Szolnok Megyei Néplap, 1958. június (9. évfolyam, 129-153. szám)

1958-06-25 / 149. szám

\ SZOLNOK MEGYEI NÍPLAE 1998) június 25. ÖLDMŰVESSZÖVETKEZETEINK életéből „mmv ..........•***********•*» 11 111-11-11-11-111-- .................»*' A földművesszövetkezeti kereskedelem soronkövetkező feladatai A földművesszövetkezeti ke­reskedelemre most, az aratás és a cséplés megkezdése idején nagy feladatok hárulnak. A min­den nap jelentkező általános munka mellett ebben az időszak­ban különös figyelemmel kell ki­sérni a dolgozó parasztok igé­nyeit és ezeket az igényeket ki kell elégíteni. A MÉSZÖV Igazgatósága a közelmúltban megvizsgálta a felkészülést, és megálla­pította: élelmiszerekből, zsírból, étolajból, kenyérből, cukorból, ezenkívül ecetből, szódabikarbónából, arató­nadrágból, fejkendőből stb. a boltok készletei megfele­lőek. Van elegendő kasza, kasza­nyél, fenőkő, különféle me­zőgazdasági kötéláruk, tehát az, ami szükséges. A zsákellátás terén lesznek ki­sebb hiányosságok, ezen azon­ban használt zsákok beszerzésé­vel akarunk segíteni. Az általá­ban elfogadható felkészülést za­varja néhány földművesszövet­kezeti boltvezető hanyag mun­kája. Pusztamonostoron és a jász­árokszállási 7-es számú boltban egy vizsgálat során megállapítot­ták, hogy nincs porcukor, ecet, sütőpor, pipereszappan, cipő­krém, cérna, s azért nincs, mert a boltvezetők ezeket a dolgokat elfelejtették megrendelni. E két rosszul dolgozó bolt­vezető példája arra hívja fel a figyelmet, hogy a szövet­kezetek vezetői, az üzemágve- zetők és a kereskedelmi fel­ügyelők állandóan ellenőriz­zék a napicikkek ellátási helyzetét. Fordítsanak nagy gondot a kenyér idejében történő kiszál­lítására, gondoskodjanak a gyü­mölcs és zöldségfélék választé­káról. Megengedhetetlen, hogy egy-egy községben ebben a nagy dologidőben néhány ember ha­nyagsága miatt a lakosság nél­külözzön bizonyos árucikkeket. Néhány szót a mozgóboltokról, az állami gazdaságok, tsz-köz- pontok területén lévő bizományi és idényboltokról. A földműves­szövetkezetek ezévben mintegy 90 mozgóboltot üzemeltetnek majd. Legtöbb helyen az ezzel kapcsolatos feladatokat már el­végezték. Kunhegyesen, Kunma darason és Karcagon — értesü lésem szerint — a mozgóbolt már járja a határt. Nagyon fontos a mozgóboltok árukészletének helyes megvá­lasztása. Lgyen hűsítőital, palac­kozott sör, cukorkaáru, és ahol a lehetőség engedi, gyümölcs- félék. kaszák, kaszaverő eszközö­ket, aratónadrágot, fejkendőt és más egyéb apró cikkeket is vigye­nek magúkkal. Az állami gazdaságok és a tsz központok területén lé­vő idény, illetőleg bizományi boltok árukészletére most nagyobb gondot fordítsanak, mint máskor. Azok a földművesszövetkezetek amelyek ilyen boltot üzemeltet nek, vegyék fel a kapcsolatot a tsz-ek, állami gazdaságok veze tőivel, dolgozóival és tájékozód­janak az igényekről. Az aratás sikeres elvégzése, a betakarítás és a cséplés gyors megvalósítása mindannyiunk kö­zös érdeke. Ezt a nagy munkát segítsék földművesszövetkezete­ink is a jobb áruellátással. Lőkös Miklós MÉSZÖV Ax fmsx-ek szerepe a gépi munkaszerző­dések megkötésében A SZÖVOSZ IX) kongresszu­sának határozata alapján a földművesszövetkezetek jelenleg legfontosabb feladata: szerzö- késkötés a gépi munkáikra. Ál­lami vállalatok, szakcsoportok, társulások, egyéni gazdák szer ződéskötése egyaránt a földmű vesszövetkezeten keresztül tör ténik. A szolnoki járásban több fmsz van, mely helyes munka- szervezéssel segíti mezőgazdasá­gunk többtermelését; így pél­dául Tiszajenőn három szántási társulás alakult Szabó Béla me­zőgazdasági üzcmágvezető köz­reműködésével. Tavaly ősszel 42 szántási tár­sulás működött a szolnoki já­rásban; ezek mintegy hatezer katasztrátis holdon végeztettek gépi talajmunkát. A most ála­kuló társulásoknak arra kell törekedniük, hogy területük mi­nél nagyobb legyen. Helyes, ha a földművesszövetkezetek arra törekszenek, hogy az egyénileg dolgozó parasztok ne csak egy bizonyos munkafolyamat elvég­zésére, hanem egész évi gépi munkára (aratás, szállítás stb.) szerződjenek. Ha a társulások területük túlnyomó hányadán egyfajta növényféleséget ter­mesztenek, könnyen alkalmaz­hatják a fejlett, nagyüzemi ag­rotechnikát. Különös követelés Sokat beszélgettünk a vagyon­védelemről és arról, hogy e té­ren rengeteg a tennivaló. Ná­lunk, a tiszaderzsi fmsz-nél dol­gozott Tóth Lajos felvásárló, aki­nek az elmúlt év őszén 10 000 fo­rint hiánya volt. Ezt megállapí­tottuk és nyilvánvaló, megtettük a kellő intézkedéseket. Elbocsáj- tottuk és feljelentettük. A föld­művesszövetkezeti tagok várták, hogy a bíróság majd ítélkezik és a bűnös majd bűnhődik. Ehelyett mi történt. Egy hónappal ezelőtt Tóth La­jost „megfelelő bizonyítékok hiá­nyában’* felmentették. Az indo­kolás annál is inkább meglepő, mert Tóth Lajos maga is elis­merte a hiányt és ezév januárjá­ban 4000 forintot már befizetett. Dehát úgy látszik ez semmi. Ml az ügyet minden esetre megfellebbeztük. Az egész dolog­ban az a legfurcsább, hogy Tóth Lajos ügyvédje, dr. Dienes, nem­rég felszólította a földművesszö- vetkezetet, hogy javítsuk ki vé­dence munkakönyvét, fizessük vissza a 4000 forintot és az elbo- csájtása óta eltelt időszakra eső munkabért térítsük meg. Most csak azon tűnődünk, hogy van-e egyáltalán értelme a sik- kasztókat feljelenteni, amikor ilyen dolgok történnek. Mi nem ilyen munkát várunk felsőbb szerveinktől és a bíróságtól sem. Oláh János Tiszaderzs. A földművesszövetkezetek egy- része még mindég nem áll hiva­tása magaslatán, nem kezdemé­nyez, nem javasol. A vezetők mondják el a dolgozó parasztok­nak hogyan, milyen módon ér­hetnek el nagyobb termésered­ményeket, milyen módszereket alkalmaznak, hogy több legyen jövedelmük, s a több jövedelem biztosításához milyen termelési eljárásokat alkalmazzanak. Ezeknek a dolgoknak a meg­értésére van lehetőség, hiszen mintegy 56 fmsz-ben dolgozik mezőgazdasági szakember, hoz­zátehetjük, jó szakember. S ami még igen fontos, a dolgozó pa­rasztok igénylik a segítséget várják a szakelőadásokat, t ! földművesszövetkezeteknek igei fontos feladata tehát, hogy pár i tünk agrártéziseinek szemeiét . tartásával legteljesebb mérték ben járuljanak hozzá a mezőgaz , dasági termelés színvonalánál emeléséhez, a mezőgazdaság szó cialista átszervezéséhez. Fehér Lajos mint a kisgép kölcsönzés, föld • hasznosítás, a szakcsoportok és a 1 társulások szervezése. A szakcsoportok és a társulá- ' sok szervezésénél sajnos hibákat J követtünk el. Ezeket a hibákat a lenini szövetkezeti elvek betar­tásával elkerülhettük volna. 1956-ig a társulások és a szak­csoportok szervezésével, fejlesz­tésével kizárólag csak a földmű­vesszövetkezetek foglalkoztak. A helyi párt, tanács és társadal­mi szervek ehhez a munkához nem adtak kellő segítséget. En­nek ellenére 1955—56-ig is több­száz olyan dolgozó paraszt vá­lasztotta a szövetkezeti gazdál­kodást, aki az fmsz-nél különbö­ző vezetői tisztet viselt. ÉRDEMES MEGEMLÍTENI, hogy 1955-ben 23 szakcsoport több mint 600 tagja választotta a termelőszövetkezeti gazdálko­dást. A földművesszövetkezetek ak­kor lényegében nem fejezték ki teljesen a kereteiken belül al­kalmazható összes lehetőségeket. Végül pártunk az agrártézisek­ben meghatározott irányelvek­■ kel a helyes feladatokra irányí- 1 tóttá a fő figyelmet Ennek meg­■ felelően láttak munkához Szol­■ nők megye földművesszövetke­■ zetei a termeltetés, a termelés • szervezés, a szakcsoportok és a- társulások szervezése terén.- Vannak kezdeti eredmények.- Az ellenforradalom előtt 112 tár- s sulás, illetve szakcsoport műkö- 1, dött, jelenleg 117 szakcsoport és 8 társulás működik. Az viszont 1 liba, hogy ezek többsége állami * artalék területen gazdálkodik 1 is kevés azon dolgozó parasztok- * iák a száma, akik saját földjük- ■ iel társultak. * A MEGLÉVŐ SZAKCSOPOR- < TOK többsége helyes irányban iejlődik. Az ottlévő dolgozó pa- ' rasztok egyre inkább kihasznál- 1 iák a lehetőségeket. Korábban az ;lmúlt években a szakcsoportok tagjai közös munkát nem végez­tek, jelenleg azonban több mint 2600 holdon gazdálkodnak közö­sen. 27 szakcsoport pedig 700 000 forintot tervezett beruházásra. EZEKBEN A SZAMOKBAN benne rejlik az fmsz-i vezetők és dolgozók fáradhatatlan mun­kája, az, amit a mezőgazdaság szocialitsa átszervezése érdeké­ben tettek. De az első lépéseket köves­se a többi, sok még a tennivaló. Ebből lesz a szép jövedelem. A bevétel 5 százalékát közös alapra helyezzük, kertigépeket és öntözőmotorokat vásárolunk — mondja a jászágój zöldségtermelői szakcsoport elnöke a föld­művesszövetkezet vezetőjének. Mikor ingyenes a Holló—10? „Biztosítani kelü a növényvé­dő szert" című, június 19-én megjelent cikkel kapcsolatban több kérdés érkezett hozzánk. Az alábbiakban egyszerre válaszol­juk meg azokat: Az amerikai szövőlepke elleni védekezésihez az állam csak ak­kor biztosítja ingyenesen a Holló 10-et, ha közterületeken lévő magas fákat, fasorokat, er­dőségeket kell a kártevőtől megtisztítani. A továbbiakban minden termelőnek saját költ­ségére kell a permetezőszert beszereznie és a védekezést végrehajtania. A vegyszeres védekezés mel­lett kitűnően bevált az erőművi védekezés: a kis hemyófészkek leszedése és azonnali megsem­misítése. Különösen napjaink­ban, az első nemzedék idején ígérkezik eredményesnek ez a módszer, mely a permetezést fe­leslegessé teszi. A szövőlepke ellen való védekezés mindany- nyiumk érdeke. Aki elmulaszt­ja, veszélyezteti a becsületes dolgozók érdekeit; ezért a mun­kát helyette — az ő költségére — a növényvédő állomás, vagy az erre a célra szervezett bri­gád közérdekű védekezés címén fogja elvégezni.- A KUNHEGYESI Vörös Ok­tóber Termelőszövetkezet a má­sodik negyedévben 150 sertést adott át az Állatforgalmi Válla­latnak. A termelőszövetkezet tagsága 424 366 forintot, valamint 45 551 forint prémiumot kapott kézhez az átadott állatokért.- 20 MÁZSA KÁPOSZTÁT, 3—4 mázsa karfiolt és többmázsa uborkát vásárolt a kereskedelem az elmúlt héten a termelőszövet­kezetektől és egyéni termelőktől belföldi fogyasztásra megyénk területéről. A termelőszövetkezeti mozgalom segítőt, szervezői ««-ttJiU A _ A SZOLNOK MEGYEI föld­művesszövetkezetek kezdettől fogva legtöbb helyen segítői, szer­vezői voltak a termelőszövetke­zeteknek. Sőt annak idején a tsz-ek és a tszcs-k az fmsz-ek kebelén belül működtek. Oda tartoztak szervezeti és ügyviteli szempontból. Túrkeve a.z első termelőszövetkezeti város. S hogy az lett, abban nagy szerepe van az ottani földművesszövetkezet­nek is, amely a kezelésében lévő különböző mezőgazdasági nagy- és kisgépek helyes hasznosításá­val kezdeményezte és segítette az úgynevezett falu közösségi, ta­nyacsoport rendszer létrejöttét és munkáját 1948—49-ben már mintegy 22 úgynevezett vad-csoport műkö­dött, szervezésük kezdeményezői, sőt vezetői a földművesszövetke­zeti igazgatósági és felügyelő­bizottsági tagok voltak. Szabó Sándor, Zádori Ferenc elvtárs — hogy csak néhányat említsünk — mint fmsz vezetők, élharcosa volt a tsz megalakításának és még ma is szövetkezeti gazda, úgy­szintén termelőszövetkezeti ve­zető. Farkas Mihály, Vad Lajos a Dózsa Tsz alapítói, T. Nagy Imre elvtárs a Vörös Csillag Ts; egyik alapítója ugyancsak fms; vezetőként látott munkához au nakidején. 1951-TÖL 1956-IG a földmű vesszövetkezetek tevékenységé nek iránya eltolódott és a keres kedelmi munka került előtérbe. I hatáskörük csorbítása ellenér igyekeztek hozzájárulni a mező gazdasági termelés fejlesztésé hez. Tették ezt egyrészt az áru ellátás színvonalának állandó js vitásával, a felvásárlás és az él tőkésítés végrehajtásával, más részt pedig olyan termelési i CMmovÁc] föl cu-lo+wL- TTűdvócótm

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom