Szolnok Megyei Néplap, 1958. április (9. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-25 / 97. szám

1858. április 25.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

Itt kevés az önköltség

A vezetés művészete

v .fw

V *

A Jászberényi Ruházati Ktsz szíicsrészlegének dolgozói mindent elkövetnek az önköltségcsökkentés érdekében. Amikor a szebbnél szebb szücsmunkák elkészülnek, a hulladékot nem dobják el, hanem összegyűjtik, s még ezeket is felhasználják. Fenti képünk is ezt bizonyítja. Dancsa István brigádja apró hulladékokból kabátbéléseket készít, ami éppen olyan meleg, mintha egyből szabnák, csak lényegesen olcsóbb és nagyban csökkenti az önköltséget.

A gépállomás „ezermestere“

Hogyan segíti egy gépállomás a toraiéi őszö vetkezete- iket és az egyénileg dolgozó parasztokat? Könnyű kérdés, mindenki tudja; gépek- ikel, szakmai tanácsokkal. He nemcsak ennyivel — és ezt már kevesen tudják — hanem sokfkai többel. Na- gyón sok egyszerű gépállomási traktoros, szerelő, vagy műhelyvezető nap. mint nap azon . dolgozik kisefob-na- igyobb újításokkal, hogyan tehetné még könnyebbé a szövetkezeti tagok munkáját.

Gönczi Lajos elvtárs, a K unmadarasi Gépállomás íogépész» is eííéle állandóan töprengő ezermester. Néhány évvel ezelőtt rendsodrót készített munkatársaival együtt és ez jól bevált.

Most másfajta szerkezettel kísérleteznek. — Gépesíteni akarják a trágyarakodást. — Vineze János immkagépme- chanikussal közösen dolgoznak és hamarosan elkészül ez az újfajta szerkezet. Az ® cél, ne kerüljön sokba, egyszerű legyem és nagytoljeaít

ményű.

A trágyarakó 10—15 pert» alatt rakna meg egy pótkocsit.

Legutóbb eg>' beszélgetés alkalmával Szabad István, a jászberényi járási tanács elnöke elmondta, szerinte ma már a Szolnok megyei ís/.-ek túlnyomó többségében lezárult egy sza kasz, A növekedéssel járó különböző problémák jelentős részét megoldották. A szövetkezeti gazdákat szilárdságukban megerősítette az ellenforradalmi vihar. A közösség esmbertformáló ereje — évek során — szorgalmas munkára szoktatta a kisszámú fegyelmezetleneket és rendre a rendbontókat, A tavalyi tapasztalatok is bizonyítják, hogy a szövetkezeti gazdák ma már saját magukat ösztönzik, sürgetik és igyekeznek.

Nemcsak idejében, hanem jó m' - őségben végzik a különböző mezőgazdasági munkákat.

Szatoari elvtámtak igaza

van,

A saövetkezeti tagok túlnyomó többsége szorgalomban és jövedelemben is túltesz legtöbb egyéni gazdán. — Előtérbe kerül azonban most egy másik probléma, az, hogy a vezetés színvonalát is _ növelni keli. Ma már nem elegendő vetni és dolgozni, hanem számolni és vizsgálódni keli.

Hány forintba kerül egy mázsa búza megtermelése, milyen mu nk aerőráfordí tás

szükséges, mit lehetne elhagyni. vagy okos szervezéssel könnyebbé tenni és a gabona előállítási költségéi csökkenteni. Ugyanilyen számításokat az állattenyésztés terén és a növénytermesztés különböző ágazataiban is végezhetünk A turkevei Búzakalász Tsz vezetői — K. Nagy Sándor elnök elviá rssal az élen már évek óta neanesak vetnek és aratnak, hanem üzemgazdasági számításokat, is végezÁz örményes! legeltetési bizottság munkájáról

Méltán első s.vetélytáwsai'' között a törökszentmiklósi járásban az orményesi legeltetési bizottság: sokirányú tevékenységével szolgálja a községi állattenyésztés ügyét. A bizottság a közelmúltban fedeles karámot és betonalapú tárgyalapot épített, közel 50 ezer forint értékben. Naponta 180—200 sertést hajtanak ki az újonnan kialakított csiirhe,járásra, — ezzel megakadályozzák, hogy az állatok a kultúrnövényekben kárt tegyenek. A közös legelőre eddig 80 vagon is tálló- és 30 mázsa műtrágyát hordtak ki. Oj vályúk, valamint szántalpas sózóvályúk teszik lehetővé a szarvas- marhák szakszerű gondozását.

nek. A többi között megállapították. hogy a konvbájnara- tással egy mázsa búzát két óra alatt termeltek, ugyanakkor a kisüzeni egy mázsa búza megtermelésére 6—7 órát fordít. Most az a cél, a Búza- kalász Tsz-ben, hogy a kétórás időt még lejjebb szorítsák. Ehhez viszont az irányítás sokoldalú körültekintése szükséges.

Hozzátartozik a vezetés művészetéhez az is, hogy a tagok szorgalmát, igyekezetét megfelelően gyii- mölcsöztessék. okosan, jól használják fel a párt és a kormány kedvezményeit, a legmesszebbmenőkig kihasználják a szövetkezés- adta lehetőségeket.

Itt, a mezőhéki Táncsics Tsz. Tőlük nagyon sokat tanulhatunk. S a szövetkezeti vezetőknek érdemes is tanulniuk, merchiszen nem szégyen. hanem haszon. Ebben a közös gazdaságban az elmúlt evek során a vezetőség magas színvonalra emelte az irányítást. Lássuk, mái yen haszonnal?

Ez a közös gazdaság 1955- ben mindössze 25 hízót adott el. 1958-ban 250-et. 1957-ben mái- 500-at. És ez évben 130O-at. Ugrásszerű a növekedés es amikor azt mondjuk, hogy mindezt az összefogás, a szövetkezésben rejlő erők kihasználása szülte, hozzátehetjük, a gondos vezetés eredményezte. A Táncsics Tsz tagjai, mivel látták, hogy vezetőik a szövetkezet gazdagításán munkálkodnak, jobb kedvvel és határtalan szorgalommal dolgoztak. A vezetők pedig alapozhatlak a tagokra, s az elmúlt évben minden eddigieknél bátrabb, merészebb célt tűztek magúk elé.

A többi között a kukorica tei-mésátlagok növelését. Minden adottságuk megvolt: emberek. gépek. stb. így aztán a

kukorica nyári mélyszántásba került és alaptrágyát is kapott. Hibridvetőmagot ültettek, géppel kapáltak, ahányszor a növény megkívánta. ..Csoda" történt. Ősszel a rengeteg kukoricától szinte sárgállott a határ.

Volt olyan terület, ahol 45 mázsás átlagtermést takarítottak be kát. holdanként. A merész cél megvalósult. És az eredmény 1300 bízó. ezenkívül 70 hi- zottmarha.

Még mindig van 27 vagon

kukoricájuk.

Mondhatná valaki, ezt elérték, de most már tovább nem mehetnek. Hogy mehetnek-e vágj- sem. ez újból csak a vezetés gondja. Kukoricából egyelőre annyit akarnak termelni. mint amennyi tavaly volt. 50 hold négyzetesen kerül földbe. 300 hold pedig Kolbai-mód szerrel. Az elmúlt évben is volt ikersoros kukoricájuk, de nem ilyen nagy területen. Most ez a főnie* takarmánynövény nemcsak alaptrágyát, hanem ie.i- trágyát is kap Eredmény: számítások szerint legalább 20 százalékos többlettermés.

A 300 hold ikensorosan vetett kukorica viszont egyhar- madára csökkenti a növény- ápolás tmtnkaeröszükség1.etét Mi leBz a felesleges munkaerővel? A felesleges munkaerő a ÍOO hold kapáslucerna gondozásával törődik. Ez a 100 hóid újabb százezrekkel gyarapítja a közös vagyont és ugyanakkor a közös gazdaság a kukorica termesztési szintet is tart ja. íme, ezt jelenti a vezetés művészete.

De nemcsak ezt. Még többet.

A vezetők gondosan tanulmányozták a 3004-es rendeletet. Számoltak, es megállapították, — ha * 3004-es rendelettel helyesen élnek, közel egymillió

forint plusz jövedelemhez

juttathatják szövetkezetüket.

Hogyan? Minden 100 holdról 125 ezer forint értéket kell elöállítaníok. összesen 3 millió 815 ezer forintot. Ebből március 31-ig 1 273 544 töri vt már megvolt, éppen a hízókból és egréb tavaly termelt gabonafélékből. A többi is meglesz. Már az is megvan, miből lesz meg. s mivel gazdaságuk értékesítési tervét túlteljesíti, a 3004-es rendelkezés értelmében közel 200 ezer forint hitelelengedésben részesül.

A gépállomással megkötötték a szerződést, egy kát. holdon 4,3 normálhold gépi munkát végeznek. A rendelkezés értelmében ezért 15 százalékos engedmény illeti meg őket és ez összegben 180 ezer forintot jelent. 15 százalékom engedményt kapnak azért is, mert a fehér hússertés-állomány fialási átlaga a 7 darab helyett 9.2 Ez újabb százezer forint.

Amelyik közös gazdaság műtrágyái elhasználása kát. holdanként meghaladja a 100 kilogrammot, nitrogénműtrágyánál 25, foszfornál 50. kálinál 75 százalékos árengedményt kap. Ez is több tízezer forint. S így sorolhatnánk tovább.

Beszélni lehet arról is, hogy állandóan vizsgálják a hizók önköltségét. Ezt azért teszik, hogy minél kevesebb legyen az előállítási ár. több jusson a tagoknak.

Annyi bizonyos, a szövetkezeti gazdák szorgalma. Igyekezete, ha párosul a jó vezetéssel, akár egy esztendő alatt is milliókkal gazdagíthatja a közöst és ami a legfontosabb, minden szónál ‘éífeseöben bizonyíthatja az egyéni gazdáknak, melyik a helyes út.

Szekulity Péter

Kukoricatermelési ankét Szolnokon

A SKOvjefwnióban 1957-ben a silókukoricatermelés 92 millió tonnára, a tejhozam 54.7 millió tonnára emelkedett

A Megyei Tanács nagytermében közel négyszáz mező- gazdasági szakember gyűlt össze csütörtökön délelőtt. — Gonda Bélának, a földművelésügyi minisztérium gabona- és növénytermelési osztályvezetőjének előadását hallgatták meg.

Gonda Béla ismertette azokat az előnyöket, melyeket a silókukorica minden más takarmánynövénnyel szemben nyújt.

Arra kell törekednünk — folytatta az előadó, — hogy olyan silókukorica-fajtákat

tenyésszünk ki melyek nagy zöldtömeget biztosítanak. — melyek meghálálják az öntözést ugyanakkor a szárazságot is jól bírják. Erre a legjobban a hibridfajták felelnek meg.

elsősorban a Szegedi saiga, az Óvári 4-es; igen kedvező a Szarvasi 4-es cső-szár-levél- aránya is. Minden gazdaság, legyen az állami .vagy szövetkezeti: törekedjék annak a fajtának kiválasztására, mely helyi adottságainak legjobban megfelel.

— Uj utat jelent a szarvas•VVSOAIVWvNO/VVVVvVVVVVVVvVVVVVVVVV-VVAwA-VVSAAVVViA^^VWVVVmvvvA ZÁSZLÓ

1946-ban történt, egy kis német városkába,n. Javában folyt a vita a járási pártkonferencián, amikor kinyílt az ajtó s belépett egy idős asz- szony. Nyugodtan, kissé hajlotton lépdelt a széksorok között az elnöki asztal felé. Hosszú sötét szoknya és szürke kabát volt rajta, fején sál. Halkarjával jókora vörös posztócsomagot ölelt magához.

Amint az elnök észrevette, felállt és elébe ment. Kezet fogtak, aztán az elnök így szólt a konferencia résztvevőihez:

— Most Hilde Weiss elvtár snö szól hozzátok.

Olyan magától értetődően mondta ezé, mintha nerh ts várna még huszonegy jelentkező szólásra — pedig már jó későre járt az idő. A szónoki emelvényhez vezette az asszonyt, bátorítólag bólintott feléje, majd visszült a hely éret

Az asszony maga elé tette ft posztócsomagot. Arcát ke- Qesztül-kasul szántották a

mély barázdák, kékes ajkai hangtalanul mozogtak, aztán erőre kapott megtört hangja.

— Elvtársak!; Harcostársaim üdvözletét hozom, akiket 1933-ban láttam utoljára — mondta, — Átadom önöknek üdvözletüket és sikert kívánok harcukhoz, amelyben ők már nem segíthetnek. S még valamit át kell adnom. A vörös posztó csomagra mutatott. — Ez egy zászló, vörös zászló, .4 mi zászlónk. Régi, nagyon régi. A nyugati városrész kommunista csoportjának zászlaja. Wellner elvtárs, az elnök adta ide nekem az egyik este, röviddel 1933 újév után. Éppen le akartam feküdni, amikor kopogott és így szólt: „

— Weiss elvtársnő, kéréssel jövök hozzád. Hiszen te is tudod, hogy a nácik hajtóvadászatót rendeznek ellenünk. Már alig vagyunk né- hányan. Menekülnöm kell, két fiatal elvtárs vár lent. Itt van a csoport zászlaja, nem vihetjük magunkkal.

Eldugnád? Igaz. hogy te szociáldemokrata vagy, de a célunk közös. Ugy-e, te hiszel bennünk?

— Add ide — mondtam.— Megkérdeztem, van-e mit en- mök. Bólintott, Aztán megkérdeztem, meddig maradjon a zászló nálam. — Amíg győztünk, s mindenki olyan egységes lesz, mint most mi ketten — mondta —, s erősen megszorította a kezemet. Aztán elment. Sohasem tért vissza, sem ő, sem a többiek.

— A zászlót egy plüss székbe varrtam bele. Egy este sikoltozást, káromkodást, ordítozást hallottam a házban. Hamarosan nálam is dörömböltek az ajtón. Három barnaruhás kölyök rontot be, egy negyedik, idősebb náci követte őket. — Házkutatást tartottak, mindent kidobáltak a. szekrényből, az ágyból. Az idősebb a plüss széken ült, amelyben a zászló volt. Ügy éreztem, hogy a szivem a torkomban dobog.

* Nincs miami komm ft*

nista propagandaanyag eldugva? — kérdezték s azzal fenyegetőztek, ha nem adom elő és megtalálják, kitekerik a nyakam. — Nemet intettem. Elmentek, aztán még párszor visszatértek. A zászlót nem találták meg.

— Elvtársak! A férjemet 1923-ban lőtték agyon. Amikor Wellner elvtárs átadta nekem a zászlót, már öreg asszony voltam. Betartottam szavamat, vigyáztam a zászlóra, s most elhoztam. Wellner elvtárs utolsó lehelletéig helytállt a harcban. Spanyol- országban esett el.

Az értekezlet résztvevői némán felálltak helyükről. Az asszony kibontotta a vörös zászlót.

— Vegyétek a zászlót, hiszen győztünk. Olyan kommunisták küldik nektek, akik életüket adták az eszméért. Vigyázzatok rá — mondta emelt hangon, aztán hirtelen elhomályosult a szeme. — Néhány könnycsepp csurgóit végig a barázdált arcon,

marhák takarmányozásában

a silókukoricának szójával való társítása — jelentette be hallgatóságának Gonda Béla. E két növény igen jól megfér egymással: a szója magas szénhidrát-tartalma a tejhozam ugrás-szerű emelkedését eredményezi. Másodterményként eredményesen vethető a2 őszi takarmánykeverék után.

Az előadó elmondotta még, hogy a silókukoricát ke verten is. sávosan is lehet vetni szójával.

Sevcsenkó elvtárs, aki a közelmúltban nálunk járt, látogatását megelőzően tanulmányozta a hazájának, valamint az NDK-nak, az USA- nak. a Csehszlovák Köztársaságnak és Kanadának silókukorica-termelési eredményeit. A Szovjetunióban ennek a takarmányozási módnak bevezetését igen alapos gazdaságossági számítások előzték meg — emlékeztetette hallgatóit Gonda Béla.

— Az eredmények igazolták a számítások helyességét: a Szovjetunióban 1953-ban 30 millió tonna silókukoricát takarítottak be. Abban az évben a tejhozam 38.2 millió tonna volt. 1957-ben a silókukorica-termés 92 millió tonnára, a tejhozam pedig — azzal párhuzamosan

— 54.7 millió tonnára emelkedett.

Ezáltal a Szovjetunióban már tavaly megvalósult az az eredmény, melyet 1960-ra terveztek elérni.

Gonda Béla a továbbiakban felhívta megvei mezőgazdasági szakembereink figyelmét annak fontosságára, hogy a silókukorica termelését igyekezzenek minél kevésbé munkaigényessé fejleszteni. Helyeselte a szovjet mezőgazdászok módszerét: a négyzetes vetés alkalmazását. Mint

mondotta, kitűnően bevált a 60x60 cm-es távolság, fészkenként 2—3 szem vetőmaggal. Egyelés nélkül, fogasolással majd kétirányú gépiká- páláSsal kell ezeket a területeket megművelni. A betakarítás 100 százalékig géppel végezhető.

Kálmán László, a Kunhegyes! Gépállomás főmezógaz- dásza hozzászólásában elmondotta, hogy kevesli a gépállomás területén jelenleg található kukorica vetésterületet. Szerinte ezt legalább 13— 15 százalékkal emelni kellene. Véleménye szerint a vetésterület emlésének egyik akadályát a háztáji kukoricások képezik. Észlelte .hogy a fészekbe hintett műtrágya kh-ként három mázsás többlettermést eredményez. Tapasztalatai szerint a sekélyen alkalmazott kukoricakapálás a legmegfelelőbb.

Kállai István ki a szolnoki Szabadság Tsz-nek immár hét éve tagja, elmondotta, hogy a föld trágyaszegénysége jelentős mértékben pótolható alapos talajmunkáyal.

Nyíri Béla, a Megyei Tanács mezőgazdasági osztályának vezetője hallgatóságának tetszésnyilvánítása mellett szólalt fel:

— A négyzetes és az ikersoros vetés híveinek nem kell ellenséget látniok egymásban, — mondotta. ~ Kísérletezzenek mindnya jan; kísérletezzék az egez megye; ennek a munkának valamennyien hasznát fogjuk látni.

w I». z. -