Szolnok Megyei Néplap, 1958. június (9. évfolyam, 129-153. szám)

1958-06-21 / 146. szám

1958. június 21; SZOLNOK MEGYEI NfiPI.AP 3 Hároméves tervünk az ország további szocialista fejlődését szolgálja Z. Nagy Ferenc képviselő a törvényjavaslat mezőgazdasági vonatkozású részeihez szélt hoz­zá. Beszélt a műtrágya felhasz­nálásról, a gépesítésről, s fel­hívta a figyelmet arra, hogy a gépmunkát az egyéni termelők­nél is fokozni kell; A továbbiakban a belterjes­ség kérdéseivel foglalkozott és hangoztatta: törekednünk kell az értékesebb termelvényekre, sző­lő-, gyümölcskertészetre, az ál­lattenyésztésben pedig főleg a hozamok növelésére. Ezzel kap­csolatban elmondotta, hogy prob­lémák vannak vetőmagterme­lésben. A korábbi évek mezőgaz­dasági politikájának követ­kezményeképpen vetőmag- export-piacainkat úgyszól­ván teljesen elvesztettük. Ezeket vissza lehet és visz- sza is kell szereznünk, ehhez a lehetőséget biztosítani keld. Elegendő számban kell apró- magcséplő- és tisztítógépet biz­tosítani a vetőmagtermeléshez. A mezőgazdasági bizottságban az elmúlt év májusában tár­gyalták ezt a kérdést, közösen az országgyűlés ipari bizottsá­gával Az ipari bizottság részé­ről nagy megértést és segítsé­get kaptunk. De mi lett az eredmény? Néhány hónappal ez­előtt arról értesültünk, hogy ez évben elkészítik a prototípust, azt kipróbálják és jövőre meg­tervezik a sorozatgyártást. Magyarországon nagyon jó heremagcséplők már 50 évvel ezelőtt is voltak, nem kellett ezt most feltalálni. Miért kell any- nyi ideig tartani most a megter­vezésnek és kikísérletezésnek? Szabad talán utalnom arra, hogy az alatt az idő alatt, amíg itt a heremagcséplőt kikísérle­tezik, a Szovjetunióban három szputnyikot is felbocsátottak. Félő, hogy a negyedik szputnyik is előbb jut fel a világűrbe, mint a heremagcséplő elkészül. (De­rültség). Beszélt az öntözés kiterjeszté­sében előttünk álló feladatokról. Az öntözés elmaradása becs­lés szerint évi 300 millió forint értékű terméskiesést jelent és különösen állatte­nyésztésünkre káros. Beszámolt arról, hogy a szőlő- és gyümölcsterületek felújításá- 1 ra jó tervek készültek, a végre­hajtással azonban nincs minden rendben. Végül hangsúlyozta: a forra­dalmi munkás-paraszt kormány emberséges parasztpolitikájának eredményeként a parasztok kö­rében egyre növekszik a bizalom a párt és a kormány iránt. Erdei Ferenc képviselő felszólalásában arról beszélt: milyen szerep jutott a tudo­mánynak a hároméves tervja­vaslat előkészítésében és milyen te adatok hárulnak a magyar tu­dósokra a terv végrehajtásában. A magyar tudományt az ellen- forradalom okozta nehézségek ellenére, a párt- és a kormány változatlanul jelentősen támo­gatta és támogatja. Megmutat­kozott ez az anyagi eszközök biztosításán túl a tudósok er­kölcsi megbecsülésében is. A tu­domány dolgozóinak óriási több­sége magáévá tette az ország építésének célkitűzéseit. A továbbiakban rámutatott, hogy a tudományos kutatásnak mind több eredménye válik fel- használhatóvá a gyakorlatban. Ennek ellenére sok még a fel- használásra váró tartalék azok­ban az eredményekben, amelye­ket a különböző kutató intéze­tek elérnek. Fodor Imre képviselő arról szólt, hogy milyen felada­tok várnak a hároméves terv végrehajtásában a tanácsokra. A munka méreteit jellemzi, hogy 3038 millió a tanácsi beruházás összege, ehhez járul még a köz­ségfejlesztési alapból összegyűlő összeg, amely három év alatt el­éri el a másfél-két miJHárdot. A tanácsi beruházások egyik legfontosabb területe a lakás- és iskolaépítés. Ugyancsak nagy összegek jutnak művelődési cé­lokra. Így például felépül a bu­dapesti Víg Színház, a miskolci Nemzeti Színház, új színházat építenek Nyíregyházán, szabad­téri színpadot Szegeden. Az egészségügyi célokra rendelke­zésre álló háromszáz millióból fejlesztik a komlói és a veszpré­mi kórházat, felépitik az ózdi rendelőintézetet, megkezdik a sztálinvarosi, a fehérgyarmati, a salgótarjáni — egyenként ötszáz ágyas kórházak építését. Számos új kenyérgyár és vá­góhíd épül az ország különböző városaiban. Több új szálloda, sok üzlethelyiség létesül. A közle­kedésben elsősorban Budapest és a nagyobb vidéki városok bel­ső közlekedési problémáinak megoldására fordítanak gondot. A képviselő végül a község­fejlesztési alapok jelentőségéről beszélt, a maga megyéje, Veszprém példáján bizonyítva, milyen nagy jelentőségű a váro­sok és falvak továbbépítése szempontjából a lakosság anyagi hozzájárulása, társadalmi mun­kája. Incxe Jenő külkereskedelmi miniszter beszélt ezután a hároméves terv külkereskedelmi vonatko­zásairól. Külkereskedelmi tervünk a tavalyi 12 648 millió deviza Ft összforgalomhoz képest 1960-ban 14 127 millió deviza Ft összfor­galmat, tehát a tavalyihoz ké­pest mintegy 11 százalékos for­galomemelkedést irányoz elő. Az előirányzat a behozatal kisebb, míg a kivitel nagyobb mértékű emelkedésével számol. Feladataink megvalósításában nagyobbrészt a szocialista orszá­gokra támaszkodunk. A korábbi éveknél hamarabb kötöttük meg mindenekelőtt az 1958. év­re vonatkozó részletes államkö­zi árucsereforgalmi és fizetési megállapodásoka tj Mindezek a hosszúlejáratú megállapodások magyar szempontból azt jelentik, hogy a most tárgyalt há­roméves tervünk realitása a szocialista tábor orszá­gainak részéről messzeme­nően alá van támasztva, hiszen ezek a megállapodások a legalapvetőbb export- és im­porttételeket specifiáltan, meny- nyiségileg tartalmazzák. Rámutatott a miniszter, hogy ezek a hosszúlejáratú megálla­podások a létrejött részletezés­ben és terjedelemben csak azért voltak lehetségesek, mert a Köl­csönös Gazdasági Segítség Taná­csa keretében alapos műszaki tárgyalások előzték meg, ame­lyek során a profilirozásra és a koordinációra vonatkozólag egy sor kérdés tisztázódott és íly- módon a tárgyalások időpont­jában már kidolgozott anyagok álltak rendelkezésre. A Szov­jetunióval kötött hosszúlejáratú megállapodásunk a hároméves terv során külkereskedelmi for­galmunknak mintegy 35 száza­lékát öleli fel és egyik legdön­tőbb alapját képezik hároméves tervünknek. — Néhány szót szeretnék szól­ni a Kínai Népköztársaságban végbemenő hatalmas fellendü­lésről — folytatta. — A Kínai Kommunista Párt és a kínai kormány vezetésével olyan ha­talmas ipari és mezőgazdasági fellendülés vette kezdetét, amelynek hatása és helyes fel- használása Magyarország szem­pontjából alkalmas arra, hogy mindkét ország érdekeit szem- előtí tartva külkereskedelmi for­galmunkat messzemenően növel­jük az eredeti elképzelésünkhöz képest. Szólott Incze Jenő arról, hogy a hároméves külkereskedelmi tervünkben növekvő szerepet irányoztunk elő a tőkés orszá­gokkal való kapcsolatunkban is. Jelenleg 31 tőkés országgal van államközi, bankközi, vagy ka­marák közötti kereskedelmi egyezményünk, #de ezenkívül .számos olyan országgal is ke­reskedünk kisebb-nagyobb mér­tékben, ameilyekkel eddig még nem létesítettünk kereskedelmi megállapodást. Az ENSZ európai gazdasági bizottságának a munkájá­ban sokoldalúan résztve- szünk annak érdekében, hogy elősegítsük az össz­európai gazdasági érdekek­nek megfelelő békés nem­zetközi együttműködés egész séges kibontakozását. Befejezésül megemlékezett ar­ról, hogy most van az állami külkereskedelmi szervek meg­alakulásának tizedik évforduló­ja. Az elmúlt tíz év kétségtele­nül bebizonyította, hogy a szo­cialista állami külkereskedelem magasabbrendű, mint a tőkés külkereskedelem. A következő felszólaló Kelen Béla képviselő volt. Méltatta a hároméves terv- javaslat művelődési célkitűzé­seit, különösen az általános is­kolai hálózat igen jelentős fej­lesztését. Az egyetemek céljait szolgáló beruházásokat. A to­vábbiakban üdvözölte a poli­technikai oktatás kiterjesztését és kérte az üzemek vezetőit és munkásait, segítsék e kezde­ményezést gépek, szerszámok rendelkezésére bocsátásával. Felhívta a földművelésügyi miniszter figyelmét: az új bér­leti szerződések megkötésénél ősszel vizsgálja felül, hogyan le­het biztosítani a törvényben elő­írt tanítói földeket, valamint az iskolák számára adandó néhány holdnyi földterületet, kísérlete­zésre. Tencxer Béláné képviselő a hároméves terv azon részeihez, szólt hozzá, amelyek a nők hely­zetének megkönnyítésével, a családról való gondoskodással kapcsolatosak. Majd rámutatott, hogyan növekedett az elmúlt években a dolgozó népünk, ezen belül a nők életszínvonala. Tenczer Béláné a továbbiak­ban elmondotta, hogy míg 1953-ban 22 ezer bölcsödéi íérőhely volt az országban, ma már 35 ezer van. a nap­közi otthonokban pedig az 1953-as húszezerrel szemben száznegyvenezer gyermek számára van hely. A háromes terv végére a böl­csődékben további ezerrel, a napközikben hat és félezerrel nő a férőhelyek száma. Ezzel kap­csolatban javasolta, ne ragasz­kodjanak az üzemi és területi gyermekintézmények közötti éles határvonalhoz, hanem — első­sorban a gyermekek érdekében a kicsinyeket a lakáshoz legkö­zelebb eső bölcsődékben és nap­közikben kell elhelyezni. A képviselő végül hangoztatta, hogy a hároméves terv végrehaj­tásában szorgalmas munkájuk­kal, takarékossággal, a társadal­mi tulajdon védelmével a nők­nek is ki kell venni részüket. Az ebédszünet után elsőnek Gácsi Miklós képviselő szólalt fel, az országgyűlés ipari bizottságának képviseletében. Az ipari tervek részletéiről szólva a képviselő elmondotta, hogy bányászatunk 1960-ban mintegy harminc százalékkal haladja meg az 19ö7-es évi ter­melést. A kokszolható szén ter­melésének növelésével a kohá­szat 1960-ban csaknem százmil­lió-»forint értékű import koksz­ról tud lemondani. A gépiparról szólva elmondot­ta, hogy ennek az iparágnak a feladata új és korszerű, a nem­zetközi piacon is versenyképes, olcsó termékeivel elősegíteni külkereskedelmi mérlegünk ja­vulását. Gácsi Miklós a továb­biakban hangoztatta, hogy a nyereségrészesedés jól be­vált rendszerét továbbra is fenntartják, a részesedést az elért eredményektől függő­en minden gazdasági év után kifizetik. Fiatalok a TaKARÉKOSSSGÉRl Csütörtökön délután a Városi KISZ Bizottság tagjai és az a'apszervi KISZ titkárok taka­rékossági megbeszélést tartot­tak a Megyei Pártbizottság nagytermében. — Hogyan segítheti az ifjúság a Pált Központi Bizottságának takarékossági felhívását? — ez Iszerepelt napirenden. ' A beszámolót tartó Bihari elv- jtárs, a Városi KISZ Bizottság titkára elmondotta, hogy az el­lenforradalom 22 miKliárdos kárt okozott és ennek felszámolásá­hoz nem e’ég a termelési szin­tet. növelni, hanem szorgos taka­rékoskodás is szükséges az előbbrelépéshez. S ebből ki kell vennie az ifjúságnak is a ré­szét. A takarékossági mozgalom népgazdaságunk erősítésének és az ifjúság nevelésének fontos eszköze. A legjobb takarékosság a fegyelmezett jó munka. Fontos a hulladékok rendszeres gyűj­tés — mondta Bihari elvtárs —, az egyéni takarékosság. Pé’dául: a Kőolajkutató Válialatná’ a ki- szesek a fúrásoknál összegyűjtik a cementes papírzsákokat. Az állomás fiataljai a vonatok ál­lásidejét, késését csökkentik. A Fűtőháznál pedig az első negyed­évben 450 tonna szénmegtakarí- :ással 85.500 forint megtakarí­tást értek e’. MÉSZÖVNÉL a tagság 80 szá­zaléka KST tag. Ez eredményezi aztán, hogy a Balatonra men­nek üdülni. A Varga Katalin Gimnázium kiszistái a téli szün­időben a Dohányfermentálónál dolgoztak és most az NDK-ba utaznak a takarékoskodással gyűjtött pénzen. A Megyei Ta­kács fiataljai hasonló módon utaznak a Német Demokratikus Köztársaságba. A takarékossági mozgalom eredményessége, értékelése, el­lenőrzése céljából létre kell hozni az egyéni, alapszervezeti, városi, megyei és országos ta­karékossági számlát, amelyet fo­lyamatosan kell vezetni és ne­gyedévenként értéke1 ni. A KISZ feladata a takarékossági moz­galom. 1958-ban országos vi­szonylatban kb. egymilliárd fo­rm,ot eredményezhet népgazda­ságunknak — fejezte be beszá­molóját a KISZ Városi Bizott­ságának titkára. A beszámolóhoz többen hozzá­szóltak. Vigh József, a Fűtőház KISZ szervezetének titkára han­goztatta: — Nem kampányszerűnek, ha­nem állandónak kell lennie a takarékossági mozgalomnak,mert igazi eredményt csak így érhe­tünk el. — A tartalmas vita az esti órákban ért véget. Tamás Anna. Fogadalmat tesznek a mestervizsgáztató bizottsáieois Június 24-én, kedden délelőtt 10 órakor — az új ipari törvény értelmében, — fogadalmat tesz­nek megyénkben a mestervizs­gáztató bizottságok. A fogada­lomtételre a KI ŐSZ Székházban kerül sor. A bizottság tagjai a kisiparosok és vállalati dolgo­zók közül, valamint az MTH is­kola szakembereiből kerülnek ki. A bizottság feladata lesz a jövőben a kisiparosok, vagy vál­lalati dolgozók szakmai tudásá­nak elbírálása. Egy hír margójára Hír: G. Kissel kölni mun­kást „államot veszélyezte­tő írások terjesztése“ miatt 10 hónapi börtönre ítélte a bíróság. Minden állam védi létét. S ha >usztulásra van ítélve, igyek- izik meghosszabbítani fennma- •adását. Ennek érdekében erő- izakszerveit fokozottan funkcio- láltatja. Napjainkban különösen vo- íatkozik ez az állítás Nyugat­német országi:a. ahol a Kommu- lista Párt betiltása óta napiren- len születnek az „államot védő’ téletek. Mi volt G. Kissel „bűne’’? Til­akozó röpcédulákat gyártott és erjesztett az atomfegyverkezés dien. Súlyos bűn ez és az ítélet ikaratlanul is emlékeztet hitle- •ék bírósági ítéleteire, amelyek többségükben azért hozattak, hogy védjék az államot azok ellen, akik nem mutattak haj­landóságot az imperialista cé­lokért való elvérzésre. Adenauerék azonban úgy lát­szik még hitlerék normáját is túl akarják szárnyalni. Legalább is erre vall az ítélet, mivel Gf Kissel több millió német kíván­ságának teljesülését, az atom-és hidrogén őrület megszüntetését igyekezett a terjesztett írások­kal elősegíteni; Ezzel azonban súlyosan veszé­lyeztette az állam alapját. El kellett tehát tűnnie a közélet­ből, mert példája — ne adj is­ten — még többeket is buzdított volna. És a végén még csak­ugyan veszélybe került volna az állam, ha történetesein meg­szünteti a tömegek nyomására az atomfegyverkezést. íFolvtaiás a 2-ik oldalróM könnyűiparra vonatkozó legfon- I 'tosabb célkitűzéseket és bizto- , sítja a tervek megvalósításához! i legszükségesebb anyagi felté- eleket, az országgyűlésnek el­fogadásra javasolta.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom