Szolnok Megyei Néplap, 1958. április (9. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-25 / 97. szám

A

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

1958. április 25.

rr

wmsi9)wc

JFOÍIWM®

ftmcn;n mepéht. » MnaiÉgT-flőccl

Adjatok Koms/omol jelvényt4.

Figyelem

Pajtások

Jiivő pénteki számunkból 1— május 1 lévén — kimarad az Úttörők Fóruma. — Legközelebb május 11-én találkozunk újra.

• *

Az őrsi krónikás...

Krónikás.. Mi is jut eszünkbe ennél a 3zónál? Ha lámondjuk, olyan személyre gondolunk, aki hajdanában, a történelem folyamán feljegyezte kora eseményeit. Ilyen f -ládáta van ma az őrsi krónikásnak is. ö az őrs történetét, munkálkodásának, szórakozásainak eseményei írja le és rögzíti az utókor számára. Bizony meglátszik minden naplón, hogyan teljesíti e fontos feladatát íróra. Egy-egy szép, gondos napló ügyes kézre, lelkiismeretes munkára rali. Hitelesen írja le őrse életét, kívánatosán festi meg a változatos, színes úttörő-élet szépségeit

Éppeú ezért a krónikásnak fürgének, vidámnak kell lennie, mint a riporternek, hogy jegyzetei igazak, hangulata sak, érdekesek legyenek és az esemény, amivel foglalkozik hűen jelenjen meg előttünk. Nem könnyű, de igen szép hivatás krónikásnak lenni. Néha akadnak nehézségek is, olykor többször is újrakezdi írását, míg végül kikerül a tolla alól a megfelelő szöveg.

Ezen felül az őrsi krónikás az őrs féltve őrzött dokumentumát formálja., amit mennél később lapozunk fel, annál kedvesebbek a benne foglalt élmények. Szeressük és híven teljesítsük e szép őrsi megbízatást.

Kun Júlia. Karcag

Múltheti rejtvényeink helyes megfejtése

I. TALALÖS KÉRDÉSEK:

1. Felhő, 2. Ut, 3. Káposzta, 4. Villanyáram, 5. Fésű.

II. TUDOD-E PAJTÁS?

L 1876, 2. 1868, 3. 1937.

III. SZÖREJTVENY:

A levelet megkaptam. HELYESEN FEJTETTÉK MEG:

Szolnok: Mihályi Erzsébet,

Harcsa u. 13; Nagy Zsófia Hunyadi J. út 16; Berta Mária . Lepke utca 18; Halász Erzsébet Kőműves út 36; Kovács Valéria József A. út 34/a; Kun Éva Veder út 3; Mihályi Éva József Attila út 71; Pólyák Mária Kőműves út 17; Bádonyi Mária Béke u. 35. Karcag: örsi Ilona Attila út 10; U. Kovács Julianna Asztag út 7; Lajtos Mária Attila út 41; ifj. Nádházi Károly Petőfi utca 9. Túrkeve; Lisznyaj Erzsébet Czihat K. út 11; Mogyorós Emilia Nánási J. út 2; Boros Piroska Toldi Milliós út 8>-Gönczi Margit Vass út 10: B. Na év Sándor Tanya 289. — Mezőtúr: Ten- kely Tibor Kiss János u. 1.; Brozik Irén Vásár u. 25; Kccse Mihály Kilián Gy. út 11; Szilasj Julianna Túrke- vei út 55; Gy. Szabó Ilona Frny 398/5; Csépány Margit Felső vízközi iskola; Szűk Erzsébet Fmy 410; Nádori Sándor Bacsó B. út 21; Varga Bóza Bacsó B. út 2. Kisújszállás: Daku Erzsébet

Nagyrét. Törökszentmiklósi Barta Zsuzsanna Perjésliát d. 6: Újlakán Magdolna Sziget d. 24; Gyulai Ilona Pityóka d. 5; Szabó Imre Uj- balla 8. Tiszapüspöki: Polgár Rozália Szabadság út 17; Szabó Borbála Szabadság út 45; Benedek Piroska Deák F. út 24; Tóvizi Ilona Munkácsi út 2. Jászberény: Mészáros Béla Harccs út 2; ifj. Csirke András Hattyú út 10. Ujszász: Pálinkás Erzsébet Jókai út 21; ifj. Kovács Béla Bajcsy-Zs. út 19; Barta Menyhért Bajcsy-Zs. út 27; Turza Ferenc Munkás út 15; Földi Endre Nyár út 9. Kunszentmártoni Ecsé- di Mária Ugar tanya 472; Kovács Ilonka Ugar t. 452; Fehér Etelka Ugari iskola; Fehér Mária Jaksor tanya 561; Sebestyén Irén Ugar

Mindannyiunk előtt soká emlékezetes élmény marad ez a csapatgyűlés, melyet a Tanácsköztársaság megalakulásának évfordulója tiszteletére rendeztünk.

Egy kedves, öszfejű veterán harcos Fodor elvtáns volt a vendégünk, aki életének emlékeiből felelevenítette előttünk a Tanácsköztársaág idejének dicső napjait. Elmondotta, hogy mily mostoha sorsa volt az iskolában akkor a proletár gyereknek. Bár jó tanuló volt — rosszabb osztályzatot kapott az iskolában, mint a vezérigazgató nehézfejű fia. — „Ti most boldogok lehettek, mert a becsületes, jó tanuló fiatalok előtt nyitva áll minden út a legmagasabb oktatásig — népünk és pártunk ösztöndíjakkal támogatja a hozzá hű, tanulni vágyó fiatalságot.”

Elmondotta, mint ifjúmunkás, hogyan vezetett 1919-ben küldöttséget a polgármesterhez, akinek előadták a munkások követeléseiket. A munkásoktól megijedtek a városháza urai és időt kértek — ez alatt egy szakasz rendőrért telefonáltak. Boskó Ági kérdésére ismertette, hogy az üldözött kommunista fiatalok hogyan tartották titkos összé- jöyeteleiketf amelyeken művelődtek, tanultak. Nyugodtan tették ezt, bár tudták, hogy ha felfedezi őket a hacsöbörbe nem. Mi az?

2. Tiszta, fényes születésem, — lucskos, sáros temetésem. Mi az?

3. Engem, téged levágnak, engem rád akasztanak, én is élek, te is élsz, könnyen magadénak tesz. Mi az?

4. Erdőbe, berdőbe cifra botok járnak. Mi az?

5. Hány öltés kell egy jól megvarrt inghez?

II. IRODALMI LOTTO

(Móricz Zsigmond)

1. Mikor és hol született?

2. Mikor és hol tartózkodott diák korában megyénkben?

3. Hogy hívják színésznő lányát, aki a Szigligeti Színházban volt színművésznő?

4. Mikor találkozott Ady Endrével?

5. Halálának éve?

III. SZOREJTVÉNY

ETEHVELÖÉAZGÉ (Idézet Ady: A grófi szérűn című költeményéből.

Kedves Pajtások! A helyes megfejtéseket május 3-ig

439/a. — Szapárfalu: Novai Katalin Betrényi út 668; Dobler Margit Berényi út 665. — Kunmadaras: Budai Ilona Bihari út 57; Tóth Mária Kálvin út 22. Cibakháza: László Teréz Vöröshadsereg tér 41. Cserkeszöl- Iő: Szilágyi Anna Tópart. Rákóczifalva: Nagy Erzsébet VIII. dűlő. Zagyvaré- kas; Kocsis Ilona Fürdő út. Nagyrév: Varga Gizella Újtelep. Jászboldogháza: Simon Margit Tompa M. út 19. Jászjákólialma: Farkas Béla Bocskai út 6.. Jánoshi- da: Hátra Ev*a Tótkér, Tanya 75. Kunhegyes: Juhász Gábor Feketehegy u. 26. — Kuncsorba: D. Ács Margit. Tiszabő: Márton Zsuzsanna Vorosilov út 47.

Könyvjutalmat kapnak: Pólyák Mária Szolnok, Brozik Irén Mezőtúr. Újlakán Magdolna Vörökseentmik lós,

óság, rövidebb-hcsizabb börtön vár reájuk. A Tanácsköztársaság bukása után is minden évben megemlékeztek március 21-ről. Ilyenkor röpcédulákat, plakátokat terjesztettek a munkásság között.

Megkérdeztem én is, amikor az intervenciós csapatok a Tanácsköztársaságot megtámadták, itt Szolnokon hogyan szervezték meg a vörös munkászászlóaljat? Ö azt válaszolta, a románok közeledtére, a toborz^ irodához rengeteg MÁV munkás, vasutas felvonult és jelentkezett a vörös hadseregbe. Cseh Franciska kérdésére válaszolva megtudtuk, hogy Fodor elvtárs akkor 18 éves létére jelentkezett önként a vörös hadseregbe. Vége-hossza nem volt a kérdéseknek Fodor elvtárs frissen válaszolgatott mindenkinek. Végezetül ünnepélyünk végén hálásan megköszöntük a látogatást, sok értékes tanulságot gyűjtöttünk az elmondottakból. Legfontosabb, hogy életútunkról ők, a félelmet nem ismerő kommunisták hárították el a göröngyöket, vívták ki az igazi, emberi szabadságot — ezért kell nekünk hősi áldozataik megbecsüléseképpen teljesíteni úttörő kötelrsségeinket.

Lantos Éva Szolnok,

Zrínyi Ilona úttörő- csapat krónikás

.— kérték a turkevei pajtások a városukba ellátogató szovjet katonákat. Persze — magyarul. Volt ugyan, aki oroszul is gügyögött valamit. LéA 703-as számú Damjanich János úttörőcsapat II. raja irodalmi raj gyűlést tartott. Itt mérték össze erejüket a VII..leány és VIII. fiúosztály legjobb szavalói.

Meglepően jó szavalatok voltak. De azért — ha nagy- nehezen is —a bíráló bizottságnak sikerült megállapítani a legjobb szavatokat. A legkiemelkedőbb, jó stílusú, jól hangsúlyozott szavalatot Horváth Judit pajtástól hallottuk. A „Fekete gyémántok” c. könyvvel jutalmazták. Hasonló eredményt ért el Juhász János is, aki a második lett a seavalóverse- nyen. A harmadik Takács Izabella, a negyedik Hegenyeg az, hogy sró nélkül is megértették egymást, mert — amint látszik — meg volt a jelvénycsere.

düs Anikó pajtás. (Mint már említettem, a nyerteseket jutalmazták.)

Az egyes szavalatok között zongora- és énekszámok voltak. Utána a tombola sonsolára került sor. — Minden pajtás izgatottan figyelte, hogy vajon nyert-e „tombola-jegye’1? A főnyeremény — egy tábla csokoládé — boldog tulajdonosa Körösi Mária lett.

Nagyon jól eltelt a délután, Azt hiszem, mindazoknak a pajtásoknak, akik jelen voltak. felejthetetlen emlék lesz.

A „Mókus'- őrs tagjai nevében:

„Qön (i tdoaiz, hi Mg at ntát,..a

Csapatunk életében a raj és őrsi összejöveteleken főképpen a táborozásról esik a szó. A legutóbbi szülői értekezleten is ismertette csapatvezetőnk — Szulimán tanárnéni — milyen gyönyörű helyre megyünk táborozni, a szép Bükkbe, Eger környékének egyik vadrogányes helyéré: Nagyvisnyóra. A

szükséges feltételeket a téli vidám szórakozások és karácsonyi vásárunk bevételeiből részben előteremtettük.! A szükséges edényeket és konyhai felszerelést szervező testületünk asszonyai biztp- sítják. A fizikai munkákhoz — azaz a táborverés munkálataihoz az édesspák ajánlották fel közreműködésüket. A szervező munkát pedig fáradhatatlan lelkesedéssel végzik nevelőink, csapatvezetőségünk. Ezúton is kifejezzük mindannyiuknak kö- szönetünket. amiért annyit fáradoznak azért, hogy boldogan, gondtalanul élvezhessük a táborozás ezernyi örö mét.

Németh Rozália

a Hámán Kató úttörő csapat tagja

Az Úttörők Fóruma

üteui

Vaddisznó üldözőknek —

Karcag. Az érdekes feltevés valóban túlfűtött feszültséget teremt. Szeretik és élvezik a pajtások az ilyen Ipróbázást. Meglepő, hogy amíg a leányok pontosan végigmentek az akadályokon, a fiúk eltévedtek. Valószínű ők mindenek fedett a „vaddisznókat’ akarták elfogni, mélyen beleélték magukat az üldöző szerepébe, ezért történt az ösvényvesztés.

Pacsirta őrs, AUttyán. —

Dicséretre méltó eredményetek, hogy az őrs maga teremtette meg —hulladék- gyűjtésből — a táborozási alapot. A még hiányzó részt ezek után már nem lesz nehéz megszereznetek A próbát a táborozás alkalmával is letehetitek.

Holló őrs, Szolnok. Hajdú Edit pajlás beszámolt, hogy ti külföldi levelezéssel erő! sititek a népek barátságát. Elismerésre méltó, Jhogy eddig 40 szovjet levelet írtatok és kaptatok, sok hasznos tapasztalatot cseréltetek kölcsönösen.

Balogh Regina rajvezető, Ujszász. Fórumunthoz írt két levelét megkaptuk. Különösen örültünk tréfás mondókájának, melyet a közeljövőben felhasználunk.

Molnár István tanító, — Jászszentandrás. Jászsági játékrigmusait szintén megjelentetjük. Addig is elismerésünket fejezzük ki a néprajzgyűjtő szakkör pajtásainak szorgalmas munkájukért.

Brozik Irén, Mezőtúr. Különös kérdéssel fordultál hozzánk. Azt kérdezed, hogyan készítenek a mongolok kumiszt. A kumisz savanyított lótejből készül. A lótej erjedése közben eres szeszes itallá alakul át. — Rejtvényeid felhasználjuk.

Ohegyi Éva, Tiszaföldvár. Május 1-i rajzodat következő számunkban hozzuk. / Várjuk további jelentkezésed.

Földi Klára, Ujszász. Szívesen fogadunk levelezőink sorába. Mint írod, a Ságvá- ri Endre úttörő csapat Tulipán őrsének tagja vagy, s jelenleg papírgyűjtési versenyben vesznek részt, örülnénk, ha a Tulipán őrs nyerné a versenyt.

Túróczi Gizella, Jánoshi- da, Tótkér-tanya. Nagyon ügyes kis rajzot küldtél be. Az a baj, nem tintával, — vagy tussal rajzoltad meg, mert csak a tinta és tusrajzot tudjuk használni.

Gerendás! Agnes, Jászberény. Azóta bizonvára kaptatok választ a külföldi pajtásoktól. — Azt olvastuk ugyanis soraitokban, mihelyt megkaptátok, címeiket, azonnal írtatok. nekik. Újabb címeket sajnos nem tudunk küldeni.

Zord a fejed érdemes

I. TALALÖS KÉRDÉSEK küldjétek be: Úttörők Fó- 1 Egy vödörbe belefér, de ruma- Néplap Szerkesztőség.

Szolnok címre.

Bogyó Katalin

CSÁSZTVAY ISTVÁN:

n

A VOROS!\YAKKENDOS

Amikor a vonatra felszálltam, már feltűnt nekem az a furcsa, ferde metszésű szempár. Kisöccsével, meg édesapja- al utazott a fiú, pfufajkás téli kabátban, a kabáthajtóka alól meg kilátszott úttörő- nyakkendője.

Levetettem a kabátom. Meglátta úttörőjelvényem, fentről léig, majd meg lentről felig felmért villanó pillantásával. Rámköszönt, mint jó ismerősére.

— Előre, vezető pajtás!

— Előre! — mondtam én is.

Beszélgetni, kezdtünk.

így ismertem meg Jenei Pistát, a Szentes—Szolnok között közlekedő motorvonaton.

Róla szeretnék mesélni.

Mesélni, arról, ami ma már csak emlékezés, de nem olyan régen még aggó Jós volt. Meg rettegés. És való igazság.

— Mert így volt ez, vezető pajtás — néz rám Jenei Pisti —, ketten maradtunk akkor az osztályban csak úttörők. Csurka Feri meg én. A többiek azt mondták, ők most már kilépnek. Voltak, akik darabokra tépték az úttörőnyakkendőt. Egy kereskedőnek a fia meg elégette. Azelőtt rajvezető volt, s mi hittünk neki. Most láttuk csak meg, ki volt.

A városban már újra szovjet páncélosok voltak. Alig eSV hete már megint a mi fegyvereseink őrizték a várost, de apa akkor még otthon volt. Állásából elbocsáj- tották, az új karhatalom szervezésének hire meg még nem jutott el hozzánk.

Mi Ferivel összenéztünk.

Feri elbiggyesztette a szája szélét. Csak ennyit mondott a nyakkendőjét égető Bolányi Kálmánnak:

— Áruló vagy! Tudod? Rongy, bitang áruló. És még ti szavaltok?

— Ti vagytok a sehonnai, bitang emberek — toldtam,t meg én is éppen egy lépéssel, ha már így nyíltan esett róla a szó.

Mindenki ránk nézetű

Mi meg néztünk szembe az osztáVyal.

£ ekkor, így higgye el, tanár elvtárs, egyszerre sokan, de vagy hatan-heten nem

mertek a szemünkbe nézni. Lesütötték nézésüket, s érezték, kezdték megérezni, hogy valami szörnyűségest, aljas dolgokat csinálnak.

— Tudjátok, hogy ez a mi zászlónk egy darabja? — mondtam. Mert most már kiáltottam, s elébb álltam, lássák; rajtunk ott van a nyakkendőnk.

Aztán meg már nem tudom, mi történt. Még annyit hallottam, hogy Bolányi felnevetett.

— A mi színünk a nemzeti szín! Ezek nem magyarok...

De többre már nem emlékszem. Valaki hátulról leüthetett, ez még eszemben volt, mert hirtelen éles villanást éreztem a tarkómon, a fejemben meg visszhangzó zúgást, összeestem.

Később tudtam meg, hogy Csurka Feri védett meg Bolányvéktól. Azok rugdalni kezdtek, de Feri egészen közelről Bolá- nyinak az arcába lőtt csúzlival. El is borult a röhögő arca vérrel egyszerre.

— Nem — néz rám, furcsa, eleven, ferde metszésű szemével Pista — ne higgye, tanár pajtás (most meg már így szólít engem, az újsüttetű ismerősét) — nem voltam én soha irigy vagy gyűlölködő. Haragot sem tudtam tartani senkivel. De Bolá- nyit, Bolányi Kálmánt akkor nap örökre, míg csak élek, meggyűlöltem. Osztályunknak ő volt a rajparancsnoka. A legjobb tanuló, őt tartottuk a legtöbbre. Ha fali- ujságcikket kellett írni, ő írta a legszebbet, ha rajzolni kellett, senki úgy nem rajzolt. S. .alni is tudott, meg tanóharmoni- kázni. Nagy volt a tekintélye. Mi már azt beszélgettük a csapattanácson, javasolni kellene csehszlovákiai úttörőüdültetésre. Ö képviseljen bennünket a nemzetközi táborban. S most megláttuk, hogy mi itt valamennyien, az egész osztályban mindenki csak eszköz voltunk a kezében. Kellettünk ahhoz, hogy ö kitűnjön, különb legyen közöttünk, aztán meg elégesse a vörös nyal> kendőjét, ami hozzánk fűzte.

(Következő Úttörő Fórumban folytatjuk.)

Ünnepélyes rajgyűlés

Egy 1919 s2s veteván esapatyy&iésCinkön