Szolnok Megyei Néplap, 1958. június (9. évfolyam, 129-153. szám)

1958-06-10 / 136. szám

I I LAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AJ 's. SZOLNOK MEGYEI A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA IX. évfolyam, 136 szám. Ara ÖO fillér 1958. június 10., kedd Ohai űbímwMól \ Van-e kitérő? ‘T* Kitüntetett gép­állomási dolgosók | T i | GAZDAROVAT i _______—________I .D öntenünk kell: a tudomány nagy vívmányai a békét szolgálják-e, vagy a háborút?.., — Az V. magyar békekongresszus felhívása — Az V. magyar békekongresz- szus küldöttei két napon át tár­gyalták az emberiséget és benne hazánkat is fenyegető veszélyek­ről és tennivalókról. Újra, meg újra felmerül korunk élet-ha­lál kérdése: döntenünk kell, hogy a tudomány nagy vívmá­nyai a békét szolgálják-e, vagy a háborút? A kongresszus küldöttei az egesz békeszerető emberiséggel együtt az élet mellett szavaz­tak. Elmondották, hogy a mi né­pünk is jól tudja, kik erőltetik a icgyverkezési hajszát, kiknek tideke a nemzetközi feszültség. Az imperialisták szítják a gyűlö­letet és táplálják a háborús fé­lelmet, mert nem tudnak meg­békélni korunk nagy társadalmi váiiozásaival, nem akarják tu­domásul -venni a népek függet­lenségi vágyát és a háborútól sem riadnak vissza. Pedig a ma háborúja nemcsak a katonák millióinak életét követelné, de atomhalállal fenyegetné a bé­kés lakosságot is, hamuvá por- lasztaná az emberiség kultúrájá­nak közös nagy kincseit. Bármily jelentős is azonban az imperialista körök hatalma, na­gyobbak, hatalmasabbak a bé­ke erői. Az emberek maguk és gyermekeik javára kívánják fordítani az emberi elme csodá­ját. a nukleáris erőt. A népek becsülik egymást, közelednek egymáshoz, békében és barát­ságban akarnak élni. Ezért támogatjuk mi is teljes erőnkből azokat a javaslatokat, amelyeknek célja a különböző társadalmi rendszerek között a gazdaság és a kereskedelem vér­keringésének a meggyorsítása, ezért kívánunk jelen lenni a ma­gyar zenével, irodalommal, kép­zőművészettel, filmmel és tudo­mányos eredményeinkkel min­denütt, ahol Kelet és Nyugat kultúrájának békés versengése és termékeny cseréje folyik. — Ezért óhajtjuk népünkkel is mi­nél gazdagabban megismertetni más népek kultúrájának érté­keit. Az emberiség túlnyomó több­ségének akaratát fejezi ki a bé­kemozgalom, amely olyan hatal­mas erőre támaszkodik, mint a szocialista országok Szovjetunió vezette tábora. Az V. magyar békekongresszus mélységes fe­lelősségtudattal csatlakozott a népek többségi döntéséhez: a béke intézményes biztosítását választjuk és nem a hidrogén- bomba-halált, leszerelési egyez­ményt és nem fegyverkezési haj­szát, a népek barátságát és nem az. Európában leselkedő új fasiz­mus farkasainak acsarkodását, sem pedig a hidegháborús gya­nakvást. Az emberiség több­ségével együtt követeljük, hogy minden nagyhatalom szüntesse meg a nukleáris kísérleteket, ahogyan a Szovjetunió tette. — Jöjjön létre a csúcstalálkozó és vitassák ott meg a világpolitika legégetőbb kérdéseit. E kérdésekről fog tárgyalni és a megegyezés útjait, módjait ke­resni Stockholmban a leszerelé­si és együttműködési világkong­resszus, „a-népek csúcstalálkozó­ja”. Ez a kongresszus kiváló al­kalom Kelet és Nyugat, Észak és Dél fiai számára, hogy nézetei­ket szabadon és őszintén kifejt­sék és kicseréljék. Az V. magyar békekongresszus és az azt előké­szítő gyűlések ezrei hozzájárul­tak ahhoz, hogy minden tiszta­szándékú magyar nő és férfi érezze: stockholmi küldötteink az ő személyes megbízólevelét is magukkal viszik. Tartsuk fenn országszerte azt az érdeklődést és sokoldalú részvételt, amely békekongresz- szusunk vitáinak és döntéseinek magaslatára vezetett és amely a hazafiúi felelősség és az emberi méltóság új rangjával tüntette ki a magyar békeharcosokat. Te­gye a béke minden híve magá­évá az V. magyar békekong­resszus követeléseit, mert ily- módon személyében is tevéke­nyen hozzájárul a világpolitika irányzatának kialakításához. — Hangoztassa és ismertesse min­denütt, városon és falun, mun­kahelyen, családban és iskolá­ban: a háború ma már elkerül­hető! A háborút emberek csinál­ják és emberek tudják megaka­dályozni: Mi vagyunk ezek az emberek! Mi az atomkorban nem atomhalált akarunk, ha­nem virágzó békét! (MTI). A stockholmi világkongresszuson résztvevő magyar békedelegáció tagjai: Bugár Jánosné, a SZOT titkára, az Országos- Béketanács áléinak«; Darvas József, író, az Országos Béketanács elnöke, a Béke Világ­tanács tagja; Hantos János, tanár, az Országos Béketanács tit­kára; Kisfaludi-Stróbl Zsigmond, szobrászművész, az Országos Béketanács tagja; Mag Béla címzetes apát, az Opus Pacis ügy­vezető igazgatója; Ortutay Gyula egyetemi rektor, az Országos Béketanács alelnöke, a Hazafias Népfront főtitkára; Péter János, a Béke Világtanács tagja, az Országos Béketanács alelnöke, a külügyminiszter első helyettese; Szakosíts Árpád újságíró, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége elnöke; Terényi István, a Csepel Vas- és Fémművek békebizottságának titkára, az Or­szágos Bóketanács tagja; Vető Lajos evangélikus püspök. 'T" íz év alatt sok elismerő, I ^ sok bíráló szó hangzott a gépállomások munkájáról. Amint kergették egymást az esztendők, az arány egyre jobban a megbecsülő vé­lemények javára tolódott el. Gépállomásaink dolgozói mind­inkább úrrá lettek a kezdet ne­hézségein, mindinkább meste­reivé váltak hivatásuknak. Ha­zánk gépállomásai vasárnap ket­tős ünnepet ültek: fennállásuk tizedik évfordulóját és az ötödik traktoros napot. // Fegyverneki Gépállomás- t-7* nak — egyedül Magyar- országon — hármas ünnepe volt: Szőke Mátyás miniszterhelyet­tes elvtárs átnyújtotta a gépállo­másnak a legmagasabb kitünte­tést:. a Munka Vörös Zászló Érdemrendjét. Hazánkban többszáz gépállomás dolgozói küzdenek a magasabb termésát­lagokért, a mezőgazdaság szocia­lista átszervezéséért, őszinte örömmel tölt el bennünket: Szol­nok megyei, a Fegyverneki Gép­állomás nyerte el elsőnek ezt a tiszteletet érdemlő kitüntetést hazánk valamennyi gépállomása között. Hatalmas területen kel­lett egy évtizeden át kimagasló­an jó munkát végezniük a fegy­vernemeknek ahhoz, hogy kiér­demeljék a Munka Vörös Zászló Érdemrendjét, Fegyvernek, Ti­szaiad, Kuncsorba, örményes ter­melőszövetkezetei, egyéni gazdái látták hasznát ez idő alatt a gép­állomásiak jó munkájának, terv­szerű segítségének. Bizonyára nem véletlen, hogy 1957-ben — a Fegyverneki Gépállomás ki­lencéves működésének esztende­jében — megkétszereződött a gabonatermésátlag e területen az 1948, évihez hasonlítva. Eb­ben az évben alakult meg a Fegyverneki Gépállomás. Tíz éven át egy esztendőben sem vé­geztek kevesebb munkát az elő­irányzottnál a fegyverrekiek: tervüket minden évben teljesí­tették. Sok-sok kitüntetés, ok­levél dicséri méltán a fegyver­nemek eredményes munkáját. /J z ünnep elszállt, tova az ei- G'L ismerő szavak. A Fegy­verneki Gépállomás dolgozói már ismét négy község határá­ban végzik azt a munkát, me­lyért Szőke Mátyás miniszter- helyettes elvtárs tolmácsolta számukra az egész dolgozó ma­gyar nép köszönetét. Tudják mire kötelezi őket az a kitüntetés, me­lyet hazánk valamennyi gépállo­mása közül egyedül ők mond­hatnak magukénak: Tovább és egyre jobban harcolni a mező- gazdaság szocialista átszervezé­séért, a magasabb termésátla­gok biztosításáért s így halad. azon az úton, melyet pártunk és kormányunk a gépállomások ré­szére megmutatott. Megyénk dolgozóival együtt további sike­reket kívánunk a fegyVernekiek- nek, s hisszük: a jövőben épp­úgy megállják helyüket, mint eddig. A munkásőrség erejéből népünk nyugalma fakad TISZAFÜREDEN vasárnap dél­előtt Mándi Sándor MSZMP já­rási titkára „Erőt egészséget” kívánságára 150 férfitorok egy­szerre harsogta: a háromszoros hajrát. Gyorsan pergett a műsor. — Hajnal István járási tanács el­nök megnyitója után Farkas százados elvtárs felolvasta a Munkásőrség Országos Parancs­nokának díszparancsát: Más fegyveres testülettel összefogva biztosítsátok, hogy többször az ellenforradalom ne juthasson hatalomra. A vörös zászló emlé­keztessen benneteket, hogy a szocializmus ügyét, csak a test­véri népekkel együtt lehet dia­dalra juttatni. — Engedélye­zem, hogy a tiszafüredi munkás­zászlóalj felvegye Kossuth La­jos nevét Ünnepi beszédében Mándi Sándor MSZMP járási titkár megemlékezett Kossuthról, aki Tiszafüred népének szívéhez ha lehet, még közelebb áll. mint más magyar emberéhez, — mert áll még a ház, amelyben 1849 tavaszán haditanácsot tar­tott. — Emléktáblája előtt Ti­szafüred népe minden évben Amikor a csapat zászlaját át­veszitek, gondoljatok eskütök­re, híven a proletár internacio­nalizmushoz védjétek hazáto­kat! A gyönyörű arannyal hím­zett zászlót Prohászka József, a munkásőrség járási parancsno­ka vette át. Gyűltek a szalagok a zászlón. Szívünkben egy szép emlék és elszántság: Megvédjük a nép hatalmát. Zászlóbontás Bem tábornok nevével TISZAFÖLDVÁRON vasár­nap tartották a szolnoki járás munkásőreinek névadó és zász­lóavató ünnepségét. Baráth Bálint elvtárs, az MSZMP Járási Bizottságának első titkára üdvözölte a megje­lenteket, majd Oláh György elv­társ tartotta meg a névadó és zászlóavató ünnepi beszédét: — Munkásőr elvtársak! — mondotta. — Önökre azt a megtisztelő feladatot bízta pár­tunk, hogy fegyverrel a kézben is védjék népünk vívmányait, jövőjét, népi demokráciánkat. Ezt a feladatot csak úgy tudják elvégezni, ha munkájukat páro­sítják a népi demokrácia védel­mének, erősítésének másik esz­közével, a tömegek közötti ál­landó, következetes politikai felvilágosító munkával. Megjelent az ünnepségen a lengyel nagykövetség első tit­kára, aki magyarul üdvözölte a munkásőröket és többek között kifejtette: — A két nép barát­sága nem mai keletű. Ezt a ba­rátságot táplálta a lengyel szár­mazású Bem tábornok, aki a magyar nép szabadságáért is harcolt, s akinek nevét ma fel­veszi az egység. Ezt a barátsá­got szélesítette a közelmúltban Magyarországon járt lengyel párt- és kormányküldöttség is. És ez a barátság a szocializmust építő országok egyik láncszeméi alkotja. A gyönyörű vörös zászlót az egységnek a Tisza Cipőgyár igazgatója adta át, ezekkel a szavakkal: — ügy vigyázzatok e zászlóra, hogy zsarnok kéz so­ha ne érinthesse. Román vendégek megyénkben Vasárnap, a népek barátsága hónap záróünnepségei alkalmá­val megyénkben járt Poduman Virgil és Negru Sarh, a Román nagykövetség sajtó, illetve ke­reskedelmi attaséja. A vendégek délelőtt a „Szo­cialista kultúráért” jelvénnyel kitüntetett békéscsabai Balassi együttes műsorát nézték meg a Szigligeti Színháziban. Délután az MSZBT megyéi titkárának és a megyei tanács népműve­lési csoportja vezetőjének kísé­retében meglátogatták a Mun­ka Vörös Zászló Érdemrenddel kitüntetett Fegyverneki Gépál­lomást, ahol több órán keresz­tül beszélgettek az állomás dol­gozóival. Este a szolnoki szabadtéri színpadon rendezett ünnepi táncos találkozót tekintették meg. Itt felszólalt Poduman Virgil elvtárs sajtó attasé. Be­szédében mélyrehatóan elemez­te a magyar és a román nép barátságát. Felszólalása végén éltette á népek közötti barát­ságot. A vendégek a késő esti órák­ban távoztak el a meffi*áből-

Next

/
Oldalképek
Tartalom