Szolnok Megyei Néplap, 1958. május (9. évfolyam, 103-128. szám)

1958-05-07 / 107. szám

A I SZOLNOK MEGYEI NFPIAP 1958. májú; OLDMŰVESSZÜVETKEZETEINK életéből EGYIK LÉPÉSI KÖ A MÁSIK A dolgozó parasztok ter­melési kedve megnőtt. Ezzel ma mar nem mond az ember semmi újat. Viszont a kedv­nek az állandó növekedését szinte kézzelfogható módon bizonyítja egy-egy földmű­vesszövetkezet. Ugyan, ho­gyan? Ifát elsősorban a me­zőgazdasági termeléshez szük­séges különböző eszközök, kisgépek, műtrágyaféleségek, növényvédőszerek eladási forgalmának állandó növelé­sével. Az emelkedés ugrás­szerű. Éppen erről beszélgetünk a Fegyverneki Földműves­szövetkezet igazgató-elnöké­vel, ezzel a megfontoltszavú, faluját jól ismerő emberrel, akiről az a benyomásom, hogy inkább kettőt gondol, amíg egyet szól, de még vé­letlenül sem mond valótlant. — Néhány évvel ezelőtt a műtrágyát egyszerűen nem tudtuk eladni. Egy-egy szál­lítmány 2—3 évig hevert a raktáron. Nem vették a gaz­dák. i— És most? Sokatmondó félmosoly, de nem késik a válasz. Állandóan jönnek az em­berek és követelik a műtrá­gyát. Miért nincs elegendő? Gondoskodjon a földműves­szövetkezet. Pedig annyit el­adtunk, hogy azt már ma­gunk is sokaljuk, hiszen ré­gebben öt év alatt nem fo­gyott ennyi. S a szövetkezet vezetője ezt nagyon helyesen nemcsak a termelési kedv növekedé­sével magyarázza, hanem az­zal is, hogy a parasztság Fegyvameken — éppen úgy, mint másutt — igényesebb, kulturáltabb, sokat tanult a helyi termelőszövetkezetek­től, s minden gazdálkodó a maga módján utánozni sze­retné a közös gazdaságokat. Ennek egyik formája a mű­trágyafelhasználás növelése, ami kifizetődik — erről meg­győződtek a fegyverneki gaz­dák. S a másik? Utánozni szeretnék a közös gazdaságokat Ez nagyon érdekes dolog. És az okokat ott kell keres­ni, hogy az egyéniek is job­ban akarnak élni. — Ez az utánzás persze „kicsiben*’ értendő — mond­ja az elnök. Es mindjárt meg is magyarázza, mire gondol. A szakcsoportokra, az össze­fogás legkezdetlegesebb for­májára. Sokan még ma is le­becsülik a dolgozó parasztok ilyenfajta tömörülését, ám, aki lebecsüli, nagyon rosszul teszi. Szolgáljon erre tanul­ságul éppen Fegyvernek köz­ség és az egyik itteni szak­csoport, illetőleg most már tszcs, mivelhogy átalakult. Hogy is történt a dolog ? Erről már K. Molnár Jó­zsef, a fegyverneki földosztó bizottság egykori elnöke, a Béke Tszcs tagja beszél. — ...... -4» — Az ellenforradalom utón a Május 1 Tszcs felosz­lott. A tagok egyrésze és né­hány egyénileg dolgozó pa­A fö'd-nű vessző vetkezetek e őnyös feltételekkel kötik a toUcrtékesíicsi szerződést A toliértékesítési szerződés rendszere még új. Kevesen ismerik, hiszen csak az el­múlt évben kezdtek ezzel ' foglalkozni a földmüvesszö- vetkezetek. Ez évben mér va­lamennyi földművesszövetke­zet megköti a toliértékesí­tési szerződést. A dolgozó parasztok az el­múlt évben is érdeklődtek eziránt. Öcsödön tavaly 139 termelő kötött közel 2500 libára és kacsára toliértéke­sítési szerződést. Nagy volt az érdeklődés Karcagon, Kunszentmártonban, Mester- száláson, Jászladányon és még több helyen. Etéren azonban az elmúlt évben nem rendelkeztünk ki­alakult tapasztalatokkal. Így több termelő jogosan sérel­mezte a kisebb-nagyobb hibá­i kát. Ezévben már figyelembe tesszük o termelő kívánsá­gait és például az átadandó toll mennyiségét a tavalyi gyakorlati tapasztalatoknak megfelelően állapítjuk meg. Az idei szerződéses akció több tekintetben kedvezőbb, mint tavaly volt. Ez évben két- és háromtépésü libatoll átadására is köthetnek szer­ződést a gazdasszonyok. — Azok a termelők, akik a li­bát hizlalóéi szerződésre is lekötik, két tépésű toll át­adására még szerződhetnek. Ebben az esetben minden li­bától 19 deka tollat lehet át­adni és erre 12 forint előle­get folyósít a földművesszö­vetkezet. Az első lépésű libatoll át­vételi ára kilogrammonként 70 forint, a második és har­madik tépésű libatoll 100 fo­rint, a kacsatoll kilója első tépésű 57 forint, második té­pésű 70 forint. Bővebb felvi­lágosítást a földművesszövet­kezetek adnak. KOVÁCS JÓZSEF, él ÉK boromficsop. vezető­Elsők vagyunk Itészjegybefizetési tervün­ket 114.03 százalékra teljesí­tettük, s így a kunszetnmár- toni járásban elsők vagyunk. Az eredményt úgy értük el, hogy az első negyedév ele­jén üzemi értekezleten be­széltük meg a tennivalókat. Pillér Irma. Kengyel László- né, Szombathelyi Imréné és Palotai István dolgoztak a legjobban. Meglátogattuk a szövetke­zet tagjait és beszélgettünk a részjegybefizetés haszná­ról, arról, hogy a befolyt összegeket mire költi a föid- művesszövetkezet. Simó Ferencné A tiszasosi szőlőtermelő szakcsoport munkájáról Tiszasason néhány éve mű­ködik egy egyénileg dolgozó szőlőtermelő szakcsoport. Hu­szonhárom tagja van ennek a kis termeiőközössségnek. A tagok most Kunmadarason borkimérést nyitottak, a sa­ját termésű bor egy részét ott értékesítik. A tiszta jöve­delem 10.1 százalékát közös alapra teszik, ebből végzik a beruházásokat, termelési esz­közöket vásárolnak stb. Az a tervük, hogy a tar- talókszölőt közösen művelik majd, és közösen értékesítik a termést. A földművesszö­vetkezet munkáikat nemcsak szaktanácsokkal, hanem kis­gépek kölcsönzésével is segí­tik. Szanda Rozália, Tiszasas. raszt mégsem akart letérni arról az útról, amelyikre egy­szer rálépett. Még 1956 késő őszén elhatároztuk, szakcso­portot alakítunk. A földmű­vesszövetkezet segített. Az egyik lépást követte a másik. Most létrehoztuk Béke néven a csoportunkat. A szakcso­portból nőtte ki magát. — Közös táblát alakítot­tunk ki. A 13 hold cukorré­pát közösen műveljük. így sokkal célszerűbb — mondja K. Molnár elvtárs meggyő­ződéssel. S hogyan osztják vajon a termést? — Aszerint, kinek mennyi a földje. Ha mondjuk 200 mázsa cukorrépát termelünk holdanként, mivel öntözni akarunk, akkor ennek a ter­mésátlagnak megfelelően, aki fél holdat adott a cukorrépá­nak, az száz mázsát kap — és így tovább. — Egy táblába vetjük a- kukoricát is. Még az elmúlt évben vásároltunk vetőgé­pet, tehát már van közös va­gyonunk is. Ez még nem sok, de lesz több. — A közös alapon most is van 10 ezer forintunk. A Béke Tszcs 50 hízóra kötött szerződést. Ezt most még nem bírjuk közösen hizlalni, nincs a jószágnak hely, de őszre már szerzünk helyet és egy falkát közösen hizla­lunk. Leginkább a szak cső portban végzett társas mun­ka késztetett bennünket ar­ra, hogy most már a fejlet­tebb formát válasszuk. Ezeket a dolgokat mondta el K. Molnár József. Szavai bizonyítják, hogy a Béke Tszcs tagjai mindjobban fel­ismerik az összefogás erejét, a szövetkezés hasznát és most már valóban úgy van­nak, rendre, sorra követi az egyik lépést a másik. Szckulity Péter A kisúji földekről jelentjük Kisújszállás termelőszövet­kezetei 3500 kh-ra tervezett kukoricából 2 ezer 254 holdon elvetettek. Befejezték a rizs, s megkezdték a cukorrépa vetését. Az utóbbi munkával nemcsak a nedves időjárás, de az alacsony talajhőmér­séklet miatt is várniok kel­lett. Az eredetileg tervezeti vetésterületet 20 százalékkal növelték. A tervezett terület felénél nagyobb részén elve­tették a lent. A tsz-ek erede­tileg összesen 19 kh-ra ter­veztek silókukoricát; Sev- csenko elvtárs útmutatása alapján tervüket 60 kh-ra emelték. A vetés fele készen van. Felkészül tünk eeeeeeeeeeeeoeoeeee — JÁSZBERÉNY járás termelőszövetkezetei is kö­vetik Sevcsei.kó elvtárs ta­nácsait: tehenenként fél ka- tasztrális holdos siló kukori­cát vetnek el. A pusztamonos­tori Búzakalász Tsz hat hol­don vet fötakarmányként si­lókukoricát. Tiszajenő község területe a Tisza folyó jobb partján hú­zódik végig. Rengeteg erre a gyümölcs, a szőlő és a szorgalmas egyéni gazdák nagyon sok zöldségfélét ter­melnek. A zöldség, a gyü­mölcs felvásárlását a föld művesszövetkezet végzi. S ez a munka igen felelősség- teljes, mert sokszor naponta száz mázsa számra ömlik a gyümölcs, a zöldség a felvá­sárló helyek felé. A felvásárlás sikeres lebo nyolítása érdekében még március végén, április elején megtettük a szükséges elő­készületeket. — Az' időjárás most már melegebbre for dúlt, virágba borultak a gyü­mölcsfák, a dolgozó parasztok megkezdték a palánták ki­ültetését. Nagy a szorgalom, s ha az időjárás kedvez, gaz­dag termésünk lesz. Ennek megfelelően intéz­kedtünk mi is, A Göngyöleg- ellátó Vállalattól már küldik a felvásárláshoz szükséges export és belföldi göngyöle­gek szállítását. Nerprég az igazgaíóság jó­váhagyta a felvásárlók be­állítását. Olyan embereket alkalmazunk, akik számítá­sunk szerint megfelelnek a Várakozásnak. Beszélgettünk a termelők­kel is. Felhívták figyelmün­ket az előző év hibáira. Mi azon leszünk, hogy ne ismét­lődjön meg a tavaly előfor­dult korrupció, ne legyen só­gor-koma viszonyon alapuló felvásárlás, átvétel, a felvá­sárlási árakat az átvevők szigorúan betartsák. Gondos­kodtunk arról is, hogy a ter­melőkkel mind a felvásárlók, mind a pénztárosok emberi hangon beszéljenek. Az elmúlt év hibáin okul­va elhatároztuk: a felvásár­lási idény alatt az átvevő helyeken1 kifüggesszük az árakat és a minőségi követel­ményeket. A dolgozó parasz­tok tehát saját szemükkel láthatják a napi árat és nyomban megállapíthatják: megkapták-e a megfelelő összeget. Ezenkívül az át­vevő helyeken zöldség- és gyümölcsmintákat helyezünk el, hogy a dolgozó varasztok szemügyre vehessék a minő­ségi különbözeiét is. A község területén négy helyen lesz felvásárlás. Az áru-szállítást gépkocsikkal végezzük. Seres István, Ba.rtucz Győző, Tiszajenő és Környéke Körzeti Fmsz. II takarékosság, a gondos gazd kodás alapja, a ffildművessziivell zeti vagyon gyarapításának SZOLNOK MEGYE földművesszövetkezetei az múlt tíz esztendő alatt hatalmas fejlődést értek el. Szár szövetkezeti tag elmondja, örül a fejlődésnek. Régen a Hangya és az egyéb szövetkezet a nagypér kulákoké volt. őket illette a döntő szó, mert a szava, tok a részvények számához volt kötve. Az egyszerű mu kás és parasztember egy-két részvénnyel nemigen ez. vazhatott. A szegényembert egyébként is csak a látsz kedvéért vették maguk közé. Népi demokráciánkban egészen más a helyzet. A föli művesszövetkezetekben nincs szavazati különbség, mine egy, kinek, hány részjegye van, szavazata csak egy lehe A tagok saját soraikból választják vezetőiket, s igy az irá nyitás, nem a kiváltságosok kezében van, hanem a tago. bizalmát élvező, a szövetkezeti mozgalmat szerető és fej leszteni akaró dolgozó parasztok kezében. Ez így van. És az eredmény a földművesszövetkezetek fejlődésében meg is mutatkozik. A tagok száma állandóan nő, a szövetkezeti vagyon gyarapodik. A földművesszövet­kezetek kebelén belül mindtöbb a különböző szakcsoportok száma, s örvendetes, hogy ezek túlnyomó része alapszabály szerint működik. A tagok pedig, ha látják, hogy a vezetőség jól gazdál­kodik a rábízott vagyonnal, méginkább támogatják a föld­mű vesszővé tkezete t. AZ ELMÜLT EV utolsó negyedében a mezőtúri föld­művesszövetkezet a tagok által befizetett részjegyből egy vegyesboltot létesített. Az öcsödi földművesszövetkezet cipőboltot, a kunmadarasi étkezdét. Mindez a tagok anyagi támogatásával, társadalmi munkájával jött létre. Hasonló eredmények ez évben is találhatók. A beseny- szögiek a tagok segítségével kisvendéglőt, fagylaltozót léte­sítettek, Kisújszálláson 70 ezer forint értékben korszerűsí­tették az egyik vegyesboltot. A KÖZÖS VAGYON növelésére szinte korlátlan a le­hetőség mindenütt, de különösen a költséggazdálkodás te­rén. Ezt az utóbbit a vezetők állandóan kísérjék figyelem­mel, kemény kézzel szüntessék meg a pazarlást. Nem lehetnek és ne legyenek elnézőek azokkal szemben, akik Csáki szalmájaként kezelik, rongálják, vagy pláne lopják a földművesszövetkezet vagyonát. Jelentős' megtakarítási lehetőségeink vannak a szállí­tási költségeknél. Ha csak 0,1 százalékkal leszorítanák a megye földművesszövetkezetei a szállítási költségeket — amire a lehetőség, a rakterűiét jobb kihasználásával, az állásidő csökkentésével adva van — Szolnok megyében csak ezen a területen közel 1,2 millió forintot takaríthat­nánk meg. Nézzük a vegyesköltségeket. A különböző anyagfel­használások, a felesleges telefonbeszélgetések, az indoko­latlan utazgatások megszüntetésével újabb százezrek ma­radnának meg. SOK LEHETŐSÉG van az anyagok, az áruk gondo­sabb kezelésén keresztül is a társadalmi tulajdon fokozot­tabb védelmének. Hangsúlyozzuk, teljes erővel fel kell lépni a közös vagyon megkárosítóival szemben. Régen Hangyaboly ve­zető csak az lehetett, aki letette a kauciót. A mi társa­dalmi rendünk a boltvezetőktől, a bolti dolgozóktól nem leér kauciót, de elvárja a becsületes munkát. Radócz Mátyás ít ^ MÉSZÖV ig. tag A jászteleki Alkotmány Tsz tagsága a terméshozam foko­zása érdekében az eddig fel­használt mennyiségen túlme­nően 50 mázsa pétisót rendelt meg a szolnoki MÜNÖSZER- tői. Gulyás kirendeltségve­zető a tsz részére Ujszászról diszponálta a műtrágyát. A jásztelkiek telefonérdeklödé- sére az újszászi finsz Ujszászi HL a tudds? nevű megbízottja így vála­szolt: — Bár volna, elvtársak, bár volna! Nekem is a Bem Tsz adott kölcsön pétisót... Szép, szép az ujszászi Bem Tsz és az fmsz baráti kapcso­lata; szerintünk mégsem ez a tényező az, amire termelőszö­vetkezeteink műtrágya-ellá­tását alapozni kell. Kevéssé érthető előttünk a, szolnoki MÜNÖSZER tájékozatlansá­ga arról, hogy az ujszászi fmsz-ben van-e, nincs-e olyan cikk, melyre diszpozíciót ad. Jó lenne, ha mind a szolnoki MÜNÖSZER, mind az ujszá­szi fmsz irodáiban feltűnő helyre kifüggesztett felirat hirdetné az érdekelteknek: „A műtrágyára NEM ARA­TÁSKOR van szükség!” — b. z. — A műtrágYÁb szakszerű használatáról A dolgozó parasztok egy­része nem jól használja fel a műtrágyákat és ezzel nem okoz ugyan kárt, de felesle­ges pénzt dob ki az abla­kon. Röviden ismertetem a műtrágyák helyes alkalmazá­sát, különös tekintetted a ta­vaszi vetésekre. Kezdjük a pillangósokkal. Ezeknek a növényeknek az a tulajdon­ságuk,, hogy az úgynevezett gyökérlakó baktériumok se­gítségével megkötik a légköri nitrogént, felhasználják saját testük építéséhez, sőt a ta­lajt is gazdagítják nitrogén­nel. Ennek ellenére a pillan­gósok is kívánnak bizonyos mértékű műtrágyát, mert a baktériumok csak a mag csí­rázását követő 3., 4-ik héten kezdik a légköri nitrogén megkötését. Vetés előtt tehát célszerű kai. holdanként 30— 50 kilogramm pétisót szórni a pillangósokra, hogy kezdeti fejlődésüket elősegítsük. Tekintettel arra, hogy a pillangós növények ellátják magukat nitrogénnel, foszfor-: és kálitrágyára fokozottabb mértékben van szükségük. A foszfor, de különösen a káli nagymértékben fokozza nit- rogéngyüjtő képességeiket és jó eredményeket érünk el ilymódon a magtermesztés­nél. A foszfor és a káli hasz­nálata azért is szükséges, hogy a talaj táperőegyensú* lyát biztosítsuk, mert növé­nyeink mindig a talajban legkisebb mennyiségben lévő tápanyaghoz igazodnak és annak arányában veszik fel a többi tápanyagot. Egyéb tavaszi vetésű növé­nyeink műtrágyázását most csak olyan mértékben vetem fel, ahogyan még időszerű azok használata. A tavaszi árpafajták igen sok könnyen felvehető tápanyagot kíván­nak, mivel rövid a tenyész­idejűk, gyenge feltárolóképes- ségű növények. Nitrogénigé­nyük mérsékelt, foszforral és kálival szemben fokozottan igényesek. A kapások közül a cukor­répa mindhárom növényi táp­anyaggal szemben nagyon igényes. A könnyen felve­hető, könnyen oldódó táp­anyagokat meghálálja. Péti­sóból 100—120 kg-ot, szuper­foszfátból 150—180 kg-ot, káliból 150 kilogrammot ad­junk. A káli a cukorrépa mi­nőségére is kedvező. Emeli a cukortartalmat, növeli a gyártási értéket. A takarmányrépa műtrá­gyázása ugyanúgy történik, mint a cukorrépáé, azzal a különbséggel, hogy kálisóboi nagyobb adagot tanácsos adni. A kukorica közepes trágya­igényű növényeink közé tar­tozik, nitrogénnal és foszfor­ral szemében közepesen, káli­val szemben fokozottabban igényes. Ha nem kap istálló- trágyát, akkor 100 kg pétisót, 15(^-180 kg mészfoszfátot és 100—120 kilogramm kálisót alkalmazzunk. Istáljótrágyá- zás esetén a nitrogént mér­sékeljük. Sthőr János, Kőtelek«

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom