Szolnok Megyei Néplap, 1958. május (9. évfolyam, 103-128. szám)

1958-05-11 / 111. szám

KILAQ PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! szom ok MEG /)hai özántuttltbéC A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJAÍ IX. évfolyam, 111. szám. A munka őrhelyén Egyiptom-Kína-Szolnok megye IRODALOM-MŰVÉSZEI Ara 60 fillér Sokmillió ember elszánt akarata teheti tartóssá a békét! mm Megkezdődött megyénkben a népek barátsága hónapja — 1958. május 11. vasárnap. t ♦ ................................................................... A l engyel párt- és kormányküldött­ség megkoszorúzta a Szabadság-téri szovjet hősi emlékművet Pénteken este a Megyei Tanács nagytermében ünne­pélyes keretek között megnyitották a népek barátsága hónapját. Az ünnepségen megjelentek a párt, a tanács, a tömegszervezetek és tömegmozgalmak képviselői és a város lakossága közül többszázan. Résztvett és felszólalt az ünnepségein Közép-Afrikából — Kamerunból — egy né- (er hazafi, békeharcos, aki elmondta, hogy az ő hazájának lépe sem kíván háborút Tudják, hogy a békének minden «rszágban hatalmas ereje van. Bíznak abban, ha mind- aanyian összefogunk a háború ellen, győzünk és új, szép víAgot építhetünk majd. Az ünnepség kezdetén Hack Márton élvtára rövid megiyítót mondott és Csáki István elvtára tartott ünnepi beszedet Csáki elvtárs beszédéből részleteket közlünk, Kedvea Elvtársak! Kedves Elvtársitól Tisztelt Ünnepi Gyű lés! Ma 13 esctendeje »untnak, bogy a n. világháború elindí­tója, a népek kegyetlen hó­héra: a német fasiszta had­sereg végleg összeroppant, s az emberiségre közel 7 esz­tendős szenvedés, éhség, nyo­morúság után ismét rákö- szöntött a béke. A kegyetlen háború sok fiatal életet pusz­tított éL, sok édesanyának, fe­leségnek, menyasszonynak borította . arcára a fekete gyászfátyolt, sok-sok fárad­ság és alkotás gyümölcsét pusztította el, rabolta el az emberiségtől. Mint dermesztő tél után a langyos, rügyfa­kasztó tavaszt — úgy fogadta ez emberiség az újra vissza­tért békét. Nem kellett már hosszú éjszakákat álmatlanul r hideg óvóhelyen tölteni, nem hasogatta az emberek idegeit csontig a sziréna üvöl­tése. — Béke lett, elhallgat­tak a fegyverek, s akiknek élete megmaradt, fellélegezve kezdtek hozzá a romok elta­karításához, a sebek begyó- (gyításához. Azon a 13 esztendővel ez­előtti májusi napon nemcsak m béke tért vissza az emberek közé, hanem nagy reménység is született. A fasizmus leve­rése érdekében legnagyobb áldozatot hozó Szovjetunió hős katonái Németország földjén, a világot kétszer lángba borító militaristák or­szágában, az Elba folyónál összetalálkoztak a szövetsé­ges hatalmak katonáival, akikkel együtt küzdöttek a német fasizmus szétveréséért. Megszületett az emberiség szívében a nagy reménység, hogy tartósan békében élhet; hogy megteremtődnek annak feltételei és lehetőségei, hogy az erőket a jövőben nem pusztító fegyverekkel, nem öldöklés közepette mérik ösz- sze, hanem a békés alkotás frontján. Kinek a szívét nem bortíotta örömmámorba azon a tavaszon ez a reménység? És most, 13 esztendővel a német fasiszta hadsereg szét­verése, a béke és a nagy re­ménység születése után, az emberiségre a nyugati tőkés államok törekvése következ­tében ismét” a háború veszé­lye nehezedik. Amíg nyuga­ton a háború előkészítésén fáradoznak, az a hatalom, az az ország, melynek népe a küzdelem, az áldozat és hősi erőfeszítés frontján a II. vi­lágháborúban is legtöbbet tett az emberiség megmenté­séért; a Szovjetunió most is — mint a születése óta eltelt 40 esztendő alatt mindenkor — erejének teljes latbaveté- sével küzd a béke megmenté­séért, az eddiginél sokkal na­gyobb veszedelmet jelentő háború ellen. Ez a küzdelem ma sokkal szélesebb fronton folyik, mint a világtörténe­lemben bármikor. A béke védelmének ma­gasztos eszméje olyan szé­les tömegeket hódított meg, a legutóbbi évtizedekben a földkerekség minden orszá­gában, hogy a háborús uszí- tókat, akik az emberiség ki­ontott véréből is dollár- milliókat akarnak njra sze­rezni — egyre inkább visz- szaszorítja. Mi, magyar dolgozók bele­tartozunk abba a közel egy­milliárdos családba, ahol a béke a pártnak, az államnak és minden becsületes állam­polgárnak életeleme. Ma országszerte megkez­dődnek hazánkban a népek barátságának felemelő ün­nepségei, Annak a gondolat­nak jegyében kezdjük meg, hogy az elkövetkezendő egy hónap alatt a városokban, a falvakban, az elszórt telepü­léseken és magányos tanyá­kon újra és újra jusson el szavunk minden olyan becsü­letes magyar emberhez, aki szívén viseli a haza, a nép ügyét, a nép boldogulását — aki nem akarja, hogy ezrek és milliók fiatal szíve szűn­jön meg dobogni —, aki nem akarja, hogy termőföldek váljanak pusztává, városok, falvak romhalmazzá. Véssük ma szívünkbe, hogy sokmillió ember elszánt akarata, acé­los karja teheti erőssé, tar­tóssá a békét, szüntetheti meg a háború veszélyét. Tegyünk meg mindent a magunk posztján a békéért Elvtársak! Ezen a napon, a fasizmus felett aratott győzelem nap­ján, a „Népek Barátsága Hó- nap”-jónak megnyitóján nincs nagyobb és mindannyiunkat olyan közvetlenül érintő ügy, mint a béke védelmének ügye. A sebek egy része, igaz, már begyógyult. Az édesanyák, feleségek elvesztett szerettei­kért folyó könnye kiapadt és beletörődtek a megmásítha- tatlanba. A dadhaui, ausch­witzi haláltáborok égető ke­mencéinek kéményéből 13 esztendő óta már nem csap ki az égett emberhús-szag. Oradur és Lidice földig le­rombolt falvak romjait elta­karítottuk, s Udicében, a ro­mok helyén most a népek ba­rátságának tűzpiros rózsái nyílnak. Sztálingrád, a hős város lerombolt házai újjá­épültek, az elesettek helyébe új generáció nőtt fel. Az em­lékek azonban továbbra is nagyon mélyen és elevenen élnek. Bejárhatunk sok or­szágot, több világrészt; fél­karú, féllábú, a háború ál­tal megcsonkított, testileg és lelkileg megtört embereket mindenütt találunk. A hirosimal atombombatá­madásnak ma is élnek szem­tanúi, közöttük nem egy megcsonkítva vádolja azokat, akik az emberiségre szabadí­tották a szörnyű pusztítást. Élő figyelmeztetők ezek az emberek! Kimondva, vagy kimondatlanul arra intenek bennünket, arra intik az em­beriséget, hogy szeressék a békét, küzdjenek érte, tegye­nek még mindent a maguk posztján, hogy ne kelljen új­ra lövészárkot ásni, ne szó­laljanak meg többé a sziré­nák, ne oltson ki golyó több fiatal életet A 13 esztendővel ezelőtt született nagy reménységet egyre sötétebb felhők árnyé­kolják be. Nyugat-Németországban új­jászervezik a II. világhábo­rúban szétvert fasiszta had­sereget és parancsnokait, tisztikarát azokból válo­gatják ki, akik a hitleris­ta hadseregben a II. világ­háború idején földig rom­bolták le a városokat, fal­vakat, s akik messze a front mögött többtnilldó ártatlan és védte­len embert gyilkoltak meg gázkamrában, vagy ítéltek éhhalálra a szöges drótok (Folytatás a 2-ik oldalon) ^Jáss Hetek“ a Jászság két községében! A Hazafias Népfront jászapáti Járási Elnöksége május 11-től 25-ig Jászkisér és Jászalsószentgyörgy községekben „Jász Hetek”-et rendez. A rendezvény célja be­mutatni a Jászság történelmi múltját, la­kóinak régi életét és a felszabadulástól kezdődő nagyarányú fellendülését. A változatos programban jelentős he­lyet foglal el a termelőszövetkezetek életé­nek és fejlődésének, valamint ered­ményeinek ismertetése. Mindkét községben egyidőben a mai napon kezdődnek az ünnepségek. Délután 3 órai kezdettel Jászkiséren a Kulturház- ban a nagyüzemi gazdálkodás előnyeiről Antal József járási főagronómus, Jászalsó- szentgyörgyön pedig a Gazdakörben szin­tén erről a témáról Cseh József, a Járási Tanács mezőgazdasági osztályvezetője tart előadást. Ezt követően kerül sor a „Jász­kisér község települése és fejlődése” c. va­lamint a „Jászság történelmi sorsa” c. elő­adásokra. Május 18-án délelőtt Jászkiséren ünne­pi naggyülés lesz. A gyűlés szónoka: Czine- ge Lajos elvtárs, az MSZMP Szolnok me­gyei Bizottságának első titkára. A naggyülés után a résztvevők meglá­togatják a Kossuth és Táncsics tsz gazda­ságát. Ezt követően két kiállítás is nyílik. A fejlődéstörténeti a Hazafias Népfront helyi­ségében, a néprajzi az MSZMP helyi szer- ’t vezetőnek nagytermében tekinthető meg. Kulturális rendezvényben sem lesz hi­ány, mivel e napon kerül sor a Felszaba-I dulási Kulturális Seregszemle járítei bemu-l tatójára a kulturházban. Itt fellépnek a já­rás legjobb tánccsoportjai, zenekarai, sza-1 valói és a jászalsószentgyörgyi népi együt­tes. A bemutató után táncmulatságon szó­rakozhatnak a község dolgozói és a ven­dégek. Jászalsószentgyörgyön is gazdag prog­ram várja az ünneplőket. 18-án délután 3 órától ismeretterjesztő előadáson keresztül; mutatja be Tugyi János mezőgazdasági elő-| adó a Petőfi Tsz életét, Ádám Géza általá-í nos Iskolai tanár pedig a község települő-» sét és fejlődését ismerteti. » Május 25-én, vasárnap délelőtt 9 őrá-» tói, délután 6 óráig fejlődéstörténeti kiállí-t tás az uj iskola nagytermében, néprajzi ki-f állítás az MSZMP helyi szervezetének he-J lyiségében és kisipari kiállítás a Kultur-J ház udvarán. ♦ Fél tizenegykor felvonulás kezdődik a* jászapáti és jászberényi járások ifjúsági ta-» lálkozójára. Ekkor a Vadasban ünnepi* naggyülés lesz, amelynek szónoka a KISZ* országos központjának titkára. Délután 3 órától népiegyüttesek bemu-T tatója a Vadasban. Itt fellépnek a jászárok­szállási és a jászalsószentgyörgyi népi­együttesek, tánccsoportok. Este pedig hasonlóan Jászkisérhez; hangulatos táncmulatságon szórakozhat-; nak a jászalsószentgyörgyiek, j Ezt jelentjük a földekről Megyei tsz-eink — a rizs és dohány leszámításával — több mint GO százalékban be­fejezték a vetést. Az egyéni földterületeket is számításba véve: a kukoricavetés 92—94 százalékban kész. A cukorré­pa-területek 70 százalékán be fejeződött a sarabolás; sok helyen már az egyeléshez láttak. A tervezett 17 ezer kh-ból 7 ezren befejezték a rizsvetést, mintegy 4 ezer kh- n már az árasztásra is sor ke­rült. A tsz-ek már eddig 10 százalékkal több silókukori­cát vetettek a tervezettnél; ez az arány előre láthatólag még lényegesen emelkedik. A közös gazdaságok legtöbbjé­ben egy szarvasjnarhára 400 négyszögöl silókukorica jut. A vegyszeres gyomirtással megyénk országosan az első helyre került. A lengyel pártn éa koranányküldöttség Wladyslaw GormUka, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bi­zottsága első titkára és Jozef Cyrankiewiez, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága, Politikai Bi­zottsága tagja, a Minisztertanács elnöke vezetésével szom­baton megkoszorúzta a Szabadság téri szovjet hősi emlék­művet; A koszorúzásnál megjelent Kállai Gyula, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, ál- lamminiszter, dr. Sík Endre külügyminiszter, Incze Jenő külkereskedelmi miniszter, Kiss Árpád, az Országos Terv­hivatal elnöke, dr, Pongrácz Kálmán, Budapest főváros tanácsa végrehajtó bizottságának elnöke, Gyáros László, a kormány tájékoztatási hivatalának elnöke, Sebes István külügymnniszterhélyettes, továbbá a Külügyminisztérium és a Honvédelmi Minisztérium több vezető munkatársa. Resztvettek a koszorúzáson a budapesti lengyel nagy- követség tagjai. Jelen voltak a Szovjetunió budapesti nagy- követségének tagjai, J, I. Gromov nagykövet vezetésével. (MTI) Népszavazás lesz a Hansa- városokban — visszautasították Adenauer ultimátumát BERLIN (MTL) A két észak németországi Hansa-vá- ros, Hamburg és Bréma vá­rosi kormányzata — figyel­men kívül hagyva Adenauer kancellárnak hozzájuk is in­tézett ultimátumát — tör­vényt dolgozott ki az atom­fegyverkezés ügyében tartan­dó népszavazás mielőbbi vég­rehajtásról. A népszavazást Hamburgban június 8-án, Brémában június 22-én tart­ják. A hamburgi képviselő- testület csütörtökön elfoga­dott törvénye szerint a kö­vetkező kérdéseket teszik fel a szavazóknak: 1. Helyesli-e a nyugatnémet haderőnek atomfegyverekkel váló felszerelését? 2. Helyesli-e atomfegyve­reknek nyugatnémet terüle­ten való tárolását? 3. Helyesli-e nyugatnémet- országi rakétakilövőberende­zések létrehozását? A brémai törvény hasonló­képpen formulázza a kérdé­seket. Mindkét képviselőtes­tületben a kereszténydemok­raták és a német pártiak a szociáldemokrata javaslat el­len szavaztak, de a többség­ben lévő szociáldemokraták és szabaddemokraták érvé­nyesíteni tudták akaratukat. Mindkét Hansa-város képvi­selőtestületének vitájában nagy szerepet játszott Aden­auer ultimátumának az a be­jelentése, amely szerint a szövetségi kormány szükség esetén a karlsruhei alkot­mányjogi bírósághoz fordul azzal a céllal, hogy megaka­dályozza a népszavazást — (MTI). ■ Végre jó gazdát kapott a martfűi építkezés Az emberek nem Is beszél­nek másképpen a gyártelepi építkezésről, mint a „lucaszé- kéről”; Ok is van rá. Hosszú éve­ken keresztül jellemző az építésre járó nagy felfordu­lás. A munka csigát megha­zudtoló lassúsággal folyik. Az 5. számú Mélyépítő Vál­lalat nem is tudott megbir­kózni feladatával, s most a Megyei Építőipari Vállalat 2. sz. főépítésvezetősége szállta meg a feldúlt telepet Több mint egy hónapja hordja két kocsi az ottha­gyott szemetet és elkótyave­tyélt építési anyagokat. Úgy néz ki, hogy most már lehet lélegezni is az építkezésen, Sőt lassan kibontakozik, hogy mit is akarnak itt. A gyárnak és a dolgozók­nak is létkérdése ez az épít­kezés. Az üzem bővülése mel­lett a lakótelepen is munkál­kodnak. Rövidesen elkészül az irodaépület és a gyárban felszabadult helyen, egy na­gyobb méretű bőrcipő kört tudnak létesíteni. Az irodaépület földszint­jén hatalmas méretű korsze­rű ebédlő képe bontakozik ki. Mellette a korszerű konyha, melynek új berendezése már megérkezett. A régi ebédlő és konyha egészségi szempont­ból siralmas helyzetben van. Á régi gyár építéséből fenn­maradt 20 éves felvonulási épületben helyezték el; Az irodaépület mellett pái huzamosan épül és rövidese átadásra kerül a III. sz. esc ládiház 17 lakással. Utána re videsen újabb 17 lakással öi vendeztetik meg a fiatal he vasokat. Szó van arról is, hogy rf videsen folytatják a kultúi ház építkezését. Ideje ii mert félig készen több, mir egy éve az idő vasfogána van kitéve. A bevakolatia téglák széleit lemarta az ld< A tetőfödémet újból kell ép] teni, a beázott mennyeze' vakolás leszakadt. A futóla gos becslés alapján 20 eze forint eddig a kár. ügy tei vezik, hogy ebben az évbe rendbe hozzák a födémet é megépítik, illetve befejezik tánc- és mozihelyiséget, mi vei kulturális helyiségről községben, de a gyártelepe­sem lehet beszélni. Eddig az építkezés kere hiánya miatt állt, azornba úgy véljük, olcsóbb felépi tani a kultúrházat, mint több százezer forintot az idővé megetetni. A 2. sz. főépítésvezetőség nek van ereje, hogy megfe lelő rövid időn belül a kíván építkezést megvalósítsa. Kü Ionosén jól haladnának, ha vállalat állványozó és zsaluz, szakmunkásokat irányítana . munkahelyre, ' t sí ab m Tizenhárom érrel erelőtt visszatért a bélié és reménysée az emberiséi! szivébe

Next

/
Oldalképek
Tartalom