Szolnok Megyei Néplap, 1958. május (9. évfolyam, 103-128. szám)

1958-05-25 / 123. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

1958. május 25.9 többtermelés eszköze a nagyüzemi gazdálkodás

Tovább kell jutnunk a tartalékföldek kérdésében. Rendet teremtünk

a termelőszövetkezeti csoportokban

Czinege Lajos elvtárs beszéde Jászkiséren

' Vasárnap a jászsági hetek zárónapján 1500 főnyi hallgatóság előtt tartott beszédet Czinege Lajos elv társ, a Magyar Szocialista Munkáspárt Szolnok Megyei Bizottságának első titkára Jászkiséren, Beszédét az alábbiakban rövidítve közöljük.

*— A Jászság műltjának felderítését elvégezték helyettem mások, én — ha megengedik —, a jövővel foglalkoznék — kezdte előadását Czinege elvtárs. — A jász- kisérieket — csakúgy, mint az ország többi parasztemberét is — az foglalkoztatja most, milyenné lesz mezőgazdaságunk. Igaz, a Magyar Szocialista Munkáspárt agrártézisei nagyban eloszlatták a kétségeket. A párt e határozata világosan kimondja: a magyar mezőgazdaság nem topoghat sokáig egy helyben Nálunk az a helyzet: ma sem termelünk lényegesen többet, mint apáink, ugyanakkor közszükségleti fogyasztásaink, kulturális igényeink jóval megnövekedtek.

— No, mit mutat számokban a mi mezőgazdaságunk. Az egyénileg gazdálkodó parasztság búzatermésének átlaga 8 mázsa volt 1957-ben Szolnok megyébea A 8 mázsa búza ára 1640—1680 forint, Egy mázsa búza termelési költsége a kisgazdaságokban körülbelül 180 forint. A 8 mázsáé 1440 forint Az egyénileg gazdálkodó paraszt holdankénti jövedelme tehát 200—240 forint volt

—• Nézzük meg ugyancsak megyei adatokkal a nagyüzem jövedelmének alakulását;

A nagyüzemek átlaga — tsz, állami gazdaság együtt

— pontosan 11.33, durván 12 mázsa volt megyénkben, 140 forint, mázsánként! ráfordítási költséggel, ösz- termelési költségük 1680 forint, míg a 12 mázsa búza ára 2460 forint. A nagyüzem bevétele 1 holdon kb. 800 forint, abol a kisparaszt 200—240 forintot mondhat magáénak.

Azt hiszem, mindenki előtt világos, mennyire zsebkérdés a magyar mezőgazdaság átszervezésének ügye. Elsősorban a termelőnek érdeke, de érdeke államunknak is,

— Hogy miért? Ahhoz, hogy jobban tudjunk élni, többet keU termelnünk. Többet, méghozzá olcsóbban. Jelenleg ugyanis a világpiaci árak olcsóbbak, mint teszem fel, a magyar búza termelési költsége. Ennek oka, hogy számos országban többet termeinek egy holdon, mint nálunk, ezért olcsóbban tudják áruba bocsátani. Nézzük csak meg pl. az Amerikai Egyesült Államokat. 1934—38. évben kukoricából 14 mázsa volt az átlagtermésük hektáronként májusi morzsoltban.

1955-ben már 25.5 mázsa. Világos: a velünk kapcsolatot fenntartó államok nem fognak a ml szép szemünkért többet fizetni a mi búzánkért és egyéb termékekért, amikor más államoktól olcsóbban vásárolhatnak. A mi államunk tehát ráfizet az értékesítésre Na, de honnan pótolja ezt a veszteséget? A hasznot hozó termékek értékesítéséből; így azonban nem juthat előre életszínvonalunk, nincs lehetőség az emelésre.

— Mi úgy Ítéljük meg; megyénk parasztsága túl van már azon, hogy Magyarországon is a szocialista ipar mellett a jövő a szocialista mezőgazdaságé. Azt vitatják inkább: mikor?

Sokan úgy teszik fel a kérdést: mikor kell nekem a tsz- be belépni? Ez nem tőlem, nem is Kádár, vagy Münnich elvtársaktól függ, mi kényszeríteni nem fogunk senkit.

A gazdasági törvények kényszerítenek bennünket

Bv szerint nem tudnám megmondani, mikorra szerveződik át a mezőgazdaság. Az idő minden esetre sürget. Az átszervezés attól függ:

— Milyen eredményt érnek a szövetkezetek?

— Hogyan ismertetjük meg az eredményeket és ezen keresztül mikorra tudjuk meggyőzni az egyénileg dolgozó parasztokat arról, hogy elsősorban neki érdeke, hogy belépjen;

— Elkészült megyénk mezőgazdaságának 15 éves távlati terve,

E határozat szerint a 15 I éves terv utolsó öt évében évenként 30 százalékkal I növeljük össztermelés! többletünket megyénkben. Az alap az 1957 évi megyei átlagtermés.

Természetesen számításba vesszük: nem minden év időjárása egyforma. Tehát lesznek évek, amikor többet is kell termelnünk, mint a 30 százalék. Például az utolsó öt évben a jelenlegi 9 mázsa búza helyett 11.7 mázsát termelünk holdanként, öt év alatt tehát egy holdon 58 métenmázsát; Megyei össz- eredményben mit jelent ez a többtermelés? Egy évben 540 ezer mázsa, 108 millió forint értékben, öt év alatt 2 millió 700 ezer mázsa, 540 millió forint ellenértékben. Ebből az 540 millió forintból 1080 darab 100 ezer forintos házat építhetünk fel évenként, öt év alatt pedig 5400-at,

— S ez a távlat csupán a kenyérgabonára vonatkozik. Ugye, mennyire világos, hogy a többtermelés nemzeti és ugyanakkor egyéni érdek. — Márpedig többtermelés korszerű nagyüzemi gazdálkodás nélkül nincs. így tehát nemzeti és egyéni érdek a mezőgazdaság átszervezése is, fr-* A nagyüzemet nem a kommunisták, nem a Szovjetunió találta ki. A népesség szaporodása, az igény növekedésé, a termelési eszközök fejlődése hozta magával. — Nem ernlékszünk-e a Horthy- korszaüc kegyetlen gazdasági törvényeinek érvényesülésére, amikor a kisparasztok feje fölött megverték a dobot és duzzadt a nagybirtok. Dánia, amelyet a kisparaszti gazdaságok mintaképeként emlegettek, ma átalakulásban van. Csökken az 1—30 holdas középparaszti, kisparaszti gazdaságok száma, s növekszenek a 80—120 holdas ku- lák-gazdaságok. A kapitalizmusban könyörtelenül érvényesül fá nagyüzem elhivatottsága,, Az USA-ban 1945- től 1955-ig 714.600-zal csökkent a kásfarmerek száma, s 85.355-tel gyarapodtak a 300 holdon felüli gazdaságok. Ezt nem mi mondjuk, az ő statisztikájuk mutatta ki. Vagyis az tűnik itt ki ékesszólóan: többtermelésre, intenzívebb gazdálkodásra csak a nagyüzem képes;

— Ugyanakkor Szolnok megyében 140 ezer birtokiv van jelenleg, ebből 40 ezer az 1—2 holdas gazdaság. Cehet-e így előrejutni? Nem?

— Világosan megmondjuk:

a gazdasági törvények hatnak a világon, s mi is majd ahhoz igazítjuk az árakat, aki többet termel; Végső soron a zsebe kényszeríti az egyéni parasztot haladóbban, nagyüzemben gazdálkodni. S úgy vélem, az elkövetkezendő két-három év eldönti megyénkben az átszervezést; *— Természetesen nem akarjuk elsietni a dolgot, de nem is

lehetünk Pató Pál álláspontján;

Feltétlen látni kell az alapvető különbséget: a különbség abban van, hogy ők (USA) és a kapitalista államokban tönkreteszik a kds- parasztot és úgy jön létre a

Értékes kezdeményezés indult meg megyénkben

kapitalista nagyüzem, ml pedig társulás útján hozzuk létre a szocialista nagygazdaságokat

Czinege elvtárs beszélt a megyei mezőgazdaságii tanácskozás határozatáról, erről a következőket is mondotta;

Ä falvak feltérképezik helységeiket, milyen lesz az, majd ha az egész község termelőszövetkezetben gazdálkodik. Nagy jelentősége yan ennek. A faluban nagy- tapasztalatú, idős emberek élnek, akik ismerik: hol a jó ivóvíz, hol fakad fel talajvíz, hová gazdaságos a tsz központját, a majort telepíteni Hőre kell látnunk. Nem akarunk úgy járni, hogy rossz üzemszervezés miatt 25 km-ce hordják a trágyát, a takantíaányt nagyösszegű, feleslegesen kidobott szállítási költséggel.

Ezután Czinege elvtárs áttért megyénk jelenlegi helyzetére.

— Vernie előrehaladás Szolnok megyében a termelőszövetkezeti mozgalomban? — Van! Karcag, Kisújszállás, Turkeve városokban a föld S0 százaléka tartozik a nagyüzemhez. Az utóbbi négy hónapban három és félezer új belépőt vettek fel a Szolnok megyei termelőszövetkezetek. Azt mondjak egyesek, a Jászságban nem lehet ilyen eredményeket elérni. Dehogynem! Csakhogy a jászsági parasztok nem ismerik kielégítően a termelőszövetkezetek életét! Ez az igazság! Én sem tudtam, milyen a feleségem, amíg meg nem ismertem, így vagyunk ezzel is.

Elvtársak! As egyéniekkel meg kell ismertetnünk a szövetkezeteket. S ezen elsősorban a termelőszövetkezeti parasztság segíthet

Hívják meg ez egyénileg gazdálkodókat tsz-látogatá- sokra több alkalommal egy évben. Hívjanak meg asszonyokat is minél többször, hiszen sok férfi maga meggyőződött már a szövetkezeti gazdálkodás fölényéről, csak még a felesége tartja vissza.

Agitáljanak, mondják el, hogyan élnek; Nincs szégyenkezni valójuk. Hiszen miért hallgatjuk el, hogy megyei szinten a tsz-tagok jövedelme átlagosan nagyobb egy nyolcholdas kisparaszténáL Egyébként be keld jelentenem, hogy a jászberényi járásban három; Jászberény városban pedig egy új tsz alakult;

‘— Beszélnem kell arról is, hol kezdődik az erőszak; — Egyes emberek ugyanis azt terjesztik: befolyásoljuk a parasztságot, már megint erőszakhoz folyamodunk. Erőszakot az jelentene, ha az illető parasztembernek jogi és anyagi hátránya származnék abból, amiért nem lép be a termelőszövetkezeibe. Történetesen, ha plusz adót rónánk ki rá. Ami a befolyást illeti, természetesen befolyásoljuk. Hiszen másképpen sohasem jutna el a szövetkezeti útra. — Az viszont az ő dolga, elfogadja-e eredményeink, szavaink befolyását.

Majd azzal foglalkozott Czinege elvtárs, hogyan történik az átszervezés;

— Sokan kérdezik; helyes-e, ha egy faluban több kisebb termelőszövetkezetet, vagy pedig kevés nagy tsz-t hoznak létre. Mindkettő jó. Egyre mégis vigyázni kell. Fejlődésünk jelenlegi fokozata, szakembereink felkészültsége megszabja, hogy lehetőleg 3000 holdnál nagyobb területű új termelőszövetkezetet ne szervezzünk. Mások felvetik: engedjük-e, hogy a középparasztok külön szervezzenek szövetkezetét. Igen. Szervezkedjenek azok, akik jól ismerik egymást, kijönnek egyi\tt. Van olyan kérdés is: a meglévő termelőszövetkezeteket fejlesszük fel, vagy újakat hozzunk létre? Természetesen elsősorban meglévő termelőszövetkezeteink nyissák ki kapuikat, ez legyen a bázis, de ahol újakat akarnak alakítani, nem álljuk útjukat, amennyiben gazdálkodási képesek.

Nem becsüljük le az alacsonyabb rendű termelési társulásokat, tszcs-ket

Betartjuk a fokozatosság elvét, de az nem normális, hogy vannak 6—8 éves t&zcs-ék. Ennek persze sokszor az az oka, hogy sok benne a nem földműveléssel foglalkozó ember. A következő hónapokban rendet teremtünk ezekben a termelőszövetkezeti csoportokban. — Nem tűrhetjük, hogy a földművelés élethivatásától távol- álló, minden rendű és rangú emberek kihasználják ezt az intézményt. Aki mezőgazdasággal akar foglalkozni, az maradjon a tjacs-ben, aki tűzoltó, vízügyi' alkalma zott, tanácsalkalmazott, cipész, szabó (csak példaként éleit), az hagyja ott a tszcs-t, a társulást és folytassa becsületes szakmáját és ne akadályozza, hogy azok előre lépjenek egy fokozattal;

— Nagy a bizonytalanság a tartalékföldek körül, ez év őszén ugyanis lejárnak a bérleti szerződések. Szolnok megyében több tízezer hold földről van szó,

E területeket az égi madáron kívül más nem trágyázza, így 1957-ben például jóval a megyei termésátlag alatt van a tartalékföldek termése. — Nem folytathatunk tovább ennyi földön rablógazdálkodást Az az álláspontunk, ezév őszén előre kell lépnünk a tartalékföldekkel. Az az alacsonyabb fokú termelési társulás, amely magasabb típusúvá alakul át, tartsa meg bérleti földjét. Az az egyéni dolgozó paraszt, aki tsz-be lép be, szinte magával viheti tartalékföldjét is. Ha marad továbbra is jelenlegi gazdálkodási módszerénél, úgy a tartalékföldet le kell adnia, hogy azt a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok feljavíthassák, nagyobb eredménnyel gazdálkodhassanak rajta.

— Mi, jó ügyünk tudatában fogunk a munkához, s biztosak vagyunk győzelmünkben — fejezte be beszédét Czinege Lajos elvtárs.

Sok kérdés

és sok mondanivaló

Néhány nappal ezelőtt szovjet vendégek jártak Kunhegyesen. Sok mondanivalójuk volt mind a vendégeknek, mind a vendéglátóknak a találkozás alkalmával. Az I. sz. Vizgépészeti Vállalat műhelyében készülő hatalmas gépek alkotóinak munkája iránt nagy érdeklődést tanúsítottak és elismeréssel nyilatkoztak a szovjet elvtársak.

Bolgár fiatalok

Szolnok megyében

Mi, akik ez év januárjában a Kommunista Ifjúsági Szövetség delegációjával Bulgáriában jártunk, jól emlékeztünk még az arcokra is. S amikor pénteken este beléptek az MSZBT klubjába a Szolnok megyében tartózkodó bolgár ifjúsági küldöttség tagjai, mint régi barátokat öleltük magunkhoz Koszto- vöL.fi Dimitrovi Népi Ifjúsági- Szövetség Pleven járási titkárát, Vlagyiselávot, a pleveni megyebizottság munloatársát, Uszakovot, a járási bizottság munkatársát. Ismerösöklcént láttuk viszont Tat ka Licsevát, Levszki város úttörő titkárát, Gancsevet, Levszki DCHM titkárát és a többieket.

S mégis nehezen indult a beszélgetés. Nem azért, mintha nem lett volna ezer mondanivaló is, hanem tolmács mindössze kettő volt. A bemutatkozással aztán kialakultak a csoportok. A Szolnok megyei KISZ szervezetek küldöttei, szovjet katonák és bolgárok énekeltek közösen vagy egymásután. A magyarok ajkáról csárdások hangzottak el, a bolgárok a Hej Balkán tü rógyina majával feleltek, a komszomolis- ták a Siraká sztraná maja radnáját énekelték el. Sztoj- csev Teréz és Sztojcsev Mária bolgár származású szolnoki lányok rövid idő alatt barátságot kötöttek Gancsev- véL i

Leleményességben nem volt hiány; Az irodaház udvara percek alatt játéktérré változott. Vidám zakatolás, perenyica, bolgár—magyar játékok hangulatát fogták körül a falak;

Éjfélkor vettek búcsút egymástól a három nemzetiségű jóbarátok. Nem örökre. A bolgár fiatalok majd két hétig maradnak még megyénk ifjúsága vendégei.

B, 6,

■ névNagyobb lesz a technikumi igazgatók hatásköre

Szeptembertől a Kohó- és Gépipari Minisztériumhoz tartozó technikumokban is nagyobb jogkörrel ruházzák fel az igazgatót az eredményes tanulmányi munka érdekében. A gyakorlatibb oktatás, elősegítésére nagyobb teret adunk a szakmai foglalkoztatásoknak, átdolgozzuk az elméleti tárgyak tematikáját és az általános műveltséget fejlesztő ismeretek oktatására is nagyobb gondot fordítunk. Ezért a technikumi oktatási időt öt évre emeljük fel, s a már végzett technikusok részére kétéves felsőtagozatot tervezünk. Az a célunk, hogy a technikusok és a mérnökök közötti tudáskülönbséget a minimálisra csökkentsük. (MTI) ---------------■ —

Maro

kkói kiköíőmunkások bojkottja

francia csapatszállító hajó ellen

Casablanca (AP). A marokkói kikötőmunkások bojkottja pénteken lehetetlenné tette, hogy a Koutoubia utas- szállító hajón Marseilleből érkezett többszáz francia polgári személy és kileneszáz

francia katona partraszáll- jon. A hajón érkezett katonák a Marokkóban állomásozó harmincezer főnyi francia hadsereghez tartoznak és szabadságukról tértek vissza. (MTI),

Az indonéz kormánycsapatok elfogtak két lázadó „minisztert"

Djakarta (AP). Az Antara hírügynökség jelentése szerint az Indonéz kormány erői elfogták Sal-eh Lahado alezredest és Mochatart Lintan- got, az éllenikormány tájékoztatási, illetve vallásügyi „miniszterét“, A két lázadó

Dél-Ceiebeszen került a kormánycsapatok kezére. Egyikük sem kereste fel a felkelő kormány szumátrai székhelyét és még nem állapították meg, hogy egyáltalán elfogadták-e ..miniszteri“ kinevezésüket. (MTI.)