Szolnok Megyei Néplap, 1958. június (9. évfolyam, 129-153. szám)
1958-06-07 / 134. szám
4 4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1958. június 7. MEGVÍVTÁK AZ „ÜTKÖZETET“ 18 ezer tonna rizs exportra Mint mikor cserép alól .kibújik a fűszál, úgy egyenesedtek, lélegeztek fel a becsületes, szorgalmas emberek, • amikor a nagyivá ni Vörös Csillagot feloszlatták és az Uj Utón Tsz-t megalakították. Sok volna elmondani, mit* tűrt el a félszáznyi ember, míg el nem zavarták a parazitákat, a rendbontókat. Rengeteg munka maradt így is, hisz akikre türelmes nevelés után még számíthatnak, azokat visszahívták, visszatartották. így maradtak nyolcvanhatan. Csakhogy a régi rossz szokásoktól nem tudtak egyből megszabadulni. Nagy volt hát a szükség a kommunisták példamutatására. Nem, még nem lehetett aprólékos munkával kezdeni. A legfontosabb volt a munkafegyelem megteremtése. Ez az alapja mindennek, a jó hírnévnek, jó jövedelemnek egyaránt. A legutóbbi közgyűlésen megvolt a „nagy ütközet”. Szokatlan volt a keménység, a következetesség, mégis a legtöbb kar felemelkedett, amikor a hat ember megbírságolására tett javaslat elhangzott. simán a döntés. A szót a párttagok vitték. S egyre nőtt a bátorság, a tettvágy. A pártvezetőség elosztotta, kire, milyen tennivaló esik. Aztán nem sokat tétováztak. Megnézték, kikre támaszkodhatnak először. Czinege István elvtárs, a párttitkár például, amikor a tehenek ellettek, felkereste Lemberg Györgyöt, a jószággondozót. — Jönnek a borjak — mondta neki —, etesd, gondozd őket. Törődj a tejjel is, legyen, mert abból is pénzelünk. Aztán be-benézett sokszor, van-e valamire szükség. És ha szép rendet talált, azt sem hagyta szó nélkül. Mostanában már több olyan dolog történik ebben a tízben, ami arra vall, ha nehéz lesz is az új úton, de eredményes lesz. Erre mondja Czinege Rudolf, a tsz juhásza, hogy ilyet még nem láttak náluk. A lucerna alá szalmát raknak a kocsira, hogy egy csepp se hulljon el belőle. Mert ha sehol nem, itt akkor is nagy szükség volna a takaréahogy többen mondják, olyan jó teljes erővel dolgozni. S olyan jó, hogy a tsz párt- szervezete ezt az erőt mind a tagság boldogulására összesíti — bo — Tanulnak a termelőszövetkezeti könyvelők A könyvelés a gazdálkodás tükörképe. A termelőszövetkezetekben is elengedhetetlen az áttekinthető számvitel. Ennek birtokában mind a tagok, mind a vezetők mindig megállapíthatják, — akár a tervteljesítéssel, akár a pénzgazdálkodással — hányadán állnak. A termelőszövetkezeti könyvelők szakmai fel- készültsége egyre alaposabb. Ötven tsz könyvelő most végzi Jászberényben az alapfokú tanfolyamot. A hallgatók jól tanulnak. Július 14-én lesz a záróvizsga, akkor adnak majd számot 'arról, mit sajátítottak el a tanfolyam ideje alatt. Ha két évtizeddel ezelőtt azt mondja valaki, hogy mi rizst termelünk, sőt exportálunk, kinevették volna. A felszabadulás előtt ugyan voltak már próbálkozások. de sikertelenek. Az igazi rizs termelés a felszabadulás után kezdődött meg hazánkban, mikor közvetlenül segítséget kaptunk a Szovjetuniótól. A szovjet szakemberek a helyszínen tanították meg velünk igazán, hogy miként lehet a rossz földből is értéket kihozni és a talajt megjavítani. Klímánknak megfelelő vetőmagot adtak és ma már elmondhatjuk, jó tanítványok voltunk. Ezt bizonyítja az is, hogy a karcagi rizshántoló a tavalyi termésből.. június 1-ig 11 ezer tonna rizsnek 99 százalékát a nyugati államokba exportálta. A szakemberek szerint a belföldi fogyasztás a terméshez képest nem sok. Érthető is, a magyar embernek nem nemzeti eledele a rizs. Persze kivételt képez a disznóvógási időszak. A tavaszi hónapokban egy havi .......... ■■■....... ii fogyas ztás a megyénkben 14.5 mázsa, ami valóban nem sok. A legfrissebb exportszállítás 120 vagonos tételűn indult Kanadába. Ausztria 140 vagonnal kapott az idén. A többi államok 30—70 vagonos tételben rendelnek, mint Norvégia, Görögország, Nyugatnémetprszág, Dánia, Finnország, stb. Az uj termésig még 7 ezer tonna rizst hántolnak az előirányzat szerint, hogy a megrendeléseket kitudják elégíteni. A minőség ellen nincs kifogás, amit bizonyít az. hogy egyes nyugati államok eddig máshol szerezték be szükségleteiket. — mert olcsóbban kaptak, mint nálunk. Azonban , van olyan állam is, amelyik 3 év után — újból visszatért a mi piacunkra. Értik is a mesterségüket a rizshántoló dolgozói. Kifogástalanul csiszolják és fényesítik a rizst. Most meg már könnyebben megy a munka, mert a zsák varráshoz két korszerű gépet is kaptak, amely négy ember helyett dolgozik. — ab. — Megindult a zöld-export Becsbe, Prágába, Berlinbe, Bonnba szállítanak Tiszajenöről Nyomban állandó érvényű határozat is született: Aki háromszor egymásután igazolatlanul nem megy ki dolgozni, az tovább nem lehet a tsz tagja. Meghatározták a munkaidőt is: reggel 6-tól este 6-ig Nem volt könnyű és nem ment kosságra. Megnézni, mit, mire költenek, mit hogyan használnak fel, hogyan kímélnek meg. Rendbehozzák az élhanyagolt épületeket; amiket nem lehet, azokat lebontják. Most ugyan a kapálás az első. Azzal sem akarnak elmaradni. Sok a dolog, de Tisza jenőn a tavaszi és nyári időszakban kora reggeltől késő estig megy a munka. Kibasznának minden percet. A földművesszövetkezetben megkezdődött a „nagy szezon“. Az első export-terményt, a borsót vásárolják. Naponta 5 heBARÁTSÁG KÉPEKBEN „Népek barátsága” címmel a Szolnok Helyőrségi Tiszti Klubban kiállítás nyílt csütörtökön délután. A kiállítást a Magyar—Szovjet Baráti Társaság, a Hazafias Népfront és a Tiszti Klub közösen rendezte. A kiállítást Hegedűs Lajos, a Hazafias Népfront Bizottság elnöke nyitotta meg Megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy a művésziét országokat, népeket köt össze. Mélyül a baráti kapcsolat és országok népei jutnak közelebb egymáshoz. A művészetben nincsenek határok. A megnyitó után Gácsi Mihály grafikusművész rövid beszélgetés formájában vezette be a látogatókat a három baráti ország művészetének birodalmába. Miről is szól a kiállítás? Három részre lehet felosztani: szovjet olaj festészetre, lengyel grafikára és kínai akvarellre. A szovjet olajfestészet világhírű. A kiállított anyagok között láthatjuk azokat a reprodukciókat, amelyeket a leningrádi múzeum különös gondossággal és szeretettel őriz, Leonardo da Vinci olasz festő és Rjepin munkái. A „Téli Palota elfoglalása”, „Lenin tárgyal a parasztküldöttséggel” című munkák az új felé való törekvést fejezi ki a Nagy Októberi Szocialista Forradalom alatt és után. A Lengyel Népköztársaság művészeinek anyaga grafika. A világon elismert na_gy grafikus művészek munkáit láthatjuk. Ábrázolásuk nagyon kifejező és drámai. A kiállított művészi munkákban Varsó építését, a munkás hétköznapok ábrázolását látjuk. Nagyon szép és megkapóak a Kínai Népköztársaság művészeinek akvarell reprodukciói. Az új életet, a szocializmust építő hat- százötvenmilliós nép vidám optimizmusa csendül ki a művészi anyagból. A művészi módon ábrázolt pagodák mellett ott látjuk a hatalmas felhőkarcolókat. Egyszóval a Távolkelet nagy családjának mindennapos fejlődését. Az optimizmus és a többezer éves ősi kultúra párosul ezekben a munkákban. JSzép a kiállítás. Nézze meg, aki csak leheti. — csiha — H műszaki tanácsadó bizottság ú ra megkezdi muiittását Május 2-án a vállalat többszörös újítói és műszaki vezetői újítási ankétra jöttek össze a Tisza . Cipőgyárban, hogy megtárgyalják az anyagtakarékosságra vonatkozó újítási központi feladatokat. Óvári Gyula újítási előadó részletesen ismertette a megjelentekkel a forradalmi munkásparaszt kormány takarékossági felhívását. Ismertette az üzem adottságait. rámutatott arra, hogy üzemükben milyen lehetőségek vannak az anyag jobb kihasználására, az anyagtakarékosságra. Elmondta, hogy a könnyűipar mintegy 75 százalékban importanyaggá1 dolgozik. A különidíja- zásról is tett említést. Ezzel ösztönözni kivonta az elvtársakat, hogy minél több importanyaggal kapcsolatos újítási javaslatot nyújtsanak be. Az előadás után megbeszélték a rájuk váró feladatokat és határozat született a műszaki tanácsadással kapcsolatban. A jövőben a műszaki tanácsadó bizottság újra megkezdi munkáját és kéthetenként tart fogadóórát. Szó esett arró1, hogy a második féléves újítási terv elkészítéséhez is hozzá kell fogni, s ebbe beledolgozzák az ankéten elhangzott javaslatokat, illetve felmerült problémákat, m Óvári Gyula azza1 fejezte be az ankétot, hogy az összejövetel eredményes volt és megígérte, hogy a jövőben többször találkoznak a vezetők és az újítók, ahol az előttük álló feladatokat, problémákat közösen megtárgyalják. líj mód-zerekkel gyógyítják Moszkvában a kancsaUágot Nemrégen még az a vélemény uralkodott, hogy a kancsalságot csak sebészeti beavatkozással lehet megszüntetni. A műtét azonban csak kozmetikai jellegű, mert a kancsalságnál elkerülhetetlen monokuláris látáson nem változtat. A moszkvai szemészeti klinikán speciális készülékkel végzett rendszeres kezeléssel tökéletesen ki tudják gyógyítani a kancsalságot. A klinikán alkalmazott kezelés. az úgynevezett orthooptika még nem tekint vissza hgsszú múltra, de az eredmények máris kiválóak. A moszkvai szemészeti klinika „kancsalsági rendelését” mintegy 13.000 beteg látogatja. A betegek 40 százalékát különleges szemüvegekkel, sebészeti beavatkozás nélkül gyógyítják. Különösen jók az eredmények az iskoláskorban lévő gyermekeknél. lyen vesznek át, átlag 130—150 mázsát, s hütővagonokbain szállítják Ausztriába, Kelet- és Nyugat-Németországba, Csehszlovákiába — a MÉK irányítása alapján. Prágábá közvetlen szállítanak 10 tonnás „Ikarus" hűtő gépkocsival. Az a borsó, ami réggé1 még száron van, másnap délben már a csehszlovák háziasszony fazekában. A felvásárlás persze nem megy zökkenőmentesen. A piacot más nagyvásárlók is felkeresik. Ez nem volna baj. De például a nagykőrösi konzervgyár a szerződött áru mellett is nagy tételeket vásárol meg. — Az üz’et — üzlet —, gondolják a konzervgyári felvásárlók — még akkor is, ha egy kicsit rendelet-ellenes és az exportot nehezíti. „Egy kis kereskedelmi tevékenység’' haszonnal jár a konzervgyárnak, mert a budapesti KÖZÉRT is szívesein veszi, ha friss árút kap tőle. Persze, nagyon rövidlátóak, meri az export felettébb fontos, legalább tízszer annyira, minthogy i’y- módon túlteljesítse felvásárlási tervét a konzervüzem. A földművesszövetkezet becsületesen akart ebben a kérdésben közös nevezőre jutni a gyárral. Meghívta az üzem anyag- és áruforgalmi osztály- vezetőjét és javasolta, hogy a szerződött terméket felvásárolja számára és ennek el'enértéke- ként a mázsánkénti kezelési 1 forintot — ami előírás —, fizesse meg. A gyár természetesen e kedvező és lényegesen olcsóbb megoldást' nem fogadta el, sőt később a megállapodott felvásárlási árat is felverte. Ügy vé'jük, nálunk már illő lenne beszüntetni a senkinél, sem hasznos túlzott élelmességet. A. B. J/íafakovs *kif~e$í Irodalmi estet rendezett a TIT és az MSZBT csütörtökön este a magyar—szovjet baráti hét keretében az MSZBT klubjában. Dr. Kardos László Kossuth-díjas egyetemi tanár tartott előadást Majakovszkijról. Bemutatta a köjtőt, mint embert és mint hazafit. Foglalkozott Majakovszkijnak a párthoz való viszonyával, eloszlatta a költő halálával kapcsolatos ködös és rosszakaratú — eddig sok helyen elterjedt — felfogást; majd ismertette költői fejlődését, hogyan vált az először dekadens, futurista költői felfogást valló Majakovszkij a szocializmus hívévé, lelkes és harcos agitátorává. Az előadás után a Szigligeti Színház művészei szavaltak a költő műveiből.----------------------------------------------------------------- ----------Er edményesek a paralízís elleni védőoltások Megyénkben 1931-től 1957-ig 729 bénulásos megbetegedés volt. A megbetegedések 50—60 százalékát tartás, sok esetben teljes bénulás követte. Szemléltetően mutatja a betegség terjedését a tava’yi esztendő, amikor is megyénkben 94 gyermek esett e betegségbe. Az országszerte megindult akció során megyénkben orvosaink 252 ezer védőoltást hajtottak végre. Az eredmény már e rövid idő múltán is jelentkezik, mivel ebben az évben még bénulásos megbetegedés nem fordult elő. A védőoltások során mintegy 109 liter Sa'k-szérumot használtak fel egészségügyi szerveink. — Érdemes megemlíteni, hogy ez államunknak körülbelül 110.000 dollárba került. Egészségügyi dolgozóink jelentőségének megfe’eiően foglalkoztak a védőoltásokkal. Községekben különösen a védőnők, szülésznők és vöröskeresztes aktívák végeztek komoly munkát az oltások szervezésében és végrehajtásában. Nagyréven pl- 99 százalékban hajtották végre az oltásokat. Ezzel szemben Szolnokon és Mezőtúron, a megye több' részéhez viszonyítva kevesen é'tek ezzel a lehető- séeseL
