Szolnok Megyei Néplap, 1958. április (9. évfolyam, 77-101. szám)
1958-04-10 / 84. szám
Vf IAO PROLETÁRT At EGrFWJPTrtn SZOLJIOK MEGYEI A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA IX. évfolyam, 84. szám. Ara: 50 fillér 1958. április 10. csütörtök. Hruscsov és Kádár elvtárs mondott beszédet a tatabányai nagygyűlésen Kedden ,máa? a &o«a dél- dót ti órákban érezhetővé vált a várakozás láza, Budapesttől egészen Tatabányáig zászlódíszt öltöttek a falvak és a városok. PilisJvörösvár, Pilis- csaba, Leányvár, Dorog, Tokod, Nyergesujfalu, Süttő, Dunaalmós, Tata dolgozói közül igen sokan várakoztak az utcaszéleken, az útkereszteződéseknél és izgatottan lesték, hogy közelednek-e mór a gépkocsik, melyek a Tatabányára tartó szovjet párt- és kormányküldöttséget és Kádár elvtársat hozzák. Tatabánya is ünnepi díszt öltött. Mindenfelé zászlók lobogtak, orosz és magyar nyelvű transzparensek voltak az új és régi házakon csakúgy, mint a parkok és terek fáin, ti b még épülő vakolatlan házak falain. A járdákon dél körül már embereik serege tolongott, egyre újabb és újabb csoportok érkeztek. Dorogról. SárisápróJ, Nyergesu j faluból Komáromból. Oroszlányból és Bicskéről különvonatok és ■ • • , ■ ........ f gé pkocsik hozták az érdeklődőket a nagygyűlésre. A nagy fogadót eremben egy asztalon ajándékok tömegét halmozták feL A tatabányai bányászok apró lám- pácskókat és miniatűr csilié két készítettek. A Tatai Szőnyeggyár dolgozói szép mintás, csotmózásos magyar perzsaszőnyegeket küldtek. Az Esztergomi Sport- és Játék- árugyár munkásai díszes veretű fokosokat és plekszisből turbogenerátoros repülőgépek modelljeit. A szőnyi kő- olajfinomító dolgozói üzemük modelljét, a Tokodi Üveggyár munkásai pedig hatalmas ólamkristály vázákat küldtek ajándékba. Két órakor megérkezett a kormányküldöttség; Hruscsov elvtárs mindjárt élénk beszélgetésbe kezdett a a tatabányai bányászokkal. Elmondta: legnagyobb élménye, hogy bányászok között van, hiszen ő is valamikor bányász volt és érdeklődött a tatabányai viszonyokról. Mosolyogva jegyezte meg, hogy ma egészen mások a körülmények, mint amikor ő, édesapjával együtt 80 centiméter vastag szénben 12 órán át dolgozott. Tornán Józseffel, a szocialista munka hősével is elbeszélgetett. Megható volt látni, hogy a 80 éves vagy még ennél is idősebb nyugdíjas bányászok, akik 50—80 kilométert jöttek a nagygyűlésre, milyen nagy szeretettel veszik körül Hruscsov elvtánsat. Különösen az tűnt fel, hogy Csolnokról, ebből a németajkú bányászfaluból, ahol az asszonyok eddig nem vettek különösebben részt a politikai életben, most mintegy 100 asszony jött el Tatabányára. A küldöttség tagjai ezután a megyei pártbizottság dísztermében megebédelték, majd Hruscsov és Kádár elvtársakkal az élen gyalog indultak el a mintegy fél kilo méternyire levő Tatabányai Bányász sportpályájára. Az út két oldalán hatalmas tö meg tapssal, felkiáltásokkal köszön tő tie a szovjet és a magyar nép vezetőit. Borús az ég, hideg szél lengeti a tengernyi zászlót a tatabányai ' sportpályán. Ezrek és ezrek özönlenek át a karaikon, hogy meghallgassák Hruscsov elvtánsat, Kádár elvtársat, akikkel együtt eljöttek ide Biszku Béla. Fock Jenő az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint az MSZMP Központi Bizottságának és a forradalmi munkás-paraszt kormány több tagja. Három órára már telve a futballpálya, a ’elátók, a környező házak ab ’akai. Nyolcvanezer-százezer ember figyeli a tribünre lépő szovjet és magyar vezetőket. Léggömbök repülnek fel. nercekig zúg az éljenzés. Molnár László elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára üdvözlő szavai után Ká Jár János elvtárs lép a mikrofonhoz. Ismét felziúg a taps. éltetik a pártot, amelynek sikereinket köszönhetjük, éltetik Kádár elvtánsat. a Központi Bizottság első titkárát. !A szovjet párt- és kormány* I küldöttség fáz Akadémia ünnepi ülésén ♦ ♦ N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Köz- | ponti Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Miniszter♦ tanácsának elnöke, a szovjet párt- s kormányküldöttség ♦ vezetője, valamint a küldöttség tagjai közül A. A. Gromi- j ko, a Szovjetunió külügyminisztere és J. I- Gromov, a SzovI jetunió magyarországi nagykövete szerdán a Magyar Tudományos Akadémia ünnepi ülésén találkozott a magyar értelmiség képviselőivel. A szovjet vendégekkel együtt érkezett Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Kállai Gyula, az MSZMP Központi Bizottságának titkára is. A vendégeket az Akadémia főbejáratánál Erdei Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, Jánossy Lajos, az akadémia titkára fogadta. A szovjet párt- és kormányküldöttség tagjai, s a kíséretükben levő magyar államférfiak először az Akadémia klubjába mentek, ahol Rusznyák István, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke köszöntötte a szovjet vendégeket és bemutatta nekik az ünnepi ülés elnökségének tagjait. Rövid barátságos beszélgetés után az akadémia dísz- I termében megkezdődött az ünnepi ülés, amelyen a magyar • értelmiség mintegy négyszáz kiváló képviselője vett részt: ♦ tudósok, írók, művészek, műszakiak, pedagógusok; Az ünnepi ülés résztvevői hosszantartó tapssal köszöntötték N. Sz. Hruscsovot és a küldöttség tagjait, amint az elnöki emelvényre léptek. A szovjet párt- és kormányküldöttség tagjain kívül az elnökségben foglalt helyet Dobi István az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Kállai Gyula az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Biszku Béla belügyminiszter az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Nemes Dezső, a politikai bizottság póttagja, Benke Valéria művelődésügyi miniszter, Kisházi Ödön munkaügyi miniszter, Rusznyák István a Magyar Tudományos Akadémia elnöke is. Az ünnepi ülést Rusznyák István, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke nyitotta meg. (Folytatás a 2. old.) Kádár elvtársi Szilárdan megálljuk helyünket a szocializmust építő népek sorában amíg kapitalisták lesznek a földön. Sohasem megyünk él kapitalista országokba, hogy erőszakkal ültessük át a mi társadalmi rendszerünkét. E feladat elvégzése az illető országok munkásosztályának hivatása és mi együtt érzünk ezen országok munkás- osztályával. A győzelem a miénk lesz. Ehhez egyetlen út van: növelnünk kell termelésünket, fokoznunk kell a munka termelékenységét, hogy az magasabb legyen, mint a kapitalista országokban, hogy minimális erőfeszítéssel maximális eredményt érjünk ed és hogy így növelhessük népeink életszínvonalát. mit írtak, hogyha még egyszer ellenforradalom lesz Magyarországon, a szovjet hadsereg nem fog segíteni. Ezt én nem mondtam. Nem mondtam mindenekelőtt azért, mert szilárd meggyőződésem, hogy Magyar- országon még egyszer nem lehet ellenforradalom. Tudom, hogy a magyar munkásosztály még egyszer nem fogja megengedni, hogy a párt volt vezetőinek torzításait kihasználják a nép hatalma ellen. Tudom, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága élén Kádár elvtárssal biztosítja a szocializmus további sikeres építését az önök országában, Kedves elvtartsaSl A na pókban ünnepeltük hazán! nemzeti függetlenségének, szabadságának születésnap ját, április 4-ét. Engedjék tneg, hogy ebből az alkalom bél forró szívből köszöntsem « medence bányászait, munkásait. dolgozó parasztjait, a néppel tartó értelmiséget — mondotta; Kádár elvtáns megemlékezett arról, milyen kimagasló eredményeket értek el bányászaink, s szívből gratulált termelési sikereikiicz. Kedves elvtársak! Mi, a Szovjetunió párt- és- kormányküldöttsége a forradalmi munkás-paraszt kormány meghívására érkeztünk önökhöz. Hálásak vagyunk Kádár János, Mün- nieh Ferenc elvtársaknak, hogy meghívásukkal lehetővé tették, hogy megismerhessük az önök pártjának, — az önök dicső népköztársasága dolgozóinak életét. Különösen kellemes számomra, hogy ma önök között, a magyar bányászok között lehetek. Gyermekkoromat, ifjúságomat szovjet bányászok között töltöttem Örülök, hogy a magyar bányászokat megismerhettem, megállapíthatom, olyanok ők, mint a mi embereink. A magyar és a szovjet nép barátságának nagy története van. Emlékszem, amikor az Októberi forradalom győzelme után az intervenciósok az amerikaiak, angolok, a japánok, a franciák és más államok meg akarták főj tan- fia tál szovjet államunkat. A vöröshadsereg soraiban ott voltak a magyar munkásosztály, a magyar parasztság hős fiai is. Kéz a kézben testvéreikkel, a Szovjetunió népeivel harcoltak ők az első Találkoztunk mi már jó és ■ossz időben is — folytatta Kádár elvtárs. — Most olyan döben találkozunk, amikor !smét teljes fénnyel sugárzik hazánk, egén a szocializmus napja. Ismeri ük lehetőségein két. s nem akarunk viláera- -zóló dolgokat cselekedni. Be áriük azzal, hogy szPárdar megáll iuk helyünk a szocia 'izmust éoítő népek sorában Minden szükséges feltételünk megvan ehhez. Dolgozó né nünk ismét egységes és erős Hogy jól megálljuk helyünket és népünk a jövőbe. - bolszocialista világhatalomért. A vöröshadsereg dicső harcaiban a mi kedves barátunk Münnich Ferenc elvtárs is részt vett. Most, amikor megérkezten Tatabányára, idejött hozzám egy öreg bányász, s elmondta, ő is ott harcolt a vöröshadsereg soraiban az ellenforradalmi hordák ellen. Bizonyára nem ő az egyetlen, s a magyar bányászok kö zött sok olyan veterán van aki elmondhatja ezt magá ról. Ma már messze mögöttünk vannak az októberi forradalom napjai. Szovjet államunk ma már 40 éves. Már elmúltak azok az idők amikor az imperialisták a Szovjetunió területére küldhették csapataikat. Az imperialistáknak tudniok kell: békében akarunk élni a világ minden népével. Nehéz, de eredményes volt az út, amit 40 év alatt megtettünk. Ez szemléletesen bizonyítja a munkásosztály ügyének igazságát. Bizonyítja, hogy ha a munkásosztálynak van a marxizmushoz hű pártja, a munkásosztály győz. A Szovjetunió népei Lenin pártját, Lénia tanításait ködog legyen, hogy szocializmusban és békében élhessünk, az kell, hogy mint a szemünk fényét, úgy őrizzü1-- a nép hatalmát, a Magyar Népköztársaságot. Az kell hogy állhatatosan kitartsunk a proletár internacionalizmus zászlaja alatt, hogy együtt haladjunk a világ munkásai val, a szocializmust építő népekkel, különösképpen leg iobb barátunkkal, szövetsége sünkkel, a nagy szovjet néppel. A nagy eszméinkhez való hűséghez, azonban az is vetve küzdöttek az osztály ellenség ellen és győzelme' arattak. Jelenleg a Szovjetunió iparának színvonalát tekintve a világ második legfejlettebb országa. Az első helyen áll a mérnökök, technikusok száma tekintetében. Hát nem azt bizonyítja-e ez, elvtársak, hogy a mi eszméink igazak és legyőzhetetlenek? Amikor hozzáláttunk a szocializmus építéséhez, a háború és a többéves polgár- háború sebei borították országunkat Hatalmas erőfeszítéseket kellett tennünk, hogy ellenálljunk az imperialisták nyomásának, hogy létrehozzuk országunkban a nehézipart, s hogy olyan hatalmas fegyveres erőt te- -emtsünk, amelynek segítse gével nem kell félnünk többé az imperialisták fenyegetésétől. A Szovjetunió népe, munkásosztálya. parasztsága hatalmas politikai érettségről tett tanúbizonyságot a szocialista építés évtizedeiben. A kapitalizmusban a dolgozó népet az éhség, az urak korbácsa serkenti jobb munkára; A mi népeink a jobb hozzátartozik, hogy fogjak meg a munkát, ahogy kell. Szerte a világon úgy ismerik a magyart, ha van kedve, tud jól dolgozni, jól mulatni, ha kell, jól verekedni. Határozzuk el, Horni a munkában és a szocializmus ügyéért folyó harcban is megálljuk helyünket. Kádár élvtárs beszédé* gyakran szakította meg a taps, az egve+értő közhek'ál tások. Beszéde után szűnni nem akaró éljenzés fogadta a bejelentést, hogy Hruscsov elvtárs kíván szólni a megje- 'entekhez. iövő felé vetették szemüket, leküzdötték a nehézségeket. Munkájuk nem volt hiábavaló. Létrehoztuk hatalmas szocialista iparunkat. Csak a Szovjetunió népeinek kitartó, áldozatos munkája tette lehetővé, hogy szétverjük Hitler hordátit, felszabadítsuk a Szovjetunió ideiglenesen megszállt területeit és hogy a szovjet hadsereg e történelmi feladat teljesítése közben felszabadítsa más országok népeit is a kapitalista rabság alól, lehetővé téve számukra, hogy új, szocialista életet építsenek. Ma már a Szovjetunió nem egyetlen szocialista ország. Ma már a Szovjetuniót nem kapitalista környezet veszi körül. 13 szocialista ország építi egységes akarattal az új világot. A mi táborunkban jelenleg egy milliárd ember él. Nincs mitől félnünk. Az imperialisták, a monopolisták azonban — tudjuk — nem mondtak le az ellenünk folytatott harcról. Ezért ébereknek kell lennünk. — Ügyelni kell az ellenség minden próbálkozására. Nem akarunk háborút, de az osztályharcról nem mondunk lej amíg csak élünk Sikereink fontos záloga, hogy erősítsük a szocializmust építő országok és népek szilárd egységét. Ne adjunk lehetőséget az ellenségnek arra, hogy éket verjen közénk. Van egy orosz közmondás: „Zavaros vízben a legkönnyebb halat fogni". Ne engedjük, hogy ellenségeink a zavarosban halásszanak. Nem ijedünk meg az ellenségtől; aki megijed, aki csúszik-mászik előtte, az csak gyík. Mi sa ok vagyunk, akik röpülni tudunk. Elvtársak, testvérek! Egyes burzsoá tudósítók látogatásunkkal kapcsolatban most arról írtak, hogy Hruscsov eljött Magyarországra, s ahelyett, hogy lehajtaná a fejét, az emberek szemébe néz, és nem kér bocsánatot, hogy elküldte a szovjet csapatokat a magyar „forradalom1’ leverésére. Mi tudjuk, hogy ami Magyarországon 1956 októberében történt, nem forradalom, hanem ellenforradalom volt. S épp azért nézhetek én egyenesen és tisztán az önök szemébe, mert teljesítettük munkás és kommunista internacionalista kö telességünket. A Szovjetunió munkásosztálya, parasztsága kommunista pártja sikereit az egész világ forradalmi mozgalma sikerének tekinti. Kötelességének tartja, hogy támogassa a baráti, országokat, bírálja, ha valami nincs rendben a házuktáján. Amikor a nehéz időben a Magyar Szocialista Munkáspárt, a forradalmi munkás-paraszt kormány hozzánk fordult, kommunista kötelességünknek éré: tűk, hogy a veszélybe jutott magyar munkásosztály, parasztság segítségére siessünk. Sztálinvárosban mondottam, hogy a jövőben úgy kellene intézni a dolgokat, hogy ne ismétlődhessék mes az, ami 1956 októberében történt, hogy ne kelljen a magyar néphatalom segítségére sietni ilyen nehéz helyzetben. Egynéhány burzsoá újságíró ezt féiremagyarázta. Mint olvastam, valami olyasFigyelmeztetni akarjuk tehát azokat, akik előszeretettel szervezik a különféle provokációkat. Éljenek nyugodtan a kapitalista országok addig, amíg saját országuk munkásai eltűrik saját kapitalistáikat. Mi Marx, Engels és Lenin útját választottuk. így értelmezzük mi a békés egymás mellett élést. Minden népnek megvan a joga, hogy maga válassza meg állami és társadalmi rendszerét. Mi nem avatkozunk be más államok belügyeibe. Mi azt tartjuk, hogy a mi rendszerünk, a szocialista rendszer a legjobb. A kapitalisták a kapitalizmusra esküsznek. De a kapitalizmus már régi, ki- vénhedt gebe, szocializmusunk pedig új, fiatal élettől duzzadó társadalmi rendszer. Nálunk nincsenek kizsákmányolok. Mi a szó legigazibb értelmében szabadok vagyunk. Fölényünket bizonyítja az is, hogy a világűrben elsőként a szocialista szputnyikok és nem a kapitalista szputnyikok jelentek meg. Hruscsov elvtárs beszéde befejezéseként sok sikert kívánt a szocialista társadalom építésének munkájához, majd a bányász elvtársakhoz fordult. Nagy felelősséggel tartoznak önök hazájuknak — mondotta. — Önök szenet bányásznak, szenet, amelyről Lenin azt mondta, hogy az ipar kenyere. Energia nélkül megáll az ipar, ipar nélkül pedig nem haladhatunk előre. Erre mindig emlékezzenek. Éljenek a bányászok, akik nehéz körülmények között hozzák fel a felszínre a szocialista ipar számára a szenet! Éljen a magyar munkásság és parasztság! Éljen a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Kádár János vezette Központi Bizottság! Éljen a Szovjetunió és a' Magyar Népköztársaság népei közötti örök barátság! Éljen a világbéke! — fejezte be hosszantartó, viharos tapssal fogadott beszédét Hruscsov eivtárs. llru«cNu> elvtárs: Ha van n munkásosztálynak a marxizmushoz hű pártja, a munkásosztály győz
