Szolnok Megyei Néplap, 1958. április (9. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-15 / 88. szám

Kiszippanthatnánk a Tiszát...} A fürge újjak műhelyéből Ä Szolnoki Vízügyi Igazgatóság a belvízlevezetésért — — Kisütött végre a nap! Most már csak egy kis szél kellene! — hallhatja a falva­kat járó vándor innen, is, on nan is. Szél, amely felszárí­taná a talajt; hogy mielőbb hozzá lehessen fogni a vetés­hez, magágy-készítéshez.:« Sokan tálán megfeledkez­nek arról, hogy napjainkban *z embernek a szeszélyes ta­vaszi szellőnél megbízhatóbb r ígítőtársa van: saját maga mi felesleges nedvességet a lalaj el nem szívhat, szél fel nem száríthat: elvezeti a Víz­ügyi Igazgatóság belvízlecsa­poló csatornarendszere. — Gépparkunk segítségé­vel egyetlen másodpere alatt 60 köbméter vizet emelhe­tünk ki — kezdi tájékoztató­ját Vasadi János, a VÍZIG igazgatója; — Roppant víz­mennyiség ez. Ha nyári idő­ben valamennyi gépünket egyszerre, egymás mellett működtetnénk: egy másod­perc alatt kiszippanthatnánk b Tisza vizét. Kíváncsi, ho­gyan dolgozunk?Tartson velünk! 7 A Tísza-parf helyett előbb h javítóműhelybe látogatunk el, ahol Sólyom Sándor gépé­szeti osztályvezelő fogad. — Kissé szűkén vagyunk; ez igaz.- Ezért még ebben az évben befejezzük a régi le­égett tésztagyár épületmarad- v anyainak felhasználásával éj műhelyünk. raktárunk építését; Legfőbb ideje.:. Harminchárom fajta külön­böző öntözömü, gépkocsi, von-, fató, hajó javítását végezzük itt. Szakembereinknek nem <s-ok párja akad az országban; hat -nemzet gépeit egyforma szakértelemmel reparálni vem csekély feladat. >. Együtt látogatunk be az irodába, melynek falait szín- pompás grafikonok ékítik. Tisztán, azonnal érthetően ■mutatják: melyik brigád mi­lyen munkát végzett az el­múlt hónapban. Legjobbak az esztergályosok; olyan dol­gozó is akad közöttük, aki öt­szörös sztahanovista. Vasad! igazgató a TMK-táblára a legbüszkébb. =» A mi TMK- nk^mond­ja valóban tervszerű, meg. előző karbantartás. Minden gépkocsink minden hónap ban előre meghatározott na- -- ............ " ■ po fi kerül felülvizsgálatra, melyet a rendőrséggel karölt­ve végzünk. Félszemmel Sólyom osz­tályvezetőt figyeljük, ki csak pár pillanattal előbb kérte Dóba kapcsolását, s máris megkapta.:. s .Bezzeg az új ságíró olykor félórákat vár egy kapcsolásra.) Vasadi Já­nos — úgy látszik — gondo­latolvasáshoz ig érti — Nincs protekciónk a pos­tánál; de van ezer kilométer saját telefonvonalunk. Bár­mely pillanatban bármely gátőrünktől megtudhatom, mi a helyzet körzetében. Ennek elsősorban árvízve­szély esetén van felbecsülhe­tetlen jelentősége. Dobán tudjuk meg, miért telefonált Sólyom Sándor osz­tályvezető. Mire a Tisza-part- ra érünk, csillogó, ezüstös motorcsónak — a ..vizesek” nyelvén: rocsó — vár ránk. Orrén piros-fehér mentőöv. (Ami biztos, az biztos..'.) Felberreg a motor, a csónak fehér tajtékot hányva repült velünk a víz ellenében. Gólya rebben fel a parii nádasból, s mintha csak kalauzunknak akarna szegődni: széles számvcsapásokkal száll a saj- fokí szivattyútelep felé. — Műemléklátogatásra me­gyünk! — kacsint Vasadi Já­nos igazgató. A furcsái !va várt csonka­torony, repkénnyel befutott romok helyett hatalmas, ra­gyogó tisztaságú gépterem fogad — üzemelő szivattyúk­kal. Már-már azt hisszük, hogy beugrottunk a tréfának, mikor Bartus István gépész, a telep vezetője, egy réztáb­lára hívja fel figyelmünket. »Sajtold belvizek szabályo­zási társulat, 1878” — ez áll rajta ódon fogalmazásban. Hazánk ixm itt alaku-it meg az első belvízié vezető társulat; első telepének gépei ma is kifogástalanul működnek. A három gépegység másodper­cenként négy és. fél köbméter vizet, emel ki a csatornából a Tiszába. Ess a vízmennyiség annyi idő alatt töltene meg egy közepes nagyságú szobát, míg hatig számolunk. A „mű­emlék” valóban műemlék; változtatni nem szabad raj­ta, javítani is csak miniszteri engedéllyel; ►■«*»...............— m Ak ik széppé tették Tiszaörsöt Á fata főutcáján végig újonnan ásott, ágyasokat ön­töz a tavaszt eső. S az ágyú­sokban sarjadó rózsatövek, frissen ültetett élősövény sze­gélyek szemmel láthatóan duzzadnak a tavaszi zápor­ban; A falu fiataljai, idősebb­jei örömmel mondogatják, milyen szép lesz a főutca, egy hónap múlva. Szinte az egész falu meg mozdult, amikor a tanács ki­adta a jelszót: tegyük szép­pé a falut; Népmozgalom bontakozott ki Tiszaőrrsön. A köút két oldalán lévő széles földutat felszántották, felás­ták. A múlt évben még a konda meg a gulya járása volt ez a terület, most gereb lyével, ásóval, miegymással szorgoskodott ki-ki a háza előtt. Csak özvegy Kalmár Józsefné és özvegy Sági Bé- láné kapuja előtt nem volt aki rendbe tegye a parkot A két idős asszony képtelen már erre. — Mi lesz azzá. a résszel? — kérdezgették a tiszaőrsiek —, hiszen csúnya lesz. ha a két lakás előtt parlagon ma­rad az úttest. Riadalomra nem volt ok. mert éppen a kérdéses két táblácska lett a legszebb. Az történt ugyanis, hogy a KISZ szervezet februári gyű­lésén Vadóczki Ilona és Bo­lides József, az új községi KISZ titkár arról beszélt a fiataloknak, a tavaszon a KISZ-nek kell a legtöbbel tenni a szép faluért; Határozat született akkor: minden KISZ-tag annyi fát ültet, ahány éves, s azonkí­vül mindenhol ott lesz a KISZ szervezet, ahol együtte­sen kell cselekedni: Ott is voltak a két özvegy- asszony háza előtt, g elvégez­ték helyettük a parkosítást. Ott voltak a fásításnál is mindenhol: Ignácz Sándor tsz-tag 21 éves, 21 fa rügye­zett ki ezen a tavaszon, amit ő ültetett. Kardos József 26 fát ültetett el, nem nehéz kö­vetkeztetni évei számára: Azazhogy. Voltak bizony jónéhányan, akik „megöregí tették” magukat Ugró Jóska 16 éves még, Virág István 15, s mégis 80 darab csemetét dugtak a földbe ketten. Hatvan fő a KISZ szerve­zet létszáma, nem sókkal több fiatal él itt. S ha hozzávesz- szűk, hogy Makó Imre, s még több KISZ-es kívüli is részl- vett a fásításban, fogalmat al­kothatunk. mennyi fát ültet, tek el a faluban. Hozzávetőle­gesen 15 ezer darabról be­szélnek. Ez csak a fásítás. Itt van azonban a járási KISZ-üdülő ahol ingyen üdültetik nyáror a munkában kitűnt kislistá­kat. A Járási KISZ Bizottság tartja fenn az üdülőt, az gon­doskodik belső felszerelésé­ről. A külső gondozást, az üdülő