Szolnok Megyei Néplap, 1958. május (9. évfolyam, 103-128. szám)

1958-05-07 / 107. szám

1958. május 7. SZOLNOK MEGY KI NÉPLAP Ismerkedjünk a szövetkezeti élet térvényeivel — Mit értünk a szövetkezeti demokrácia alatt ? — / / Az egyénileg dolgozó pa­raszt sokszor hallja, vagy ol­vassa, hogy ebben, vagy ab­ban a tsz-ben érvényesül a szövetkezeti demokrácia. — Nem mindig tudja azonban, ■hogy mit is jelent ez a szó. •Nézzük meg közelebbről. A szövetkezeti demokrácia a termelőszövetkezeti élet egyik legfőbb alapelve, a szervezeti és a gazdasági erősödés leg­fontosabb feltétele. A szövetkezeti demokrácia a tagok jogainak és köteles­ségeinek gyakorlatban való érvényrejuttatását biztosítja és elősegíti a szilárd vezetés kialakítását. Végeredményben azt jelenti, hogy minden fon­tos kérdésben — a határoza­tokat, a rendeleteket figye- lembevéve, a népgazdaság és a termelőszövetkezet érdekeit szemelőtt tartva — a közgyű­lésen a tagok döntenek. — A termelőszövetkezeti élet ezt a legfőbb alapelvét senki eem sértheti meg. Ez pedig azt jelenti, hogy téves az a hellyel-közzel még ma is fellelhető nézet, amely szerint az egyéni gazda ha tsz-tag lesz, nincs semmibe beleszólása. Ellenkezőleg. A szövetkezeti demokrácia pon­tosan azt fejezi ki, hogy az önkéntesen társult dol­gozó parasztok a közös gazdaság tulajdonosai. Ez a szövetkezeti demok­rácia sajátossága is,. Ez ha­tározza meg a szövetkezeti figyek intézését, a szövetke­zet egész működését, a ta­gok jogait, stb. A szövetkezeti demokrácia összehangolja a tsz-ek mű­ködését, állami irányítását és a tsz-tagők alkotó kezde­ményezéseit. A demokrácia alapelveit a tsz-ek minta- lalapszabályai tartalmazzák. Ee viszont így az is je­lenti. hogy a mintaalap- azabály előírásainak meg­valósítása egyben a szövet­kezeti demokrácia érvényesí­tése. A kettő telist feltételezi egymást és éppen ezért nem választható el egymástól. A legteljesebb demokratiz- mus az is, hogy az egész tag­ság résztvesz a mezőgazda- sági termelőszövetkezet irá­nyításában. Ezt fejezi ki a mintaalapszabály 17-es pont­ja. amelyik előírja, hogy a tsz legfőbb igazgatási szerve a közgyűlés. A közgyűlést pedig a tagok összesege al­kotja. A közgyűlés dönt a szövet­kezeti munka olyan alap-' vető kérdéseiben, mint a vezetőség, az elnök és az ellenőrző bizottság megvá­lasztása, új tagok felvétele és kizárása, az éves terme­lési terv és költségvetés, építkezési tért' és a mun­kanormák jóváhagyása, a gépállomás és a tsz szerző­désének jóváhagyása, a különböző alapok nagysá­gának megállapítása, A közgyűlés határozza meg a munkaegységre kiosztásra Sikerülő termény- és pénz­mennyiséget, dönt a hitelek és a kölcsönök felvételében, a közgyűlés ellenőrzi és hagy­ja jóvá a vezetőség, az elnök beszámolóját, megvizsgálja és jóváhagyja a tsz fejlesztési tervet. Ezeket á dolgokat J6, tta tudják az egyéni gazdák, an­nál is inkább, mert sokan mór foglalkoznak a belépés gondolatával. Tudniok kell azt is, hogy az előbb felso­rolt ügyekben a vezetőség, az elnök, a közgyűlés hatá­rozata nélkül nem intézked­het! A közgyűlés határozatai, ha megegyeznek az alapsza­bály elveivel, a fennálló jog­szabályokkal, a szövetkezet szervezeti, gazdasági erősö­désére irányulnak, akkor kö­telezők a tsz választott szer­veire és minden tagra egy­aránt; A demokratikus elvek be­tartása biztosítja a szövetke­zeti demokrácia érvényesítését és a szövetkezeti demokrá­ciának éppen ebben van nagy jelentősége és a legnagyobb ereje. A kunszentmártoni Zalka Máté Tsz rendszeresen meg­tartja a közgyűlést. A veze­tőség beszámol a végzett munkáról. A beszámolót min­den esetben vezetőségi ülé­sen tárgyalják meg. Ilyenkor a főkönyvelő, a mezőgaz­dász alapos értékelést ad a termelési terv és a bevétel- kiadási költségvetés teljesí­téséről. A vezetőség ennek alapján állítja össze a végle­ges beszámolót és megfelelő javaslatokat készít a közgyű­lés elé. így a tagok minden esetben tájékoztatást kapnak a szövetkezet életéről, más­részt az,ilyen vezetés állan­dóan növeli a tagok aktivi­tását, a szövetkezeti élet problémádnak megoldásával. A jó szövetkezeti élethez tehát elsősorban egészséges szövetkezeti demokráciára van szükség. A vezetők, az igazgatóság ne hozzanak határozatot, hanem tervez­zenek és javasoljanak. A határozathozatal joga a közgyűlésé, A közgyűlés által hozott határozat megtartásáért, vég­rehajtásáért a tagok együtt és külön-külön felelősek. — Felelősséget is éreznek. Ez a módszer megkönnyíti a veze­tés helyzetét, biztosítja a ter­melés eredményességét, nyu­galmat jelent a tagok szá­mára, mert mindenről tud­nak és minden döntés az ő személyes határozatuk is. Ez a rendszer biztosítja a tagok és a vezetők között a jó vi­szonyt. Megóvja az elnököt, vagy a vezetőket attól, hogy fölényeskedéssel, nagyképű­séggel, durvasággal a tagok félé próbálják magukat emel­ni, nagyobb mértékben, mint amilyen kiemelt helyzetet az alapszabály a vezetők szá­mára biztosít. De megóvja a tagokat is a felelőtlenségtől, a könnyelműségtől. Hiszen így érzik, hogy a közgyűlésen a saját felelősségükkel hozott határozat nemcsak önmaguk, hanem valamennyi társuk és szövetkezetük előmozdítója. (Következő írásunkban azt ismertetjük, vajon ellenté­tes-e az erőskezű vezetés a szövetkezeti demokráciával.). A Uszaföldvári Lenin Tsz-ben befejezték a vetést A tiszaföldvári Lenin Tsz tagjai elhatározták, hogy má­jus l-ig a vetési munkákat elvégzik. Munkájukat hát­ráltatta ugyan az esős idő­járás, tervüket mégis valóra Váltották, mert minden al­kalmas órát munkával töl­töttek. A dohány kivételével valamennyi növenvfáleség magja a földbe került és meg kezdték a növényápolást is. Az 50 hold borsót és a 40 hold cukorrépát jnegkapái,/lk Új tsz Jászárokszálláson — Január 1 óta 3264 belépő — Néhány nappal ezelőtt Jásza rakszálláson új mező- gazdasági termelőszövetkezet alakult. Tizenöt egyénileg dolgozó paraszt fogott össze, 150 holdon kezdik a közös munkát. Mivel a termelüszö­A nagykörűi Petőfi Tsz televíziót vásárolt A nagykörűi Petőfi Tsz tagjai legutóbb közgyűlést tartottak. Ott a többi között elhatározták, hogy televíziós készüléket vásárolnak. A ké­szüléket meg is vették. vetkezet a munkásosztály nagy ünnepe előtt alakult, Május 1. Tsz nevet kapta. El­nöknek Faragó A’ajost vá­lasztották; A megye minden részében továbbra is nagy az érdeklő­dés a szövetkezetek iránt. Szinte nap mint nap akadnak új belépők. Az elmúlt héten nyolclStnhat dolgozó paraszt kérte felvételért, a karcagi Sagvári Tsz-be tizenketten, a kunmadarasi Kossuth Tsz-be hatan jelentkeztek. 7958. ja­nuár 7. óta 326i új belépővel gazdagodtak Szolnok megye termelőszövetkezetei, ********************* Ki él egészségesebben, tovább? TELI TÜDŐBŐL fújt, Vfosz- szú oázáiasal köszönt be az új­szülött az éleibe. Megfüröszti, megtöri i gyengéden a ma- dám; az orvos fürge kézzel tapintja végig a kicsiny tes­tet, s egy felvillanó mosoäy- lyal ennyit mond csupán: — Egészséges! Minden szülész büszke egy kicsit az ifjú állampolgárra, akit a világra segített; a szü­lőkkel együtt örül az új élet­nek, az új emberkének. Jó ta­nácsokkal segíti a kismamát, hogy egészségben eltöltött, hosszú életre nevelhesse gyermekért. Hány esztendő vár a kicsire? — Nincs a vi­lágnak orvosa, aki megmond­hatná. — Az éleikor sok tényező­ből tevődik össze — mondja Szólaljon meg a kunszentmártoni JISZÖV is Egy régilközmondás szelént igen-igen szokott kiabálni az, akinek ég a háza. No, ne Ijedjen meg senki, most nem égett le a közelmúltban sem­mi. Mindössze arról van szó, hogy lapunk április 24-i szá­mában cikk látott napvilágot „Kinek van igaza” cím alatt. Az emlékezet felfrissítése végett csak annyit a tarta­lomból. hogy egy olyan nehe­zen kibogozható ügyről volt szó, amely bonyolultsága mellett még úengerikígyó hosszúságú is, miivel négy éve kezdődött és még ma sincs vége. Szerepel az ügyben, mint terhelt, Juhász János szele- vényi lakos neve, aki jogo­san — tekintve, hogy rajta kívül ezzel még nem próbál­kozott meg senki — egy elég terjedelmes levelet küldött az üggyel kapcsolatban szer­kesztőségünkbe. Ebből egész érdekes dolgok tűnnek ki. Többek között azt is el­árulja a levél, hogy nem csak Juhász János követett el Sze- levényben hibákat, hanem a helyi földművesszövetkezet vezetősége és a Kunszent­mártoni FJK is, hiszen 1954- ben egészségügyi okokból a járási főorvos bezáratta a cikkben említett italboltot. Akkor még nem volt hiány. A kulcsokat pedig a szövet­kezet‘ügyvezetője Jónás La­jos vette át. A már említett érv novem­berében a lezárt helyiséget Gulyás József igazgatósági elnök bérbeadta lakodalmi mulatság rendezésre; Persze a rendezőség nem hívta meg Juhász Jánost. Joggal tette fel tehát úgy a kérdést, hogy ő bizony nem tartozik fele­lősséggel azért, ami ott tör- ' lene .amikor tudta- és bele. egyezése nélkül nyitottá^ fel a korábban lezárt helyiséget. Érthető az is, hogy -nem vállalta el a lakodalom utáni leltárnál mutatkozó hiányo­kat sem, amely akkor 9400 forintnyi összeget tett ki. A földmű vasszövet kezet pedig a könnyebb utat vá­lasztva. alapos Vizsgálat he­lyett, feljelentést tett isme­retlen tettes ellen. így ke­veredett gyanúba Juhász Já­nos. A vizsgálat nem járt ered­ménnyel. Nevezettet szabad­lábra helyezték. Ekkor került tüdővérzóssel kórházba. A kórházi ápolás ideje alatt sem fizetést, sem táppénzt nem kapott, mivel munka­könyvébe fegyelmileg elbo- csájtva bejegyzés volt. Leve­lek halmaza bizonyítja, hogy a JÁSZÖV vezetőinek és ügyészének tájékoztatása el­lenére igen is tett kísérlete­ket a munkakönyvének ren­dezésére és a betegség időtar­tamára járó táppénz ügyé­ben. De Gulyás János akkori FJK-elr.ök a munkakönyvét nem korrigálta, mondván: az ügy még nincs tisztázva. Er­ről ő a maga részéről ezt már korábban lezárta a bíró­sági tárgyalás után. Node, egy ügyet, amely már több fórumot bejárt, nem lehet csak úgy magunkban lezárni. Annál is inkább nem, mert a JÁSZÖV nem akar belemen­ni abba, hogy a már több tíz­ezer forintra rúgó követelést kiegyenlítse. Érthető, hiszen senki sem ellensége saját zsebének. Emellett még van egy másik tény is, amit a korábbi cikk tárgyalt. Ez pe­dig nem -más, mint az illeté tewfl Mrckáíí Tuánnliik < legelső egyeztető bizottsági tárgyalás nem volt jogszerű, így hát a JÁSZÖV-öt terhelő határozat sem érvényes. Az ügy egyetlen helyes el­intézési módja a már azóta megtörtént fellebbezést kö­vető tárgyaláson: ki kell egyezni vagy érdembeli ha­tározatot kell hozni. Külön­ben ez az ügy -még egyre nyú­lik tovább a fellebbezések mértékének megfelelően. De mielőtt a végklíe.iléséhez ér­ne, illendő lenne, ha a kun­szentmártoni JÁSZÖV is el­mondaná a véleményét, mert úgy néz ki a dolog, mintha a ház felgyujlásában egy kicsit ő is ludas lenne. — nagy — dr. Karácsonyi Frigyes, Kis­újszállás városi főorvosa. — öröklött és egyéni adottsá­goktól, továbbá —1 igen sók­ban —• az életkörülmények­től, életmódtól függ. Állato­kon végzett ú. n. ..fárasztási kísérletek” ezrei igazolják, hogy az erősebben igénybe vett / szervezet rövidebb idő alatt „elkopik”, mint a kí­mélt, okosan óvott. Az a tény, hogy a kultúrember átlagos életkora emelkedik, nemcsak az orvostudomány haladásá­nak hanem az egészségesebb életmódnak, jobb munkakö­rülményeknek is köszönhető. KARÁCSONYI DR. el­mondja, hogy Kisújszálláson a halálozások 6« százaléka 15 évvel ezelőtt a 85. életév kö­rüli esztendőre esett. Nap­jainkban 70 körül hal meg az emberek 60 százaléka. Tizen­öt év alatt öt esztendőt emel­ni az átlagéletkoron: nem csekélység. A városi főorvos közbevetve megjegyzi, hogy Kisújon tízéves, a termelőszö­vetkezeti mozgalom. — MEGGYŐZŐDÉSEIM, hogy ez a körülmény is jelen­tő® szerepet játszott az átla­gos életkor emelkedésében — folytatja. — A szövetkezet embere a belépés pillanatá­ban egy nagy család teljes­jogú tagjává válik. Mint ahogy, gdkidolom, önöknél sem az aszony vágja fel a tüsköt: úgy a közös gazda­ságban is az erősebbjére bíz­zák a nehezebb munkát; a gyengébbnek, korosabbnak könnyebb jut. Látta már öreg kubikos karját? ..: Nem ritkán diónagyságú i<;om- csomók példázzák, mire ve­zet a részarány tál an Izom­használat. Amint régebben a kubikos sem hagyhatott fel mesterségével, ú'gy nem válo­gathat napjainkban az egyéni gazda sem a munkában. Akár negyven éves, akár hatvan: a zsákot fel kell vinnie a padlásra . i. Az idősebb szö­vetkezeti gazda ezzel szem­ben elkapálgat, vagy éppen nyugdíjba megy. A közös gazdaság embere nem élete alkonyán érzi elő­ször az állam, az SZTK gon­doskodását; már akkor része van benne, mikor megszüle­tik. Sajnos, a születések nem csekély százalékát műtétesen kell levezetnie az orvosnak. Ez a társadalombiztosításban nem részesülök számára sok pénzbe kerül. A mentőautó Kisujiszállástól Szolnokig 500 forintért viszi a kismamát. Tízennégynapi kórházi ápo­lásért 896 forintot kell fizet­nie. — Sokat jelent az SZTK- tagok számára az is, hogy a gyógyszer árának csupán 15 százalékát kell fizetniök. Az anaemia perniciosa (vészes vérszegénység) elsősorban a fiatal szervezetet támadja meg. Gyógyszere a Neoper- hepar Forte-injekció, melyből három ampulla 48,80 Ft-ba kerül. Ahhoz, hogy a beteg meggyógyuljon, körülbelül 20 ampulla felhasználása szük­séges; mintegy 300 forint ér­tékben. Plusz az orvosi ho­norárium... A tsz-tag ré­szére mindez nem jelent anyagiakban többet 45 fo­rintnál, — számol Karácsonyi dr. AZ dókat ESZTENDŐK vonnak az baráz­arcra. gyengítik a testet, meglazít­ják a fogakat. Rágni pedig kell, ha csak nem kíván vala­ki előbb-utóbb gyomorbajossá válni. Rágni, — de mivel? ... Az alsó-fehér műfogsor kö­rülbelül nyolcszáz forintjába kerül az arra szoruló egyéni gazdáknak; a szövetkezeti ennek töredékét fizeti. S a szem!... Haladottabb korban nem ritka a szürke­hályog (Kataracta). Lelkiis­meretes szemész magánren­delőjében hozzá nem fog az operációhoz, hanem ezt mond­ja: „Tessék befeküdni a kór­házba: tíz nap múlva gyó­gyultan mehet haza.” Igen ám! Ennyi időre mintegy hét­száz forintot tesz ki a kórhá­zi számla. i,JÓ, JÓ!” — mondhatná valaki. — „Nem kell minden­kinek megoperáltatni a sze­mét!” így igaz! Azonban negyven­ötven év körül sokan szorul­nak szemüvegre. Vizsgálat, recept: olcsón számítva: öt­ven forint. — Ma is sokat nyújt az SZTK a tsz-tagoknak, — ál­lapítja meg dr. Karácsonyi Frigyes. — Holnap, holnap­után, amint szocialista nép­gazdaságunk erősbödik: még többet ad. Úgy gondolom, a számok nem is tükrözik elég hiven az SZTK-juttatások je­lentőségét; azokon keresztül nem fejezhető ki áz a meg­ingathatatlan biztonságérzet, mely joggal eltölt minden biz­tosítottat: Nem vagyok egye­dül, betegségben, öregségben mellettem áll, segít az állam, a szocialista rend. — b. z. — {71 alentin Ovecskin szovjet ' ’^ író nevét akkor ismer­tük meg. amikor a „Falusi hétköznapok” című, a szovjet mezőgazdaság szocialista épí­téséről szóló riportsorozata magyarul megjelent. Tegyük hozzá mindjárt: nemcsak megismertük, hanem meg is szerettük az írót és vártuk líjabb, bátor hangú írásait. Ovecskin újabb művében, a „Tavaszi széV’-ben a Szov­jetunió egyik nagy mezőgaz­dasági körzetének azt a kor­szakát tárja az olvasó elé, amikor a XX. kongresszus j'íörüU időben a Szovjetunió >Kommunista Pártja harcot >indított a dogmatikus, bii- írokrata, karrierista és tehe- lletlen politikai és gazdasági \vezetök ellen. Martinon, az I újságíróból lett pártfunkcio- nárius harcol a bajok és hi­bák elleti, bárhonnan, bárki­től erednek azok. Munkája aközben szerez barátokat, de ‘ellenségeket is bőven. Előbb >.8ürjou, a kerület első tit­OVECSKIN: Jjaouízi izíl * kára. majd amikor Borzovot c leváltják és Martinov kerül helyére, Medvegyev, a he- l lyettes próbálja felettes párt- c szervei előtt befeketíteni. — Krilov, a képzett, nagy ta- ■» pasztalatokkal rendelkező te- " rületi párttitkár azonban ke- ' resztül lát az áskálódókon és " Alartinovot saját kérésére új > körzetben bízza meg fontos s pártmunkával. I Ovecskin ezt a harcot ki­váló tehetséggel írja. meg. — Minden mondata, minden sze­i replője igaz, hiteles, meggyö- z ző. A „Tavaszi szél'1 hősei- nem frázisokkal, hanem min­- dennapi, szívós, meg nem al- ■> kiirt} kommunista móilszerek- 1 kel, lépésre haladva, nehéz * harcokban törik össze a párt- ■> apparátusban, a kolhozokban, i. et gépállomásokon az ellensé­get — tolvajokat, szószáiyá- ( rakat, naplopókat. örhetetlen a hit és a bi- , zalom, amelyet Ovecs- j kin a dolgozó emberekbe he- i lyez. Ovecskin pártmunkásai , a dolgozók között élnek, meg­hallgatják az egyszerű embe- , rek bírálatát és hasznosítják , mindennapi munkájukban.Az , ő segítségükkel leplezik le a i bűnösöket, az ó közreműkö- .< désükkel építik a pártot és 1 vezetik a kolhozokat. j Kiváló erénye a szerzőnek <■ a mezőgazdaság termelési te- l rületének alapos szakmai is- j merete is. Ovecskin nem ír- ( háttá válna-meg művét ilyen / tárgyilagos alapossággal, ha i előzőleg nem tölt éveket a i kolhozok és gépállomások i munkaterületén. Sfí vecskin ebben a művé- J ^ ben is bátran bírálja M mind az emberek, mind pe dig egyes szervek felelőtlen, lélektelen munkáját. Alégis: nem ez a jellemző a mű egészére, hanem inkább az a törhetetlen optimizmus, amellyel bízik abban, hogy a hibák kijavítása után az el­maradt kolhozok utolérik az élenjárókat. A Szovjetunióba^ Ovecskin műve nagyon népszerű. Bizo­nyosak vagyunk abban, hogy k a „Tavaszi szél" —, amelyet Lovas Márton fordított ma­gyarra, igen jól — nálunk is hasonlóan szép sikert ér el. Feltétlenül helyes, ha Ovccs- kinnek ez a műve eljut min­den termelőszövetkezetbe cs gépállomásra, mind a vezetők, mind az egyszerű dolgozók kezébe. Ennek a könyvnek a tanulmányozása olyan érté­kes eredményeket hozhat, amelyeket kevés más mód­szerrel és eszközzel érhet­nénk el. É, Nagy Sándor.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom