Szolnok Megyei Néplap, 1958. május (9. évfolyam, 103-128. szám)

1958-05-25 / 123. szám

yjLAO PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKt SZÓ ME GYŰ A MEQYEf PÁRTBIZOTTSÁG és A MEGYEI TANÁCS fcAPJA' I I IX. évfolyam, 123. szám. Ára 60 fillér 1958. május 25. vasárnap. Hz MSZMP Szolnok Megyei Bizottsága, a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa és a Hazafias Népfront megyei elnöksége együttes aktíva ülésének felhívása MUNKÁSOK, DOLGOZÖ PARASZTOK, ÉRTELMISÉ­GIEK! SZOLNOK MEGYE DŐL GOZŐI! A mai napon megtárgyal­tuk a társadalmi tulajdon gyarapításának és védelmé­nek helyzetét. Abból a meggondolásból kiindulva, hogy ezt a felada­tot a párt és állami szervek vezetésével, a becsületes dol­gozók széles tömegeinek, a közvélemény erejének támo­gatásával lehet megoldani, hogy a társadalmi tulajdon gyarapítása és védelme min­den becsületes állampolgár javát szolgálja és érdeke, el­határoztuk, hogy felhívással fordulunk a megye dolgozói­hoz . Megyénk dolgozói, munká­sok, dolgozó parasztok, nép­hez hű értelmiség, a felszaba­dulás óta eltelt 13 év alatt történelmileg marandandót alkottak. Átformálták me­gyénk társadalmi, gazdasági arculatát. Modern új gyára­kat építettünk, mint a Tisza- menti Vegyiművek, Tisza Bú­torgyár, Aprítógépgyár, stb. A régi üzemek többsége kor­szerűsítve lett. A földesúri tőkés földbirtok a dolgozó pa­rasztság kezébe került, mo­dern, szocialista nagyüzemek születtek , a mezőgazdaság­ban. Nagy feszültségű villa­mos távvezetékek hálózzák be megyénk földjét, korszerű­sített és új utak szolgálják a közlekedést. Uj falvak, város­részek születtek, falvak soka­ságába jutott el a villany­fény, új lakótelepek, iskolák, óvodák, orvosi rendelők, kultúrházak gazdagítják, te­szik szebbé, boldogabbá ma­gunk és gyermekeink életét. Drága hazánk és megyénk minden gazdasága, kincse, al­kotásainak és azok gyümöl­cse, a szocialista építés me­gyénkben felhalmozott eszkö­zei, a gyárak, üzemek, a föld, a dolgozóké, munkásoké, dol­gozó paarsztságé, a néphez hű értelmiségé. Eltűnt örökre a tőkés és föl­desúri tulajdon, amelynek ki­szolgáltatottja volt az ipari munkás, a nincstelen paraszt. Eltűnt a tőkés tulajdon, amely „aki birja marja” elvé­vel az állandó létbizonytalan­ságot lebegtette a városi és falusi kisemberek feje felett. A társadalmi tulajdon a dolgozó nép tulajdona lett a dolgozó parasztsággal szövet­séges munkásosztály hatal­mának gazdasági alapja, s egyben egész dolgozó népünk anyagi és kultúrális felemel­kedésének, növekvő jólétének bázisa. Amióta a Forradalmi Mun­kás-Paraszt Kormány felhí­vással fordult az ország la­kosságához a takarékosság, a társadalmi tulajdon foko­zott védelme érdekében, szá­mos kezdeményezésnek, erő­feszítésnek lehetünk tanúi. Egyre szélesebben bontakozik ki a harc a takarékosságért, a pazarlás, a társadalmi tulaj­don fosztogatói, a sikkasztok és tolvajok ellen. Az ipari ÜZEMI MUNKÁSOK, ÜZEMEK, GYÁRAK MŰSZAKI DOLGOZOL SZÁMVITELI, ÜGYVITELI DOLGOZÓK! Sok lehetőség van arra, digi harcotok. Kutassátok fel hogy tervszerű, fegyelmezett, munkahelyeiteken a takaré­jól szervezett munkával, új kosság új lehetőségeit. Ahány sikerekkel gazdagodjék a ta- százalékkal csökken az anyag- karékosságért folytatott ed- felhasználás, annyiszor 11 üzemekben intézkedési tervek készülnek a termelés költsé­geinek csökkentésére, a mező- gazdaság dolgozói a termés­átlagok növeléséért, az álla­ti termékek hozamának eme­léséért tesznek erőfeszítése­ket. Egyre többen kérnek részt a sikkasztok, tolvajok, naplopók elleni harcból; tá­mogatják a népi ellenőrzési bizottságokat, s más a dolgo­zó nép érdekeit és vagyonát védelmező szerveket. Ugyanakkor mi, a tanács­kozás résztvevői is felhábo­rodva látjuk, hogy a párt és a kormány a dolgozók érde­keit szolgáló helyes intézke­dései, becsületes dolgozók erőfeszítései mellett — ame­lyet a tervek teljesítéséért, a termelési költségek csökken­téséért tesznek — egyes lel­kiismeretlen, a dolgozó nép­től idegen elemek, a volt uralkodó osztály tagjai, huli­gánok lopják a társadalmi tu­lajdont, csalnak, pazarolják az anyagot, igyekeznek alá­ásni a fegyelmet. Még jelentős számban van­nak dolgozó emberek is, akik nem értették meg, hogy egyé­ni boldogulásunk, társadalmi rendünkben összefügg a tár­sadalom egészének boldogulá­sával, hogy a nép közös tu­lajdona az övék is. Ezek az emberek elnézik, vagy ma­guk is elkövetik a fegyelem lazítását, a pazarlást, a gépek, anyagok gondtalan kezelését, a gondatlan áruraktározást, termények pusztulását. 1957-ben a társadalmi tu­lajdon sérelmére elkövetett lopásokból és sikkasztásokból több millió forint kár érte megyénk gazdaságát. Emel­lett gyakori a terv- pénzügyi­beruházási fegyelem megsér­tése, az anyagok és energia pazarlása, gépek, berendezé­sek karbantartásának elha­nyagolása, a technológiai fe­gyelem megsértése, az épít­kezések elhúzódása, mezőgaz­dasági termékek megromlá­sa, stb. A munkások, dolgozó pa­rasztok, a néphez hű értelmi­ség a legközvetlenebb érde­keire hivatkozva: jogos ön­védelmi harcba hívunk ben­neteket — munkásokat — dol­gozó parasztokat, értelmisé­gieket! Alakítsunk ki olyan lég­kört, amely forróvá teszi a talajt a tolvajok, sikkasztok, kártevők lába alatt. Ne en­gedjük, hogy pazarlással, po­csékolással fékezzék megyénk gazdaságának fejlődését, az életszínvonal további emelé­sét. Ne engedjük, hogy spe­kulánsok, dologkerülők, nap­lopók, ellenséges érzelmű egyének lopják, dézsmálják mindazt, amit verejtékes mun­kával alkottatok, ne enged­jük, hogy egyesek felelőtle­nül pocsékolják a társadalom tulajdonát képező anyagi és pénzeszközöket. minisztrációt. Biztosítsátok, hogy senki büntetlenül ne nyúlhasson a társadalom, a közösség vagyonához. Készítsetek intézkedési ter­veket, az egész kollektíva részvételével, amelyben rög­zítsék, hogy a munka, az üzemi élet melyik területén, milyen eszközökkel növelitek az üzem gazdasági eredmé­nyeit. A munkásosztályhoz méltó forradalmi módon indulja­tok harcba a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány ta­karékosságról szóló felhívásá­nak megvalósításáért, azért, hogy ki tud olcsóbb és jobb terméket adni, ki tudja le­fogni a tolvajok, sikkasztok, a társadalmi tulajdon foszto­gatóinak kezét, melyik üzem­ben tudunk az ez évinél ma­gasabb nyereségrészesedést fi­zetni, többet fordítani a meg­takarításból új gépre, munka- védelemre, a kultúra fejlesz­tésére. MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZOK! ÁLLAMI GAZPASA gok, gépállomások, termelőszövetkezetek DOLGOZÖI! Időben elvégzett növény- ápolással, a betakarítási mun­kák időben és a legfejlettebb agrotechnikai módszerekkel történő elvégzésével növeljé­tek a termésátlagokat, csök­kentsétek a termelés költsé­geit. Az állatok takarmányo­zásának ésszerű és gazdasá­gos megszervezésével, a ta­karmány előkészítés élenjáró módszereinek alkalmazásával, az állattenyésztés legújabb vívmányainak bevezetésével adjatok több és olcsóbb tejet, vajat, húst, tojást a lakos­ságnak. Nagy gonddal szervezzétek meg, veszteség nélkül a be­takarított termékek raktáro­zását, azok őrzését. Teremt­setek rendet a raktárakban, a műtrágyák tárolása terüle­tén, a felszerelések, gépek tá­rolásában. Lépjetek fel a gé­pek fokozott megóvása, kar­bantartása érdekében. Taka­rékosan gazdálkodjatok a gép- alkatrészekkel, üzemanyag­gal, segédanyaggal. Alakítsa­tok ki példás rendet a tanya- központokban, takarmány te­lepeken, szérüskertekben, a trágya-telepeken. Ne tűrjétek soraitok között a munkahalogatókat, tolva­jokat, sikkawztókat. Lépjetek fel a közösség számlájára rendezett eszem-iszom ellen. KERESKEDELMI, VENDÉG LÁTÖIP ARI DOLGOZOK! FÖLDMŰ VESSZÖVETKEZETEK DOLGOZÖI, ALKAL- M AZOTT AI! bői a rothadt, korrupt ellen­séges elemeket, akik rontják a becsületes földművesszövet­kezeti dolgozók hitelét, hírne­vét, becsületét. SZOLNOK MEGYE DOL­GOZÓI! Bízunk abban, hogy intéz­kedéseink a társadalmi tulaj­don védelme és a takarékos­ság érdekében a megye dol­gozói többségének egyetérté­sével helyeslésével találko­zik, s megyénk szorgalmas dolgozóinak életében is élő valósággá válik a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány felhívása „Legyen a takaré­kosság a szocializmus építé­sének általános módszere! Takarékoskodjék ki-ki a ma­ga posztján, s sajátjaként féltve vigyázza és óvja nép vagyonát, mindannyiunk javára.’' Ne tűrjétek, hogy tolvajok, sikkasztok, leltárhamisítók lejárassák a kereskedelem, a vendéglátóipar becsületes dolgozóit! Közösítsétek ki őket soraitokból. Szakszerű árukezeléssel, raktározással óvjátok a nép vagyonát, vál­lalataitok árukészleteit. A szocialista kereskedelem dol­gozóira jellemzi? udvariasság­gal, kezdeményezéssel, szor­galommal álljatok a lakos­ság szolgálatára. A felesleges áruszállítások megszünteté­sével, helyes áruterítéssel, a göngyöleg-anyagok megóvá­sával csökkentsétek a keres­kedelem költségeit. Földművesszövetkezeti dol­gozók! Lépjetek fel a földmű­vesszövetkezeti kereskede­lemben nagyszámban megta­lálható visszaélés, sikkasztás, korrupció ellen. Leplezzétek le és távolítsátok el soraitok­^idaa éinc&einé N apsugaras tavaszunk egyik legszebb napján, a nemzetközi gyermeknapon anyai szivünk meleg szere tétével köszöntünk benneteket, kedvea gyermekek. A gyermeknapon tábortüzek, a béke és barátság tü­zel lobbannak fel ma a Tisza partján, a széles Kirgiz pusztákon, a messze Kínában. A gyermekeket köszönti Moszkva, Prága, Szófia, Peking, Budapest és az egész világ. Hazánkban, a Magyar Népköztársaságban örömteli élet vár minden gyermekre. Robogó vonatok, ezer és ezer gyereket visznek a nyári szünidőben a kéklő Balaton partjára, a vadregényes Mátrába, az erdőkkel borított Bükkbe. A Csillebérci Úttörő Tábor és az Úttörő Vasút is azt hirdeti: értetek dolgozik a felszabadított népünk a ti szebb holnapotokért fáradoznak szüléitek, nevelőitek# az egész ország; Meg is van ennek a fáradozásnak, gondoskodásnak az eredménye. Szépek, kedvesek a mi gyermekeink. Látszik, hogy nemcsak a család, az otthon szeretete veszi őket körül, hanem az állam, a közösség szemefényei ők. Milyen öröm is látni csinosan felöltöztetett, tiszta kicsi­nyeket akár az óvodában, a bölcsődében, akár vasárnap délelőtt szülőkkel sétálgatni, vagy tanulás idején isko­lákban, napközikben. Ha visszapillantást teszünk a felszabadulás előtti évekre, kétszeres'öröm számunkra, hogy nincsenek, vagy csak elvétve akadnak elhanyagolt gyermekek. Hány szülő emlékezhet a maga serdülőkorában a nélkülözésre, a jövőtlen fiatalok életére. Az úri Magyarországon intéz­ményes gyermekvédelem nem is volt. Nem is lehetett, mert a gyermekvédelem családvédelemmel kezdődik. Erről pedig a munkanélküliség, a nyomor és kizsákmá­nyolás körülményei között nem lehetett szó. Ebből a sivár reménytelenségből emelte ki a fel- szabadulás az anyáikat, a gyermekeket. Pártunk harca tette lehetővé, hogy a mi hazánkban ma a gyermekek, az anyák megbecsülésben élnek. Népköztársaságunk a gyermek és anya védelmét egyik legfontosabb feladatá­nak tekinti. Míg a felszabadulás előtt 1200, most idény- és állandó bölcsődében több mint 35 ezer, óvodai nap­köziben 140 ezer, óvodában 6 ezer, az iskolai napköziben 50 ezer gyermek van elhelyezve. Alkotmányunk törvénybe iktatta a dolgozóknak a művelődésihez való jogát. Álta­lános iskolában 14 éves korig minden tanulót azonos ok­tatásban részesít. Az iskola elvégzése után pályát választ­hatnak gyermekeink; A munkás-paraszt fiatalok több­ségben tanulnak egyetemeken, főiskolákon. A régi társa­dalom osztálytagozódása legfájóbban a gyerekek külön­bözőségében volt lemérhető. A kicsinosított úri gyere­kekkel szemben ott voltak a kis proliik, a mezítlábas fiúk, lányok serege, az egészséges, ápolt gyerekkel szem­ben az utcán kóborgó, kiéhezett gyermekhad. Ma az egy­séges társadalom először is legjobban a gyermekek kö­zött alakult ki: igazán nehéz volna megmondani: a ra­gyogó arcú, gondozott külsejű gyerekek közül melyik­nek az apja mérnök, munkás, vagy paraszt. Mindinkább érezteti a társadalom és a szülők növekvő felelősségér­zete: drága kincsünk a gyermek és e drága kincset fél­teni, óvni, nevelni kell; A nemzetközi gyermeknap gyermekeink nevelése számonkérésének napja is. A gyermekneveléssel a jö­vőnket készítjük elő. Hazánk és az egész emberiség jö- . vője sok tekintetben attól függ, hogyan neveljük a ser­dülő nemzedéket, milyenné neveljük gyermekeinket. A felnövekvő nemzedék szocialista nevelése nem korláto­zódhat csak az iskolára, mert az iskola és a család a tár­sadalom előtt nálunk azonos feladat áU, Ahhoz, hogy ezeket az eredményeket megtarthassuk, a jövőben még inkább kibontakoztassuk, békére van szükség. A legtöbb anya, a legtöbb asszony tapasztalat­ból tudja, milyen borzalmas szenvedéseket hoz a háború, családjaikra nyomort, nélkülözést, otthonok és ígéretek­kel teljes életek millióinak elpusztítását. A legutolsó háború idején 30 millió gyermek lett árva. Egy újabb há­borúban gyermekeink pusztító fegyverek miatt még fé­lelmetesebb veszélynek vannak kitéve. Anyák, akik munkájukkal földeken, az üzemekben, hivatalokban a családjukról való gondoskodással hozzájárulnak a gaz­daság megteremtéséhez, nem fogják megengedni, hogy ezt a gazdaságot fegyverkezésre és háborús készülő­désre pazarolják. A mai napon nagy szeretet veszd körül a gyermeke­ket Vidám seregek töltik meg a játszótereket, színházak­ban, mozikban kedves műsor, iskolákban és odahaza ' sok-sok ajándék vár rátok, olyan, mely felejthetetlenné teszi számotokra ezt a napot CSATÖ MIHÁIíYNÍ, "" a Megyei Nőtanács titkára millló forinttal több jövedel­met jelent megyénk üzemei­ben. A tervfegyelem betartásá­val teljesítsétek részleteiben, az előírt költségszinttel az üzemi terveket. Gazdaságo­san, rendeltetésének megfele­lően az anyagnormák alapján használjátok fel a rendelke­zésre álló anyagot, energiát. A technológiai fegyelem be­tartásával harcoljatok a se­lejt csökkentéséért. Szervez­zétek meg az anyagok, gépek, berendezések helyes tárolá­sát, megőrzését, karbantartá­sát. Szigorítsátok meg az ügyviteli, bizonylati, pénz­ügyi fegyelmet, tartsátok be a beruházási fegyelem előírá­sait. Újítási- ésszerűsítési ja­vaslataitokkal csökkentsétek az anyag és energia felhasz­nálást, az import anyagok felhasználását, tökéletesítsé­tek a technológiát, csökkent­sétek a magas regie költsége­ket, a túlméretezett üzemi ad­A MSZMP Szolnok megyei Bizottsága, a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa és a Hazafias Népfront megyei Elnöksége együttes aktíva ülésének résztvevői **»?.'*

Next

/
Oldalképek
Tartalom