parkosítását, sőt a ti- szaőrsd fürdő fásítását szin­tén a községi KISZ s2ervez.et vállalta. Csak a kertészt vár­ják, hogy megérkezzen, s ve­zetésével szakszerű szépíté- szeti akcióba kezdenek. Beszélnek róluk a község­ben, a járásban, de még a megyében is: ők azok, akik széppé tették a falut. B. L. — A legrégibb után nézzük meg a legújabbat! — javasol­ja váratlanul Bobák Zoltán, áld az új sajfoki belvíz-szi vattyútelep építésvezetője. — Igaz, még épülőben van; azonban nagyon szeretnénk ha egy évvel a kitűzött határ­idő előtt elkészülne: idén de­cemberre. Völgymenetben — vagy amint a magunkfajta szá­razföldi mondaná: lefelé még sebesebben siklik a rocsó. Üj körgát ível a régi gát mellett, ahol kikötünk. Ezt biztonsági okokból építették, arra az időre, mikor áz új szivattyútelep csövei részére átvágjál? a régi gátat. Szik­rázó fehéren izzik a hatal­mas vasbetonépítmény a ko­ratavaszi napfénybein. He­lyenként még csak a vasváz magaslik; mellette itt-ott a szilárdsági próbák részére öntött betonkockák; pobák Zoltán és munkatársai ra­gyogó teljesítményt értek el •— Ez a létesítmény ma­gyarázza Bobák Zoltán épí­tésvezető — gyakorlatilag örök életű; Hazánk egyik legnagyobb belvíz-szivattyú telepe lesz. Építésnél 15 ezer köbméter földet mozgattunk meg; 1360 köbméter betont foglal magában; 800 mázsa vasat. 4 ezer mázsa cemen­tet) 2200 köbméter kavicsot használtunk fel. Ha tető alatt lesz: három villany- és Diesel-üzemű gépegységet szerelünk be, melyek má­sodpercenként 10 köbméter vizet képesek kiemelni. Ez a mennyiség mai teljes ka­pacitásunk egyhatoda. Üzem- biztosságát azzal fokozzuk, hogy két forrásból biztosít­juk számára az áramot- — Népgazdaságunk kereken 10 miihó forintot fordít a szi­vattyútelep építésére; — Előreláthatólag mennyi idő alatt térül meg ez az összeg. Vasadi János igazgató és Bobák Zoltán építésvezető együtt számolnak, majd az előbbi ezt mondja: i~ Pontctean nem lehet megállapítani; a szivattyú- telep várható munkája nem­csak annak kapacitásától, hanem az időszakonként le­hullott csapadékmennyiség­től is függ. Megfontolt becs­lés alapján úgy véljük: 10— 15 év alatt az utolsó fillérig megtérül a beruházás. Igen gondos számítások előzték meg az építkezést, mely ha­talmas lépést jelent hazánk belvízlevezet ősének fejlődé­sében. Ez valójában csak a felszabadulás után kezdődött meg. Jegyzeteim nélkül nem szeretek számokat közölni, annyit azonban nyugodtan mondhatok, hogy a népi de­mokrácia egy év alatt többet alkotott ezen a téren, mint Ferenc Jóska „boldog béké­je” és Horthy „dicsőséges országlása” együttesen,:; — (borváró MEGLEPŐ CÍM, de talá­ló. A vezsenyi kosórkötő KTSZ-ben valóban fürge­ujjú férfiak és nők készítik a gyönyörű, mondhatnánk remekbeszabott gyermekszé­keket és békési ülőkéket. Az elnök elvtársat, N. Sza­bó Györgyöt nem találtuk a szövetkezetben, mivel éppen anyag után lótott-futott. Tá­vollétében Vaskóba Sándor a vezetőség egyik tagja tájé­koztatott bennünket a ktsz életéről, munkájáról. Ügy szemre kicsi üzem vagyunk i— mondotta — nem is fordítanak nagy fi­gyelmet ránk, de mégis meg­álljuk helyünket ott, ahol kell, vagyis a munkában. Ennek bizonyítására had mondjam el, hogy az átlag- kereset 1200 forint volt ná­lunk az elmúlt évben, de ez évre a mérlegzáró közgyűlés tapasztalatai alapján 1400 forintot terveztünk be. — Na és sikerül is ezit el­érni? — kérdeztük. f—Már miért ne sikerülne. A jelenegi taglétszámmal, 50 fővel képesek vagyunk a maximumra. Ezt bizonyítot­ta az a 16 800 forint is, amit amellett, — hogy volt egy csomó adósságunk — az idén osztalékként kifizettünk; És mégis mi a biztosíték tervük teljesítésére? Mi magunk — mondotta Vaskeha elvtárs. Tudniillik a mi munkánkat a mai na­pig nem sikerült gépesíteni. Folynak ugyan erre vonat­kozó kísérletek, de egyelőre még nem sok eredményei. Ellenben biztatóak azok az eredmények, amelyeket dol­gozóink elértek az elmúlt évben. Például a békési rész­leg, amely nagyrészt export­ra dolgozik, legutóbb — " ■ százalékra teljesítette tervét. A gyermekszék részleg pe­dig 130 százalékra. Idő közben, amíg Vaskeba elvtárssal beszélgettünk, — megérkezett az elnök elv­társ is. A tervekre vonatkozó kér­déseinkre elmondta, hogy ez évben jórészt exportra dol­goznak. — Így például már most exportra készítik a kis- békéfti gyermekszékeket és belföldi eladásra a gyermek- asztalokat. PROBLÉMÁKRÓL NEM IGEN esett szó közöttünk. Mégis a beszélgetésből olyan tapasztalatot szűrtünk le, hogy egy jó üzemhelyiséggel még nagyobb eredmények elérésére ienne képes a ktsz tagsága. Ugyanis a jelenlegi helyiséget bizony lassan ki­növik. Emellett a tanács in­tézkedése alapján, le kell bontani a jelenlegi vessző- íőző és hámozó helyiséget. így rövid időn lseiül nem lesz, ahol a Fűztermelő Vál- lalattól és a sajáterőből be­szerzett vesszőanyagot elő­készítsék a tulajdonképpeni, feldolgozásra. Ez pedig elen­gedhetetlenül fontos lenne, mert éneikül nem tudnak boldogulni. Próbáltál? házat vermi, de mivel lakóházat ipari célra nem lehet igény­be venni, e tervük nem tel­jesülhetett. Még arra is haj­landók lennének, hogy épít ­senek saját erőből, esaki ki­utalást kapnának anyagra. IGYEKEZETBEN tehát nincs hiány. Csupán csak: egy kis támogatás kellene az arra illetékesek részéiül és a fürge ujjak műhelye a ve­zsenyi kosárkötő ktsz még szebb eredményeket tudna elérni és még jobban tudná kül- és belföldön népszerű­síteni remekbeszabott áruival a magyar háziipart. — nagy — ÚJSZÁSZROL JELENTJÜK Az újszászi Szabadság Tsz befejezte 60 kh. árpa, 15 kh. zab és 80 kh. amerikai hib­rid-kukorica vetését. Az utób­bi alkalmazásától a tagság kh-ként öt-hat mázsás több­lettermést remél. * A tsz fejési átlaga január óta hat literről nyolc és fél literre emelkedett. A gondos ápolás, az egyedi takarmányo­zás következetes alkalmazá­sa további fejlődést ígér. * Jogos bosszúsággal szólnak Ujszász gazdái a helyi fmsz mulasztásáról. A gépállomás 146 feleslegessé vált gépeiből nem Büszke cím az éíüzem cím Az Országos Vízügyi Igaz­gatóság kunhegyesi I. sz. Víz- gépészeti Vállalata negyed­szer kapta meg a büszke él­üzem címet a velejáró jutal­makkal. Pontos tervszerű munkát végeztek a vállalatnál. Jól gazdálkodtak. Tervüket 117 százalékra teljesítették. A ki­szabott rendes öntözési és víz­gép előállítási terven felül export munkát vállaltak Ju­goszláviának. Az elkészített úszó szivattyúmű növelte a vállalat gazdasági eredmé­nyét. A termelékenység 12 szá­zalékkal emelkedett az év­ben. Ezzel szemben az ön­költség a tervhez viszonyított 4,5 százalékos csökkenést mu­tat. A vállalatnak a pontos munkából nagy haszna volt, mert nem terhelte költségeit kötbérkövetelés és így tiszta nyereségként könyvelhettek el 340 ezer forintot. — A dolgozóknak közel 3 heti fi­zetésnek megfelelő pénz ju­tott. A terven felüli munkák kö­zött nagy helyet foglalt el a mezőgazdaságot segítő gépok égész sora. Az öntözéses gaz­dálkodást szolgáló vállalat nagyban hozzájárult a megye földművelésének belterjessé tételéhez. . Az április 4-e tiszteletére indult verseny eredménye­ként 24 ezer forintot osztot­tak ki a dolgozók között. Tungel László, Sinkovics József, Kiss József, Rézsó Jó­zsef és Borbély Gábor mun­kájuk elismeréséül a Vízgaz­dálkodás kiváló dolgozója ki­tüntetést kapták átlag ezer forint jutalommal. Rajtuk kívül hárman kap«; tak kiváló jelvényt a megfe­lelő kétheti fizetéssel és né­gyen kaptak kiváló dolgozói oklevelet egyheti fizetéssel. régiben vásároltak tsz-ek is, egyéniek is; csak éppen az fmsz nem. Pedig a géphasz­nálat biztosításával közelebb hozhatta volna a gazdákat a közös munkához. A község­ben harmincnégy egyéni pa­rasztnak van vetőgépe. Ezek a gazdák most megteszik azt, ámít az fmsz-nek kellett vol­na tennie: összefognak azok- 1 kai, kiknek nincs gépük, így segítik egymást a tavaszi ve­tésnél. A község mezőgazdasági ál­landó bizottsága rendszeresen látogatja az egyéni gazdákat, hogy tanácsaival segítse őket, A községnek 130 kh-ra ele-* gendő másodfokú szaporítás sű árpáján felül tartalék készlete is marad. A* állandó bizottság felhívta a gazdák figyelmét arra, hogy leghe­lyesebb ezt a mennyiséget vetőmageserére tartalékolni- ok. + " O»» ' Korszerűsítik az új mosógépeket A Belkereskedelmi Minisz­térium Illetékeseinek tájé-) koztatása szerint a mosógé­pek iránt változatlanul nagy a lakosság érdeklődése. Az igényeket nem tudja teljes mértékben kielégíteni a ke­reskedelem; A jövőben a mennyiség mellett a minő­ségre és a korszerűségre tö­rekszenek, a jelenleg is for­galomban lévő típusokon kí­vül automata kikapcsolóval, vízmelegítővel, stb. ellátott •korszerű mosógépek gyártá­sa jöhet csak számításba. ÁRNYAK A NAPSÜTÉSBEN TÓTH EERENCemlékezete /Vapsüíés. Tavaszi vasár­11 nap és ünneplőruhába öltözött többezres tömeg. Az arcokon néma meghatottság, büszkeség. A villamossínek is üresek az arany fényben égő Lenin körúton. Megálltak egy nagy szürke liáz előtt és most a villamoson utazók is he­lyükről felállva, levett kalap­pal üdvözlik a hős emlékét, aki az ilyen békés, zavartalan tavaszi vasárnapokért, ün­neplőruhás munkásgyereke­kért Is áldozta fiatal életét. Milyen hosszú utat tett meg a ' turkevei parasztfiú, amíg a cselédsorból a Magyar Népköztársaság rendjének fegyveres őrévé, támaszává emelkedett! Ez az út sok-sok paraszt- és munkásifjú útja volt az árnyékból, az ezerhol­das uradalmak és tőkés mám. mutüzemek árnyékából a népuralom vakító napsütésé­be. Tóth Ferenc szilárdan ment végig ezen az úton és egy pillanatig sem tétovázott, amikor fegyvert kelleti fog­nia a néphatalomért. 1956. október 31-én sötét árnyék lakarta el a napot. Nyolcadik napja dühöngött o terror, vér folyt a megkínzott városban, munkások, parasz­tok, kommunisták és becsüle­tes pártonkívüliek vére. Halálra keresték az „óváso­kat" és jaj volt a néphatalom e védőinek, de még azoknak is, akikre rákiáltották ezt az utcán. Hajtóvadászat folyt el­lenük. Tizenkétezer szölcött gyilkos, rabló, tolvaj, prosti­tuált és hasonszőrű cinkosaik cirkáltak a városban áldozat­ra. kommunista vérre szom­jasan. Tóth Ferenc, a kommunis­ta, a derék államvédelmi tiszt, halálrafáradtan, melegí­tőben kóborait a városban. Dühvei és elkeseredéssel néz­te az ellenforradalmárok ga­rázdálkodását: Agya sajgóit a nehéz, keserű gondolatoktól. Haza, haza, sürgette minden idegszála .megnézni, mit csi­nál a kislány és a kisfiú, Ve­ra. az ő imádott kis felesege. Haza, akár csak egy órára is, aztán megkeresni az elvtársa­kat, azokat, akik nem nézik ölhetett kezekkel ezt a rette­netét. Tenni kell valamit! ...A kis lakás ajtc'át ke­mény öklök verik. Kinyitni! Nemzetőrség. A család tagjai sápadtan néznek egymásra. A kis lakás fegyveresekkel telik meg. Ügyet sem vetnek a síró asszonyra, a gyerekekre. Tóth Ferenc re vadásznak, aki a rádió őrségében volt, aki puszta, szavával oszlatott szét egy felbőszített tömeget, aki nem használta a fegyvert, pe­dig a kezében volt akkor. Rövid volt az út. A vért szagolt fenevadak — mert em­bereknek nem nevezhetők — már a rövid úton, a nemzet- őrparancsnolcságig ütötték- verték a fiatalembert. A nem­zetőrök pedig, bár fegyver volt a kezükben, kiadták őt a csőcseléknek. Elhomályosuló tudatában még visszhangzott a kiáltás: Ez az ávós megölt z feleségét és gyerekeit, hogy menekülhessen! Milyen undo­rító hazugság. Aztán rázu­hant a jótékony sötétség. Az Aradi utca és a Köréit sarkán kopár fa állt. Egy pillanat és ligái között drótkötél feszült. Erre akasztották a talán már nem is élő testet. Lassú szél borzolta a kopár ágakat, ame­lyek mintha a szégyentől és borzalomtól reszkettek volna meg. A fa ágai most április 13-án is kopárak. De rügyei: bőm la < nak ki rajta, és háta mögött a Lenin körút 77. számú ház előtt zászlókat lenget a szél. A fa előtt díszszázad, körü­lötte emberek. Hallgatnak Orbán ezredes érces szarát viszi a szél. Egy negyven év körüli nő sírt. — Láttam ér is! Nekem is van egy vagy fiam A zenekar gyászindulót ját. szik. Lehull a lepel az emlékű tábláról. A vörösbarna már­ványon ezüsttel csillog a név és a dátum: Tóth Ferenc 1 9 5 6 október 3 1. A turkevei parasztfiú már nem látogathatja meg soha öreg szüleit. Szőke asszonyát nem öleli, két kis gyermekét nem simogatja többé. És ha pótolni nem is tudjuk Tóth Ferencet, de szeretetünket, szilárd akaratunkat hallják meg és legyen vigasztalójuk: Nem felejtünk! Munkások, parasztok, értelmiségiek, nem felejtünk, megőrizzük tiszta emlélcét és vigyázunk, hogy soha többé ne boruljon ha­lált hozó gyilkos árnyék jö­vőnk napfényére! HERNÁDI TIDOR

Next

/
Oldalképek
Tartalom