Szolnok Megyei Néplap, 1958. június (9. évfolyam, 129-153. szám)
1958-06-21 / 146. szám
2 SZOLNOK MUG VEI NÉPLAP 1958. június 21. Hároméves tervünk az ország további szocialista fejlődését szolgálja (Folytatás az 1-ső oldalról.) dálkodunk a kapott hitelekkel, már a második ötéves tervünk megkezdéséig, 1961-ág jelentős előrehaladást érhetünk eliparunk korszerűsítésében, szerkezetének átalakításában, gazdaságosabb gyártmányok előállításában. Hogy ez így legyen, azt megköveteli elsősorban népünk érdeke, megköveteli a szocialista tábor országaival való együttműködésünk is. — Külön ki kell emelnem vegyiiparunk fejlesztésének jelentőségét. A korszerű vegyipari termékek, a műanyagok sok területen helyettesítik a fémet, a fát, a textiliát, a bőrt, mindjobban nő a műanyagok szerepe a közszükségleti cikkek előállításában is. A vegyiparon belül különös fontossága van a műtrágyagyártás fejlesztésének is. Új műtrágyagyár építéséhez a Szovjetunió kormányától 110 millió rubeles beruházási hitelt kapunk. Saját erőfeszítéseink mellett a Szovjetuniótól kapott hitellel megépítjük a Tiszavidéki Vegyikombinát Nitrogénműtrágyagyárát. Egy mázsa nitrogénműtrágya egy évben legalább másfél mázsával magasabb gabonatermést eredményez. A tervben szereplő és a később építendő műtrágyagyárak üzembehelyezésével műtrágya-termelésünket olyan szintre emeljük, hogy ezzel jelentős mértékben megoldjuk a magyar gabonakérdést is. Tovább növeljük kőolajtermelésünkéi és alumínium-gyártásunkat Kőolajiparunk fejlesztése is legsürgősebb teendőink közé tartozik. Az a véleményünk, hogy Magyarországon van remény az olajtermelés további növelésére. Figyelemreméltók azok az újabb eredmények, amelyeket a nagyalföldi kutatások mutatnak. Az alumíniumipar fejlődéséről a többi között elmondotta: a megelőző esztendőkben már jelentős beruházásokat fektetünk a magyar alumíniumiparba. A hároméves terv időszakában megépítjük a székesfehérvári alumíníum-présmüvet. Később, az alumínium-hengermű megépítésével 15 ezer tonna ötvözött alumínium félkészáru gyártása válik lehetővé az új hengerműben. Ha ezeket a beruházásokat befejezzük, kiépül a magyar alumíniumipar teljes vertikalitása. Nem beszéltem most az ipar egyéb ágairól, a gépiparról, a kohászatról, nem szóltam a köny- nyűiparról, a bányászatról, az építőiparról, holott ezek dolgozóira is természetesen nagy feladatok várnak a hároméves terv célkitűzéseinek megvalósításában. Teendőink ellátása, feladataik megoldása közben — kérjük — gondoljon az ipar valamennyi dolgozója arra, hogy munkájuk egész szocialista építésünket meggyorsítja. A párt és a kormány nagy bizalommal van irántuk, számít helytállásukra és munkájukhoz új sikereket kíván. — Egész hároméves tervünk teljesítése szempontjából — folytatta — döntő fontosságú mezőgazdaságunk továbbfejlesztése, a mezőgazdasági termékek növelésére előirányzott terv teljesítése. A mezőgazdaság fejlesztése A lehetőségekhez képest korszerűsítjük a mezőgazdaság gépparkját. Az univerzális traktorok arányszámát 26,9-ről 39,6 százalékra kívánjuk növelni. — Mindehhez hozzá kell még fűznöm azonban, hogy a magyar mezőgazdaság fejlesztésének összes terhét az állam egyedül nem vállalhatja. A dolgozó parasztok által is ismert és értékelt jelenlegi ár- és felvásárlási rendszerünk mellett azt várjuk a termelőszövetkezetektől éppúgy, mint az egyénileg dolgozó parasztoktól, hogy jövedelmük egy részét gazdaságuk fejlesztésére, beruházásokra, termelésük növelésére fordítsák. Felvásárlási rendszerünkön, árpolitikánkon nem kívánunk változtatni. De azt is meg kell mondalom, hogy az egész ország, a dolgozó nép érdekében a piacokon szigorú rendet, fegyelmet kell teremteni: igen keményen fellépünk a spekulánsokkal szemben. Államunk rendelkezik azokkal áz eszközökkel, rendelkezik megfelelő készletekkel, amelyekkel a nyugodt felvásárlást és ellátást biztosítani tudjuk. Dolgozó parasztságunk bízik a pártban és a kormányban — pártunk és kormányunk bízik a dolgozó parasztságban. Segítségül hívja a dolgozó parasztságot, a tsz-tagokat, az egyénileg dolgozókat az országyűlés által most tárgyalt népgazdasági terv sikeres megvalósításához. A lakáskérdés 3500 új tanterem A tanterem-hiány csökkentésére a párt és a kormány azt javasolja, hogy a következő három évben építsünk 3500 új tantermet, éspedig 2800-at állami erőből, 700-at pedig a tanácsok a községfejlesztési alapból, társadalmi munka, helyi anyagok igénybevételével. Saját erőből ilyen nagy iskolaépítési program még nem volt az országban! Apró Antal ezután hangsúlyozta, sikereinkben — saját erőfeszítéseinken túl jelentős szerepe van a szocialista országok gazdasági segítségének, annak a gazdasági együttműködésnek, amelyet mi a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa keretén belül folytatunk; A Kölöcsönöe Gazdasági Segítség Tanácséban résztvevő kommunista és munkáspártok képviselői nemrégiben tanácskozást tartottak Moszkvában. A tanácskozáson számos határozatot hoztunk a gazdasági együttműködés továbbfejlesztésére. A szocialista országok között most a termelés szélesebbkörű szakosítása, a jobb munkamegosztásé? a jobb kooperáció, a szocialista országok tervhivatalainak, tervező szerveinek szorosabb együttműködése, a fontos nyerse anyagbázisok gyorsabb fejlesztése van napirenden. A moszkvai tanácskozáson hozott határozatok megvalósítása tovább növeli az egész szocialista tábor — A magyar nép szívós munkájával, barátainak segítségével nagy utat tett meg. Megvédelmezte és építi a szocializmust, az épülő új társadalmat — folytatta Apró Antal. — A szocializmus építése a dolgozó nép érdekeinek védelme parancsolólag előírja számunkra: népgazdaságunk minden területén egyesítsük a dolgozó nép erejét a hároméves tervben előírt feladatok megoldására. Albán, hogy a magyar népgazdaságot rövid idő alatt sikerült helyreállítani, kifejezésre jut az, hogy a magyar dolgozók — munkások, parasztok, értelmiségiek — egyetértettek politikánkkal és erejüket nem kímélve dolgoztak a Magyar Népköztársaság helyreállításáért. közöttük hazánk gazdasági erejét. Magyarország — mint a szocialista tábor tagja — kezdettől fogva híve és támogatója a nemzetközi gazdasági együttműködés szélesítésének és fokozásának. A magunk részéről népünk érdekében mindent megteszünk a baráti együttműködés erősítésében, mert tudjuk, hogy ez a szocializmus építésének, a dolgozók életszínvonala megalapozott emelésének fontos eszköze; — Ugyanakkor most is, innen is felhívom az ország dolgozóinak figyelmét: saját lábunkon kell megállnunk, a legjobban kell hasznosítanunk és mozgósítanunk saját erőinket és anyagi eszközeinket! Köztudomású, hogy gazdálkodásunkban még mindig van jónéhány hiányos- ság. Ezek közül most részletesebben csupán azzal kívánok foglalkozni, hogy a mindennapos, az élet minden területén rendszeresen és állandóan megnyilvánuló takarékosság fontosságát még nem sikerült mindenütt és mindenkivel megértetni. Pártunk és kormányunk a szocialista építés meggyorsítása céljából feltétlenül szükségesnek tartja, hogy életünk minden területén a lehető legtakarékosabban gazdálkodjunk, mindenütt kifejlődjék a dolgozók összességére kiterjedő takarékossági mozgalom. Érdemes külön megemlíteni azt is, hogy ebbe a nagy építőmunkába hasznosan bekapcsolódtak azok is, akiket annak idején az ellenforradalmi felkelés uszítcLnak átmenetileg sikerült tévútra vezetni. Ezek az emberek visszatértek a helyes útra és sokan közülük dolgozó társaik szemében már jóvá is tették azt a hibát, amit annak idején elkövettek a népi demokráciával szemben. Ez bizonyítja, hogy a kormány megbocsátó politikája helyes volt az ilyen megtévedtekkel szemben. Az ország politikai és gazdasági konszolidációja bizonyítja azt is, hogy helyesen járt el a Magyar Népköztársaság akkor, I amikor a megtévedtekkel szembeni megbocsátás mellett kérlel- hetetlenséget tanúsított az ellen- forradalmi felkelés fő bűnöseivel szemben. A Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsának Nagy Imre és társai ügyében hozott ítélete szigorú és igazságos volt. E per lefolyásával a magyar nép alapjában leszámolt azokkal a bűnösökkel, akik a nép nyakára zúdították az 1956. évi ellenforradalmi felkelést. Mostanában Nyugaton nem kevesen lármáznak azért, mert a magyar nép leszámolt az ellenforradalom bűnöseivel. Ezeknek az embereknek meg kell érteniük, hogy Magyarországon véglegesen eldőlt az a harc, amelyet a munkásosztály, a szocializmusért küzdő erők félévszázada folytatnak. A magyar nép felszabadult, új útra, a szocializmus útjára lépett. Nem kívánja vissza a régi rendet, s mindenkivel szemben, minden külső vagy belső ellenséggel szemben, megvédi a népi hatalmat, a szocializmus vívmányait. (Taps.) A terv a további szocialista fejlődést szolgálja A napirenden levő hároméves terv törvényjavaslatot, a termelés előirányzatait szakemberek, közgazdászok, a gazdasági élet irányításában részvevő vezetők abban a meggyőződésben állították össze, hogy jó tervet készítettek. A tervet azonban az életben a dolgozók milliói valósítják meg, akik közelebb vannak az élethez, a gyakorlathoz, és hasznos javaslataikkal, áldozatkész munkájukkal még tovább tudják javítani az ország- gyűlés által tárgyalt tervet, és ahol ez szükséges, s a népgazdaságnak hasznos, növelni tudják a terv termelési előirányzatait, A párt és a kormány nagy bizalommal van a dolgozó tömegek iránt. Bízunk a magyar munkások, parasztok, értelmiségiek alkotó, teremtő erejében a szocializmus iránti ragaszkodásában. Mivel ez a terv népünk érdekében az ország további szocialista fejlődését szolgálja, pártom és a magam nevében élfogadom, s a tisztelt Országgyűlésnek elfogadásra ajánlom. (Taps.) A vitában Tisza József, Pcmgrácz Kálmán, Gosztonyi János és Martin Ferenc szólalt még fel A megtévedtekkel szemben megbocsátást, a főbűnösökkel szemben kérlelhetetlenséget tanúsítottunk As orssaffffvülés pénteki ülése iVag^y József ne könnyűipari miniszter Ezután Apró Antal rátért a lakáskértíésire. Hangsúlyozta: hogy eredeti tervünket megváltoztattuk. A hároméves terv Időszakában nem ÍOO ezer — mint arról már a sajtó írt —, hanem 110 ezer lakást akarunk építeni. Nem árt megemlíteni, hogy a lakáshiány nem valami különleges magyar jelenség. A második világháború utáni időszakban és napjainkban is jellemző ez az egész világra, beleértve a gazdaságilag fejlett kapitalista országokat is. Nálunk nagy a lakáshiány, mégis az Egyesült Nemietek Szervezetének hivatalos statisztikájából azt látjuk, hogy az ezer lakosra jutó lakás szám tekintetében hazánk valamivel az európai átlagszínvonal fölött áll, — Az európai, átlag ezer lakosra 250 lakás, nálunk ezer lakosra 264 lakás jut Mögöttünk van Olaszország, Írország, a Német Szövetségi Köztársasági Hollandia, Görögország és Jugoszlávia. — A magyar népi demokrácia nagy erőfeszítéseket tett már eddig is a lakáshelyzet javítására. Nagy anyagi áldozatokkal helyreállítottuk a második világháború során megrongálódott vagy megsemmisült kb. 360 000 lakást, 1950 óta állami és magánerőből kereken 210 000 lakás épült, ez idő alatt erre a célra az állam kereken kilenc milliárd forintot fordított A továbbiakban rámutatott: szükséges, hogy mindezek előtt az érintett családok tegyenek anyagi erőfeszítéseket annak érdekében, hogy saját maguk is hozzájáruljanak a lakásépítés költségeihez és lakáshoz jussanak. Az állam ehhez továbbra is ad támogatást. szólalt fel. Bevezetőben a könnyű.par eredményeit ismertette és elismerését fejezte ki az ipar dolgozóinak jó munkájukért. Majd arról szólott, hogy fontos feladata a könnyűiparnak az exportter- vek teljesítése^ hiszen enélkül nem biztosíthatnánk megfelelően a lakosság ruha-, cipő-, papír- és bútorellátását sem. A hároméves terv időszakában — folytatta — azért is fontos az exportfeladatok teljesítése, mert közismert, hogy á kapita-! lista világban jelentkező válságtünetek fokozódó követelményeket innak elő számukra is. Nálunk a könnyűipar fejlődésének biztos alapot ad a baráti országok felé irányuló egyre növekvő exportunk, valamint az a tény, hogy a hosszúlejáratú kereskedelmi egyezmények értelmében nagyrészben máris biztosított ellátásunk egyes nagyfontosságú import nyersanyagokból. Igen nagyjelentőségű, hogy amíg Amerikában és a nyugati országokban napról napra nő — ezrekkel és tízezrekkel — a munkanélküliek száma, addig md nemcsak biztosítani tudjuk munkásaink rendszeres foglalkoztatását, a termelés biztonságát, hanem a hároméves terv idején egyedül a könnyűipar állami szektorában további kétezer dolgozónak biztosítunk munkalehetőséget. Ezután a könnyűipar céljait ismertette, s a többi között megállapította: fő feladatnak tekintik, hogy a könnyűipar termékei necsak mennyiségben elégítsék ki a fogyasztók igényeit, hanem minőség és választék szempontjából is. Fokozzuk a szövetek tartósságát, divatoss-ágát, L9(iára több mint tízmillió méter olyan pamutszövetet hozunk forgalomba, amelynek gyártásánál olyan kikészítési eljárásokat alkalmazunk, mint például a gyűrődésmentes kikészítés. A köny- nyűipar főfeladatának tartja, hogy mindenki még csinosabban, még elegánsabban öltözködhes- sék. Beszélt a papír- és bútorgyártásró! is. Mindkét iparágat jelentős összegekkel fejlesztjük, de a problémákat nem tudjuk teljesen megoldani e két iparágban. Befejezésül az ipar dolgozói előtt álló feladatokró! szólt, főleg a takarékosság követelményeiről. A tervet, mely tartalmazza a (Folytatás a 3-ik Oldalon.) Az országgyűlés pénteki ülésén folytatólagosan tárgyalta az 1958—1960. évi hároméves népgazdasági terv irányelveiről szóló törvényjavaslatot. A pénteki ülésen elsőnek
