Szolnok Megyei Néplap, 1958. június (9. évfolyam, 129-153. szám)
1958-06-21 / 146. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! QÉ SZOLNOK MEGYEI A MEGYEI 'PÁRT BIZOT T SÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA>:-gv: IX. évfolyam, 146- szám. Ara 60 fillér 1958. június 21. szombat. I I I Ofldi d’káfnii(iik£-ö£ : j I l Roppant nagy j brkózás \ az egész határ [ A pártmunka hétköznapjain Hároméves tervünk az ország további szocialista fejlődését szolgálja — Folytatja munkáját az országgyűlés — Csütörtökön délelőtt megkezdődött az országgyűlés új ülésszaka. Az első napon — az elnöki megnyitó és a vietnami parlamenti küldöttség vezetőjének szavai után — mint tegnapi számunkban részletesen ismertettük: Kiss Árpád elvtárs, az Országos Tervhivatal elnöke ismertette a hároméves népgazdasági fejlesztési terv irányelveiről szóló javaslatot. Majd Zsofinyecz Mihály elvtárs, a törvényjavaslat előadója emelkedett szólásra. Zsofinyecz Mihály: Rendelkezésre állnak a terv megvalósításához szükséges anyagi források Zsifinyecz Mihály kohó- és gépipari miniszterhelyettes, országgyűlési képviselő, a törvényjavaslat előadója rámutatott arra, hogy a javaslat hosszú hónapokat, igénybevevő, átgondolt gazdasági számítások alapján készült és elsősorban saját erőforrásainkra támaszkodik. A korábbi években komoly gazdaságpolitikai hibákat követtünk el. Mostani hároméves tervünk elkerüli ezeket a hibákat és olyan célok megvalósítását tűzi ki, amelyekhez rendelkezésre állnak a szükséges anyagi források. A hároméves terv a nehézipar elsődleges fejlesztését irányozza elő. Ezután arról beszélt, hogy az országgyűlés egyes szakbizottságai részleteiben is megvitatták a hároméves népgazdaságfejlesztési terv irányelveiről szóló törvényjavaslatot, majd a terv beruházási előirányzatait ismertette. Az életszínvonal kérdésével kapcsolatban bejelentette, hogy a terv előirányozza a régi nyugdíjak rendezését, ami három- százezer nyugdíjast érint. Végül a szakbizottságok nevében szövegbeli módosításokra tett javaslatot az országgyűlés terv- és költségvetési állandó bizottsága nevében elfogadásra ajánlotta a hároméves népgazdasági fejlesztési terv irányelveiről szóló törvényjavaslatot. Zsofinyecz Mihály előadói beszéde után az országgyűlés elnöke szünetet rendelt el. Szünet után Apró Antal, a kormány elnökének első helyettese, az MSZMP Politikai Bi zottságának tagja szólalt fel. Apró Antal felszólalása Apró Antal bevezetőben hangsúlyozta: a népgazdasági tervek tárgyalása, az országgyűlés előtt való megvitatása, gazdaságpolitikánknak, célkitűzéseinknek törvénybefoglalása mindig jelentős eseménye belpolitikai életünknek. — örvendetes jelenség — folytatta —, hogy ma már a gazdasági kérdésekkel nemcsak a kisebb-nagyobb vezető beosztásban levő emberek, de a munka- padoknál az egyszerű dolgozók is mind többet foglalkoznak. A gazdasági vezetők kötelessége, hogy meglássák, támogassák, fejlesszék ezt az új politikai jelenséget. Kiemelte, hogy az állami ipar termelése 1958. első öt hónapjában egyenletesen, hónapról hónapra fejlődött. A folyamatos anyagellátás jórészt megszüntette a hóvégi kapkodást, rohammunkát, tervszerűbben, nyugod- tabb légkörben folyik a munka, s ez kedvezően hat a termelés minőségére és a termelés növekedésére is. Meg kell nézni az üzleteket, kirakatokat: napról napra új cikkek, jobb minőségű termékek jelennek meg. Az üzemek önállóságának növelésével javult a választék, a gyártmányok összetétele. Exportra szállított termékeink ellen is mind kevesebb kifogás merül fel, ez is jelentősen hozzájárul iparunk világpiaci helyzetének erősítéséhez, gazdasági, kereskedelmi kapcsolataink továbbfejlesztéséhez. A lakosság áruellátásának javulását mutatja az a tény, hogy 1958. májusában ruházati cikkekből 14, vegyesipari cikkekből 26, élelmiszerekből 14 százalékkal nagyobb volt a forgalom, mint egy évvel ezelőtt. Az ország gazdasági helyzetének további stabilizálódását, a lakosságnak gazdaságpolitikánk iránt növekvő bizalmát mutatja az a tény is, hogy a takarékbetét- állomány az év eleje óta május végéig több mint 700 millió forinttal emelkedett. A nemzeti egységfront kibontakozott az építő-alkotó munkában is — Az elért sikerek magyarázata — folytatta — elsősorban abban keresendő, hogy az ellen- forradalom óta eltelt húsz hónap alatt pártunk, kormányunk következetesen harcolt az ellenforradalom által okozott morális, politikai és anyagi károk felszámolásáért, a bűnösök felelősség- revonásáért. Abban a küzdelemben, amelyet Népköztársaságunk törvényes rendjének helyreállításáért folytattunk, megnyertük a széles dolgozó tömegeket. A párt, a kormány csak a tömegek ilyen aktív támogatásával, a szocialista építőmunka ilyen széleskörű kibontakozásával tudta megvédeni és továbbfejleszteni szocialista vívmányainkat. — Ebben a harcban élenjárt mindenekelőtt munkásosztályunk. Párttagok és pártonkívüliek, fizikai és műszaki dolgozók közös erőfeszítéseket tesznek azért, hogy minél hamarább teljesen eltüntessük az ellenforradalom ütötte sebeket. Széles, nemzeti egységfront alakult ki szocialista vívmányaink megvédésében és továbbfejlesztésében az elmúlt 20 hónap alatt az építő-alkotó munka minden területén. A szocializmushoz hű erők példa- mutatását követték azok is, akiket az ellenforradalom előkészi- tői, szervezői alattomosan — ha átmenetileg is, de — becsaptak, megtévesztettek, sőt átmenetileg a szocializmussal szembeállítottak. Amikor mi azt mondjuk, hogy ezek a félrevezetett emberek is tanulták az ellenforradalomból, ezt őszintén gondoljuk, mert az üzemekben,a gyárakban, politikai és gazdasági életünk számos területén tapasztaljuk, hogy ezek az emberek kiábrándultak az ellenforradalom demagógiájából, rájöttek arra, hogy becsapták őket. — Üzemekben, falvakban, különböző értelmiségi munkakörökben dolgozók sokszor felvetik a kérdést: hogyan tovább? Ez a terv választ a_d arra, hogyan menjünk tovább. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága egyetért az ország- gyűlés elé terjesztett hároméves tervjavaslattal. Az a véleményünk, hogy az irányelvek reálisak — mondotta Apró Antal, majd ismertette a terv irányelveit. Legfontosabb feladatunk továbbra is a nehézipar fejlesztése Ipari termelésünk struktúrájának megváltoztatásáról szólva Apró Antal emlékeztetett azokra a heves támadásokra, amelyek úgy igyekeztek beállítani, mintha egyedül a szocialista rendszer lenne felelős iparunk szerkezetében mutatkozott valamennyi hibáért, bajért, ellentmondásért. A kapitalista Magyarországnak is a legnagyobb gondja volt az ipar összetételének erősen növekvő aránytalansága, mert a nyersanyagban már akkor is szegény Magyarország a szükséges nyersanyag több mint 70 százalékát külföldről vásárolta. — Köztudomású, hogy a revizionisták odáig mentek el az úgynevezett „kritikával”, hogy tagadták a nehézipar elsődleges fejlesztésének szükségességét,, azt követelték, hogy hagyjunk fel a nehézipar további fejlesztésével. Ezeknek a „kritikusoknak” akkor sem lehetett és most sem lehet igazat adni. A hároméves Jjiziaió jövőnk terve hozzáértő, dolgozó nép gyülekezetében újból pezsgő élet folyik csütörtök óta. Számokat, statisztikákat hallunk, de ezeknek a számoknak hogy irodalmi szóval éljünk, költészetük van. Ódák, himnuszok vannak ezekbe a számokba elrejtve. Hiszen csak a legnagyobb költők tollára méltó az a hősi munka, amelyet a magyar nép kifejtett, hogy kikeveredjék az ellenforradalom okozta kátyúból, regénybe illő az a nagyszerű testvéri tett, amelyet a Szovjetunió és a népi demokráciák cselekedtek, amikor megtépázott, nyomorral és romlással küszködő hazánknak önzetlenül segítségére siettek. A hároméves terv számaiban mindez benne tükröződik.. De mást is láthatunk benne. Először is azt, hogy pártunk és kormányunk alaposan levonta a következtetést 'a régi vezetés hibáiból. A terv számai szerények, mértéktartóak és éppen ezért aranyfedezetük van. Meg fogjuk valósítani és biztos bázist teremtünk a következő ötéves terv számára. A terv nemcsak azt tartalmazza, mennyit, hanem azt is, hová és hogyan ruházunk be? Emellett sem lehet szótlanul elmennünk. Nem pedig azért, mert ezt a tervet igen sokan készítették. Sokezer ember véleményét, párttagok és pártonkívüli szakemberek lelkes, fáradhatatlan munkáját foglalja magában ez a más kifejezést és találóbbat nem is tudok rá — okos terv. Kevés rendelkezésre álló, anyagi erőnket oda irányítjuk, ahol a legjobban és leggyorsabban kamatozik épülő szocializmusunk számára. A nép kollektív bölcsessége nyilvánul meg benne; ezért kedvesebb és becsesebb számunkra minden más tervnél . )edig — lehetőségeink figyelembe vételével — az egyes ember számára ez a terv nem hoz nagyobb- arátiyú élei színvonalemelkedést. A bérből és fizetésből élőknek hat százalékkal, a parasztságnak néggyel emelkedik az életszínvonala. És a terv mégis mindenkinek tetszik, mindenki támogatja. Ez azért van, mert az emberek mindennél többre becsülik az őszinte szót. És tudják, ha lelkiismeretesen dolgoznak, ez a kevés biztos. Ezenfelül alapot ad a későbbi nagy ütemű életszínvonalemelkedésnek. A magyar nép nagy figyelemmel kíséri azt, ami az országgyűlésben történik. És képviselői, által meghatározott feladatokat becsületes munkával, szocialista hazánk igaz fiához méltóan fogja végrehajtani. Cf?-^‘V^A^VWVWWWWVWVVVWWWVVWVWVWVVV>A>VVVVW^^V^>»VVVVV»a»^<V»i' tervben is legfontosabb feladatunknak tekintjük a nehézipar fejlesztését, az anyagi-technikai bázis erősítését, növelését, mert a világ valamennyi gazdaságilag fejlett országának tapasztalatai egyértelműen és cáfolhatatlanul bizonyítják, hogy a fejlett nehézipar nélkül nincs fejlett köny- nyűipar, nincs fejlett közlekedés, nem fejlődhetik a mezőgazdaság, nem tudhatnánk megfelelően feldolgozni a mezőgazdasági termékeket. A nehéziparon belül a következő esztendőkben jelentős arányváltozásokat tervezünk és akarunk megvalósítani, hogy minél több munkaigényes, kevésbé anyagigényes, minél több magas színvonalú szellemi, műszaki tudást megtestesítő és külföldön is jól értékesíthető terméket gyártsunk. Csak üdvözölni lehet azt az örvendetes fejlődést, amely például a híradástechnikai iparban és a műszeriparban megindult. Ezen az úton kell tovább haladnunk, A mi országunkra, a mi iparunkra is vonatkozik az a kötelezettség, hogy a kapitalizmussal folytatott békés gazdasági versengésben bebizonyítsuk a szocialista társadalmi és gazdasági rend magasabbrendűségét. Pártunk Központi Bizottságának határozott véleménye az, hogy erre megvannak az adottságaink és lehetőségeink, s bízunk abban, hogy a műszaki dolgozók, a munkások és a gazdasági vezetők minden tudásukat, akaratukat latbavetik, hogy megvédjük, illetve új, korszerű gyártmányokkal tovább öregbítsük a magyar ipar jó hírnevét. Mi az ipar szerkezetének átalakítását így képzeljük el, nem pedig úgy. ahogyan azt a revizionisták javasolták, tudniillik, hogy a nehézipart, a gépipart hanyagoljuk el. 110 millió rubel hitelt kapunk új műtrágyagyár építésére — Az elkövetkező években új gyárak építése és üzemek bővítése mellett a régi gyárak és üzemek korszerűsítésére, újjáalakítására az eddiginél jóval nagyobb figyelmet szentelünk, így a most előirányzott beruházások viszonylag több termelő kapacitást adnak az országnak, mint az első ötéves terv hasonló időszakában. — Iparunk szerkezetének jó irányban megkezdett átalakításához, hazai adottságaink és lehetőségeink legjobb hasznosításához igen jelentős segítséget kaptunk és kapunk a Szovjetuniótól. A közeli években sok szovjet gép, üzemi felszerelés és berendezés érkezik hazánkba. Széleskörű gazdasági, műszakitudományos segítséget nyújt nekünk a Szovjetunió az új gyártmányok bevezetéséhez, a régiek továbbfejlesztéséhez. Ha jól gazfFolylalás a 2-ik oldalon)
