervének legdöntőbb eredményei. Az ipar területén a terv a szocialista iparosítás alapjainak lerakását tűzte ki célul. Ennek érdekében 1953-tól 1957-ig 825 nagyipari objektumot építettek fel. Ebből 450-et már teljesen vagy részlegesen üzembe he’yez- tek. A fentieken kívül az öt­éves terv során 2300 különféle kis- és középüzemet hoztak létre. Tavaly* a kínai ipar 17.3 szá­zalékkal szárnyalta túl a terv­előirányzatot. 1957-ben az ipar 5,240.000 tonna acélt, 5,900.000 tonna öntöttvasat, 128,00Q.0o0 tonna szenet és 19 milliárd kilo­wattóra elektromos ene'rgiát ál­lított élői Az első ötéves terv elsődleges feladatának tekintette a nehéz­ipar fejlesztését. így a tervidő­szak alatt a nehézipar csaknem megkétszerezte termelését. 1953 és 1957 között mintegy száz új elektromos erőművet helyeztek üzembe. A tervidőszak végére az energiaterme’és 2.5- szer szárnyalta túl az 1952. évi eredményeket. Tavaly hozzálát­tak öt nagyteljesítményű vízi­erőmű építéséhez, amelyek össz- kapacitása körülbelül 3,300.000 kilowatt lesz. T/" inában egyre több kősze- net fejtenek, s ez erősíti az ország fűtőanyag-készletét. 1949-től 1955-ig mintegy 530 mil'ió tonna szenet hoztak fel­színre, amely csaknem felét ké­pezi annak a mennyiségnek, amelyet az ország felszabadí­tása előtt 70 év alatt termeltek. Ily módon 1956-ban a kínai szénbányászat — termelését te­kintve — Ázsiában az első. a világon pedig az ötödik he­lyen ál'. A felszabadulás előtt Ázsiában a harmadik, a vilá­gon pedig a tizedik helyet fog­lalta el. A párt- és a kormány nagy figyelmet fordít a vas- és szí­nesfém-kohászatra is. Ezt mu­tatja az is, hogy a beruházá­soknak több mint 15 százalé­kát a kohászatra fordították. Az ötéves terv ideje alatt öt auto­matizált nágykohót, hengerdét, s sok más korszerű gyárat épí­tettek. Míg a régi Kínában fél évszázad alatt (1900—1948) mindössze 7.6 mil'ió tonna acélt olvasztottak, addig Uj-Kínában a legutóbbi ötéves terv idején az olvasztárok 16.5 millió tonna fémet adtak az országnak. El­múltak azok. az idők is, amikor Kínában egyáltalán nem állítot­tak elő hengerelt vasárút. Ma már a hazai ipar 80 százalékban fedezi az ország szükségleteit. \ z első ötéves terv idején ** Kínában 15 vegyészeti gyá­rat építettek, illetőleg korszerű­sítettek. Ma már az egykor hát­térbe szórftotí kínai vegyipar komoly szerepet játszik az or­szág életében. Gyors ütemben fejlődött a hazai gépgyártás is. Jelenleg kétharmad részben fedezi az ország gépszükségletét. Megjegy­zendő, hogy 1936-ban a gépek 80 százalékát külföldrő’ hozták be. A kommunista párt és a kí­nai kormány mindent megtesz a közszükségleti iparcikkek gyár­tásának növelése érdekében. Az elmúlt években 68 textilgyárat építettek. Az első ötéves terv idején a kínai munkásosztály több mint 7 millió fővel bővült. A munká­sok és a'kalmazottak átlagkere­sete 1957 végére 47 százalékkal szárnyalta túl az 1952. évi szín­vonalat. A munkások vásárló­képessége 136 száza’ékkal na­gyobb, mint 1950-ben volt. A kínai szocialista ipar meg­teremtésében nagy segítséget nyújtottak a Szovjetunió és a népi demokráciák népei. Az el­múlt öt év során a Szovjetunió 156 ipari objektumot, 3000 fém­vágó berendezést, több mint 2 millió tonna öntöttvasat és acé't, több mint 10 ezer mezőgazda- sági gépet és sok más ipán fel­szerelést szállított Kínának. — Mintegy 7 ezer kínai munkás szovjet gyárakban gyarapítja tudását. \ z első ötéves terv sikeres megvalósítása lehetővé tet­te, hogy a kommunista párt újabb feladatot állítson a nép elé: az elkövetkezendő 15 év a'att utói kell érni és el kell hagyni Angliát az acél, az ön­töttvas, szén- és cement terme­lésében, valamint a gépgyártás­ban. Ezévben a kínai nép hozzálát a második ötéves terv teljesítésé­hez. amely egyaránt célul tűzi ki az ipar és a mezőgazdaság további szocialista fejlődését. A tervidőszak során a nehézipar több mint megkétszerezi ter­melését. 1962-ben az ipar körül­belül 12 millió tonna acélt, mintegy 230 millió tonna sze­net, csaknem 12.5 mi'lió tonna cementet és 44 milliárd kilo­wattóra. elektromos energáit ad majd a népgazdaságnak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom