Szolnok Megyei Néplap, 1958. április (9. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-10 / 84. szám

A LÉGKOR,.CSODÁI“' Részlet U. A. Misutyinnah, a földrajzi tudományok kandidátusának cikkéből fl TTII megyei közgyűlése elé f/“~ A BIBLIA megemlékez tok az „egyiptomi sötétség­ről’*, amely hosszú időre el­takarta a Napot az emberok elölj A Vatikán múzeumá­ban. mind a mai napig őriz­nek egy üveget, amely állí­tólag ezzel a „sötétséggel” van megtöltve. Ma termé­szetesen nehéz megállapíta­ni, előfordult-e ez a jelenség vagy sem, de még abban sincs semmi csodálatos, ha rá is borult Egyiptomra a sö- 1 etcsóg. Hasonló esetek nap­jainkban is előfordulnak, s okaikat a tudomány már ré­gen feltárta, 1938 szeptember 18-án a Jamal nemzetiségű körzőt lakosai azt tapasztalták;, hogy délelőtt 9 órakor sötét felhők borították be az eget, a hő­mérséklet hirtelen csökkent, s 10 órakor már éjszakai sö­tétség borult a Földre. A vá­ratlan sötétség délután 2 óráig tartott. Mi volt-a „szibériai sötét­ség” óka? Kiderült, hogy az erős uráli erdőtüzek. A szél óriási mennyiségű füstöt és fekete hamut emelt a ma­gasba. A fekete felhő aztán Eszakkelet-Szibéria felé vo­nult. Á felhő árnyékának hossza i«bb mint 500, széles­sége óidig* körülbelül 250 kilométer volt. Ezen a terü­leten a Nap teljesen elsöté- fedett. Hasonló jelenség fordult elő 1957 nyarán, amikor a szél a Donyec-medencében nagymennyiségű szénport ka­vart fel és sodort, az Ultrán SZSZK nyugati területére, ahol szintén erős elsöbéte- dést figyeltek meg. Vannak a szélnek más „esínytevései'' is. 1608-ban Provence francia helyiség fe­lett hirtelen tűzvörös felhők jelentek meg. — Rövidesen friss vérre emlékeztető eső hullott belőlük. A lakosság rendkívül megrémült. Úgy­szólván senki sem kételke­dett abban, hogy az égből valódi Vér ömlik. A lelké­szek „a sátán művét.’.’ vélték felfedezni. Az eső azonban csakhamar elállt, a „vércsep- pek” lassan elpárologtak és semmi sem történt.­1117-ben a lombardiai há­ború idején szintén „véreső” hullott Ezzel kapcsolatban Milanóban még püspöki zsi­natot is összehívtak. Nvugat- Európában 23-ször fordultak elő hasonló jelenségek a múlt században. A XX. szá­zadban Franciaország, Olasz­ország, Görögország, Török­ország, Magyarország ég sok más állam területén hullott „véres eső”. ELŐFORDULNAK más­fajta ,.színes esők“ is. 1847- ben Franciaországban, 1956 júniusában pedig Kiev kor­nyékén „tejeső” hullott A babonás emberek különféle Véleményével szemben az az igazság, hogy a szél a messzi pusztákról gyakran vörös mí- ni um port, kréta, vagy fehér agyagporf emel a magasba, ez adja meg az eső vérvörös, illetve tejfehér színét. Észak- és Nyugat-Euröpá- ban, különösen az Alpokban gyakran hull hó, de előfor­dul Zöld, sőt sárga hó is. m­Ezek a színes havak „növé­nyi eredetűek ’, mivel a szél vörös és zöld vízinövényeket, egysejtű vízinövénycsírákat is felvisz a magasabb levegő­rétegekbe. Másfajta „tréfái’* is Van­nak a szélnek. A XIX, szá­zad elején, az egyik iráni tar­tományban ,,húseső'’ hullott. A néhány centiméteres „hús- darabokról*, amelyek vastag rétegben borították a földet, kiderült, hogy zuzmók, ame­lyeket. a szél távoli országok­ból sodort ide. A zuzmót az állatok, különösen a juhok mohón felfalták. Dániában egyszer 20 per­cen át eleven rákok hulltak a felhőkből. Különböző idő­ben és különböző helyeken megfigyelték, hogy pókok, bogarak, békák és más élő­lények záporoztak az égből. Spanyolország, Portugália, Norvégia, Dánia és más ten* getrnellékj országok nem egyszer heringek .formájában kapták az égi mannát. MEGTÖRTÉNIK, hogy a szél máé tárgyakat is szállít. — így például Marokkóban Ovecskin a hazánkban tar­tózkodó kiváló szovjet író, a Magyar Szovjet Baráti Társa­ság Szolnok megyei elnök­ségének meghívására április romba, majd a búzát magá­val ragadta és Spanyolország partvidékén szórta le. Egy másik esetben Nápoly kör­nyékén a forgószél narancs­csal teli kosarakat emelt a mhgasba. s néhány perc múl­va jóval odébb narancseső alakjában leszórta Már elég pontosan megál­lapították, hogy a szél igen súlyos tárgyakat is képes fel­emelni és elsodorni. A forgó­szél-viharok alkalmával a le­vegő másodpercenként 50— 100 méteres sebeséggel emel­kedik csavarmentesen felfe­lé. A tenger felett az ilyen légörvény víztömegeket, ;— a szárazföldön pedig port, épí­tőanyagot, gerendákat, ház­tetőket, olykor állatokat, sőt embereket emel a magasba, így például 1956 augusztus 17-én Belorussziában az or­kán egy lovat emelt a ma­gasba és 2 kilométerre dobta le ismét a földre. Az ilyen orkán horizontális sebessége is roppant nagy és elérheti a másodpercenkénti 100 mé­tert, ami lehetővé teszi, hogy aránylag súlyos tárgyakat so­dorjon jelentős távolságra. 10-én és 11-én Szolnok me­gyébe látogat el. Az író Me­zőtúron és Kunszentmárton- ban tesz látogatást, ahol a ter- melőw.ö vetkezetek tagjaival folytat majd eszmecserét. ég élénken él emléke* zetemben az az öt év előtti lelkes, bizalomtól és bizakodástól forró hangit latú közgyűlés, amelyen Szolnok megye értelmiségé­nek legtevékenyebb tagjai megalakították a Társa­dalom- és Természettudo­mányi Ismeretterjesztő Tár­sulat megyei szervezetét. — Komoly, idős mérnökök, he- vülő fiatal tanárok, napcser­zette arcú mezőgazdászok, tapasztalt orvosok egyforma fiatalos lelkesedéssel tet­tek hitet a szocialista Ma­gyarország felépítése, a kul­túr forradalom mielőbbimeg­valósítása mellett. Ebből a lelkesedésből elevenen ható erő született. Amikor a munka hétköznapjai követ­keztek, a Társulatba tömö­rült megyei értelmiség nem torpant meg az Önként vál­lalt nemes feladatok végre­hajtása előtt. Távoli kis fal­vak. kultúrotthonaiban.nagy- üzemeiben és termelőszö­vetkezeteinkben csakúgy felhangzottak a tudományos ismeretterjesztés okos és szép szavai, mint a megye- székhely színházának bár­sonyfüggönye előtt, s a tár­sulat klubjának meghitt fa­lai között. Egy kicsit a társulat mun­kája is benne van abban, hogy megyénkben több em­ber jár színházba, hallgat rádiót, vagy néz mozit, s vesz kezébe könyvet, mint eddig bármikor. A jólélek­kel végzett ismeretterjesztő munka során szervezetünk önmaga is erősödött. Az ala­kulástól számított 3 év alatt a taglétszám megnégyszere­ződött, s majdnem elérte a félezret. Ma már szinte ma­gától értetődő, hogy me­gyénk minden kulturális megmozdulásában ott van a TTIT is. S ha esetleg nenn lenne ott, már hiányolják az emberek. Oersze, sok még a ten- nivaló. Az ellenforra­dalom szervezetünk felett sem múlt el nyomtalanul. Volt tagjaink közül meg- tántorodtak néhányan, má­sok fejében tisztázásra vár még egy-egy probléma, s nem kisebb az a feladat sem, amely megújhodott szervezetünk tagjaira vár a dolgozók egyes rétegeiben még továbbélő eszmei zűr­zavar felszámolásábanöszin- te, de politikailag rendíthe­tetlen előadások és viták során. Szorosabbra kell fűz­nünk kapcsolatainkat a tö­megszervezetekkel és pár­tunk eszmei és erkölcsi tá­mogatásával el kell jutnunk társadalmunknak azokhoz a rétegeihez is, ahová eddig felvilágosító szavunk nem, vagy csak alig jutott el. — Társulatunk belső életének vonzóbbá tételével, a klub­élet gazdagításával fiatal értelmiségünk egyre széle­sebb tömegeit kell bevon­nunk sorainkba, hogy szer­vezetileg is megerősödve si­kerrel oldhassuk meg azo­kat a feladatokat, amelye­ket pártunk vezette dolgozó népünk joggal elvár tőlünk. Az április 13-án, vasár­nap délelőtt összeülő köz­gyűlésnek éppen az lesz a feladata, hogy az elmúlt öt esztendő munkájából, ered­ményeiből és hiányosságai­ból fakadó tanulságokat le­vonva, ingadozás nélkül, félreérthetetlenül megszabja az elkövetkezendő évek elvi és gyakorlati feladatait, új­jáválassza és politikailag is megerősítse a Társulat ve­zető szerveit, s az országos közgyűlés küldötteit. SZURMAY ERNŐ nagy búzaraktárakat döntött __ I HH — ' — Sz ovjet író látogatása Mezőtúron és Kunszentmár(ónban CSALÁDI KÖR lud-e<Sf róla y/ A veteményesként számára lehetőleg lapos fekvést keres­sünk, ahol könnyen és ol­csón, kellő vízmennyiséget kapunk az öntözéshez. Ár­nyékos hely Veteményes kert­nek egyáltalán nem való. A növényeknek* reggel től-es-tig napfényre van szükségük. — Ásás közben a szerszámra csak. vékony réteg földet ve­gyünk,. de minél mélyebben, lehetőleg 30 centiméterig nyomjuk az ásót a földbe. A lefordított rögöket, azonnal apróra szét kell tömi, ne­hogy megszáradjanak és meg­keményedjenek . Trágyázni minden évben kell. kivéve a hüvelyesek (bab. borsó, lencse), amelyek alá nitrogén tartalmú trágyát soha se adjunk. A vetésforgó elvénél fogva ugyanarra a területrészre minden évben mást és mást vetünk. Ha házilag termeljük a vetőmagot, a legszebb és legegészségesebb növények­ről szedjük. Amelyik tőről vetőmagot akarunk nyerni, arról előzőleg semmi termést ne szedjünk le. De legheve­sebb, ha a szükséges mago­kat a kereskedőimbe beállí­tott növényboltokban szerez­zük be. Palánta ültéi ásker oGvan mély lyukat kell készíte­nünk, hogy a palánta gyö­kerei jól elférjenek benne, anélkül, hogy meggörbülmé- nek. Az elültetett palánta gyökereire erősen rá kel nyomni a földel, mert külön­ben, könnyen elszárad. Nyom­ban ültetés után beiszapol- juk, azaz jól megöntözzük annyira, hogy a gyökerek csúcsrészei is bővén kapja­nak vizet* Konyhakert A káposztafélék kívánják a legnyírkosabb fekvést és legtöbb vizet. A spenót annál szebben fejlődik, minél több nitro­géntartalmú trágyát adunk alája. Szórva is vethető, de helyesebb sorba vetni, mert akkor fiatal korában a sor­közöket könnyen megmun­kálhatjuk. Késő ősszel csak téli, ta­vasszal csak nyári spenót­fajtát érdemes vetni. Spenót­ról igen könnyű vetőmagot nyerni, a legszebb töveket a helyükön hagyjuk és egyet­lenegy levelet we tépünk le róla. nyárára bőven szedhe­tünk róla magot. Sóska. Az egyedüli kony­hakerti növényünk, amely fé- 1‘ig-meddig árnyékos helyen is kielégítő termést ad. A legtöbb konyhakerti vete- ményhez hasonlóan, a sóskát is sokkal célszerűbb sorba ve A saláta fajtái közül ismét a téli cs nyári fajták közötti különbség a legfontosabb, mert a télit ősszel, a nyárit tavasszal kell elvetni. Leg­többször palántázni szoktuk, de ha nagyon ritkásan vet­jük, vágj* pedig a sűrűn kelt salátát erősen megritkítjuk, akkor át palántázás nélkül is szép fejeket terem. Sok nit­rogéntartalmú trágyát és minden nap bőséges öntözést kíván. A kifejlődött saláta- fejeket egész nyáron helyü­kön hagyjuk, akkor mag- szárba hajt és őszre sok ve­tőmagot ad. A sárgarépa mélyen fel­ásott, gondosan megművelt talajt és sok nitrogéntrágyát kíván. Késő ősszel, vagy igen kora tavasszal kell elvetnünk. Legtöbb fajtája csak őszre erősödik meg végképpen, Testvérkék Kétrészes tavaszi öltözék voppos tweedből — három test­vérnek. A kislány a hálós szoknyához enyhén sveifolt felső­részt visel, a nagyfiú öltönyének kabátja egyenes vonalú, fazon nélküli, öcsi teilos blúzát piros nyakkendő díszíti. Tisztító eljárások A bútor fén Vetí­tése céljából egy rész sellttkkot old junk fel tíz rész 96 százalékos alkohol­ban, s vászonba vagy selyembe göngyölt vattát a folyadékba márt­va, vele köralak- ban dörzsöljük a bútort, s az így újra fényezett bú­tort végül száraz vászonnal vagy se­lyemmel egészen megszárítjuk. Borszéket, bőr- bútort legegysze­rűbben langyos tejjel tisztogatha­tunk. ' 1 Ti Nádfonatot a széken oxálsav ol­datával leéli mos­nunk; olyan lesz, mint az új. Ha nincs oxálsav: a forróvíz is megte­szi, ha szivacsot mártunk bele s ezzel dörzsöljük a nádi'onatot. Eset­leg szappant is használhatunk. Olajfestmény tisztításét a hiva­tásos restauráto­rok többnyire le­vendula-szesszel végzik, melyet Uj­júkkal dörzsölnek a képre. Helyes el­járás a következő is. A képet kivesz- szük a keretből és valami ruhával, melyet állandóan nedvesen tartunk, leborítjuk. Ha a nedvesség a képről már minden szenv- nyet leoldott, szá­razra töröljük a képet és lenolajjal óvatosan. beken­jük. Porcelán tisztítá­sára a legjobb el­járás, ha olyan víz­ben mossuk le, pmelybe egy ke­vés fehéragyagot és szódát tettünk. CSIBENE VELE S Keltetés ! A tyúktojásból 21 nap múlva kelnek ki a csibék. Mikor I néhány csibe kikelt, azokat óvatosan vegyük ki a kotló alól és 1 tartsuk melegen, mert a kotló agyon nyomhatja őket. A tyúk • csendet akar. Ha már valamennyi csibe kikelt, az anyjukat szintén vigyük meleg, csöndes helyre, ahol senki sem za­varja és a kis csibéket rakjuk alá. Egy kotló alá 12—15, na­gyobb testühüs 15—18 tojást adjunk, Frisset, legfeljebb 2—3 he­test. Az egynapos csibe még semmi takarmányra nem szorul. Hu mégis etetjük, az csak ártalmára lesz. Kétnaposnak csak apróra vágott kemény tojást adjunk. Az Idősebb, négynapos csibének kemény tojáson kívül kölest, ennék hiányában búza. vagy árpadarát adjunk, ezenkívül igen apróra vágott zöld ele­delt. Az apró csibe tőleg kölest, darát, korpát; majd oesut és apróra vágott burgonyát vagy túrót kapjon és az anyával — ha erre mód van — zöld legelőre járjen, Ennek hiányában ap­róra vágott répát is adhatunk neki. Az ivóvizet napjában többször frissítsük fel. Tiszta víz­ről mindig gondoskodjunk, mert Így tudjuk elérni, — hogy egészséges baromfit neveljünk fel. mvTmrrTTUrt’TTTrt rrtTTrt pyrt rr'TTT” i' nrrrnmvrvvt rrrrv ezért a sorai közé korai páéhoz hasonló, de az ágj'ak kertiveteményt ültethetünk, igen nyirkos és száraz idő- amely nyár közepéig kifej- ben bőséges öntözést kíván, lődik és kiszedhető. Vastag Zellert csak porhanyós, sárgarépát csak akkor ka- rendkívül jól megművelt és punk, ha kikelése után erő- bőségesen megtrágyázott la­sen megritkítjuk. A petrezse- lajban érdemes termelni. — lyem_ termelése a sárgaré- Gyakori öntözésre szorul. R E C E P I Füstölt, vagy /tárolt mailianxclv Hozzávalók: 1 kg tisztított füstölt vagy pácolt marhanyelv. A füstölt vagy pácolt nyelvet bő vízben puhára főzzük. Ha a nyelv túl sós, félórai főzés után a vizet leöntjük róla és bőséges vízben újból feltesszük főni. Ha megpuhult, a bőrét* lehámozzuk, utána felszeletelve, saját levé­ve! meglocsolva tálaljuk. Kö­retnek burgonya-, borsó- vágy lencsepürét adunk. *

Next

/
Oldalképek
Tartalom