Szolnok Megyei Néplap, 1958. június (9. évfolyam, 129-153. szám)
1958-06-07 / 134. szám
* ÉRVEK- ELLENÉRVEK azt AKARJUK, hogy az egyénileg dolgozó parasztok átálljanak a kollektivizmus vágányára. Válasszák a közi» gazdálkodást, legyenek szövetkezeti gazdák. Célunk a mezőgazdaság szocialista átszervezése. Számokkal, adatokkal kell bizonyítani, és emberek ezreit szinte egyenként meggyőzni arról, hogy miért éppen ez a cél Nemcsak mi érvelünk, hanem azok is, akiket meg akarunk győzni. Nyilvánvaló, hogy ellenérveket hoznak fel, s nekünk meg kell tanulni — tez-tagoknak, vezetőknek és a szocialista átszervezés minden harcosának — ezeket legyőzni. Meggyőző, kézzelfogható gondolatokat ébresztő, valósággal az ellenérvek sorról sorra legyőzhetők. S tulajdonképpen ezen áll vagy bukik a meggyőző munka sikere. Annak hisznek az emberek, akinek a szava az igaz. És a különböző viták során az győz, aki az ellenérvekre megfelelő választ képes adni Az. egyénileg doígozó parasztok egyrésze azt mondja: ,.Én már szívesen mennék a termelőszövetkezetbe, de nem akarok első lenni. Ha valaki megkezdi, én is megyek.” Az ilyen vélemény egyszer-másszpr csak afféle csalafinta kibúvó, de legtöbbször nagyon őszinte színvallás. Igen sok tekintélyes középparaszt, okos, tanult gazda tényleg változtatni akar a régi termelési módon, de tart a falu véleményétől Nincs elegendő bátorsága ahhoz hogy ő kezdje, ó bontsa meg a sort. MIT MONDJON az ilyen embernek a szövetkezeti agitátor? Azt, hogy ma már Szolnok megyében közel 20 ezer parasztember jarja évek óta a közös utat. Tehát szó sincs arról, hogy aki most lép be, az kezdi a közös gazdálkodást. S mindenütt helyi példákkal is bizonyítani lehet, hány meg hány középparaszt jarja az új utat, s egyáltalán nem elégedetlen sorsával. Ehhez persze az kell, hogy aki érvel a nagyüzemi gazdálkodás mellett, az alaposan ismerje a szövetkezeti gazdaságokat, vagy a falu tsz-ét. (Ki ismeri legjobban? A szövetkezeti gazda. Ezért is fontos, hogy elsősorban ő agitáljon). Sokszor találkozunk olyan egyéni gazdával, aki úgynevezett kényes kérdéseket feszeget. Az agitátornak tudnia kell, hogy addig kényes valamilyen, kérdés, amíg nem beszélnek róla őszintén. Mi erősek vagyunk. Pártunk határozottan és világosan mutatja az utat Nem térünk és nem is térhetünk ki tehát semmiféle kényes kérdés elől. Mutatóba néhányat. KÜLÖNÖSEN a Jászságban elterjedt az efféle megállapítás: „Az egyéni gazda még egy kalászt is felvesz, az útról, a szövetkezeti tag még a kévéért sem hajol le”. Hát igaz ez? Dehogy igaz. Aki ilyet állít, az hazudik. Mert az az igazság, hogy tényleg van olyan szövetkezeti tag, aki még akkor sem venné fel az útról a búzakévét, ha keresztül bukna rajta. Csakhogy a nagy többség nem ilyen. Mert ha ilyen lenne, akkor nem nőne évenként többmillió forinttal a megyében a közös vagyon. És hát legyünk csak tárgyilagosak. Aki nem veszi fel a búzakévét, az valamikor egyéni gazda volt. Ott tanulta a hanyagságot. Ez meg azt jelenti, hogy az egyéni gazdák között is találunk minden községben olyat, aki nemhogy egy kalászt, hanem még egy kévét is restell felemelni; Legtöbb Szolnok megyei termelőszövetkezet jóformán semmi nélkül kezdte. Nem csoda hát, ha az első években sok bajjal, gonddal küszködtek, s azokkal nem tudtak mindig megbirkózni. Az egyéni gazdák az ellenérvek kelléktárából sűrűn előráncigálják a múltat. Ne riadjunk vissza ettől sem, mert itt a jelen. És aki még most is azt állítja, amit négy évvel ezelőtt hangoztatott, annak legjobb megmutatni, két búzakalászt: egyet egyéni gazda földjéről, egyet meg szövetkezeti földről. (S a múltat hánytorgató gazdákat célszerű vendégül látni egy-egy tsz-ben. Nem eszem-iszomra, hanem barátságos tapasztalat- cserére.) HOSSZAN LEHETNE sorolni az érveket és az ellenérveket. Ehelyett azonban nagyon fontos megjegyezni, hogy az ellenérve^ két csak az képes legyőzni, aki alaposan felkészül és így érvei hatásosak. c™ 1958. június 7. Emelkedett a forgalom A szolnoki Állami Áruházban a szezonvégi cikkek május 26- án kezdődött kiárusítása óta emelkedett a napi forgalom. így például az elmúlt napokban a cipő és myárlruha osztályon mintegy 15—20 százalékkal több árut adtak el, mint azelőtt. A szezonvégi cikkek mintegy 50— 60 százaléka talált gazdára a kiárusítás néhány napja alatt. 160 ezer gyermek üdül a szakszervezetek úttörőtáboraiban Csehszlovákia minden évben jelentős összegeket fordít a gyermeküdültetésre. A csehszlovák tanulók a szünidő alatt az ország legszebb üdülőiben töltik jól megérdemelt pihenőjüket Soktízezer gyermeket a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség felügyelete alatt lévő úttörőtáborokban helyeznek el. Ezekben az úttörőtáborokban az idei szünidő alatt 160 ézer gyermek tölt két hetet. Ez a szám egyébként 20 ezerrel több a múlt évinél. MOSZKVA — negyed évszázad múlva Ivan Zsoltovszkij ismert moszkvai építőművész elkészítette a szovjet főváros város- fejlesztési tervét. Ennek alapján a következő 20—25 év során a város központja — beleértve a Kremlt, a Vörös-teret, a Szverdlov és a Dzerzsdnszkij- taret — történelmi és építészeti műemlékeket tartalmazó zöld övezetté változik. A kormány- hivatalok a Kremlből Moszkva új, délnyugati kerületébe költöznek majd. A Kremlben pedig múzeumot rendeznek be. A terv egyik változata szerint a Nagyáruház, a Történelmi Múzeum és néhány más épület lebontásával csaknem kétszeresére bővítik a Vörös-tér területéit. A Kremllel szemben parkot létesítenek, és óriási tribünöket építenek, amelyekről a vendégek végignézhetik a felvonulásokat. Szirapompás park alakul ki a Moszkvai Egyetem régi épülete, a Lenin Könyvtár és a Puskin Képzőművészeti Múzeum mellett is. E park folytatását „Keleti sugárút‘’-nak nevezik majd, s ez a fői'lvonal köti ösz- sze a város központját a délnyugati kerülettel. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A KISKAPUK MÖGÖTT A z öregasszony ott topog körülöttünk. Les, figyel, haljl- gatózik. Hallja a szavakat, de nem érti. Előtte valami idegen, ismeretlen prob’émáról beszélünk. Fiára néz és megható aggódással kérdezgeti. — Mit akarnak tőle? Jó gyerek. Szorgalmas. Reggel már 2 órakor kiment kapáim, nem csoda, hogy álmos szegény. Fia hunyorog. Tényleg álmos. Fáradt, koravén arcából tartózkodó gyanakvás olvasható. Nem az már nem jut eszébe. De az az érdekes, hogy ezt a badarságot el is hiszi. — Hány öltöny ünneplő ruhája van? — A válasz késik. A mama szói helyette. — Kettő. Hát most húsvétra jó lett va’na egy új, kék, kék, de... •— nem mondja tovább, legyint. A fiú mérges. — Nincs magának más dolga? Mit haligatózik? Ne avatkozzon bele — ripakodik a mamára és az szegény elmegy. Török Miklós, a tsz zetorosa. Ö az egyik a tíz közül, aki boldog motorkerékpártulajdonos. Este ünneplőbe öltözik, tiszta ruhát vesz magára és éppen úgy néz ki, mint egy városi fiatalember. Édesanyja büszke fiára. Azt mondja, jó a termelőszövetkezet, nem cserélnék el semmivel. Psemus Sándort pedig — minden szaván érezni — szinte békjóba verte ez a kegyetlen zsarnok, a maradiság. Még nem képes belőle kitömi. Hét holdon gazdálkodik. Idős szüleivel él együtt. De élet az? ö azt hiszi. Pedig nagyóh téved. Hajnalban kel, eszik, dolgozik, míg ki nem dűl a sorból. Egyre kevesebbet tud a világról, s egyre jobban süly- lyed körülötte minden, csak egyetlen egy marad, a sivár, úttalan egyéni gazdálkodás. S ugyanott Csépa községben van már másfajta paraszti é'et is. Ott nem úgy élnek a fiatalok, mint ahogy Csemus Sándor. Mondtam neki. Csak a fejét ingatta. S ez nála körülbelül annyit jelenített, hogy ja kérem, más a ropaganda, más a valóság. I gaza lenne? Majd kiderül. 1 S ki is derült, csak meg kellett nézni, mi van a szövetkezeti portákon. Hogy élnek, hogyan gyarapodnak a szövetkezeti fiata’ok. Néhány szám. Az elmúlt évben tízen vásároltak motorkerékpárt az Alkotmány Tsz tagjai közül. Sokan bútort, ruhát, házat és még egyebeket. De hogy mi van a kiskapuk mögött, arról beszéljenek a fényképek. Irta: Szp. Fényképezte: CsF. örül a vendégeknek, de nincs megijedve. Tudja, az ijedtség re nincs semmi ok. A mezőgazda’kodásról, a falu jelenérő beszélgetünk. — Szembe ülünk egymássá’ a köves folyosón. Tisz ta itt minden, de bántóan sí vár. Szinte nyomja az embert Szegény kis öregasszony pe dig — kinek számára a vilá; a kiskapunál bezárul — csak to pog ijedten, aggódó arccal, d hogy mitől fél, azt maga sen tudja. Fia kelletlenül ugyan de válaszol. Negyven évesne’ nézem. — Huszonnyolc vagyok — é hátrasímítja ősz haját. A mama lesi minden szava Csemus Sándort, a fiatalember ez láthatóan zavarja. Egy kicsi i restdli édesanyja oktalan vi selkedését. — Nem érek rá. Újságot nem olvasok. Én nem tudom, mi van — ez a kitérő válasz, amikor szóba kerül, hogy a világ mező- gazdasága micsoda hatalmas változáson megy át. C a helybeli tsz? ^ — Ügy hallom, ilyen, mint az Alkotmány, nincs több a megyében, csak ez az egy. A hallgató öregasszony most közbeszól: — Nem szabad neki beleavatkozni ... — a fia leinti. — Hallgasson. — Elhallgat, de ott marad. — Honnan tudja, hogy csak egyetlen egy ilyen jó termelőszövetkezet van a megyében? — Hallottam — vá’aszolja a fiatalember. Hogy kitől hallotta, De talán még boldogabb Korponai Mária édesanyja. Mária hat éve szövetkezeti tag. Ősszel lesz az esküvő és az új bútor már megvan, ö vette saját keresetéből. A mama örömmel mutatja, hogy nemcsak bútor van, hanem a szekrény is tele ruhával. De legtöbb tsz-fiatalnak 4—5 öltöny ünneplő lóg a szekrényben. Az egyénieknek érdemes lenne néha megmutatni, mi van a szövetkezeti portákon, a kiskapuk mögött. Igyunk tiszta ivóvizet A nyári nagy mezőgazdasági munkák közeledtével egyre inkább elhangzik ez a kérdés: hogyan biztosítsuk a meleg napokon, a földeken dolgozóknak a csíramentes ivóvizet, mikor mezei kútjaink többsége coli ba- cilussal fertőzött. E baktériumnak igen nagyszámú törzse ismert, és megszokás esetén ártalmatlanok, de néhány napig, amíg a szervezet immunissá nem válik vele szemben, komoly emésztési zavarokat, hasmenést, fejfájást okoz. Az ellene történő védekezést orvosaink az elmúlt évek során kikísérletezték. Teljesen elpusztul a coli és minden baktérium is, ha egyszázalékos ezüstnitrát oldatból egy liter vízbe egy cseppet öntünk. Ez a kis mennyiség egy-két óra alatt teljesen csiramentessé teszi a vizet és betegséget sem idéz elő. Az ilyen irányú kísérleteket igazolta az abádszalóki példa, ahol a kísérleteket megelőző években sok coli által okozott megbetegedés fordult elő. Az elmúlt évben a fenti módszerrel ceírátlanított víztől számottevő megbetegedés már nem következett be, Kis szövetkezet — nagy készlet A jászjákóhalmi földműves, szövetkezet a legutóbbi felmérések szerint 147 ezer forint értékű elfekvő árut tárol raktárában. Ennek legnagyobb része textília, cipő és kötöttáru. A visszáruzások során a nagykereskedelmi vállalat az áruk egy. részét nem vette vissza, mivel többségében megkezdett végekről, maradékokról volt szó. Jelenleg már 13 ezer forintra te« hető az értékcsökkent áru mennyisége a szövetkezetnél. Sürgősen megoldást kell keresni a készlet felszámolására, mert az értékcsökkenés veszélye najv ról napra fokozódik
