Szolnok Megyei Néplap, 1958. május (9. évfolyam, 103-128. szám)

1958-05-25 / 123. szám

¥958. május 25. SZOLNOK MBOTEf NÉPLAP 3 CfJnyképezőqéfLpeL a 3004-es kormányhatározat • #r y&mában [JHeg-nézheii bá^ki­szebb, mint tavaly HÁROMEZERKÉTSZÁZ- HÄTVAN katasztráiiis hold szántó — még kimondani is sok, bejárni még több, meg­munkálni pedig i.: Majdnem kicsúszott a tolllam alól, hogy „jobb arról nem beszélni”, pedig hát éppen annak gyűr- kőztem neki, hogy az okos megműveiési módról írjak. A kétszázhatvan tag szorgal­tyik be NtSnuk a közös kasz­szába, ez a teljes vételárat fedezi. Ha a takarmányozás és gondozás költségeit is szá­mítom, még akkor is 828 ezer forint mutatkozik tiszta ha­szonként, Míg a 3004-es kormányha­tározat napvilágot látott, a mezőhéki Táncsics Tsz tag­Ezek a malacok is hozzzájár ulnak a sertéstenyészet ki­bővítéséből eredő 828 ezer forintos tiszta haszonhoz. mas munkáját hozzáértő ve­zetőség irányítja. — Jelentős módosításon esett át tervünk a 3004- es kormányhatározat megje­lenése után — mondja Trés- ser Pál gazdaságvezető. — Akkor vásároltunk kedvez­ményes áron 142 fehér hús­sertés kocát. Hetes fialási át­lag elérése .esetén az állam íága csak a maga erejéből fejlesztette szarvasmarhaállo­mányát; Fejlesztette, mert errefelé még a pendelyben szaladozó „tsz-tagj elölt” is előbb tudja meg, mit jelent a nagyüzemi gazdálkodásban a szarvasmarha, minit azt, hogy mennyi a kétszer ket­tő.». 195 ezer forinttal kerül kev esebbe a gépállomás! munkák dija, mert a tsz kh-anként 4.3 normálholdra szerződött. elengedi a vételár 15 száza­lékát —1 Meglesz a ^varázsol” hetes? t— Annál már most több van! Nem fialási, hanem vá­lasztási átlagunk 9.4! Május 20-án 850 malacot választot­tunk le; a legjava 250-et to~ vábbtenyésztésre adjuk el, négyszázat a 90 kg-os súly elérésekor mint bacon-t érté­kesítünk. 650 ezer forint fo­A FRISSEN MEGJELENT rendelet sorai között az éles­szemű közgyűlés mihamar felfedezett 50 tenyészüszőt, melyet 400 ezer forint érték­ben napokon belül megren­delt. A papíron az áii, hogy a vételárnak csupán 80 szá­zalékát várja vissza az állam, ha az üszők 14 hónap múlva leeülenek. Állatorvosi igazolás A HATÁR MOST VALÓSÁGOS ISKOLA. Szövetkezeti Iskola; Tanulni mindig érdemes volt; S amelyik egyéni gazda nem sajnálja a fáradtságot, az nézzen körül, sokat tanulhat. Legutóbb Kádár János elvtársi felszólalt a ter­melőszövetkezeti tanács ülésén. A többi között azt mondta, agitáljanak a tsz-tagok. — Miért vannak bent önök a termelőszövetkezetben? — fordult Kádár elvtárs a termelőszövetkezeti tanács tag­jai felé. — Asért, mert tudják, hogy ott emberi módon lehet élni. Feleségüknek és gyermeküknek nyugodt jelent és biztos jövőt tudnak teremteni. Vannak egyénileg gazdál­kodó parasztok, akik ugyanezért nem lépnek be. Ugyanezt • tartják ők is szem előtt, a csaladot, a nyugodt megélhetést, de azt hiszik, hogy ezt csak akkor biztosíthatják, ha elérik azt az egy-két egyénileg dolgozó parasztot, akit példa kép- pen maguk előtt látnak. Ez nagyon érdekes megállapítás és pontosan úgy igaz, ahogy Kádár élvtárs mondta. A tsz-tagoknak tehát úgy kell agitálniok, hogy bebizonyítsák: az egyéni gazda éppen akkor ad még többet magának és családjának, ha a szövetkeze­tét választja. Most csak az a kérdés, mindez hogyan bizo­nyítható? Nagyon egyszerűen. Nem kell valami elvont fo­galmakra gondolni, hanem meggyőző, emberi hangon be­szélni az egyéni gazdával és megmondani neki, így, meg így áll a dolog Az agitácics érveket még csak keresni sem kelL Arról volt szó, a határ most valóságos iskola. Hát ha az, akkor a tsz-tagok azon legyenek, hogy az egyéni gaz­dák tanuljanak ebben az iskolában. Szakáll elvtárs, a rákóczifalvi Béke Tsz elnöke legutóbb elmondta, nagyon szépek a vetések, s már szemre is többet mutatnak, mint tavaly. Ez tényleg így van. A tagok a kukoricát kapálják, a répát sarabolják? S aki körülnéz a gazdaságban, gyönyörködhet; A ta­vaszi árpa olyan, hogy a környékben nem lehet találni hozzá hasonlót. Az őszi árpa gazdagabb termést ígér, mint az elmúlt évben. A búza hasonlóképpen. Pedig tavaly búzából 12 mázsa, őszi árpáiból 20 mázsa volt az átlagter­mésük; Aki látja a Béke Tsz vetéseit, annak el kell hinni, hogy a tagok itt jobban élnek. Mi a fontos? Az, hogy so­kan lássák I es S vajon más községben nem ugyanaz a helyzet? Jól­eső érzés leírni, bizony ugyanaz. A termelőszövetkezetek vetései Tiszaigaron is, Mezőhéken is, a Jászságban, is sok* Í kai különbek, mint az egyénieké. 5 Rákóczifalván a középparasztok azt beszélik, valóságos ♦ csoda az, amit a Béke Tsz-ben csinálnak. Máté Pál, Kere­♦ tes Imre és még több szorgalmas gazda egyszerűen nem j érti, hogyan, milyen módon van ekkora különbség az egyéni í gazdák és a tsz-tagok vetése között A Béke Tsz tagjai ♦ majd elmondják. A közeljövőben meghívnak néhány gaz- ’ dát határjárásra, s elsorolják majd az egyénieknek, mivel és hogyan szántottak, milyen magot vetettek, mikor és ho­gyan végezték a kalászosok tavaszi gondozását. És ami legfontosabb, mindezt miért csinálhatták? Azért, mert a szövetkezés lehetővé tette; ERRŐL VAN SZÓ TEHÁT; Árról, hogy termelőszö­vetkezeteink éljenek az adott lehetőséggel, mutassák meg gazdaságukat. Egy-egy növénytermesztési brigád is meg­teheti, hogy vasárnap délután néhány egyéni gazdát végig vezet a földeken. A brigádtagok mondják el, hogyan dol­goztak, mit csináltak. Nagyon hasznos lenne, ha megyeszerte kibontakozna az, amit Kádár elvtáns mondott, hogy elsősorban a tsz- tagok agitáljanak. Van mivel, s érdemes is. Legyen hát a határ mindenütt olyan iskola, ahol tanulhatnak is az egyéni gazdák Szp. — ' kormányhatározatnak egyet­len pontja* — Mielőtt a határozatról tudtunk volna — folytatta Tresser Pál —, csak 2000 na­poscsibére szerződtünk a kel- tetőállomássál; a végrehaj­tási utasítás megjelenése után még ötezret rendeltünk, azon­felül 1200 pulykát is. Az utóbbiak még nem érkeztek meg, a csibék folyamatosan jönnek; Várjunk csak!:.; Ta­karmány . j; Munkaegységä Elhullás;?. Hetvenötezer fo­rint nyereséget terveztünk be a csibék után; meglesz az fillérre! Dögéi effvtáni — ha meg­tudja — bizonyára inkább mosolyog, mint homlokát ráncolja azon a kis „ravasz­ságon”, melyet a Táncsicsban Gabona és kukorica- termesztési versenyt hirdet a földművelésügyi minisztérium az idei mezőgazdasági kiállítással kapcsolatban DCiziuiytLkéty Cibakházán már jó ideje bem működik a hangos hír­adó, akinek nyilvánosság elé kívánkozó véleménye van, dobottat. Természetesen a do- bolási díj megfizetése mel­lett. Rendjén van ez akkor, ha Kovács János hirdeti el­adó hízóit, vagy Kis Péter keres másfél holdat megvé­telre ,33 A kisbíró állandó ,,ügy felei" közé tartozik a helyi földművesszövetkezet, mely ■— hivatásának megfe­lelően — értesíti a gazdákat a gyümölcsfa-akcióról, ba­romfiszerződésről, tojásfelvá­sárlásról. Népgazdasági ér­dek, hogy ezek a dolgok gyor­san, símán bonyolódjanak le. Mindnyájunk érdeke az is, hogy a gazdák figyelmét ide­jében felhívják — például — a burgonyabogár veszélyére; az is, hogy időszerű gazdál­kodási tanácsokkal lássák el őket. Halad a világ, halad a mezőgazdaság tudománya is... Visszás helyzet, hogy a köz­ségi tanács a földművesszö­vetkezettől a közérdekű köz­lemények után ls félveszi a dobolási díjat: havonta átlag 60—70 forintot. Nem nagy összeg, Cibakháza költségve­tésében bizonyára se nem oszt, se nem szoroz. Szűk­markúság, rövidlátás az, amit a dobolási díjjal kapcsolat­ban a községi tanács tanú­sít. Kicsinyesség> Hagyjanak fel vele.,, <r--bz-H­" «»m .................... Tü zek az égi háborútól Budapesten a késő délutá­ni órákban égiháborútól kí­sért hatalmas felhőszakadás vonult át. Több pincét elöntött a víz. Tüzek is keletkeztek. Este 22 óráig a tűzoltók hatvan helyre .vonultak ki — köztük kilenc lakásba. Három élel­miszerraktárba — s ezen az estén a mentőknek is ugyan­csak akadt dolguk. Ember­életben nem esett kár A vi­har okozta tüzet eloltották, s a lakásokba, a pincékbe zúdult vizet kiszivattyúzták, Versenyben a Pusztabánrévi Állami Gazdaság Pártunk agrórtézisedn ala­pul az a munkaverseny, me­lyet a dolgozók a gazdaság vezetőségének, pártszerveze­tének és üzemi bizottságénak segítségével megindítottak. A versenytervezet tartalmazza a célkitűzéseket: az állatte­nyésztés, növénytermesztés és gépesítés terén, öttagú ve­gyesbizottság értékeli lei tíz naponként az eredményeket A versenyben lévő állat­gondozók jó munkája, a szak­szerű takarmányozás meg­hozta eredményét: 131 száza­lékra sikerült az első negyed­éves terv. Túlteljesítették az állam felé irányuló tej szállí­tás tervét is: 69 ezer liter he lyett 88 ezer litert adtak a népgazdaságnak. A tehené­szek közül Izbéki Margitot, Nádudvari Júliát és Hamza Istvánt illeti elsősorban di­cséret; Egy érdekes kiállítás A Szakszervezetek Megyei Tanácsának Ságvári End­re utcai székhazában megnyílt a társadalmi tulajdonvédel­mi és takarékossági kiállítás. Az összeállított anyag nem általánosságban, hanem konkréten a megye üzemeinél és vállalatainál derít fényt sok mulasztásra és megmutatja az útját a takarékosság­nak, a köztulajdon megbecs ülésének. Az érdeklődés máris nagy és a bátor kezdeményezés a becsületes dolgozók nagy egyetértésével találkozik. A kiállítás megtekintése egyébként -díjtalan — min­den nap reggel 9 órától a látogatók rendelkezésére áll gazdag anyagával. Á Földművelésügyi Minisz­térium az 1958. évi mezőgaz­dasági kiállítással kapcsolat­ban búza, rozs, őszi és tava­szi árpa, valamint kukorica- termelési versenyt hirdet. A részvételi feltételek egye­bek között kimondják, hogy az állami gazdaságok és a három évnél régebben ala­kult termelőszövetkezetek ak­kor vehetnek részt a verseny­ben, ha az utóbbi három esz­tendőben az illető tájkörzet átlagtermésénél legalább öt­ven százalékkal magasabb termést értek el. Az állami gazdaságok búzából és kuko­ricából csak száz holdnál na­gyobb területtel vehetnek részt a versenyben. A ter­melőszövetkezeteknél e nö­vényekből legalább ötven hold a követelmény. — Az egyénileg termelők egy hold­nál nagyobb vetésterülettel versenyezhetnek. A fajta és a minőségi követelmények azo­nosak a kiállítási részvételi feltételekben foglaltakkal; A bírálatnál figyelembe veszik az idei * átlagtermést, az elmúlt három év termését, a terület aranykorona értékét és nagyságát; A verseny eredményének kihirdetése és a díjkiosztás búzánál, rozsnál és árpánál a mezőgazdasági ' kiállításon lesz, kukoricánál pedig külön ez év decemberében; A szokásos díjakon kívül az idén úgynevezett termesz­tési díjakat is adnak. Az utol­só három évben elért legjobb és legállandóbb jellegű ter­mésátlagokért. (MTI) A gép­állomásokról jelentjük Megyénk gépállomásainak versenyében legelői a török­szentmiklósi halad, mely a tavaszi munkákat eddig 91.1 százalékra teljesítette. — A Kunmadarasi Gépállomás 84.7 százaléknál, a fegyver- neki 79.9 százaléknál tart. A termelőszövetkezetek, csoportok és egyéni gazdák eddig 46.511 kh aratógéppel és 27.812 kh kombájnnal tör­ténő learatására kötöttek szerződést. Megyei átlagban egy aratógépre 130 kh, egy kombájnra 151 kh learatása vár. Az aratógépeket legjob­ban a Mezőtúri Gépállomás használja ki: 163 kh-n végzi el eggyel-eggyel a munkát. Egy-egy kombájnra Karca­gon 186 kh, Tiszafüreden 179 kh. Túrkevén pedig 175 kh jut. Másfélmillió forintnál többet takarít meg ebben az évben | a 3004-es kormányhatározat a tagságnak; új kultúrházra, < orvosi rendelőre és irodahely iségekre is futja ebből. *-> Most alapozzák. mefflett 5 százalékos kiesés nem akadálya a kedvezmény elnyerésének; „Ami biztos — biztos!‘‘ felkiáltással a tagság hasasüszőket vásárolt, Az ér­tékes állatok ára fejében nem kell bankót olvasni visz- szaflzetéskor: a szövetkezeti gazdák hízott marhában te­hetnek eleget kötelezettsé­güknek; A gyengébbjét meg- hízlalják, a javát megtartják; A minőségi értékből eredő gyarapodást nem is számol- . va:80 ezer forintot eredmé- nyezett számunkra a 3004-es „elkövettek’* a műtrágyává kapcsolatban. Az eredeti terv­ben 43 vagon felhasználási szerepelt, ez nagyjából éléi is lett volna ahhoz, hogy i szükséges talajerővisszapót lásnak eleget tegyenek:?? f plajbászok megforgatása után kiderült, hogy 48 vagon mű­trágya lényegesen olcsóbb mint 43 vagon. Ezt a szám tani furcsaságot a 3004-ei kormányhatározat okozta, - mely *— a Táncsics Tsz ese m&t'rd'r—.«mm».-.* >v.. Könnyebb saját erőből új gép kocsit vásárolni, ha a 3004-es i ___ is „belesegít” a gazdálkodásba. té beo 40 százalékos ár- kedvezményt biztosít a mű­trágyafelhasználásnál, pénz­ben kifejezve 233 ezer forin­tot A tagság többet kapott — kevesebbet fizetett?.. TOVÁBBI SZÁZEZREKET TAKARÍT MEG a szövetke­zeti gazdák számára a 3004-es kormányhatározat az építke­zésekhez nyújtott kedvezmé­nyeken keresztül; hatalmas összeget enged el a hitelből, ha teljesíti 100 kát holdra eső árutermelési tervét: 100 holdanként 125 ezer forintot. Már most meglátszik: túltel­jesíti őszre??• Szöveg: Borvdró. Kép: Csikósá

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom