Szolnok Megyei Néplap, 1958. április (9. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-13 / 87. szám

Ä pártoktatási év tapasztalataikéi f szorgalmasak voltak A pártpropaganda munka az 1957/58-as évben komoly feladattok elé állította párt- szerveinket, propagandistáin­kat. Az ellenforradalom után az ellenséges ideológia és a téves mézetek elleni harc le­küzdései széleskörű propa­ganda munkát igényelt. Az eile ntonrada 1 om fegyveres le­verése után a reakció első­sorban ideológiai fronton tá­madott, ezért a propaganda munka középpontjába az el- lenforradaSmi ideológia és a revizionizmus elleni harc ke­rült. Emellett nagy figyelmet kellett fordítani a szektáns nézetek, a dogmatizmus le­küzdésére is, A pártoktatás megindítása nagy visszhangra talált a párttagság soraiban, 52.1 százaléka kezdte meg szer­vezetten a marxtemus-le- niirizmus tanulmányozását. A szervezett pártoktatás mellett különböző elvi jellegű előadásokon, pártoapokon, taggyűléseken, tömegszerve­zeti és tanácsüléseké» a párt­tagság és a párt körül tömö- rült szimpatizálók szélesebb rétegeiben is sikerült meg­közelítően tisztázni fontos el­vi problémákat. A pártoktatás szervezeti elő­készítése nem mindenben fe­lelt meg a követelmények­nek. Különböző magasabb fo­kú tanulásba bevontunk olyan elvtársakat,, akiknek korábbi tanulmányaik ezt nem tették indokolttá. Pl. a marxizmus-leniniztnus tan­folyamokon sok Olyan hallga­tó tanult, aki nem tudta ön­állóan feldolgozni a meg­adott klasszikus irodalmat. Természetesen így ennek a formának elméleti színvonala nem volt megfelelő. Vagy pl. önálló tanulásra —-, amely már magasabb képzettséget igényelt — olyan elv társak is jelentkeztek, akik akkor kezdték tanulmányozni a po­litikád gazdaságtant, a filozó­fiát vagy a magyar munkás- mozgalom történetét. Ezeket a problémákat úgy tudtuk bi­zonyos mértékig csökkenteni, hogy propagandistáink, — szinte mindegyik képzett, sok gyakorlattal rendelkező elv­társ, — komoly erőfeszítése­ket tettek a hibák leküzdé­sére. Jelentős eredményeket ér­tünk el az időszerű kérdések tanfolyamának szervezésében Ez a kedvelt tanulási forma, emeléséhez, az elvi egység megszilárdításához. Egy-két esettől eltekintve egységes nézőpontra jutott a pártagság az ellenforrada­lom okainak értékelésében. Tisztáztuk a proletárdiktatú­ra szükségességét, szétzúztuk az osztályharcról, az általá­nos demokráciáról elterjedt revizionista nézeteket Sokat javult a párt vezetőszerepé­nek, a párt és a tömegek kapcsolatának helyes értelme­zése. Általános egyetértést tudtunk kialakítani a párt gazdaságpolitikáját illetően. Komolyan javult az interna­cionalizmus, a szocialista ha- zafiság értelmezése. Ennek ellenére még számos ellenforradalmi, nacionalista, revizionista nézet tartja ma­gát. Ugyanakkor — főleg a pár­ton belül — még nem egy szektás nézet jelentkezik. Ez évi munkánk tapaszta­lataiból le kell vonni a ta­nulságokat, úgy az eredmé­nyeket, mint a hibákat Az elkövetkezendő évben támasz­kodni tudunk ezekre az ered­ményekre, amelyek igen je­lentősek. Jobban figyelembe tudjuk venni, hogy mindenki a megfelelő oktatásban ve­gyen részt. Gondosabban kell megoldanunk az alapszervi párttitkárok, pártvezetőségi tagok, pártcsoportbizalmiak, tömegszervezeti vezetők okta­tását Rövidesen befejeződik az oktatási év. Hiba lenne azon­ban úgy gondolni, hogy ezzel a propaganda munka is be­fejeződött. A propaganda munka azo­nosítása a pártoktatással azt jelentené, hogy a mar­xizmus—leninizmus azmé- inek ismertetését lcsziikíte­ZSAKNAI GYÖRGY ROSKÓ KAROLY EGYED ISTVÁN Fáradhatatlan propagandists fc Egész évben szorgalmasan nevelték, oktatták a szemi­náriumuk hallgatóit. y|-| Ülést tartott a Hazafias Népfront megyei elnöksége Ülést tartott pénteken a Hazafias Népfront megyei el­nöksége. Halász Mátyás elv­társ tájékoztatta az elnöksé­get a legutóbbi országos ér­tekezleten elhangzottakról. Röviden bár, de tartalmasán beszélt a népfront előtt álló feladatokról, terveikről. Min­denekelőtt a Népek Barát­sága Hónapjáról, a jászsági és kunsági napok megrende- zésérSl. A politikai tömeg­munka fő irányvonalának a mezőgazdaság nagyüzemi át­szervezését tartják, segíteni azt, hogy a parasztság az ed­digieknél is kulturáltabban élhessen. Mindemellett sza­kadatlanul erősíteni akarják a népfront mozgalmat, s el­jutni azokhoz ís, akik jelen­leg még távol tartják magu­kat a mozgalomtól. A gazdakörök helyzetéről szólva, fő tennivalóként je­lölte meg a tagok politikai nevelését, az eddigi szakmai nevelés folytatása mellett. Az elnökség tagjai szintén sok fontos tennivalóról szól­tak, többek között a taka­rékosság, a társadalmi tulaj­don védelmének fokozásáról, e arról, hogy a népfront kép­viselői legyeinek elöljárók a példaadásban. Mindezek mel­lett fontos helyet kapott a Népek Barátsága Hónapjáé­nak megrendezéséről szóló munkatere megvitatása. Verseny mezőgazda­sági gépmodetlek készítésére A Földművelésügyi Minisz­térium az 1958-as évi mező- gazdasági kiállítás és a gép­állomások fennállásának 10. évfordulója alkalmából me­zőgazdasági gépmodellek ké­szítésére versenyt hirdet az ipari tanuló intézetek hall­gatói részére. A versenyen való részvételt április 15-ig kell bejelenteni írásban a Földművelésügyi Miniszté­rium Gépállomás! es Gépe­sítési Főigazgatóságán. A versenyben három kategóriát állapítottak meg. Minden ka­tegóriában ötszáztól ezer fo­rintig terjedő összeggel dí­jazzák a három legjobb mo- deffiit sokat segít az elvtársaknal napi munkájukban, hiszel a legfontosabb párt- és kor mányhatározatokat beszéli! meg. Nem használtuk azon ban ki megfelelően az előadá- sós propagandában rejlő le hetőségeket. A politikai aka­démia előadássorozata é; egyéb előadások meghallgatá­sa sok párttag és pártonkívü- li tisztánlátását segítette vol­na elő. ^ A pártoktatás szervzésénél és az elméleti színvonal eme­lésénél küzdeni kellett egyes vezetők szemléletével, akii e munkát lebcsülték. Nehezer tudták megérteni, hogy az el­lenforradalom fegyveres le­verése után az ideológiai harc komoly helyet foglal el az egész pártmunkában. So­kan nem értik még most sem, hogy az ellenforradalmi ide­ológia szétzúzása, a tömegek pártunk mellé állítása nem megy következetes ideológiai harc nélkül. Nehézséget oko­zott munkánkban az is, hogy az elméleti munkával foglal­kozó elvtársakat nem tudtuk mentesíteni a sok egyéb irá­nyú megbízatástól. El kell pe- áig érni azt, hogy a legkép- setteb elvtársak elsősorban és ehetőleg csak itt fejtsenek ki tevékenységet. Előbbre kell haladni még az elméleti munka kollektívvá ételével is mind a járási, is városi pártszervezeteknél, nind az alapszervezeteknél, íülönösen az alapszerveze- éknél kell szorgalmazni, logy magukénak tekintsék a anulócsoportokat, ne bízzák szék sorsát egyedül a propa- landistákra. Egész oktatási ívben problémát okozott a aza tanulmányi fegyelem, ok volt a lemorzsolódás, az ■ltnaradozás. Egyes propa- íandisták sem tartották ion­osnak a különböző vitákon aló részvételt. A hibák kö- etkezményeként az oktatás- a jelentkezetteknek kb. 70 zázaléka fejezi be szervezet­en a pártoktatást A gyengeségek ellenére a ►ártoktatásbah a pozitiv redmények jutottak túlsúly- >a. Az elmúlt évekhez képest sokkal kevesebb volt a dog- realizmus, a betűrágás, élőbb, elevenebb volt az anyagok megvitatása, a pártoktatás hozzájárult a párttagság öntudatának nőnk a párttagság egyrészé- vid idővel az ellenforrada- a szocializmus építésének hí- ben. Eredményeik éppen re, továbbá lemondanánk lom után szerveztük. Ma már ve, a Szovjetunió és a szóéi- ezért nagyobbak, mint bármi- minden évben i—5 hónapig nyilvánvaló, hogy az ellen- alista tábor hű barátja. kor. Munkájukkal megalapoz­a marxizmus, leninizmus, forradalom előkészítésének A propaganda munkával ták az elkövetkezendő évek eszméjének propagandist!- szakaszán, az ellenforrada- megbízott elvtársak és min- pártoktatási munkáját, kus hirdetéséről, lényegé- lom idején és utána is egy den párttag feladata, hogy a Most, amikor a pártoktatás ben az ideológiai, > az cl- ideig romboló munkát vég- szovjet párt- és kormányde- befejezése közeledik, a mé­ntélét! harcról. zett az ellenség, nemcsak legáció vezetőinek és a ma- gyei párt-végrehajtó bizottság Nyilván a marxista-leninis- anyagiakban, de az emberek gyár vezető elvtársaknak be- elismerését fejez! ki a propa- ta párt, a kommunisták ezt fejében is. Igyekeztek hamis szédeit ismertessék a dolgo- gandista elvtársaknak áldo- nem engedhetik meg. A párt- jelszavakkal meetéveszteni a zókkal, hogy ezzel Is segít- zatkész és eredményes mun- oktatás befejezése után sok- dolgozókat és az ellenforrada- sük a marxizmus-leniniz- kéjükért, s azt várja tőlük, kai szélesebb körben, termé- lom szolgálatába állítani. mus eszméinek hirdetését és hogy az elkövetkezendő év- szetesen igazodva a mező- A szovjet párt- és kormány- szilárdítsuk népünknek a ben még fokozottabban segít- gazdasági jellegű területeken delegáció magyarországi út- szocializmusba vetett hitét. sék a párttagság marxista- a lehetőségekhez, különböző ja » dolgozók szeretetenek A párt propagandistái ez leninista nevelésének szép előadássorozatokat kell indí- megnyilvánulása a szovjet és évben sokkal nagyobb ne- munkáját, tani. magyar vezetők iránt meg- kézségekkel küzdöttek, mint B. Kiss Mátyásné Ez évi pártoktatásunkat rő- mutatta, hogy a magyar nép bármikor az elmúlt évek- MB. Agit Prop. Osztály A. TOLSZTOJ íSS: 7]a tin niélnö/c S-jP flipéi ic/mV/fa 38. Elértfeztek ahhoz a házhoz, amelynek, egyik földszinti szobájában lakott Hlinov. Szótlanul elbúcsúztak. Hlinov belépett a kapun. Wolf még ott állt a ház előtt lassan forgatva ujjai között kialudt szivarját. Egyszerre csak kinyílt a földszinti ablak, b Hlinov hajolt ki rajta izga­tottan: — Hallo..c itt van még? Hála Istennek. Mit szól hozzá Wolf, távirat érkezett Párizsból, Selgától.;. Hall­gassa csak meg: „Bűnös megszökött. Megsebesültem, nem gyógyulok fel egyhamar. Mérhetetlen veszély fenye­geti a világot. Okvetlen ide kell jönnie.” «-* Én is magával megyek — mondta Wolf. 49. Lombok árnyékai táncoltak a fehér, lengő vászon­rolón. Odakünn, az ablak alatt, szüntelen mormolás, csörgedezés hallatszott: a kórház kertjének pázsitján szivárványon szikrákat szórva permetezett a víz az öm- tözőcsövekbői, s cseppen ként hullott alá a platánleve­lekről. Selga ott szendergett a magas boltozató, fehér szobá­ban, amelyet a vászonrollón átszűrődő napfény vilá­gított meg. A távolból Idehallatszott Párizs zsivaja. De a közeli hangok — a fák zúgása, a madarak füttye és a víz egy­hangú csobogása — sokkal megnyugtatóbbak voltak. Nem messze egy gépkocsi rekedten dudált, és mintha léptek zaja hallatszott volna a folyosón, Slelga gyorsan kinyitotta szemét és feszült figyelemmel, riadtan nézett az ajtó felé. Megmozdulni nem tudott. Mindkét keze gipszben volt, melle és feje bepólyálva. A szeme volt a? egyetlen fegyver, amellyel védekezhetett. És a kertből beszűrődő édes hangok ismét álomba ringatták. A karmelita nővér ébresztette fel. A tetőtől talpig fehérbe öltözött nővér kövér kezével Selga ajkához emelte a porceláncsészét a teával. Majd eltávozott,, le- venduiaillatot hagyva maga után. így mtilt el a nap, alvás és rettegés között. Már egy hét telt el azóta, hogy Selgát eszméletlenül, vérbefagyva megtalálták a fontainebleau-i erdőben. A vizsgálóbíró már kétszer is kihallgatta. Selga így /állott: — Éjjel tizenkettőkor két ember megtámadott. Bot» tel és ököllel védekeztem. Négy golyót kaptam, többre nem emlékszem. *— Jól megnézte a támadók arcát? y vi' — Arcuk egészem, a szemükig le volt fedve kendövei. — Bottal is védekezett? — Csak egy faág volt, amelyet az erdőben szed­tem fél; — Hogy került ilyen késő éjszaka a fantatnebieaittá erdőbe? — Sétáltam, megnéztem a palotát, visszafelé pedig az erdőn keresztül jöttem és eltévedtem. — Mivel magyarázza, hogy a merénylet színhelyé­nek közelében friss tónyomokat fedeztek fel? — Úgy látszik, autón jöttek a merénylők. — Hogy kirabolják magát? Vagy hogy megöljék? — Azt hiszem, sem az egyik, sem a másik. Engem senki sem ismer Párizsban. Nem állok a követség szol­gálatában és nem politikai küldetésben, vagyok itt Pén­zem is kevés van. — Eszerint a merénylők nem magát várták, mikor megálltak a kettős tölgyfánál, a tisztáson, ahol egyikük dohányzott a másik pedig elvesztett egy drágyagyön- gyökkel díszített kézelőgombot? — A merénylők minden valószínűség szerint párizsi aranyifjak voltak, akik elvesztették pénzüket a lóverse­nyen vagy a játékkaszinóban. Alkalmat keresitek, hogy behozzák a veszteséget. Abban reménykedtek, hogy majd csak találkoznak a fontatnebleau-i erdőben Vala­kivel, akinek a pénztárcája ezerfrankos bankjegyekkel van kitömve. A második kihallgatáson a vizsgálóbíró felmutatta annak a táviratnak a másolatát, amelyet Selga Hlinov- nab küldött Berlinbe (a másolatot a karmelita nővér adta át a vizsgálóbírónak). — Ez rejtjeles távirat — mondta Selga. —- Egy Oroszországból megszökött veszedelmes bűnöző kézre- kerítéséről van benne szó. — Nem beszélhetne nyíltabban erről a dologról? — Nem. Ez az én titkom. Selga minden kérdésre szabatos és világos választ adott, s közben becsületesen, sőt kissé É?ambán nézett a vizsgálói ró szemébe. A vizsgálóbíró vélfül arra a meg­győződésre jutott, hogy ez az ember valóban őszinte. De a veszedelem még nem múlt el. Fenyegető ve­szélyről tanúskodtak a napilapok hasábjai, amelyeket még mindig „a Vilié d’Avray-i borzalmas bűntény rész­letei töltöttek meg, veszedelem leselkedett az ajtó mö­gött, a szélben lengedező fehér vászonrolló mögött, sőt még a porceláncsészében is. amelyet a karmelita nővér kövér kezével a beteg ajkához emelt. E veszélyektől csak egyet'en dolog menthette meg balgát: ha mielőbb leveszik róla a gipszkötést és pólyát. És Selga mozdulatlanná dermedve, félálomba merülve feküdt a kórházi áevoa. rf 50; ... Félálmában felidézte emlékezetébe a történteket: ,it A fényszórók kialudtak. A gépkocsi lassított... Az autó kis ablakán kidugta fejét Garin és hangos (suttogás­sal így szólt: •— Selga, forduljon be. Mindjárt a tisztáshoz érünk; Ott;.. Nehézkesen, zötyögve haladt az autó az átszáll ároik mentén és a fák között, majd bekanyarodott és megállt. Egy kis erdei tisztás kacskaringéé körvonalai bon­takoztak ki a csillagos égbolt alatt. A fák árnyékában sötét sziklák tornyosultak. Leállították a motort. Növények fűszeres illata ter­jengett a levegőben. Andalítóan csobogott a kis patak, s a víz színéről felszálló köd, mint valami bizonytalan színű fátyol, terült szét a tisztás felett. Garin kiugrott a nedves fűre. Kinyújtotta kezét. A kocsiból kiszállt Zoja Mondose, mélyen homlokába hú­zott kis sapkában, s fejét a csillagos égbolt felé eme'te. •— Különben — szólalt meg végre Hlinov — legjobb volna hagyni, hogy Rolling és Garin folytassák kisded játékaikat, Hadd bontakozzanak ki teljes pompájukban, legalább hamarabb vége lesz az egésznek. Ez a világ úgyis menthetetlenül elpusztul... Itt csak a rigók élnek ésszerűen. — Hlinov hátat fordított az ablaknak és úgy folytatta: — A kőkorszak embere jelentősebb lény volt. ez kétségtelen... Minden haszon nélkül, csupán belső, szükségletből festményekkel díszítette barlangját, a tűz mellett üldögélve elgondolkozott a mammutról, a viliar- ról az élet és halál különös körforgásáról és önmagáról. Szinte fel sem tudjuk fogni ésszel, milyen csodálatos do­log volt ez!..; Az agya még kicsi volt ennek az ember­nek, koponyája vastag, de a szellemi energia vakító, viliiámló fénye sugárzott ebből a főből... De ezek a maiak? Kell is ezeknek repülőgép! Mi az ördögnek? Képzeljük csak el, hogy valamelyik pipétikőc innen a boulevard-ról egy ilyen barlangba kerülne és szemtől- szembe ülne a paleolit-korabeli emberrel. Szőrös ő;e megkérdezné tőle: „Most pedig beszéld el nekem, te te elfajzott ivadék, mire vitted a gondolkozásoddal ez alatt a százezer év alatt?..„Izé, no — feszengene a mi piperkőcünk. — Tetszik tudni, tisztelt ősuram, én nem annyira gondolkozom, mint inkább élvezem a civilizáció gyümölcseit. Ha nem fenyegetne szüntelenül az a ve­szély, hogy a csőcselék forradalmat csinál, igazán pom­pás volna a miénk. Nők, vendéglők, egy kis izgalom, a játékkaszinóban egy kis sport... Csak hát, mondom ez az egy baj van, ezek az állandó válságok és forradal­mak ... már kezd az ember Idegeire menni a dolog...” „Ó, te! — felelné erre az ős, égő szemét a mi piperkő- cünkre szegezve. — Látod, én meg éppen ebben lelem kedvemet, a gondolkodásiban; itt ülök és nem győzők betelni agyam zsenialitásénak csodálatával... Szeretnék áthatolni vele a mindenségen ...” (Folytatjuk,) »

Next

/
Oldalképek
Tartalom