Szolnok Megyei Néplap, 1958. május (9. évfolyam, 103-128. szám)
1958-05-13 / 112. szám
EILAG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEKI . £* SZOLNOK MEGYEI A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA' IX, évfolyam, 112. szám. Ara 50 fillér /Jtloi vzá*nuhkból \; imtiiiiiittiitNmmNmimtmiHiiiHHiittfiMmiiHHimiHiiMmfttmHiHNHMmimmmi - • Orökkéiarló barátságot kötöttek m 7{Minted ieléltóMp. ii GAZDAROVAT 1958 május 13 kedd. NYILA T KOZ AT a Magyar Szocialista Munkáspárt és a magyar forradalmi munkásparaszt kormány, valamint a Lengyel Egyesült Munkáspárt és a Lengyel Népköztársaság kormánya küldöttségeinek tárgyalásairól 1958 május 9—12 között a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a magyar forradalmi munkásparaszt kormány meghívására a Lengyel Egyesült Munkáspárt cs a Lengyel Népköz- társaság kormányának küldöttsége baráti látogatást tett a Magyar Népköztársaságban. A látogatás ideje alatt a két testvérpárt és a két kormány küldöttei között tárgyalások folytak, amelyeken a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága cs a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány részéről résztvettek: Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és dr. Münnich Ferenc, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a magyar forradalmi munkásparaszt kormány elnöke, a küldöttség vezetői: Apró Antal, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány első elnökhelyettese, Marosán György, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, ál- lamminisztcr, Kállai Gyula, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, államminiszter, dr. Sik Endre külügyminiszter, Incze Jenő külkereskedelmi miniszter. Katona János, a Magyar Népköztársaság lengyelországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, a küldöttség tagjai. A tárgyalásokon jelen voltak: Szilágyi Dezső, a Magyar Szocialista Munkáspárt KözI A nemzetközi helyzet Időszerű kérdéseiről folytatott eszmecsere eredményeként a két küldöttség a következőket állapítja meg: A Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság külpolitikájának alaptétele a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének elve; ebből eredően a nemzetközi kapcsolatokban mutatkozó feszültség enyhítésére», a hidegháború okozta káros jelenségek kiküszöbölésére törekednek. Ennek megfelelően kölcsönös előnyök alapján, a szuverenitás és az egyenjogúság tiszteletben tartása mellett a gazdasági és kulturális kapcsolatok fejlesztése céljából együtt kívánnak működni minden országgal. E türekvésektől vezettetve mindkét fél teljes mértékben támogatja a Szovjetuniónak, a többi szocialita államnak és a világ békés erőinek a fegyverkezési verseny megfékezésére és megszüntetésére, a népek kölcsönös bizalmon alapuló kapcsolatai megteremtésére irányuló kezdeményezéseit és akcióit. A két küldöttség megállapítja, hogy a nemzetközi feszültség enyhítése, a világ népeinek biztonsága és együttműködésük megerősítése felé vezető úton komoly lépést jelentene, ha megvalósulhatna a Szovjetunió kormánya-! ponti Bizottságának osztály- vezetője és Sebes István külügyminiszterhelyettes. A Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága és a Lengyel Népköztársaság kormánya részéről a tárgyalásokon résztvettek: Wladys- Iaw Gomulka, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Jozef Cyrankiewicz, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, a küldöttség vezetői: Edward Ochab, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, földművelés- ügyi miniszter, Félix Pisula élelmiszeripari és begyűjtési miniszter, Tadeusz Kropczy- nski külkereskedelmi miniszterhelyettes, Adam Willmann, a Lengyel Népköztársaság magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, a küldöttség tagjai. A megbeszéléseken jelen voltak: Maria Wierna nagykövet, a külügyminisztérium főigazgatója, Jozef Czesak, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága nemzetközi osztályának vezetője. A szívélyes és baráti körben lefolyt megbeszéléseken eszmecserét folytattak a jelenlegi nemzetközi helyzet és a nemzetközi munkásmozgalom legfontosabb kérdéseiről, valamint sokoldalúan megvitatták a Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköz- saság kapcsolatainak fejlődését. Az összes megtárgyalt kérdésben teljes egyetértés nyilvánult meg. nak az a kezdeményezése, — hogy felsőbb szinten értekezletet hívjanak össze a fontos nemzetközi problémák megvizsgálására. E kezdeményezést mindkét fél a legteljesebb mértékben támogatja. Ugyanakkor úgy véli, hogy komolytalanok és felelőtlenek bizonyos nyugati reakciós és imperialista erők próbálkozásai, hogy az értekezlet napirendjére kerüljenek az európai népi demokratikus országok társadalmi rendszerére vonatkozó kérdések, — amelyről ezen országok népei maguk döntöttek. Ilyen kérdések felvetése az értekezleten beavatkozási kísérletet jelentene ezen államok bel- ügyeibe, ami sértené szuve- rénitásukat és ellentétes lenne az Egyesült Nemzetek alapokmányának elveivel. Abból kiindulva, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzet kulcskérdése a fegyverkezési versenyben rejlő atomhábo- rus veszély elhárítása. Mindkét fél azt a nézetet vallja, hogy c cél gyors elérése érdekében szükséges első lépés az lenne, hogy beszüntessék az atom- és hidrogénfegyverekkel folytatott kísérleteket. Mindkét fél a legteljesebb mértékben támogatja a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának nagyjelentőségű határozatát a nukleáris fegyverekkel folytatott kísérletek egyoldalú beszüntetéséről. Ez a határozat a világ minden népében mély visszhangot váltott ki. Nemcsak bátor, humanizmussal áthatott' cselekedet ez a kölcsönös bizalom légkörének megteremtése, hanem — amennyiben az atomfegyverrel rendelkező többi nagyhatalom is csatlakozik hozzá, — nagy fontosságú lépéssé válhat a nukleáris fegyverek teljes eltiltására és megsemmisítésére irányuló megegyezés felé. A két küldöttség ugyanakkor aggodalommal állapítja meg, hogy a legreakciósabb imperialista körök részéről, amelyek a fegyverkezési verseny fokozására törekednek és akadályokat gördítenek az enyhülés útjába, növekedik a nyomás a leszerelési megegyezés meghiúsítására. Európában különösen veszélyt jelent a Német Szövetségi Köztársaság hadseregének atom- és rakétafegyverekkel történő felszerelése. A Bundestag-nak a Német Szövetségi Köztársaság atomfegyverekkel való felszereléséről hozott határozata mélységes aggodalommal tölti el mindazokat az európai népeket, amelyek már nem egy ízben estek a német militariz- mus áldozatául. Ez a határozat nemcsak a Németországgal szomszédos népek, hanem valamennyi európai nép biztonságát veszélyezteti, annál is inkább, mert a Német Szövetségi Köztársaság olyan állam, ahol nyíltan területi követeléseket hangoztatnak és a revansista erők hivatalos támogatásban részesülnek. A Bundestag súlyos következményekkel fenyegető döntése *— a két küldöttség meggyőződése szerint — a nyugatnémetországi militarista és revansista erők aktivizálódásának jele. Ez a döntés befejezett tényeket teremt, súlyosan élezi az európai helyzetet, méghozzá olyan időszakban, amikor a Szovjetunió kezdeményezésére a nagyhatalmak eszmecserét folytatnak a legfelsőbb szinten tartandó értekezlet összehívására és amikor a népek az egész világon egyre nagyobb mértékben támogatják a tárgyalások és a fegyverkezési verseny megszüntetése érdekében tett békekezdeményezéseket. Ilyen körülmények között mindkét fél teljes meggyőződéssel hangsúlyozza mindazokat az előnyöket; amelyekkel a középeurópai atommentes övezet létesítésére vonatkozó lengyel javaslat megvalósítása járhatna. Ezt a javaslatot valamennyi szocialista állam kezdettől fogva teljes mértékben támogatta, befolyásos nyugati körök kedvezően fogadták és az európai közvéleménynek jelentős részében elénk visszhangra talált. A Magyar Népköztársaság kormánya a maga részéről a leghatározottabban támogatja a Lengyel Népköztársaság által javasolt atommentes övezet létesítését, mert az a véleménye, hogy ilyen övezet létrehozása Európa szívében lényegesen csökkentené az atomháború veszélyét és nagymértékben elősegítené Németország békés egyesülését. A küldöttségek a szembenálló katonai tömbök felszámolására és azok kollektív biztonsági rendszerrel történő helyettesítésére a Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság által már nem egy ízben kinyilvánított óhaj megismétléseként kifejezésre jutatták azon nézetüket, hogy amíg nem jön létre ilyen biztonsági rendszer, sőt a NATO kifejezetten a fegyverkezés fokozására és atom-rakéta — kilövőhelyek építésére törekszik, addig a kizárólag védelmi jellegű varsói szerződés a szocialista tábor állami biztonságának nélkülözhetetlen biztosítéka marad. A két küldöttség ugyanakkor megállapodott abban, — hogy országaik lankadatlanul folytatni fogják a feszültség további növekedésének megakadályozására irányuló erőfeszítéseiket, különösen Európában, hogy ily módon elősegítsék az enyhülést és a további fegyverkezési verseny feltartóztatását. II. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Lengyel Egyesült Munkáspárt együttműködésének alapja a marxizmus—leninizmus eszméje és a szocializmus építése mindkét országban. A tizenkét kommunista és munkáspárt moszkvai értekezletén elfogadott nyilatkozatban, valamint a békekiáltványban lefektetett alpelveknek megfelelően mindkét párt továbbra is törekedni fog az együttműködés elmélyítésére. A tárgyalások során a lengyel fél megelégedéssel állapította meg a Magyar Szocialista Munkáspártnak azokat a sikereit, amelyeket a belső és külső reakciós erők által okozott súlyos nehézségek leküzdésében elért, — amely reakciós erők a múlt hibáit kihasználva ellenforradalmat robbantottak ki a magyar népi hatalom ellen. A Magyar Szocialista Munkáspártnak ezek a sikerei a magyarországi politikai és gazdasági helyzet stabilizálódásában, valamint a Magyar Szocialista Munkáspárt által vezetett, a szocializmus ügyéhez hű társadalmi erők konszolidálódásában mutatkoznak meg. A Lengyel Egyesült Munkáspárt és a Lengyel Nép- köztársaság kormánya támogatja a Magyar Szocialista Munkáspárt és a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány programját, amely a dolgozó nép túlnyomó többségének aktív támogatásával biztosítja a szocialista rendszer további építését Magyarországon testvéri szövetségben a szocialista tábor összes országaival, Mindkét fél meggyőződése, hogy a szocialista táborhoz tartozó országoknak a prole- tárintemacionalizmus elveire támaszkodó, egysége és szolidaritása különösen nagyjelentőségű a világbéke tartóssá tétele szempontjábóL A szocializmust építő országok egysége és megbonthatatlan szövetsége a világ első és leghatalmasabb szocialista országával, a Szovjetunióval, alapvető tényezője a szocialista országok közös biztonságának és függetlenségének. Mindkét párt erélyesen fellép a marxizmus — leninizmus alapelveit támadó revi- zionizmus ellen, amely a munkásmozgalmat fenyegető legfőbb veszély és következetesen harcol a dogmatiz- mus és szektásság ellen, — amely régi elavult formákhoz ragaszkodva a pártnak a tömegektől való elszakadásához vezet. Mind a revizioniz- mus, mind a dogmatizmus megkönnyíti a reakciós erők tevékenységét a szocializmus ellen. Mindkét küldöttség kifejezi azt a meggyőződését, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Lengyel Egyesült Munkáspárt további kétoldalú kapcsolatai, valamint a kommunista és munkáspártok közötti szükség szerinti többoldalú találkozók, a kölcsönös tájékoztatás és a tapasztalatok kicserélésének és elmélyítésének jelentős tényezői. III. A Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság párt- és kormányküldöttségeinek tárgyalásaira olyan időszakban került sor, amikor közeledik a két ország közötti barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés aláírásának 10. évfordulója. A két küldöttség, miután megállapította, hogy a szerződést az elmúlt tíz éves időszakban megfelelően teljesítették, — azon az állásponton van, hogy annak a továbbiakban is a Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság közötti baráti kapcsolatok sokoldalú fejlődését kell szolgálnia. Mindkét küldöttség megállapítja, hogy a Magyar Nép- köztársaság és a Lengyel Népköztársaság gazdasági kapcsolatai a fenti szerződés alapján ugyancsak megfelelően fejlődtek, kölcsönösen hasznosnak bizonyultak és alapul szolgáltak a széleskörű együttműködésre és a kölcsönös segítségre. E kapcsolatok további fejlesztése hozzájárul a Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság gazdasági erejének növekedéséhez és lehetővé teszik a két testvéri ország dolgozó tömegei jólétének gyorsabb növelését. A népgazdaság fejlesztésének egyik fontos eleme a Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság közötti árucsereforgalom állandó növekedése. Miután a két küldöttség megállapította az árucsereforgalom további növelésének lehetőségeit, helyesnek tartja az ez év márciusában megkötött, az 1959—1960- évekre szóló hosszúlejáratú kereskedelmi egyezmény kiegészítéseként újabb pótjegyzőkönyvek elkészítését, valamint az 1961—1965 évekre vonatkozó, az alapvető árucikkek kölcsönös szállítását clőKádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára dr. Münnich Ferenc, a Magyar Népköztársaság forradalmi munkás paraszt kormány elnöke irányzó kereskedelmi keretszerződés még ez évben történő aláírását. Mindkét küldöttség leszögezi, hogy a termelőerők fejlesztését komoly mértékben befolyásolja az árucsereforgalom növelése és a két ország népgazdaságainak különböző ágai közötti együttműködés. A küldöttségek megegyeztek, hogy a két ország kormányai a legközelebbi időben létrehozzák az állandó magyar—lengyel gazdasági együttműködési bizottságot, amelynek feladata a gazdasági és tudományos-technikai együttműködés kérdéseinek feldolgozása a népgazdaság számos területén. A két küldöttség, kiindulva a Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság közötti áruforgalom növekedésének tényéből, valamint fi- gyclembevéve a lengyel kikötők és a lengyel tengeri kereskedelmi flotta fejlődését, célszerűnek tartja a kölcsönösen előnyös tranzit-szállí - tási lehetőségeknek az eddigieknél nagyobb mértékű kihasználását. A felek megállapodtak abban, hogy a kölcsönös kapcsolatok és együttműködés továbbfejlesztése céljából polgári-, családjogi és bűnügyi jegsegélyszerződést, szociálpolitikai és társadalombiztosi tási egyzeményt, valamint konzuli egyezményt kötnek. A két ország párt- és kor mányküldöttsége kifejezi azt a meggyőződést, hogy a Lengyel Népköztársaság párt- és kormányküldöttségének a Magyar Népköztársaságban tett látogatása, az eredményes tárgyalások és a magyar dolgozókkal történt személyes érintkezés jelentősen elmélyíti a magyar és lengyel nép közötti hagyományos barátságot, tovább szilárdítja a szocialista tábor egységét. Wladyslaw Gomulka, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára Jozef Cyrankiewicz, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Előadás a szocialista országok közötti kapcsolatokról A Szolnok megye! és városi Pártbizottság előadást rendez a szocialista országok közötti politikai, gazdasági es kulturális kapcsolatok jelentőségéről. Előadó: Tolna Károly elvtárs. Az előadás május 16-án, pénteken délután fél ,5* iorakor a Megyei Tanács nagytermében lesz. Érdeklődőket szívesen látunk. M ' ■ MSZMP Szoinok megyei _ Bizottsága, Ágit, prop. osztály i
