Szolnok Megyei Néplap, 1958. április (9. évfolyam, 77-101. szám)
1958-04-13 / 87. szám
Qlemesak a (jdzokanál\ ! a gyalú is illik az asszonykézbej Bemutatjuk a megye egyetlen asztalos szakmunkásnőjét ■p1 zt a baroahajú, égő- tekintetű, karcsú fiatalasszonyt, aki a zúgó gépek között szerémyen meghúzódó gyalúpadnál ügyes kézzel forgatja az asztaloskalapácsot, kinn az utcán nyugodtan vélhetné bárki kalaposnak, kereskedőnek, vagy éppen ápolónőnek. Nincs rajta semmi különös ismertetőjel, semmi rendkívüli. Ám, itt a munkahelyén! gyakorlott mozdulatai már elárulják a szakmunkást. Mert Kunfalvi L ász] óné bizony asztalos szakmunkás, és ha hinni lehet a statisztikának —, de mi okunk is volna kételkedni benne — a megye egyetlen asztalos szakmunkásnője. Nem volt síma, akadálytalan az az út, amelyet még lánykorában a szakmunkásbizonyítványig megtett. Apja egyszerű ácssegéd, akinek a vállát erősen nyomta a népes család eltartásnak gondja, baja. A tíz gyerek, ahogyan cseperedett fel egymásután, úgy markolta meg a szerszámot Nem keresett a kis Teri férfias szakmát, inkább fodrásznő szeretett volna lenni. S hogy mégis asztalos lett, annak csupán az az oka, hogy abban az esztendőben nem volt fodrásztanuló felvétel. ö pedig szakmát szeretett volna tanulni, s amikor az egyik ismerősétől meghallotta, hogy az Épületasztalosipari Vállalatnál leányokat is felvesznek asztalos tanulónak, nem gondolkodott sokáig, hanem jelentkezett. így szerződött Se 1950 már-* cius 10-én. * V égre eljött a várva-várt? ’ nap is és 1952 márciust 10-én boldogan szorította J magához a bizonyítványt,? amelyen csak éppen megszá-X radt a tinta. X Felszabadulása óta a Bú-| torgyárban dolgozik Minden* egyes konyhagarnitúra vala-‘ melyik alkatrésze átmegy a kezei között. A szerencsés vevő aki elgyönyörködik az új konyhabútorban, ha gondol is egy pillanatra az asztalosokra, arról már nem is álmodik, hogy a szekrény-: ben, az asztalban egy asz- szony kezemunkája is benne var. Nem lenne teljes a róla alkotott kép, ha egyet-mást még nem mondanék eh Ta- * Ián annyit: becsületes, szór- ? galmas munkás, olyan, amilyen a munkások többsége. Bár a munkaversenyből nem marad ki sohasem, kimagasló eredményeket nem ér el, de jó munkájára mindig számítani lehet. Havi keresete sem a legmagasabb, sem a legalacsonyabb, olyan, mint egy átlagos szakmunkásé, havi 1400 forint körül jár. Legutóbb, a nyereségrészesedés kiosztásakor pedig 1480 forinttól duzzadt a borítékja. És a vágyai? Azok sem különösek, éppen olyanok,; mint a hasonlókorú asszo-| nyoké. Jusson a keresetből X ------------------ „v . _ ét elre, ruhára — s mert fia-* tunk arról, hogy a Városi Ta tál még — szerény szó rakó-J nács teljes ülésén megvalasz- zásra, mozira, színházra. No-J tóttá a Szolnok Városi Népi meg ami a legfontosabb, ta-« Ellenőrzési Bizottságot. Iái jón végre egy jó lakást.« Az azóta eltelt időszak ta- és dolgozhasson békesség-j pasztalatainak összegezése és ben a bútorgyárban, a jól-j a bizottság terveinek ismer- ismert barátok, szaktársak ♦ tetőse végett felkerestük a között, ahol a megbecsülés- J Városi Tanács épületében ben sincs hiány, hiszen az* Balajti János elvtársat, a bi- üzemi tanács tagjává is} zottság elnökét, megválasztotta a munkatér-? Balajti elvtárs kérdéseink- salk bizalma. X re elmondta, hogy eddigi P. P. | munkájuk többnyire a szer- ........................................................... vezésre irányult. Életre hívA MINISZTERTANÁCS TAKARÉKOSSÁGI FELHÍVÁSA nyomán a Tisza Cipőgyárban újból életrehívták — a régebben jó eredménnyel dolgozó — önköltségcsökkentési bizottságokat. Csak néhány napja látott munkához még a lelkes, jó szakemberekből álló csoport, tevékenységük máris komoly eredménnyel biztat. Mindjárt a kezdet kezdetén igen nagy feladatot kellett megoldaniok. Nagy problémája volt az üzemnek, hogy a második negyedévi termelési tervek teljesítéséhez szükséges anyagok közül 30 000 egység keményáru hiányzott. Erre a felettes szerv sem tudott megoldást találni, csak azt mondták, „oldják meg házon belül" a problémát. Ehhez fogták először a két hasznos javaslatot tettek, melyeket, ha elfogadnak, nemcsak a martfűi cipőgyárban, hanem az egész iparágban hatalmas megtakarítást hoznak.. 9 Az egyik megoldás szerint a bőr köztalpakat toldással készítenék elfekvő hulladékból. A másik javasltat szerint jelentékeny import bőrt lehetne megtakarítani, ha a bőr köztalp helyett jobbmimöségű gumi köztalpat alkalmaznának. És a két ötlet pénzben mérve — csak egy negyedév alatt — 500 000 forint megtakarítást jelent a vállalatnak. Emellett azt is, hogy nem kell külföldről bőrt hozni a hiány pótlására és egy nagy gond esik le a gyár vezetőinek vállairól. Ha a javaslatokat a többi cipőgyárakban is bevezetik, többmilliós megtakarítás jelentkezik népgazdasági szinten. PERSZE, NEM CSAK EZ A KÉT JAVASLAT került ki az önköltségcsökkentő bizottság tarsolyából. Van más is ott — amiről csak eddig tudunk — kb. egymillió megtakarítást hoz az üzemnek; Tehát a Minisztertanács takarékos- sági felhívása termékeny talajra talált a Tisza Cipőgyárban. Példája követésre méltó. A többi üzemekben is túl kell már jutni azon, hogy csak általánosságban, a „felhívást” újabb felhívásokkal kiegészítve foglalkozzanak ezzel a fontos nemzeti üggyel. Munkásoknak, műszaki és gazdasági vezetőknek alaposan körül kell nézni portájukon, hogy mit tehetnek, mit kell ten- niök a pazarlás, felesleges és nélkülözhető kiadások megszüntetéséért, hol használ- nálhatnak fel importanyagok helyett egyenértékű és olcsóbb hazai anyagokat a gyártáshoz; A bizalomnak megfelelően _ Beszélgetés a városi 1\EB elnökével —• A közelmúltban hírt adTöbb is lebetelt Tolna A közelmúltban osztotta a Keletmagyarországi Textil Nagykereskedelmi Vállalat az 1957 évi munkájának eredményét a nyereségrészesedést Rövid ünnepség keretében kapták kézhez a dolgozók a nem várt pénzt. Azt igaz tudták, hogy lesz nyereségrészesedés, de nem vártak ilyen A vállalat tervét 105 százalékra teljesítette és a tiszta nyereségből negyed millió került kiosztásra. A szolnoki részlegnél dolgozó 45 fő között 57.900 forintot osztottak, ami 22 napi fizetésnek felel meg. A vállalat hűségjutalmat adott azoknak, akik 5 év óta A rákfcMfaWaiak kérésé Az Építők Szolnok megyei Szakszervezete, a rákóczifal- tn Építők Klubjának vezetőségével előadássorozatot indított a TTIT bevonásával. Az első előadást, melynek címe „Földünk új bolygója',1, igen nagy érdeklődéssel hallgatták a résztvevők. A má-1 sodik előadásra 15-én kerül! sor s az érdeklődés m I most is olyan nagy, hogy a klubhelyiség bizonyára kicsinek bizonyul. Szólni kell azonban a hibáról is, ami valószínűleg felületességből adódott. Az előadás ugyanis filmvetítéssel lett volna egybekötve, ami azonban elmaradt, mivel a filmvetítőgép lencséjét nem hozták el. Kérjük az Építőipari Szakszervezetet, hogy a következő héten, vagyis 15-én az elmaradt filmeket is vetítsék le, mivel azok az elhangzott előadás után is érdeklik az embereket. Az előadássorozat megszervezéséért köszönetét mondunk az abban résztvevő elvtársaknak s érdeklődéssel várjuk a további előadó sokak TVAN1CS JÓZSEF, Rákóczifalva. vagy régebben dolgoznak becsülettel. így 14 dolgozó átlag 10 napnak megfelelő 4— 500 forintban részesült a rendes nyereségen felül. Az átlagos részesedés elérte az 1300 forintot Bukány László 2100, Sztojanov József 2430, Falusi József 2090. Finta Lajos 1730 forintot kapott. Ezen az ünnepségen adták át Baranyi Frigyes elvtársnak a Belkereskedelem Kiváló dolgr jója kitüntetést, mint munkájának elismerését Szebb és eredményesebb lehetett volna még ez az ünnepély, ha a vállalatnál 1957- ben bűnös kezek nem nyúlnak a társadalmi tulajdonhoz. Többet kaptak volna mert nem csak a népgazdaság vagyonát herdálták el egyesek, hanem munkatársuk zsebéből is kivették a pénzt. A laza fegyelem és a sok szabálytalan munka most bosszulta meg magát Ma már látják a dolgozók, hogy érdemes vigyázni a társadalmi tulajdonra. Vigyázni is fognak. Éber szemekkel őrködnek a közös vagyon felett, mert saját kárukon tapasztalták, hogy smi a népgazdaságé, az az övék is. —---------■ Nagyszabású nemzetközi vzgazdasáoi é texez etet rendeznek Prágában Április 8—30-ig nagysza bású nemzetközi vízgazdasá gi szemináriumot rendeznek Prágában. A tan.i sko'ás n Európa, Ázsia, Afrika és Amerika államainak szakemberei vesznek ré^zt. — A rendezésben részt vesz a Meteorológiai Világszervezet, az ENSZ szakmai szerve IS; a oűíta ta bt a k bői Lattant Prüszkölve száguld a vonat a délelőtti órákban Budapest felé. A négy huszonnégy es vasparipa tavaszi napot kő szöntve, vígabban húzza a szerelvényt. Egymás után hagyja el vonatunk a Cegléd- kömyéki falukat. Ferihegy közelében sok kíváncsi szem tekint ki fülkénk ablakán. A repülőtér zászlódíszbe öltő zött. Budapest dolgozóinak képviselői — többtízezer ember — jött ki, hogy elköszönjenek kedves vendé leinktől, a szovjet párt- és kormányküldöttsé tagjaitól, sokan jöttek el, hogy búcsút vegyenek szovjet elvtársainktól, jó barátainktól Egymás után érkeznek a kocsik a vezető elvtársakkal. Az összeépüli lelkes, többezer várakozó, mikor feltűnnek Uras csov elvtársék, hangosan éljenez és tapsol. Az emberek amennyire csak lehetett, közel húzódtak a búcsúztató helyhez. A gyö nyörű TU—104-es gépmadár közben már indulásra késze r, áll a gurul > betonon. A sugár meghajtású hajtóművek ma gabiztosan pihennek, hirdetve a szovjet technika fölényét Közben megtörténik a bú ssúztatás. Nehéz elköszönni kedves szovjet elvtársainktól. Gazdag ola<mezőkre bu < <ant ük Várna *örnyé<én Nemrég még azt tartották hogy Bulgáriában nincsenek olajmezők. Az utóbbi években a Kamcsija-folyó völgyében, — e folyó Várna közelében ömlik a Fekete-tengerbe — gazdag olajlelőhelyekre bukkantak. Az olajkutak fúrását széles fronton megkezdték; Még egy pár pillanat és megindulnák az ércmadár felé. Néhány perc — elhúzzák a feljáró lépcsőt. A kedves vendégek a gép ajtajából intenek mégegyszer búcsút. Becsukó dik az ajtó. A gép szive meg kezdi a munkát. Lassan, majd egyre gyorsabban gurul a kifutóbetonon, s megnyergelve a levegőt, a magasba emelkedik. A gyönyörű technikai alkotás még egy utolsó kört ír le a reptér felett, felveszi a kijelölt útirányt és megindul Moszkva felé. — Csiha — ták a népi ellenőri hálózatot. Mintegy negyven dolgozói vontak be az ellenőri munkába. Mind a bizottság tagjai, mind az ellenőrök között megfelelő arányban lehet találni munkást, dolgozó parasztot és értelmiségi dolgozót. A kiválasztásnál az az elv vezette őket, hogy minden termelési szakág képviselve legyen a bizottságban, illetve az ellenőri hálózatban. — Hogyan fogadták a város dolgozói a bizottság megalakulását? — kérdeztük — Tapasztalataink szerint — mondotta Balajti elvtárs — a város lakosságának többsége elégedett a bizottság összetételével és bizalommal van a munkánk iránt. Ezt bizonyítják azok a bejelentések is, amelyek az eltelt rövid idő alatt érkeztek. Többségük közérdekű, de lehet közöttük olyat is találni, amely csak a bejelentő problémájával foglalkozik. Nem zárkózunk el az utóbbiaktól sem, de elsősorban a közérdekű észrevételeket várjuk. Persze ez nem azt jelenti, foglalko- « mcgvíhogy csak ezekkel zunk. — Találkoztak-e lasztástól eltelt idő alatt visz- szautasítással? — Nem mondhatnám, sőt arról számolhatok be, hogy néhány szerv, de különösen a Városi Párbizottság, a Tanács és a Szakszervezet minden támogatást megígért. A gazdasági szervek^ üzemek, vállalatok, hivatalok részéről sem lehet elzárkózásról beszélni. E bizalomnak megfelelően igyekezni is fogunk minden időben helytállni. Annyit azonban mégis szeretnék elmondani, hogy bizottságunknak nem a hibákon való lovaglás, hanem azok kiküszöbölése a célja. Ne gondolja tehát senki azt, hogy csak szekírozni akarjuk alkalomadtán. Nem! A hibák feltáráséval és megszüntetésével népgazdaságunk fejlődését akarjuk elősegíteni Forduljon tehát bizalommal hozzánk mindenki észrevételeivel, panaszaival, szívesen fogadjuk minden időben és segítünk azok megoldásában —■ fejezte be Balajti elvtárs. Becsületben őszültek meg ÜNNEPI VIDÁMSÁG töltötte meg a Szolnok megyei KIOSZ nagytermét. Kisiparosokat ünnepeltek, mégpedig azokat, akik 50 éven keresztül becsülettel dolgoztak, hogy a lakosság szükségleteit kielégítsék, legjobb tudásuk szerint. öt évtizeden át kétkezű munkások voltak és még ma is dolgoznak erejük szerint. Nem szereztek vagyonokat a múltban. Harc volt az életük akkor. Harcoltak a tőkések ellen, akik arra törekedtek, hogy kivegyék a kezükből a munkát és őket is bérmunkába hajtsák. Kemény harc volt ez, sokan kidőltek a sorból. A felszabadulás hozta meg a nyugodt életet számukra is. Ma biztosítják a kisiparosok számára a nyugodt, becsületes munka lehetőségét. Már nem érzik a kapitalista válságok súlyát, nem szegényednek el, mert van munkalehetőség, mód a becsületes élethez. A PART HELYES VEZETÉSE és irányítása tette Vehetővé, hogy 13 év után ünnepre ülhettünk össze — mondta a KIOSZ megyei elnöke megnyitójában. — Ünnep ez számunkra, mert megyénkből tizennégy olyan kisiparost tüntethetünk ki és vendégelhetünk meg, akik 50 éve, vagy régebben kétke- zükkel dolgozva segítették a lakosságot. Becsületben őszültek meg. Nem nyerészkedtek embertársaikon. Megbecsüljük érte őket, s büszkén adom át kitüntetésüket munkájuk elismeréséül. Meghatódva, de büszkén veszi át a kitüntetést Izsó Sándor öcsödi cipészmester, aki hetvennyolc éve ellenére is dolgozik és 52 éve cipész- iparja van. Nálhi Lázár kunszentmártoni cipészmester 1906 óta önálló iparos. 1905-ben Rozsnyón a Bőripari Szakszervezet tagja volt. Ma is becsülettel dolgozik szakmájában. MEGHATÓDVA VETTEK AT a kitüntetést a többiek is. Itt volt Jászapátiból Fehér Ferenc, Busái Antal, Jászfényszaruból Bódog Nándor, Jászdózsáról Rédai Béla, Kisújszállásról Weisz Simon és a .többiek. Az ünnepély után baráti beszélgetések közepette fogyasztották el a részükre rendezett díszebédet és utána is hosszasan beszélgettek élményeikről, küzdelmes éveikről. A. B. A kitünk'íeUck egy csoportja. i / * Követésre méltó... A jól szervezett takarékossági mozgalom egymilliós önköltség« csökkentéssel biztat a Tisza Cipőgyárban
