Szolnok Megyei Néplap, 1958. június (9. évfolyam, 129-153. szám)

1958-06-07 / 134. szám

1958. június 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A HAL AD AS UTJÁN sabb lesz. A főutat szépen par­kosítják, fedett szennyvízleve- zető csatornát építenek. Az ifjúság részére elkészült a sportház és az'újonnan át­adott kultúrház is sokat segíti a lakosság kulturális felemel­kedését. Gazdaságilag is gyarapodott a község. Az elmúlt években megépült a haltenyésztő állomás. Egy új ipari üzem: a göngyöleg- ellátó vállalat is a közelmúlt­ban létesült. Ebben az évben még bővül is, s a jelenlegi 10-es létszám 50-nel megnövekszik. Nagy segítséget jelent a gép­állomás is. A tsz mellett az egyéni gazdák is géppel mun­kálhatják meg földjüket. Asur- .iáni állami gazdaság jó eszten­dőben 300 hold gyümölcsösön termel és nagy jövőt ígér. A lakosság a közös gazdálko­dás előnyét látva egyre nagyobb bizalommal tekint az Előre Ter­melőszövetkezet felé — és sza­porodik a belépők száma. Ez a közös gazdaság ma már fejlett állattenyésztéssel rendelkező, jól jövedelmező üzem és a tag­ság számára biztos megélhetést nyújt A kollektívában jó szél­iem és megértés uralkodik. A legeltetési bizottság is szép eredményt tud felmutatni. A járás területén első helyezést ért el. A'*"™' A legelőkön az elmúlt év­ben 2 gulya-kutat, a mezőn pedig három itatókutat sze­reltek fel a dolgozó parasz­tok jószágnevelésének meg­könnyítésére. A községben négy szövetke­zeti bolt és 3 italbolt áll a la­kosság rendelkezésére. Azonkí­vül Tüzép telep és terményfel­vásárló kirendeltség működik a dolgozók igényei szerint. Már 1947-t>en megkezdte mű­ködését az állandó napköziott­honos óvoda, ahol évente átlag 50—55 gyermeket látnak el. — Ugyancsak megnyílik minden évben az idény napközis óvoda is, ahová a mezőn dolgozó pa- rasztcsaládok helyezhetik el gyermekeiket a mezőgazdasági munkák idejére. Ez történt a felszabadulás 13 esztendeje óta. Mit tettünk a községünkért és ki tette ezt? A dolgozó név, pártja és kormánya vezetésével. Községünkben is­merik a múltat, amikor az örök küzdés, az urak kiszolgálása és kikényszerített hajbókolás volt osztályrészünk. Ma pedig saját magunknak tesszük szebbé, jobbmódúvá községünket. Uj há zak állnak a fő:soáni istálló he lyén s a virágzó község egy szebb és boldogabb kort mutat. SIMON JÁNOS Az elemi csapás Május 15-ike sokáig emléke­zetes nap lesz a szajoliaknak. A korai kánikula a parasztem­ber legnagyobb átkát, a jégve­rést zúdította egyszerre nya­kukba. 29 esztendeje volt ilyen elemi csapás. Előtte rekkenő hőség volt, a falu apraja-nagyja a zsenge ve­tést ápolgatta a határban kora hajnaltól. Alig harangozták el a delei, gyenge borulás jött, enyhe szellő is kerekedett a Tisza fe­lől. —. Eső lesz — találgatták —, kellene is már. A jégre még tán a tapasztalt öregek sem gondol­tak ekkor —, májusban ritka a jégverés. Mindjobban beborult az ég alja — erősödött a szél, de a forróság is kitartott. Aztán négy óra tájban tornyos felhők borí­tották el a napot, megrázkódott a határ zöld tengere, erősen hűlni kezdett a levegő. A távol­ból halk, tompa zúgás hallat­szott, aztán egyre erősödött. — Hű, milyen ítéletidő jön — néztek kétségbeesve az öregek a vihar élé. — Bevonultak a ta­nyába a földekről. Aztán egy­szerre megeredt az ég csator­nája, négy óra múlt valamivel, mikor Végigkopogtatta a házak, tanyák piros cserepeit az ököl- nyi jég. Ember, állat két­ségbeesve menekült. A kutyák szűkölve húzódtak be az ólba. A vadnyúl, mint a szelíd macs- kakölyök, befutott a nyitvaha- gyottajtón. Az öreg Tóth Amb­rus, akit kocsival, lóval a határ­ban ért a vihar, nem bírta visz­szatartani a megbokrosodott jó­szágokat. Felfordították a ko­csit. Kezefején, csuklóján még most is csupa kék, zöld az üté­sektől. A ló lábát véresre verte a jég. A tojásnyi jégrögek csak zúgtak — egyre zúgtak —, ha alábbhagyták, új verset kezd­tek háromnegyed órán át. Szécsi Imre már nézni se bírta, mini megy, tönkre az élet, hogy terül el a gyenge búza, hogy hull a fáról az éretlen gyümölcs, hogy borítja el a fehér vastag jégtakaró a vetést — vastagon tapad a háztetőre, mint télen a hó. Bírhatatlan fájdalmában le­feküdt. ■ * ... A tanácselnök elvtárs sze­rint 1000 holdon okozott 20-tól 100 százalékig terjedő jégkárt a vihar, s ami nagy baj — egy­két kivétellel nem voltak biz­tosítva a földek jégkár ellen. — De fel a fejjel! Még nem min­den késő. A tanács munkához látott. Megbeszélték, hogy azon­nal munkához fognak az egész sújtott határban. Másodnövényt vetnek — kukoricát. — A ta­nács a vetőmagot biztosítja. In­tézkedtek kellő mennyiségű mű­trágyáról, amivel még helyre le­het hozni a kisebb károkat. 20 évvel ezelőtt porbasúlytot- ta. éhínségre ítélte egy éven át ilyen jégkár az egész falut. — Most is kár, de éhezni azért senki sem fog — s jól szerve­zett munkával, állami segítség­gel hamarosan kiheverik a kárt. P. I. Mi aa 20 százalékos köztin» fejlesztési alapból ? Szajol község lakossága — a tanácsülés határozata alap­ján — 20 százalékos községfeji esztési járulékot fizet. Az így befolyó összegekből az idén az alábbi tervek várnak megva­lósulásra: 1. Járdaépítés az Újtelepen 4090 fm. 2. Közvilágítási lámpa a 134 me llé még 14 db 3. Az ifjúsági szervezetek támo gatására 4. Csatorna lefedés 5. Óvodaépítés az újtelepen íi. Parkosítás 7. Tanácsháza rendbehozása 8. Piactér megépítése Összesen: 152 000 Ft-ért 10 000 6 000 25 000 30 000 5 000 20 000 , 10 000 , 258 000 Ft Szolnok megye akkori főispánja, Lippich. Kastélya a község köze­pén volt s mintegy 15 katasztrá- lis hold földterület is tartozott hozzá. Ugyancsak Szajol határá­ban volt 600 holdas földbirtoka is. A kultúra vívmányainak ter­jedését erőszakkal is megakadá­lyozta, mert félt, hogy a felvilá­gosult igényesedő lakosság nem fog éhbérért dolgozni birtokán. Azt tartotta: „elég a parasztnak annyi ész, hogy eső elől az eresz alá álljon”. Ám véres terrorral ha kellett, mindig megvédte sa­ját érdekét és abból nem enge­dett. Hihetetlen szomorú tények jel­lemzik ebből az időből a község lakosainak élet- és kulturális vi­szonyait Mindössze egy iskola céljait szolgáló tanterem volt, azonban ez is inkább beillett volna istállónak, mint olyan helynek, ahol írást és olvasást tanulnak az emberek. Később még két tanterem épült 200 is­kolás számára. Egészségügyi szempontból is siralmas kép tárul elénk, ha vizsgáljuk a régi idők történetét A csecsemőhalandóság meghalad­ta az 50 százalékot is. Az 1892. esztendőben tomboló nagy jár­vány a kis községből 50 áldoza­tot szedett. A faluban ivóvíz nem volt. De mit törődött akkor a lakosság egészségével az orvos, Lippieh főispán és Almásy gróf kárfijayartnere. JP Imaradottság és nyomor volt mindenütt, a nincste­len paraszt kizsákmányolása éh­bérért. Csak azért, hogy a főis­pán és gróf úrnak minél több pénze legyen külföldi utazások­ra:, dorbézolásra. E siralmas állapotoknak az­tán a II. világháború és 1944- ben a szovjet csapatok bejöve* tele hozta el a végét. ..... , Ne velőiakás a Lippich kastély helyén. Ssajol krónikája tolják a köiség területét. Később a Tanácsköztársaság idején is kiveszik részüket a szabadságért vívott harcból. Bukása után a szajoli vörös katonáknak is buj­dosni kell. Többen közülük bör­tönbe, román fogságba kerültek vagy itthon rettegnek a "hírhedt Horthy-csendőr ségtől. A megalázás ellen többször felkelnek és jogaikat követelik. Sajnos, eredménytelenül. Meg­marad. a cselédsors, jobbágy­megalázás és a hónaposság osz­tályrészül a lakosság legtöbbjé­nek. ^ szabadságharc utáni idők­ben — mint említettem — a község határa az Almásy gró­fok tulajdona volt. A község 1200 lakosának alig maradt 1200 ka- tasztrális hold földje. Azonban ez a földterület is mintegy 100 család kezén volt A község életét irányította és intézte sokáig Jász-Nagykun A felszabadulás óta eltelt ti­zennégy esztendő hatalmas vál­tozást hozott a község lakóinak életében — új lapokat . írtak Szajol történetébe. Mikor is kezdődött ez...? A falu tétlenségbe dermedve varta, hogy elvonuljon a front 45 telén. A sok baj, szenvedés — földesúri ten'or fásulttá tette az embereket. A tespedésből először a föld­osztó bizottságok megalakulása rázta fel a népet. Mi történt itt...? Ahol a parasztnak nap­szám, hónaposság sem mindig jutott —, most földet adtak. Minden nincstelen földet és házhelyet kapott s rövid idő le­forgása alatt valóra vált a régi álom: „Azé lett a föld, aki meg­művelte. így kezdődött. Aztán, hogy eltűntek a község urai, szépen virágzásnak indult a község. A falu délkeleti részén egy teljesen új kis községecske létesült több, mint 150 új lakóházzal. A Lippich kas­télyból átalakítással peda­góguslakás lett, hat család talált itt otthonra. A felszabadulás után új or­vos1 akás is épült s ugyancsak megnyílt az egészségház, mely­ben kéthetenként gyermekorvos tart rendelést. Ennek köszönhe­tő, hogy a gyermekhalandóság aránya a régi 50 százalékról 4 százalékra csökkent. A kultúra vívmányai is nap- ról-napra előrébb törnek. Az első nagyszerű tény a villanyvi­lágítás bevezetése volt. 10 és fél kilométer villanyhálózatot épí­tettek. A dolgozó parasztok most már olvashatnak este, művelődhetnek és megtalálják a szórakozás le­hetőségét is. A villanyvilágítás­ra már régebben is sorkerülhe­tett volna azonban a Lippich fő­ispán ragaszkodott elveihez s egyik fő kerékkötője volt. Az államosítás után az isko­lában megkezdődött a szakosí­tott oktatás. Jelenleg 475 tanuló jár ide, ebből 220 felső tagoza- ■ tű. A felszabadulás előtt általá­ban 4—5 tanuló járt polgáriba a mostani 220 felsőtagozatos he­lyett és erre mindenkinek le­hetősége van most. Régen 3 „világi" és 3 szerzetes tanítónő oktatta a gyermekeket megal­kuvásra, feltétlen engedelmes­ségre a kizsákmányolókkal szemben. — Jelenleg 22 tanító próbálj^ kielégíteni a fiatalok tudásszomját. Csak az iskola szertára a felszabadulás óta 200 000 forint értékű anyaggal gyarapodott — ezenkívül az öt tanterem 9-re bővült. Az oktatás céljait szolgálta és szolgálja a községfejlesz­tési alapból 1956-ban épült nevelői szoba és az új szertár is. Ebben a tanévben beveze- zetik az iskolában a rendkí­vüli zeneoktatást — megalakították az iskola zene­karát. Jelenleg az újtel-pen még egy új tanterem épül. c A községben a felszabadulás után kb. 3 5 km hosszú járda-j| szakaszt építettek és ehhez az]] idén még egy 2 km-es darabot* húznak, a javítás is kitesz egy 1 2 km-es szakaszt Az eddig sá-,| ros elhanyagolt község szinte újjáalakul, napról-napra csino-.* Jí'gy községet megszeretni *** otthonomnak ismerni, éri. dolgozni, megismerni és megér tetni haladó hagyományait la kóival, a legszebb hivatás, amit az ember maga elé tűzhet. S ha ezt eléri, akkor igazán szülőfalu­jának mondhatja Egy pedagó­gus legszebb feladata közé tar­tozik, hogy segítséget adjon a községbelieknek saját falujuk megismerésében — úgy, hogy ez­által még jobban meg is szeret- h ssék, Tudom, erre vállalkozni nagyon nehéz, de megpróbá­lom, hiszen én is itt élek, dolgo­zom. Szajol kedvező földrajzi fek­vésű község, legelője, vize van és már a honfoglalás idején is létezett. Lakossága halászattal, vadászattal foglalkozott, majd később rátért a pásztorkodásra. Szabadságszerető népe az egyes történelmi szakaszokban hősie­sen helytállt és küzdött szabad­ságáért. Elődeinket már ott lát­juk Kossuth zászlaja alatt az 1848-as szabadságharcban, mely­nek leverésekor megfosszák a lakosságot kiváltságaitól és az Almásy grófok birtokaihoz csa-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom