Szolnok Megyei Néplap, 1958. május (9. évfolyam, 103-128. szám)

1958-05-06 / 106. szám

/ S70r,N(tK MROY^V NP PC AP ‘1958. május A Néplap GAZDA-ROVATA I Pillangós takarmányok silózása A takarmányok tartósítása szénává szárítással és silózás­sal történhet. A szénakészí­tés különösen a pillangósok esetében napjainkban elter­jedtebb konzerválást mód, mint a Silózás. Pedig a si­lózásnak a szénakészítéssel szemben sok előnye van. Ezek között első helyen áll a je­lentősen kisebb táplálóanyag veszteség. Silózáskor a vita­minok, elsősorban a karotin / nagy része megmarad, ami- nek a téli takarmányozásban van nagy jelentősége. A siló­zás az időjárástól is függet­lenebb, mint a szénakészítés, és a silózott takarmány kor­látlan ideig változás nélkül eltartható.- A pillangósok silózásától való vonakodás oka az az eddigi tapasztalat, hogy e nagy fehérjetartalmú anya­gokból nehezebb jó szilázst készíteni, mint a fehérjékben szegény, de szénhidrátokban gazdag takarmányokból. Pil­langósokból is jó silótakar­mány készíthető, ha ismerjük és betartjuk a pillangósok si­lózásának szabályait. Pillan­góstakarmányt legajánlato- , sabb betonsilóba tenni és gondoskodni kell a tökéletes elzárásról. Különösen fontos, a levegő gyors és lehető töké­letes kiszorítása, amit azzal segítünk elő, hogy a takar­mányt apróra, 2—3 cm hosz- szúra szecskázzuk. A silótöl­tés még nagy, 100—150 m3- es siló esetén se tartson há­rom napnál hosszabb ideig. Újabb tapasztalatok szerint rendkívül fontos a pillangó­sok silózása esetén a sálóba kerülő növény szárazanyag­tartalma. A pillangós szilázs csak akkor lesz jóminőségű, ízletes és a silózási veszteség csekély, ha a silózás előtt a növényt addig fonnyasztjuk, mig szárazanyagtartalma 33 —40 százalékra nem emelke- ctik. Bár kellő szárazanyag- tartalmú pillangósok maguk­ban is jó szilázst adnak, mé­gis ajánlatos a tejsav képző­dés elősegítésére szénhidrát tartalmú anyagok, 2 százalék 1:1 arányban vízzel hígított melasz, vagy 3 százalék ku­koricadara hozzáadással. A kiha tás idejét ne a napiár, hanem a legelő állapota határozza meg A legelők állapota a késői kitavaszodás miatt csak e na­pokban alkalmas arra, hogy a legeltetést meg lehessen kezdeni. A Megyei Tanács VB Mezőgazdasági Osztálya azt javasolja, hogy május 12—14 között kezdjék meg a legel­tetést. A legelőt a következő három főszabály szerint kell elbírálni: 1. A talaj állapota, 2. Az aljfű magassága, 30 —-35 cm., 3. A legelők felszerelése. — (Kutak tisztítása, stb.) A Legeltetési Bizottságok gondoskodjanak róla, hbgy valamennyi állatot a kihaj­tás előtt állatorvos vizsgálja meg, végezzék el a kötelező védőoltásokat. A Legeltetési Bizottságok készítsék el a le­geltetési tervet, jelöljék ki a szakasz-határokat. Mikor kaszáljuk a lucernát? A gazdaságos állattartás szempontjából arra kell töre­kednünk, hogy a takarmány­nyal minél több táplálóanya­got juttassunk állatainknak. Ezért, amikor télre szénát készítünk nem arra kell töre­kedni, hogy annak mennyi­sége lehető legtöbb legyen, — amit akkor érünk el, ha mi­nél későbben kaszálunk, ha­nem arra. hogy a széna jól emészthető, táplálóanyagók­ban legyen gazdag. Ezt a ka­szálás időpontjának helyes megválasztásával érhetjük el, vagyis akkor kaszálunk, ami­kor a lucerna kedvező táp­lálóanyag tartalom mellett jelentős tömeget is ad és emészthetősége is megfelel. 1 Hazánkban a másodéves, il­letve több éves lucerijia első kaszálását, szénává váló szá­rítás céljára, — országszerte későn virágzásban kaszál­ják. Ezzel nemcsak a sarjad-, zás megindulását késSeltetik. hanem a széna minősége is gyengébb lesz. Kísérleti vizs­gálatok szerint legalkalma­sabb a kaszálást bimbózás kezdetén, vagy bimbózásban végezni. Az újvetésű lucer­nát pedig akkor kaszáljuk, mikor az állomány teljes vi­rágzásban van. A második ka­szálást már akkor célszerű elvégezni, amikor az állo­mány fele bimbózik, fele vi­rágzik. Kezdjük meg a sarabolást, kapálást A mezőgazdászok ne szemlélői, hanen szervezői legyenek a tőbőtermelásnek A kikelt cukorrépánál mi­nél előbb végezzük eb a sara­bolást. Ezzel meggyorsítjuk a növény fejlődését. Az első sarabolást sekélyen végez­zük. Az időben elvégzett sa- rabolás lehetővé 'teszi az egyelés korai elvégzését is. A kukoricánál legelső mun­ka a kukoricatáíbla megfo- gasolása, mikor az már ki­kelt. A fogasolást nem sza­bad elhanyagolni, mert ezzel megszüntetjük a talaj csere­pesedését és a csírázó és kelő gyomokat elpusztítjuk, meg­akadályozzuk a talajvíz el­párolgását, végül: könnyebbé tesszük a növényápolás to­vábbi munkáit. A gyakorlat­ban sok gazda nem szívesen végzi, mert attól tartanak, hogy ezzel tökre teszik a ku­koricát. A gyakorlat bebizo­nyította, hogy rendkívül so­kat jelent az időben elvégzett fogasolás a kukorica fejlődé­sét illetően. Növény védelem Április végén és májusban jelenik meg a lucernát káro­sító lucernabogár, lucemabö- de, lucemabarkó és lucerna­ormányos, úgyszintén a lóhe­rét károsító ápion és csipké­ző bogár. E kártevőket nagy­mértékben gyéríthetjük a há­lózással. A hálózásra csak a napos, szélcsendes késő dél­előtti és kora délutáni órák alkalmasak. Hűvös, szeles időkben a kártevők elhúzód­nak. A hálóval összefogott kártevőket pusztítsuk el. — Nagyüzemben leghelyesebb, ha a Manninger féle fogatos rovarfogó készüléket használ­juk, mely 7 méter széles. A lucerna kártevők leküzdésé­nek másik célravezető mód­ja, ha idegméreggel poro­zunk. A földibolhák különösen aszályos tavasz, idején jelen­tenek nagy veszedelmet, el­sősorban az ipari növények­re. (Len, cukorrépa). Ezért kelés idején figyeljük, hogy az ipari növényeket bántja-e a földibolha. Fertőzés esetén Hungária-Matador porozó szerrel védekezzünk, — kh- ként 8—12 kg. kiporozásával. Még mindég lehel cserélni heterózis kukoricái A Terményforgalmi Válla­latoknál még mindig lehet cserélni heterózis kukorica­fajtát. A szakemberek olyan elismert fajtákat ajánlanak, mint a Martonvásári 5-ös, — Szemre ugyan nem a leg­szebb ez a fajta, de termés­hozama kh-ként legalább 2 q-val több, mint a többi is­mert kukorica termése. Meg­éri tehát azt, hogy a vető­magért egy pár kg-al többet adjunk a cseréért. Hol lesz vásár májusban ? Május 6-án: Jászfénysza- ru, 8-án: Jászapáti, lT-én: Cibakháza. Jászberény. Kun­madaras, 12-én: Jászalsó- szentgyörgy, 18-án: Kende­res, Öcsöd. 22-én: Szolnok, 25-én: Karcag, Tiszai öld vár, Fegyvernek, 29-én: Jásztelek, 31-én: Nagykörű. LEVELEZŐINK ÍRÁSAIBÓL Hatvanliéíezer forint az első negyedév nyeresége A jászárokszállási Fatö­megcikk Ktsz első negyedévi tervét — annak ellenére, hogy a három hétig tartó villanyhálózati szerelések miatt csak éjjel dolgozhattak a gépek — 94.1 százalékra teljesítette. A helyes bérezés kialakítása folytán a bérala­pot csak 88.5 százalékban vette igénybe a szövetkezet. A negyedévi nyereség a ter­vezett 30 ezer forinttal szem­ben 67.100 forint lett. Az anyag takarékosság terén is szép eredmény született. Az előirányzat 36 százalék volt, fc.a felhasználás 31 százalék­ai történt. |A második negyedév is ép eredményeket mutat. Irt a betervezett termelési érték — bár az anyag szári tása körül bajok voltak — teljesítve lesz. A sikerek titka: a jól bevált brigád­rendszer és a darabbérezés bevezetése. A brigádok egy­más közötti versengése fokoz­za a munka lendületét, ami a termelésben mutatkozik meg. Ezt a módszert java­soljuk a hasonló üzemeknek is. Május elsejére a ktsz a községi tanács vb. hathatós segítségével az üzem épüle­tét renováltatta. A felvonu­láson szervezetten vettek részt a ktsz dolgozói, délután pedig barátságos összejövete­len szórakoztak. Raffay Ferenc, Jászárokszállás. Mire fordítják a község fejlesztési hozzájárulást Tiszabőn ? Élmény volt számomra a tiszabői tanácsülés, amelyet április 25-én tartottak. Napi- t enden szerepelt a községfej­lesztési hozzájárulás megál­lapítása és hováfordítása. A falun már ilyenkor sok a munka, de ennek ellenére is szépen összejöttek a tanács­tagok, s még a vendégek is. A rövid, de nagyon gondo­san összeállított beszámoló­kat Öllé István vb elnök elv­társ tartotta. Olyan meggyő­zően indokolta a szükséges beruházásokat, hogy szinte elképzelhetetlen volt annak nem elfogadása. A javaslat lényeges részei a következők: Az óvodát feltétlenül bőví­teni kell, az ehhez szükséges összeg 30 ezer forint. Az is­kola építéséhez 80 ezer fo­rinttal járulhat hozzá a ta­nács a községfejlesztési alap­ból. — Mintegy 2 kilométer hosszúságban járdaépítés is szükségessé vált. Az ifjúság­nak 4, illetve 8 ezer forintot számítanak juttatni sportfel­szerelésekre, a KISZ szerve­zet csinosítására. A vitában Horváth János, Bozsó Mihály és más felszó­lalók is helyeselték a fen­tieket és a tanácsülés egy­hangúan megszavazta a köz­ségfejlesztési hozzájárulás mirefordítását. Az ifjúság ügye iránt érzett felelősség csendült ki abból a vitából, amelynek alapján a vb elnök elvtárs által beterjesztett 4 ezer forintot 8 ezerre emel­ték fel. Véleményem szerint is több fiatal már eddig mind a kulturmunkában, mind a sportban — Bognár Gyula fiatal pedagógus veze­tésével — eredményeket ért el. Ilyenek Házi János, Bo­zsó Sándor, Zulinger Teréz, Horváth Lajos, de még to­vább sorolhatnánk a neve­ket. Házi András. Tiszabő. Néhány sorban az Alcsiszigeti Állami Gazdaságról A tavaszi mezőgazdasági munkát nálunk is nagyban gátolta a kedvezőtlen időjá­rás. Mindent megteszünk azért, hogy pótoljuk a lema­radást. Kertészetünkben 30 kát. hold zöldségfélék vetése és a termények piacra szál­lítása a fenti okból szintén nehézségekbe ütközött. Itt úgy akarjuk pótolni a mu­lasztást, hogy a hajtatóhá­zakban előrenevelt palántá­kat ültetjük ki, amelyek rö- videbb idő alatt hoznak ter­mést. Az állattenyésztésben a sőre-hizlalás, a sertéstenyész­tés, és a tejtermelés hozott már eddig is jó eredménye­ket. Az átlagos tejhozamnál mintegy 40 százalékos emel­kedést értünk el az elmúlt évivel szemben. Ma istálló­átlagunk meghaladja a 9 li­tert. Keltetőálilomásunkon a dolgozók 5 százalékkal jobb kelési átlag elérését vállal­ták a tavaidhoz képest. Áp­rilis 24-ig 96.735 tojást kel­tettek. Eredményeink tuda­tában örömmel ünnepeltük május elsejét. Benes Imre, Alcsiszigeti Áll. Gazdaság. A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT Megyei Vég­rehajtó Bizottság Mezőgazda- sági Osztálya nemrég egész­napos tanácskozást tartott a földművesszövetkezeteknél dolgozó mezőgazdasági szak­emberek részére. Varga Illés MÉSZÖV elnök megnyitó szavai után Horváth Imre elvtárs, az MSZMP Me­zőgazdasági Osztály vezetője bevezetőjében többek között a következőket mondotta. — A mai tanácskozás célja, hogy megismertessük az elv­társakkal a földművesszövet­kezetek előtt álló legfontosabb feladatokat a mezőgazdaság szocialista átszervezésében Mondják el az elvtársak is vé­leményüket, hogy ennek alap­ján a tapasztalatokat kicse­réljük. Az előadó részletesen ele­mezte, hogyan alakul a világ mezőgazdaságának helyze­te, mi a jellemzője. Az egész világon forradalmi átalakulás megy végbe — mondotta. A kézműves paraszti gazdálko­dást felváltja a modern gé­pesített mezőgazdaság. Néz­zük meg, a nagyüzemi gazdál­kodásba való áttérést kapita­lista viszonyok között. A pi­accal kezdődik, akinek jobb szerszáma, modern gépe van, olcsóbban termel, olcsóbban ad el. S itt érvényesül az a mondás: a nagy hal megeszi a kis halat. EZUTÁN ARRÓL BE­SZÉLT, hogyan megy végbe a föld koncentrációja szocia­lista viszonyok -között. El­mondotta, hogy a parasztság­gal közösen, velük való meg­beszélés útján. A parasztok azért szövetkeznek, hogy a népgazdaság részére is többet és jobbat termeljenek, s ezen keresztül a technika és a tu­domány részeseivé váljanak. Horváth elvtárs elmondta azt is, hogy az Amerikai Egyesült Államokban 1935— 1950-ig 1 443 000 kisgazdaság! ment tönkre. Ezeknek a föl jét magához szívta a nag üzem. A Német Szövetsé Köztársaságban 1949—1955- 95 000-rel csökkent a kisga: daságok száma. Dániában 1 hektár alatt csak az össze földterület 16%-a van, a több erősebb, belterjes gazdálko­dást folytató kulák gazdasá­gok kezében. Magyarországon közel 20 millióra tehető a parcellák száma. S ebbe mi nem nyu­godhatunk bele azért sem mert így nem tudjuk biztosí­tani. hogy többet, jobbat, ol­csóbban termeljünk. A párt agrártéziseiből kiindulva, a mezőgazdaság kézműves ter­meléséről át kell térni a tech­nika. a tudomány széles terü­leten való alkalmazására. EZUTÁN RÁTÉRT a föld­művesszövetkezetek feladatai­nak az ismertetésére. Rend­kívül nagy jelentőséggel bír a mezőgazdaság ilyen irányú fejlesztésével kapcsolatban a földművesszovetkézetek sze­repe. Igen fontos, hogy a ko­rábban létrehozott mezőgaz­dasági üzem ág, a szakképzett mezőgazdászok ne szemlélői, hanem szervezői legyenek a többtermelésnek. S e téren még vannak hibák. Nehezen történik az egészséges szem­lélet kialakítása. A SZÖVOSZ IV. kongresz- szusa és a párt agrártézisei­nek alapján úgy kell dolgoz- niok, hogy az őszinte segítés hassa át a munkájukat. Hor­váth elvtárs ezután a terme­lőszövetkezetek és a földmű­vesszövetkezetek közötti kap­csolatról beszélt. Szervezze­nek az egyéni gazdálkodókká) együtt tapasztalatcserét, falu­gyűléseket, hogy ezen keresz­tül még jobban megismerjék a termelők a nagyüzemi gaz­dálkodás előnyét. A hozzászó­lások után a tanácskozás Hor­váth elvlárs zárószavaival ért véget. G. K. KISISKOLÁBAN Mesterszálláson Szép a május A ragyogó nap elfeledtetett minden felhőt, minden gon- dof. Tiszafüreden pont tíz órakor megindult a színpom­pás menet. AZ út két olda­lán csak az öregek álltak, s oda-odaszóltak: nótát az .élen! A lányok dalolnak, a fiúk nem? Ni, ott meg máj­fában gyönyörködhetünk. — Kócs is megemberelte ma­gát, három vontató, meg egy teherautó hozta onnan az ünneplő dolgozókat. Tisza- szemimre sem maradt el, igaz, itt korábban ezer em­ber jövetelét ígérték. Sorba érkeztek. az üzemek, tsz-ek az ünnepség színhelyére. — Hat-hétezer ember gyüleke­zett a tiszaparti sátrakkal körülvett hatalmas térségen. Az elnökség hangszórón ke­resztül üdypzödte, újra, meg újra tartsa] köszöntötffe a munkában élenjárókat, a népi táncruhás fiatalokat. A Himnusz hangjaival együtt száz galamb szárnyalt a ma­gasba. — A háromszáztagú ifjúsági énekkar a békének áldoz első dalával: A világ békét vár! Az ünnepi gyűlést Mándi Sándor elvtárs, az MSZMP járási bizotttságának titkára nyitotta meg. Ünnepi beszé­det Tisza József országgyű­lési képviselő tartott. A délutáni kultúrműsor keretében járási kultúrver- seny is volt, s hogy azon kik voltak a legszebbek, arról ráérnek dönteni az emberek» ameddig csak emelgetik egt a szívet vidító, felejthetetlen május elsejét. Nagy János, Tiszafüred; Mindnyájunknak igen kel­lemes élményei vannak kisis­kolás kárunkból. A betűkkel, számokkal való ismerkedés világára, az első közös játé­kokra az iskola udvarán mindnyájan szívesen gondo­lunk vissza. Hát még ha az iskola is olyan mint egy kis mézeskalácsház, Egyetlen tanteremből áll a mesterszállási kisiskola. Ter­mészetesen van többtanter- mes iskola is a faluban, de minket éppen ez a különálló tanterem fogott meg, kis elő­szobájával, apró padjaival, miniatűr udvarával, Szerencsénk van, tízperc­ben érkeztünk. A kis harma­dikosok az udvaron játsza­nak, mi meg a- tanteremben beszélgetünk Sándor Gyula és Gyetván Magdolna taní­tókkal. Jelen esetben nem is annyira a gyerekekre, mint inkább arra vagyunk kíván­csiak, hogyan élnek a fiatal pedagógusok ebben a két és félezer lakosú takaros kis fa­luban. Ez a fiatalok iskolája, — mondják mindketten. Nincs is idős pedagógus a község­ben. Igazgatójuk is egészen fiatal ember. — Mivel töltik hát az ide­jüket? — Elfoglaltság mindig van, feleli Gyetván Magda. — En például a KISZ-szel foglal­kozom. Egy hónapja, hogy át­vettem a vezetést. Igyekezem aktivizálni őket. Azt hiszem sikerrel fog járni ez a törek­vésem. Bekapcsolódtunk a fásítási mozgalomba és a járdaépí­téshez is hozzá fogunk já­rulni a munkánkkal. Az Úttörő Tsz patronálja a KISZ-t. Húsvétkor például hanglemezeket vettek. Sár nem a témához tartozik, de azért írja csak meg, hogy a járási KISZ nem küld tag­könyveket és ez bizony a tag­díjfizetés rovására megy. — Persze, van más elfog­laltság is — veszi át a szol Sándor Gyula, aki inkább néz ki gimnazistának, mint taní­tóbácsinak. (No de kekiritélye az van! Meg nagyon szerétik az úttörők, akiknek ő a csa­patvezetője.) — Van könyvtárunk és a kultúresoportban is dolgo­zunk. Az Iglói diákok-ban több pe­dagógus lép fei, Közben befut Tóth István elvtárs, a fiatal igazgató is. ö meg arról nevezetes, hogy a pedagöguskiildöttséggel a Szovjetunióban is járt. Ki­csit irigy ük érte. Cserébe viszont nagyon érde­kes élménybeszámolót tartott szovjetunióbeli élményeiről. — Öröm együtt dolgozni ezekkel a fiatalokkal. Egy sincs elkeseredve azért, mert falun kell élnie.. Tudják jól, hogy saját munkájukkal nagyszerű kultúrkömyezetet teremtenek maguknak és eszerint is élnek. Azt hiszem helyesbítenem kell. Nem kis iskola a mester­szállási. Nagy palotája a ma­gyar kultúrának, az új élet megteremtésének a magyar falun. • — ht — A szőlőtermelő szak­csoportok az ipari vásáron A szőlőtermelő szakcsopor­tok az idén is megjelennek kiváló minőségű boraikkal a hónap végén rendezendő bu­dapesti ipari vásáron. A rész­vételt megszigorították. A je­lentkezőknek bormintáikat kellett beküldeni a? Orszá* gos Mezőgazdasági Minőség' vizsgáló Intézethez.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom