Szolnok Megyei Néplap, 1958. május (9. évfolyam, 103-128. szám)

1958-05-06 / 106. szám

léi sikerült az idei borkiállítás és borverseny Lassan kezdik megszokni fiz orezágbam, hogy Szolnok megye nem csak a szikes le­gelőiről, a búzatermeléséről es a kukorica termeléséről a leghíresebb, hanem sok más egyéb olyan növény is meg­honosodott nálunk az elmúlt 10 év alatt, amit csalt hírből ismertek. Megyénk lassan hi­tessé válik borairól is. Erre volt tanúbizonyság április 30-a és május 1-e, amikor a Megyei Tanács Mezőgazda- sági Osztálya megrendezte a második megyei borkiállítást, borversenyt. Két nap alatt sok ezer lá­togatója és kóstolója volt a jászberényi, a tiszazugi és a többi megyei borfaj falcnak. A versenyen 52 termelő mérte össze erejét. Nehéz dolga volt a bíráló bizottságinak, mikor el kellett dönteni, hogy me­lyik behozott: minta érdemes helyezésre, illetve az országos versenyre. Három bizottság egész nap kóstolgatta, bírálta a borokat. A bírálatnál el kellett dönteni, hogy fajtára, színre, ízre, zamatra, tiszta­ságra, illatra melyik a leg­jobb.’ A szakszerű bíválai ered­ményeképpen a következő hélvezést érték el « termelők: Ujerdei Áll. Gaad., Jászberény Ujerdei ALL Gazd., Jászberény Petőfi Tsz. Jászberény Uj Élet. Túszakürt Jászberényi szőlőtemi. szakos. 'Jászberényi szőlőterm. szakos Szatmári Sándor, Jászberény Oláh Kálmán, Jászberény Gombár Mihály, Tiszaföldvár ■ Kovács László, Tiszakürt Bozsik József Jászberény Kovács Sándor, Tiszakürt Óborok: Szűcs Gábor. Tiszaföldvár * .Vargac László, Jászberény ízeken kívül még 20 bor­minta felelt meg az országos borversenyre. Mint a példák igazolják Szolnok megyében van jö­vője x szőlőtermelésnek. —--------■* »iw 19 57. ezerjó 1. díj 1957. kadarka II. díj 1957. irizling ' ' I. díj 1957. kadarka II. díj 1957. ezerjó | I. díj 1957. nizling II. díj 1957. ezerjó I. díj *• 1957. ezerjó II. díj-> 1957. muskotály III. díj 1957. kadarka I; díj 1957. kadarka II. díj 1957. kadarka • III, díj * 1 1966. <tastzriM. T ti ’díj 1952. olasz ifczA, II. díj Jelenleg 12 415 hold terüle­ten folyik szőlőtermelés. Ezt. a területet a táv1' ti terv szerint 17 090 fch-ra kell fel­emelni. A lehetőség megvan hozzá, hiszen a megyében 35 9 ezer kh. olyan terület van. mely alkalmas a szőlőterme­lésre. A területnövelésre szükség van azért is, mert 1957-ben megyei szinten egy főre eső szőlőfogyasztás mindössze 7 kg. illetve 23 liter bor. Táv­lati terv szerint 1975-re ezt 20 kg szőlőre, 40 liter borra kellene felemelni. Érdemes is a termelők szempontjából a szőlőtermeléssel foglalkozni. Bizonyítékul vegyük alapul az azonos minőségű homokta­lajt és nézzük meg. hogy há­rom növényíéleségnél, melyik ad több jövedelmet; 1 Kh. rozs bruttó jöv. 1500 Ft 1 kh. kukorica jöved. 2309 Ft1 1 kh. szőlő jöVed- 30 900 Ft A szőlőtelepítéshez komoly támogatást ad az állam is. A termelőszövetkezetek ré­szére 1 kh szőlőre (forga­tás, vessző, karó) iermőre- fordulásig 40 000 Ft hitelt ad. Jól végzett munka ese­tén a telepítési költség 80 százalékát az állam elen­gedi. ^ Szakcsoportok* és egyéb társulásoknál jól végzett munka esetén a szaporítási anyag ágéból borszőlőnél 50 százalék, csemegeszőlőnél 75 százalékot engedi el az állam. Az egyéni termelők részére pedig biztosítja a szaporító anyagot. Ezeken kívül min­denki részére, aki szőlőt tele­pít, négy évi adókedvezményt ad az állam. Vágási ■tfe HELYES EZ Zsebretet t kézzel pénzt1 zsebrevágni: látszólag meg­oldhatatlan ügyességi feladat. Mondom, látszólag, mert — lám! — az „ötletes” ci'bakházi fmsz-nek sikerült. Mielőtt a rej tvénybenszólás vádja il­letne. ismertetem a helyzetet: A Cibakház» Gépállomás és a helyi fmsz megkötötte azt a szerződést, melynek lénye­ge: a gépi munkák dolgában nem a gépállomás és az egyé­ni gazdák, hanem az egyé­niek és az fmsz állanak egy­mással közvetlen jogviszony­ban. Az fenne a szerződések megkötésén felül azt is vál- lalta^ hogy megbízottai útján megmutatja a gépállomás dolgozóinak a megmunkálan­dó területet, sőt a munkát el­lenőrzi, átveszi. Az idénre tervbevett ősz- szes normálholdakból eddig 596-ot kötöttek le szerződési­leg Cibakházán az egyéni pa­rasztok. Igen tanulságos kö­zelebbről szemrevételezni, hogy — ikivel mennyit kö­töttek le. Nos, a traktorosok és brigádvezetők kezén ke­resztfii 553 normalholdat, az fmsz megbízottam át ennek nem egészen egv tizedét: 46-öt. ' A ytfáckapunál, * aUoí a dolfy&zók foántiál vigyázzák Azt mondják, fillérből lesz á forint, a fillérek, ha nem vigyáznak rájuk, könnyen el­gurulnak. így van ez az . tizemben is. Ha minden ap- lóbb-nagyobb, fillércket-íö- rintofcat. jelentő dologra ügyelnek, év végére a nye­reségrészesedésnél több jut a dolgozóknak. S vajon elég csak a gépnél betartani ezt a jó közmondást? Álljanak meg kezdésnél, váltásnál a. gyár­kapunál, megtudják: Nem fillérekre, de súlyos forintok­ra vigyáznak a rendészek. Mert mi lenne, ha min­denki akkor jönne munkába, amikor neki tetszik? Ha csak öt perceket késnek, összead­va órákat jelent, havonta, ne­gyedévenként pedig napokat. ?— A Papírgyárban ezért volt olyan magas a részesedés, mert a gyárkapunál betart­ják a rendet. Vezető, vágj' egyszerű dol­gozó? Mindegy. Bárdos Ede; műszaki ellenőr 5 percet ké-| sett — felelősségié vonták.; *— Mert a fegyelem egyön-1 tetű és csakis így lehet meg-! követeim — a vezetők pél-j dáján keresztül. Ha ők is hi-; háznak? Maguk sem képez-; nek kivételt! Az igazolatlan hiányzó drá­gítja az önköltséget, mert helyette túlórában termel egy másik dolgozó, akinek ezért nagyobb bérösszeg jár. Ez a többletkifizetés a nyereségré­szesedés rovására történjen? Mit szólnának ehhez a mun­kafegyelmet betartó dolgo­zók? Ezért helyes a határo­zat: aki egy napot igazolat­lanul hiányzik. > a törvényes következmények mellett le­vonják részesedésének 33 százalékát. Két napért 66 szá­zalékát és 3 napért az egé­szet. Mátyus István vágógép­kezelőnek az egy nap igazo­latlan távolléte 60Ü forinttal jelent kevesebbet év végén. Helyes-e e szigor? Természe­tesen! Hisz ez az intézkedés nem az államnak'jelent hasz­not, hanem a dolgozók érde­kében történt. Sokan jönnének be ittasan is, ha a kapunál nem lenné­nek éberek. Az ilyen dolgozó baleseti veszélynek teszi ki magát. Ez esetben is helye­sen járnak el: nem engedik be az illetőt, s igazolatlan hiányzónak veszik. Egy al­kalommal a szállító brigád tagjait küldték haza hasonló ok miatt; Átlag keresetük 1500 forint, ha a részesedés megint egyhavi fizetést tesz ki, ez a könnyelműségük mindegyikőjüknek 500 forint­jába kerül. A késésre, hiányzásra haj­lamos emberek kedvét el­vették a lazaságoktól. Állan­dóan javul a fegyelem. Ez évben a januári 19 igazolat­lan hiányzással szemben már­ciusban csak 9 eset volt, Szép számmal akadnának olyanok is, akik ha elnéznék, elvinnének ezt-azt az üzem­ből. Mészáros Balázs rendé- szetvezető .és Kálmán József, Bérezi Jenő portások azon­ban ezt lehetetlenné teszik gondos ellené résükkel. Éjje­lente a kerítésen sok minden tűnne el, ha Németh István és Czakó István az. erre be­tanított farkaskutyával nem vigyáznának. Ez évben négy ilyen kísérletet hiúsítottak meg. Mailek Gyula főmérnök és a rendészet vezetője elmond- tk, hogy elsősorban a fegye­lemsértések megelőzésére tö­A TÖRÖKSZENTMIKLÓSI Dózsa Terms’őszóvetkczet asszonyai még a télen elhatá­rozták: vendégül látják az egyéni asszonyokat. Meghív­ják azokat is. akik az ellen­forradalom idején kiléptek a közösből, hadd, lássák, milyen sokat fejlődött- azóta is a Dózsa Tsz. Az elhatározást tett követte. A nőtanács el­küldte a szíves, invitáló meg­hívókat és várták a vendége­ket. De bizony, a vendégek nem jöttek. Miridössze három asz- szony érkezett, s a látogatás­ból nem lett semmi. Kudarc­ba fulladt a dolog. A sikerte­lenség azon ba n egyáltalán nem vette el a Dózsa Tsz lel­kes asszonyainak a kedvét. * Néhány nappal ezelőtt új­ból bejelentették a tsz veze­tőinek, hogy ismét megpró­bálkoznak. Körültekintőbb, s alaposabb szervezőmunkát végeztek. Búzás Imréné, a tsz főtanácsának az elnöke. Csí­kos József né. Lucza Balázs­áé. Kemenczeí Istvánná. Kul­csár San dómé, Dorka János- né tevékenykedett legjobban. Segítette munkájukat a ter­melőszövetkezet pártszerve­zete és a gazdaság vezetői is. Az óvatosság persze soha nem árt, a Dózsa Isz asszo­nyai nem akarták, hogy ne­vessen rajtuk a város, ha is­mét felsülnek, s éppen azért ezt az újabb látogatást nem is verték dobra. Felesleges volt az óvatoskodás, Mert hogy tör­rekednek: Előadáson és be­szélgetéseken bizonyítják a dolgozóknak, hogy a szabály­talanságok nemcsak a terv- teljesítést gátolják, de a több fizetést, prémiumot és nyereségrészesedést is. Most áprilisban már a fizikaiak is kapnak prémiumot, A fizetés 2—4 százalékét. ■*— Ez is még jobban érdekeltté teszi őket a fegyelem betartásában. Rövidesen megkezdi műkö­dését az üzemi társadalmi bíróság is. A notórius, vagy kirívó eseteket nyilvánosan tárgyalják; lássák, mondja­nak véleményt mindannyian és okuljanak belőle. A gyárkapunál állva, meg­elégedéssel látni; az üzem­ben rend és fegyelem van — éberen vigyázzák a dolgozók forintjait, s nem tesznek ki­vételt vezető és beosztott kö zött. (Kárjyáti) A gépállomás — a munkák jellegétől függően — normál­holdanként 4—8 forint jutalé­kot ad az fmsz-nek. Az fmsz a maga megbízottainak nor­málholdanként 2 forintot fi­zet. Itt a bökkenő! Mert a munka „oroszlánnál na­gyobb” részét elvégzett trak­toristáknak 1,50 Ft-t ajánlott fel; akik azt — igen helye­sen!— nem fogadták el, mert kévéséi ték; Hasonló visszás helyzet ala­kult ki Kisújszálláson. A helyi fmsz legnagyobb rész­ben a gépállomás brigádveze­tőinek adta a megbízást a szerződések megkötésére. így semmi akadálya annak, hogy a traktoros saját magának „mutassa meg” a megmunká­landó területet, majd saját magát „ellenőrizze”, végül saját maga „vegye át” a mun­kát. Ezen tel menően'.' a gépi szerződések megkötéséről szóló rendelet nemcsak a za­vartalan lebonyolítást céloz­za, hanem — bizonyára nem is utolsó sorban — azt, hogy az egyéni gazdák közelebb kerüljenek, isrrterk ed jenek a nagyüzemi gazdasággal, a gépállomási dolgozókkal. Ezeknek a céloknak érdeké­ben a megyei fmsz-eknek mintegy négymillió forintot juttat a gépállomások igazga­tósága. Tessék, ne tessék a cibak­házi, vagy bármely más. ha­sonló cipőben sántikáló fmsz- nek, megfelelek a címben fel­tett kérdésre: Nem helyes. Sőt: káros. A szocialista tár­sadalmi rend nem tűri', hogy valaki munka nélkül jusson jövedelemhez. Még akkor sem, ha az a „valaki” törté­netesen a földművesszövetke­zetek egyike, — borváró —­Egy jász község terveiből Már a tavalyi esztendő sem szállt el nyomtalanul Jászárok szállás felett. Amer­Oíthon és a jószomszédnál Tagságunk eleget tett annak a felhívásnak, melyet a Néplap egyik vezércikkében tett közzé: vasárnap is olyan lendülettel dolgozott, mint máskor a hét elején, A szol­noki Szabadság Tsz számára napjainkban a kukorica vetés a leglényegesebb feladat. Erre a fontos takarmánynövényre egész esztendőn keresztül szükségünk van, A napokban átlátogattam a Tisza Antal Tsz-be, ahol jó cimborám: Balázs János a tehenész. Elmondta, hogy 30 tehénből 17-et fejnek; Naponta 210 liter tejet adnak a jól gondozott állatok. Balázs János barátom azt is elmondta, hogy az ő tsz-ének 90 egyedes szarvasmarhaállománya van. Szólott arról is, hogy soraikat megtisztították a gáncsosko- dóklól, s hogy jó használ: látják a párttagok nevelőmun­kájának:, különösen a fiatal férfitapokkal kapcsolatban. Magunk jól haladunk a fásítással; bár évekkel ezelőtt hozzáláttunk volna már! Sok-sok jó forintot megtakarít hattunk volína. y1 Seller István — „„1,1;, .i-M. Életveszély Jásztelken A jásztelek'! autóbuszmeg­állónál várócsarnok védi az utasokat a széltől, esőtől. De mi védi meg ugyanott a be­tévedő gyermekeket egy — esetleg halálos — balesettől? Gondatlan kéz által begyö- möszöR huzalok éktelenked­nek egy falmélyedésben, melyből az egyik szól a biz­tosíték-táblába nyúlik. Oda- künn a tetőn két szál huzal ereszkedik a villanyvezeték­tént, vagy hogyne. ez alkalom­mal több mint .száz asszony jött el körülnézni a Dózsa Tar-ben . Középpara szt asszo­nyok, egykori kilépők felesé­ge, és sok más érdeklődő. Legtöbb asszony még soha nem látott közelről termelő­szövetkezetet, csak annyit tudott róla, amit a piacon hal­lott. EZ PEDIG NEM SOK. Jó­formán semmi, mint ahogy később ki is derült. A vendé­gek. megnézték a közös gaz­daságot és meglepődtek. Nem ilyennek képzelték a tsz-t. Jobbnak talán? Dehogy. Sok­kal rosszabbnak. Húszén any- nyi mindent beszélnek össze­vissza az emberek. Nem cso­da. hogy az egyéni gazda fe­leséget könnyű volt félreve­zetni. Aki egymagában gaz­dálkodik. annak az asszonya nem ér rá túlnézni a jószág­tól. a főzéstől és a kinti mun­káktól a szűk parcella hatá­rán. No, most erre is mód és alkalom nyílott. A szövetkezet jószágáUo- mánya különösen tetszett. LegkivéItképpen a tehenek. Az asszonyok még azt is el­mondták a vendéglátóknak, hogy itt egészen más az élet. A feleségek nincsenek elzár­va a világtól, hanem reszté ről a helyiségre; nincs okunk feltételezni, hogy a vezeték áramtalanítva volna; Az életveszély fennáll. — Semmi kedvünk jogi fejtege­tésbe bocsátkozni arról, hogy kit, vagy mely szervet terhel ezért a gondatlanságért sú- .lyos felelősség; ennek taglal- gatására nincs idő. Bárki fel­adata, végezze el azonnal! Míg nem késő. földön gazdálkodunk, jól élünk, nem panaszkodhatunk. De én azt látom, n szövetke­zeti tagok nemcsak jól élnek, hanem könnyebben is. — £n még soha nem láttam ilyen gazdaságot egészen kö­zelről. Elmeséltem itthon mindent az uramnak és azóta is sokat beszélgetünk a kö­zösről. Nagyon tetszett min­den. Őszintén mondom, nem is gondoltam volna erre. Én már 52 éves vagyok, eddig még soha nem gondoltunk a belépésre, de most mit lehet tudni. — Annyi bizonyos, ha hív­nak, máskor is szívesen me­gyek. Így beszélt Lovas Imréné. S így beszélnek a többiek is. A Dózsa Tsz nötanácsa köve­tésre méltó, szép dolgot való­sított meg akkor, amikor az első kudarc ellenére meghív­ta az egyéni asszonyokat, hadd ismerkedjenek a szö­vetkezettel. S ezek a vendé­gek azóta is bizonyára sokat mesélnek a látottakról. Őszin­tén elmondják, mi mindent láttak, hogyan érezték magu­kat. A szövetkezeti asszonyok sokat tehetnének a mezőgaz­daság szocialista átszervezé­séért, ha megyeszerte kövei­nek a Dózsa Tsz nőlanácsá- nak példáját. Szerények á Dózsa Tsz asz- szonyai. De lelkesek, a mező- gazdaság szocialista átszerve­zésének bátor harcosai. Szekulity Pjjter vesznek a közös gazdaság irá-< nyitásúban, szóval tényleg egyenrangú társak, Szemükbe tűnt az is. ami még nem jó. Rámutattak az egyik épületre és megkérdez­ték: — Aztán lakik itt Valaki? Az épület nem volt beta­pasztva és meszeletlenül csúfkodott. A sok asszony­szem egyéb efféle apró hibát felfedezett, a vendéglátók azonban nem vették ezt rossz- néven. Majd kijavítják a hi­bákat. A látogatás után so­káig beszélgettek a tsz-asszo- nyok az egyéniekkel. S az egyéniek így búcsúztak: — Máskor is szívesen jö­vünk, csale hívjanak. Sok ér­dekeset láttunk, otthon lesz, miről mesélni, * LOVAS IMRÉNÉ tízholdas egyéni gazda felesége !.s- oft volt. Megnézett mindent és azt találta mondani: ,,Ej, ez az én emberem, el se tudja képzelni, hogy milyen az a tsz, Csak szidja. Majd. otthon beszélek a fejével,” Nos. a lá­togatás után felkerestük Lo­vas Ifnrénét és megkérdeztük tőle, mi volt. a véleménye a Dózsa Tsz-ről. Sokat és szívesen beszélt. ‘— Egyáltalán nem hittem volna, hogy ilyen. Mi Hz hold re néz a látogató, mindenütt talál valami újat. No, nem azért, mintha tel­jesen átformálódott volna, de a végbement változások — a Gyöngyös-patak új hídja, a mélyen fekvő utak feltöltése, a 2 ezer négyzetméter új be­tonjárda, az új park, a vil­lanyhálózatba bekapcsolt 22 új lakás — gondolkodásra készteti az erre térülőt. A tanácsülés már március­ban az elsők között elfogadta a községfejlesztési javaslatot, ezért támogatja e kérdésben a tanácsot a község lakossága. Az igazgság kedvéért azt Is el kell mondani, hogy a dön­tést alapos, körültekintő munka előzte meg. A tanács­tagok 11 falugyűlésen ismer­tették az előzetes terveket, de nem maradt ez el a ta­nácstagi beszámolók napi­rendjéről sem. Érthető tehát az egységes támogatás. De még érthetőbbé válik, ha az- idei terveket vizsgáljuk. Tudniillik, a rendelkezésre álló 1 fnillió 830 ezer forint­ból — mondhatni —, min­denki részesül. A dolgozó pa­rasztok régi kívánsága telje- sül például az állomási hid- ' mérleg elkészítésével, amely­re 50 ezer forintot fordít a tanács. Tovább bővül az idén a vízhálózat is, mivel ezer méter csővezetéket fektetnek le jelentős beruházással. Ja­vul a közvilágítás is azzal a 30 ezer forinttal, amit erre fordít a tanács. Az új laká­sok bekapcsolásában a lehető maximumot akarják elérni; Erre azonban csak akkor lesz mód, ha a község lakói h tavalyihoz hasonlóan tár­sadalmi munkává! segítik a villanyhálózat bővítését. Az Jászárokszállásiak har­cot hirdettek a sár és a bel­víz ellen. Legalább is erre vall az a tervből kitűnő szándékuk, hogy a tavalyi 2 ezer méter betonjárda mellé az idén újabb 3 ezer négyzet­métert fektetnek le. Ugyan­akkor mintegy 63 ezer forin­tot fordítanak a „Nyavalyka” árok tisztítására, a mocsarif.j utcák feltöltésére és a belv'd zek levezetésére. Nem feledj keztek meg a szállásiak egészségügyről, a kultúroij honról, a könyvtárról, az törőkről és a sportról sem;1 Helyiségeik javítására, kor­szerűsítésére és felszereléseik bővítésére több mint 60 ezer forintot fordítanak. A tervek tehát elkészül­tek. Mindenre kiterjedő részletességük egyben bizto­síték is a megvalósulásukra, hiszen mindenki érdekét fel­ölelik. A megvalósulásig azonban még hosszú út, egy egész esztendő áll a szállá­siak előtt, S ha összefognak és a tavalyihoz hasonlóan egyemberként állnak a ta­nács mellé a tervek végre­hajtásában az esztendő utol­só órájában bízvást elmond­hatják: Ismét erősebbek let­tünk és egy lépést léptünk előre azon az úton, amelyik a kulturált községek sorába emeli Jászárokszállást. — nagy. —: 1 Nem akarták dobra verni, pedig érdemes

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom