Szolnok Megyei Néplap, 1958. május (9. évfolyam, 103-128. szám)

1958-05-18 / 117. szám

IfSÍ* ßitfjuo SZOWfOÄ BIBOTBI 3 1958 :■ ÁvMw^^av ..'X — A marhák közt is kell szemébe Koller Mihály; De lenni valakinek- aztán mintha maga is meg­Ures, tompán kongó sza- rettent volna bátorságától, vak. Meséli, hogy vasárnapja gyorsan odébb áll, s az istálló soha nincs. „Mars ki a disz- homályos szögletében tesz- nókkal!” — ez járja mindig, vesz. ÍGY ÉL A „CSALÁDTAG”. Vannak-e még olyanok, Odabeiita szekrényfiókban a akik megcsúfolják ezt a szót, ÖT NÉZTEM, az embert; Néztem és eszembe jutott, hogy nemrég a nagyrévi ál­talános iskola felső tagozatá­nak tanulói — tizenkét tő-ti- zennégy éves gyerekek — több kérdésre válaszolva el­mondták, nem láttak cseléd- könyvet, sokan még hírét se hallották. Ilyen kérdezz-fele- lek után az ember tárgyila­gosan elkönyveli: 1944-től el­telt egy pár esztendő vége a cselédvilágnak és nem csoda, hogy a ma ifjú nemzedéke ezekről a dolgokról keveset tud. S most itt áÖ előttünk ez az ember. Kicsoda-micsoda? A zsíros kalap, a vedlett ing, a koszos nadrág, a nyakába hulló haj nem mutat semmi jót. Ha az utcán látom, gondolkodás nélkül kész a válasz. „Vala­mi vén csavargó.” Annak lát­szik, pedig nem az. Egyáltalán nem az. Szerencsétlen ember. Faggatjuk, kérdezgetjük. Hallgat. Amit meg dünnyög, azt senki nem érti. Hajlong, kötözi, rendezgeti a jászolból kiszedett ízíkszá- rat. Néha felpillant, Olyan a nézése, mint a megriasztott vadé. Félő, könyörgő. Mintha csak azt mondaná, hagyjatok békén, Nekem így a jó, ahogy van* A gazdaasszony is ott ácso- rog. Később legyint és megy a dolgára.' Egyedül hagy ben­nünket ezzel az emberrel, névszerint Koller Mihállyal. Most, hogy a gazdaasszony távozott, észrevehetően meg­jön a bátorsága. Nézi cipője orrát, akadozva ugyan, de hangosan válaszol Csepcsz elvtársnak, a MEDOSZ me­gyei elnökének minden kér­désére. — Mennyi a fizetései A válasz kitérő.és határo­zatlan. — örökbe volnék. — Hány éves7 — ötvenegy. Csend. A trágyaszagú is­tállóba még a nap se süt. Hat tehén kérődzik a jászol előtt és az ajtó mellett falnak tá­maszkodva valami deszkára szegeit tákolmány. Rajta egy rakás szalma és egy csomó rongy. Lepedő, vagy párna se­hol, pedig ez a tákolmány ágy lenne. Szabályos cseléd­ágy. A felszabadulás előtt ott volt mindegyik kulák istálló­jában. De most... Hihetetlen. De így van. Saját szemünk­kel láttuk: nem kutya fék' ezik benne, hanem ember. Az örökbefogadott „fiú”. Még; tréfának is rossz. Az örökbe-X ■ — < Még sokáig emlékez-] nek ezekre a percekre Anyák napján, amikor al kisgyermekek virággal, ma-< guk készítette ajándékkal« kedveskedtek édesanyjuknak,! a szolnoki II. kerületi Vörös-! kereszt alapszervezetének! tagjai felkeresték a Szociális] Otthonban lévő idős néniket,] édesanyákat, nagymamákat. 3 Az alapszervezet negyedéves 3 százalékos pénzén virágot és 3 cukorkát vásároltak, s az ott-] hon ötvenhárom idős asszony 3 lakóját megajándékozták. —i Tíz-tíz deka cukorka, s pár] szál virág jutott egynek-egy- J nek. Csekély volt az ajándék,! de mégis kifejezte azt a sze-1 retetet, melegséget, amit már« sokan közülük nem kapnak,! nem kaphatnak. ! Meghatódva, reszkető kéz-J zel vették át az öreg nénik J a kicsiny csomagot. Az öröm! könnyei peregtek le ráncosj arcukon, s fénytelen kicsi! szemük ragyogva égett. So-J káig emlékeznek még ezekre! a percekre, amely azt mu­tatta, hogy róluk sem feled-! keztünk el. ! Menyhárt Józsefné, < Szolnok. 1 Majd megtudná, csak maga gazda még mindig őrzi a ese- lédkönyvét És a gazda asz- szomy, most, amikor előjön, azt bizonygatja, hogy Miská­nak jó helye van az istálló­ban, mert melegíti a jószág. — Majd megtudná, csak maga aludna itt a télen «-h vágja bátran a gazdaasszony aludna itt a télen. Kevesen, de hogy ember? vannak; Koller Mihály még mindig cseléd. A sorsa jó kezekbe került. A MEDOSZ majd gondoskodik róla. Ma azért már mégiscsak 1958-at írunk. SZEKUL1TY PÉTER (Kép: Cs. F.) IBUSZ kiránduló vonat Egerbe Olyan a nézése, mint a megriasztott vadé. *=* Mikor hallgatott rádiót? Torz mosoly ül Koller Mi­hály borostás arcára, a tehe­nekre mutat. — Itt a rádió. Ezek adják a zenét is. — Itt alszik? s Az IBUSZ szolnoki irodája június 1-én a „Dolgozók Hét­végi Különvonatként" egy­napos kiránduüóvcxnatot indít Egerbt. Programként szerepel a vá­ros nevezetességeinek és az egri várnak megtekintése idegenvezetővel; fürdés, ki­rándulás. A részvételi díj oda-vissza útra 28.70 Ft. A különvonat Jászberény— Hatvan—Füzesabony útvona­lon közlekedik, Jászberény állomáson oda és vissza út­ban leszállási lehetőséggel. Jelentkezni lehet május 28-án, szerda délig az IBUSZ irodában, ahol bővebb fel- világositást adnak Indulás Szakokról: kb. 4.20 órakor, visszaérkezés 22.00 órára; Felhívás az ifjúsági silózócsapatok megyei versenyére A KISZ Megyei Végrehaj­tó Bizottsága, a Megyei Ta­nács Mezőgazdasági Osztá­lya meghirdeti a termelő­szövetkezeti és állami gazda­sági KISZ szervezetek, siló­zóbrigádok silózási verse­nyét A versenyben részt vehet minden állami gazda­sági, tangazdasági, termelő­szövetkezeti KISZ szervezet, azokban a termelőszövetke­zetekben, ahol KISZ szerve­zet nincs, az ifjúsági silózó­brigádok. A verseny június 15-től november 15-ig tart. Neve­zési határidő: június 15, KISZ alapszervezetek! Kiszisták! _ Dolgozó népünk életszín­vonalának emelése érdeké­ben több húst több tejet kell előállítani. Célunk az, hogy 1960-ra megyénk terü­letén az egy tehénre jutó tej­termelést 2100 literre emel­jük. Fokozzuk a takarmány- termelést, termesszünk több silókukoricát, és készítsünk nagymennyiségű, jó minősé­gű silót Versenyezzetek; 1. a már meglévő süégödrök kitisztításáért 2. új silógödrök, ároksilók készítéséért, 3. a silóanyagók betakarítá­sáért, 4. jóminőségű siló készítésé­ért Vonjátok be azokat a KISZ-en kívüli fiatalokat is, akik részt kívánnak venni e nagy feladat megoldásában. Mezőgazdaságban dolgozó fiatalok! Számítunk rátok, azt vár­juk tőletek, hogy fiatalos lelkesedéssel, kitartó szor­galommal vegyetek részt e munkában. — Adjatok meg minden segítséget a silóku­korica termeléséhez és beta­karításához, gyűjtsetek össze minden silózásra alkalmas anyagot és silózzátok be. A silózási munkában leg­jobb eredményt elérő állami gazdasági és termelőszövet­kezeti KISZ szervezeteket — sport és kulturális felszere­lésekkel jutalmazzák. ..ii—.... Nagyobb körültekintést az állományon kívüli béralap (elhasználásánál A Szolnok megyei Népi El­lenőrzési Bizottság a közel­múltban népi ellenőrei bevo­násával három területre ki­terjedő széleskörű vizsgálatot tartott az állományon kívül béralap felhasználásával kap­csolatban. A vizsgálatok nagy rókon- szenvvel találkoztak a dolgo­zók között. Eredményességü­ket pedig mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy az első negyedévben kifize­tésre került egymillió forint­ból mintegy 87 ezer forintnyi olyan kifizetést tártak fel, amelyek az állományon kí­vüli béralap szempontjából megtakaríthatók lehettek vol­na. Ezenkívül 58 ezer forint olyan előirányzatot állapítot­tak meg, amely összeg a laza tervezésből eredően szükség­telen és zárolható anélkül, hogy a megvizsgált szervek munkája hátrányt szenvedne. A kultúrális ágazathoz tar­tozó szervek közül a vizsgá­lat tízet érintett. Közöttük iskolák, kultúrotthonok és a Szigligeti Színház- Találkoz­tak a népi ellenőrök pozití­vumokkal, de jócskán akadt negatívum is. Néhány közü­lük: Hiányos bizonylati rend A jászberényi kultúrotthon- nál például a gépíróiskolánál leadott órákról egyáltalán nincs nyilvántartás. A dolgo­zók általános iskolai oktatá­sánál és a diákotthonnál a pedagógusok részére kifizetett díjazások jogosságánál nem vizsgálják, hogy az érintett pedagógus kötelező óraszá­mát leadja-e. Ennek figyel­men kívül hagyásával fizetik ki a túlóradíjat. Hitelmentés és vitathaló eredményű kifizetések A szolnoki általános isko­láknál és diákotthonoknál a január 4-én esedékes illet­ményt decemberben fizették ki, mert 7000 forint hitel­maradvány volt. Az idei költ­ségvetésbe pedig ezt az ösz- szeget ismételten betervez­ték. Ez hitelmentés jellegű kifizetés, melynek jogossága erősen vitatható. Néhány kifizetés mögött nincs kellő eredmény. Ez leginkább a népművelési is­meretterjesztő előadásoknál jelentkezik, ahol a témavá­lasztás nem minden esetben számol a terület lakosságá­nak érdeklődésével. Űj szá­szon például „A folyamok’1, Turkevén „A hang” és „Ho­gyan épültek az egyiptomi piramisok" című előadásokat tartották meg, holott e terü­leteken inkább a mezőgazda­ság témakörébe tartozó elő­adásokkal lehetett volna a álnak megfelelő eredménye­ket elérnL vágy, a gyönyör előreveti vibráló árnyékát. Már nem nevetnek. Fátyolos a szemük, szaggatottább a lélegzésük ritmusa. A lány tér magához előbb. Eltolja a fiút magától csak úgy óvatosan, hiszen nem végleges, hiszen két hét múlva.,; A fiú is végigsimítja hom­lokát. Gyengéden szorítja meg a kislány karját. — Menjünk haza, Kicsi — — Az lesz a legjobb —* hagyja rá a kislány és a hang­jában ez bujkál: nincs semmi baj, szeretlek. Hűvös a kisvárosi utca. A sarkon rozsdás cégtáblát csi­korgat a szél. összekarolnak. Kip-kop, kip-kop — ritmiku­san kopog a topán és a férfi­cipó. Kopp-kopp. Ez már idegen ritmus. Illetve nem is. rit­mus, sötét bakancs-dobógás. — No nézd, de édesek — rikkant egy érdes kamasz­hang. — Jó lábai vannak a csaj­nak — tódítja egy borízű ba­riton. Boldogok ezek o süke­tek. — Cinikus tenor. — Mulass velünk, nyanya — így az első és elkapja a lány vállát. Ütés csattanás, felhördülés. Kamaszhangú lezuhan az út­testre. Utána ordítás: — Üsd le a ganétl Borért elő! Rövid fájdalmas nyögés, a fiú a falnak tántorodik, a lány fölsikít. — Pistikém! Jaj! Segítség! Rohanó lábak dobogása, kamaszhangú is feltápászko- dik. menekül. A lány zokog. Csókolja az áléit, véres férfiarcot, ame­lyen most semmi lágyság. Kemény és merev, mint egy álarc. Hol van már a csipkefinom hangulat? A boldogság, a szé­dült lebegési A kristályváza összezúzva. Mentők. Kórház. Karbolszag, kötés. Meggyógyul. A huligá­nokat Is elfogják. De ki adja vissza ezt a szép, felejthetet­len estét? Feleljetek, részegség, zül- löttség, cinizmus, céltalan, mocskos cselekedetekbe zül- lő fiatalok! Feleljetek, ha tudtok! r^ht — Összefolyó rovatok a színháznál A gyakorlat szerint a szín­háznál az állományba tarto­zó és az állományon kívüli béralap már a tervezésnél összefolyik; Méginkább je­lentkezik ez a felhasználás­nál. A színházi szervezők pél­dául fizetésüket az állomá­nyon belüli, míg a bevétel után járó 3.5 százalék juta­lékot már az állományon kí­vüli béralapból kapják; — Ilyenformáin az idei I. ne­gyedévben mintegy 13 ezer forintot fizettek ki. De ugyan­ez a helyzet a nézőtéri dol­gozóknál is. ök napi 5 órai munkaidővel hónapokon ke­resztül vannak a színház al­kalmazásában és mégis mint állományon kívüliek kapják fizetésüket. Részükre az I. negyedévben 38 ezer forintot fizettek ki. Akadt e szervnél megosz­tott bérezés is. A színház ál­lományába tartozó színész egy alkalommal 2900 forint vendégrendezői díjat kapott egy színdarab rendezéséért. Ugyanakkor a fővárosból meghívott díszlettervező il­letményének egy részét az állományhoz tartozó, más részét viszont az állományon kívüli béralapból kapta. Ha­sonló a helyzet a karmesteri fizetés 400 forintos emelésé­nél is. A tárgyilagosság kedvéért el kell mondani, hogy tisztá­zatlanság van a színháznál a jogszerűség körül. — Nincs megnyugtató rendelkezés például arra vonatkozóan, hogy a pihenő színészek, akik heteken keresztül nem játszanak, de fizetésüket ha­vonta rendszeresen kapják, kötelezhetők-e külön díja­zás nélkül más színházi munkára. Speciális jogsza­bályok erre nincsenek, csak valami „Íratlan törvény” ér­vényesüli Hem nogy, de jelentős ügyek Ügy első pillantásra való­ban nem tűnnek „nagy ügyeknek” a Népi Ellenőr­zési Bizottság vizsgálata ál­tal feltárt hiányosságok. Ha számításba vesszük azonban, hogy e cikk csak a vizsgá­lat egyik területét — a nép­művelést — és annak is csal: egy részét taglalja és nem foglalkozik a másik kettővel, mindjárt megnő az ügyek sú­lya. A sokszorozódás mellett ugyanakkor figyelmeztetőleg is, hat, mivel elképzelhető, hogy megyénk gazdaságának más ágaiban is lehetnek ha­sonló hiányosságok. — Ezek pedig összességükben komolyan befolyásolhatják pénzügyi gazdálkodásunkat és vitatottá teszik a pénzügyi 1 tervek realitását. fogadott „fiú” ötvenegy éves és aki örökbefogadta, az vagy tíz ^.ztendővel fiatalabb. í Ha Koller Mihály semmit nem mondana, ez az ágy ak­kor is elárulna mindent. De 6 most már egyre bátrabb; Valahogy érzi, hogy ezek az emberek, akik most ide jöt­tek, veleéreznek, sorsával tö­rődnek; És ezek az emberek . talán a gazdánál is nagyobb urak. — Akkor fizetést nem *s ,cöp? •*<-» *— Nem sókat. A NAGYRÉVI ÁLTALÁ­NOS iskolások nem ismerik a cselédkönyvet és soha nem is hallottak róla. És most itt állunk szemtől szemben egy cseléddel. Pár perccel ezelőtt fordultunk be Munkácsi Ist­ván tanyájába, ide a Szolnoki Gépállomás tőszomszédságá­ba és egyszeriben évtizedeket botorkáltunk vissza a múltba. Egy elsüllyedt, elveszett vi­lág maradványa húzódik itt meg. Benn a tanyaház falán szentképek lógnak a falon; Úgy látszik, ájtatos emberek lakják; *-1 Tud írni? — Tudtam, de már nem tu­dok. Próbáltam is, de nem megy. • >~J > ■ ............................................... I E gy zongora, egy dobi ♦ Pereg a ritmus. I Szép, hosszú léptekkel tánc 1 col egy pár. X — Szeretsz? — így a fiú. X — Szeretlek — lehel a lány. I :.. Argentínában fel jó a ♦ hold — búgja a tangó. t — Szeretsz? I — Szerellek. \ I — Szervusz — köszön egy- X szer valakinek a fiú. t —Ki volt az? ♦ — Egy régi ideálom. De ♦ már régen nem járunk együtt. I — Biztos? — Egy árnyalati ♦ féltékenység. j — Biztos. X -—De szeretted? X — Egy kicsit. t — Nem úgy, mint engem1 i — ügy még senkit. ♦ — Jó — ezt már leheli a ♦ lány. ♦ Fiatalok, boldogan rtnga- $ tóznak a zene ütemére. X „Lehet könny nélkül sírni’’ ♦ — jajongja az angolkeringó, ♦ de ezek a szavak most nem ♦ jutnak el a tudatukig. Min­♦ den idegszálukkal egymást ♦ érzik. A fiú most elfelejti ve- I gyi képleteit, a lány is a szi- X gorú főkönyvelőt. X Csak egymásért, csak ♦ együtt. Hiszen két hét múlva $ esküvő. ♦ A lány borzong, a fiú egy- 1 ra szorosabban karolja. A

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom