Szolnok Megyei Néplap, 1958. április (9. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-10 / 84. szám

Vf IAO PROLETÁRT At EGrFWJPTrtn SZOLJIOK MEGYEI A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA IX. évfolyam, 84. szám. Ara: 50 fillér 1958. április 10. csütörtök. Hruscsov és Kádár elvtárs mondott beszédet a tatabányai nagygyűlésen Kedden ,máa? a &o«a dél- dót ti órákban érezhetővé vált a várakozás láza, Budapest­től egészen Tatabányáig zász­lódíszt öltöttek a falvak és a városok. PilisJvörösvár, Pilis- csaba, Leányvár, Dorog, To­kod, Nyergesujfalu, Süttő, Dunaalmós, Tata dolgozói kö­zül igen sokan várakoztak az utcaszéleken, az útkeresztező­déseknél és izgatottan lesték, hogy közelednek-e mór a gépkocsik, melyek a Tatabá­nyára tartó szovjet párt- és kormányküldöttséget és Ká­dár elvtársat hozzák. Tatabánya is ünnepi díszt öltött. Mindenfelé zászlók lo­bogtak, orosz és magyar nyel­vű transzparensek voltak az új és régi házakon csakúgy, mint a parkok és terek fáin, ti b még épülő vakolatlan há­zak falain. A járdákon dél körül már embereik serege to­longott, egyre újabb és újabb csoportok érkeztek. Dorogról. SárisápróJ, Nyergesu j faluból Komáromból. Oroszlányból és Bicskéről különvonatok és ■ • • , ■ ........ f gé pkocsik hozták az érdeklő­dőket a nagygyűlésre. A nagy fogadót eremben egy asztalon ajándékok tö­megét halmozták feL A tata­bányai bányászok apró lám- pácskókat és miniatűr csilié két készítettek. A Tatai Sző­nyeggyár dolgozói szép min­tás, csotmózásos magyar per­zsaszőnyegeket küldtek. Az Esztergomi Sport- és Játék- árugyár munkásai díszes ve­retű fokosokat és plekszisből turbogenerátoros repülőgé­pek modelljeit. A szőnyi kő- olajfinomító dolgozói üzemük modelljét, a Tokodi Üveg­gyár munkásai pedig hatal­mas ólamkristály vázákat küldtek ajándékba. Két órakor megérkezett a kormányküldöttség; Hruscsov elvtárs mindjárt élénk beszélgetésbe kezdett a a tatabányai bányászokkal. Elmondta: legnagyobb él­ménye, hogy bányászok kö­zött van, hiszen ő is valami­kor bányász volt és érdeklő­dött a tatabányai viszonyok­ról. Mosolyogva jegyezte meg, hogy ma egészen mások a körülmények, mint amikor ő, édesapjával együtt 80 cen­timéter vastag szénben 12 órán át dolgozott. Tornán Jó­zseffel, a szocialista munka hősével is elbeszélgetett. Megható volt látni, hogy a 80 éves vagy még ennél is idő­sebb nyugdíjas bányászok, akik 50—80 kilométert jöttek a nagygyűlésre, milyen nagy szeretettel veszik körül Hrus­csov elvtánsat. Különösen az tűnt fel, hogy Csolnokról, eb­ből a németajkú bányászfa­luból, ahol az asszonyok ed­dig nem vettek különösebben részt a politikai életben, most mintegy 100 asszony jött el Tatabányára. A küldöttség tagjai ezután a megyei pártbizottság dísz­termében megebédelték, majd Hruscsov és Kádár elv­társakkal az élen gyalog in­dultak el a mintegy fél kilo méternyire levő Tatabányai Bányász sportpályájára. Az út két oldalán hatalmas tö meg tapssal, felkiáltásokkal köszön tő tie a szovjet és a magyar nép vezetőit. Borús az ég, hideg szél len­geti a tengernyi zászlót a ta­tabányai ' sportpályán. Ezrek és ezrek özönlenek át a ka­raikon, hogy meghallgassák Hruscsov elvtánsat, Kádár elvtársat, akikkel együtt el­jöttek ide Biszku Béla. Fock Jenő az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, vala­mint az MSZMP Központi Bizottságának és a forradal­mi munkás-paraszt kormány több tagja. Három órára már telve a futballpálya, a ’elátók, a környező házak ab ’akai. Nyolcvanezer-százezer ember figyeli a tribünre lépő szovjet és magyar vezetőket. Léggömbök repülnek fel. nercekig zúg az éljenzés. Molnár László elvtárs, a megyei pártbizottság első tit­kára üdvözlő szavai után Ká Jár János elvtárs lép a mik­rofonhoz. Ismét felziúg a taps. éltetik a pártot, amelynek si­kereinket köszönhetjük, élte­tik Kádár elvtánsat. a Köz­ponti Bizottság első titkárát. !A szovjet párt- és kormány* I küldöttség fáz Akadémia ünnepi ülésén ♦ ♦ N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Köz- | ponti Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Miniszter­♦ tanácsának elnöke, a szovjet párt- s kormányküldöttség ♦ vezetője, valamint a küldöttség tagjai közül A. A. Gromi- j ko, a Szovjetunió külügyminisztere és J. I- Gromov, a Szov­I jetunió magyarországi nagykövete szerdán a Magyar Tu­dományos Akadémia ünnepi ülésén találkozott a magyar értelmiség képviselőivel. A szovjet vendégekkel együtt ér­kezett Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Kállai Gyula, az MSZMP Központi Bizottságának titkára is. A vendégeket az Akadémia főbejáratánál Erdei Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, Jánossy La­jos, az akadémia titkára fogadta. A szovjet párt- és kormányküldöttség tagjai, s a kísé­retükben levő magyar államférfiak először az Akadémia klubjába mentek, ahol Rusznyák István, a Magyar Tudo­mányos Akadémia elnöke köszöntötte a szovjet vendégeket és bemutatta nekik az ünnepi ülés elnökségének tagjait. Rövid barátságos beszélgetés után az akadémia dísz- I termében megkezdődött az ünnepi ülés, amelyen a magyar • értelmiség mintegy négyszáz kiváló képviselője vett részt: ♦ tudósok, írók, művészek, műszakiak, pedagógusok; Az ünnepi ülés résztvevői hosszantartó tapssal köszön­tötték N. Sz. Hruscsovot és a küldöttség tagjait, amint az elnöki emelvényre léptek. A szovjet párt- és kormányküldöttség tagjain kívül az elnökségben foglalt helyet Dobi István az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Kállai Gyula az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára, Biszku Béla belügyminiszter az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, Nemes Dezső, a politikai bizott­ság póttagja, Benke Valéria művelődésügyi miniszter, Kis­házi Ödön munkaügyi miniszter, Rusznyák István a Ma­gyar Tudományos Akadémia elnöke is. Az ünnepi ülést Rusznyák István, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia elnöke nyitotta meg. (Folytatás a 2. old.) Kádár elvtársi Szilárdan megálljuk helyünket a szocializmust építő népek sorában amíg kapitalisták lesznek a földön. Sohasem megyünk él kapi­talista országokba, hogy erő­szakkal ültessük át a mi tár­sadalmi rendszerünkét. E feladat elvégzése az illető országok munkásosztályának hivatása és mi együtt ér­zünk ezen országok munkás- osztályával. A győzelem a miénk lesz. Ehhez egyetlen út van: növelnünk kell ter­melésünket, fokoznunk kell a munka termelékenységét, hogy az magasabb legyen, mint a kapitalista országok­ban, hogy minimális erőfe­szítéssel maximális ered­ményt érjünk ed és hogy így növelhessük népeink élet­színvonalát. mit írtak, hogyha még egy­szer ellenforradalom lesz Ma­gyarországon, a szovjet had­sereg nem fog segíteni. Ezt én nem mondtam. Nem mondtam mindenek­előtt azért, mert szilárd meg­győződésem, hogy Magyar- országon még egyszer nem lehet ellenforradalom. Tu­dom, hogy a magyar mun­kásosztály még egyszer nem fogja megengedni, hogy a párt volt vezetőinek torzítá­sait kihasználják a nép ha­talma ellen. Tudom, hogy a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsá­ga élén Kádár elvtárssal biztosítja a szocializmus további sikeres építését az önök országában, Kedves elvtartsaSl A na pókban ünnepeltük hazán! nemzeti függetlenségének, szabadságának születésnap ját, április 4-ét. Engedjék tneg, hogy ebből az alkalom bél forró szívből köszöntsem « medence bányászait, mun­kásait. dolgozó parasztjait, a néppel tartó értelmiséget — mondotta; Kádár elvtáns megemlé­kezett arról, milyen kimagasló eredményeket értek el bányászaink, s szívből gratulált termelési sikereikiicz. Kedves elvtársak! Mi, a Szovjetunió párt- és- kormányküldöttsége a forra­dalmi munkás-paraszt kor­mány meghívására érkez­tünk önökhöz. Hálásak va­gyunk Kádár János, Mün- nieh Ferenc elvtársaknak, hogy meghívásukkal lehető­vé tették, hogy megismerhes­sük az önök pártjának, — az önök dicső népköztársa­sága dolgozóinak életét. Különösen kellemes szá­momra, hogy ma önök kö­zött, a magyar bányászok között lehetek. Gyermekko­romat, ifjúságomat szovjet bányászok között töltöttem Örülök, hogy a magyar bá­nyászokat megismerhettem, megállapíthatom, olyanok ők, mint a mi embereink. A magyar és a szovjet nép barátságának nagy története van. Emlékszem, amikor az Októberi forradalom győzel­me után az intervenciósok az amerikaiak, angolok, a japánok, a franciák és más államok meg akarták főj tan- fia tál szovjet államunkat. A vöröshadsereg soraiban ott voltak a magyar munkásosz­tály, a magyar parasztság hős fiai is. Kéz a kézben testvéreikkel, a Szovjetunió népeivel harcoltak ők az első Találkoztunk mi már jó és ■ossz időben is — folytatta Kádár elvtárs. — Most olyan döben találkozunk, amikor !smét teljes fénnyel sugárzik hazánk, egén a szocializmus napja. Ismeri ük lehetőségein két. s nem akarunk viláera- -zóló dolgokat cselekedni. Be áriük azzal, hogy szPárdar megáll iuk helyünk a szocia 'izmust éoítő népek sorában Minden szükséges feltételünk megvan ehhez. Dolgozó né nünk ismét egységes és erős Hogy jól megálljuk helyün­ket és népünk a jövőbe. - bol­szocialista világhatalomért. A vöröshadsereg dicső harcai­ban a mi kedves barátunk Münnich Ferenc elvtárs is részt vett. Most, amikor megérkezten Tatabányára, idejött hozzám egy öreg bányász, s elmond­ta, ő is ott harcolt a vörös­hadsereg soraiban az ellen­forradalmi hordák ellen. Bi­zonyára nem ő az egyetlen, s a magyar bányászok kö zött sok olyan veterán van aki elmondhatja ezt magá ról. Ma már messze mögöt­tünk vannak az októberi forradalom napjai. Szovjet államunk ma már 40 éves. Már elmúltak azok az idők amikor az imperialisták a Szovjetunió területére küld­hették csapataikat. Az impe­rialistáknak tudniok kell: bé­kében akarunk élni a világ minden népével. Nehéz, de eredményes volt az út, amit 40 év alatt meg­tettünk. Ez szemléletesen bi­zonyítja a munkásosztály ügyének igazságát. Bizonyít­ja, hogy ha a munkásosztálynak van a marxizmushoz hű párt­ja, a munkásosztály győz. A Szovjetunió népei Lenin pártját, Lénia tanításait kö­dog legyen, hogy szocializ­musban és békében élhes­sünk, az kell, hogy mint a szemünk fényét, úgy őrizzü1-- a nép hatalmát, a Magyar Népköztársaságot. Az kell hogy állhatatosan kitartsunk a proletár internacionalizmus zászlaja alatt, hogy együtt haladjunk a világ munkásai val, a szocializmust építő né­pekkel, különösképpen leg iobb barátunkkal, szövetsége sünkkel, a nagy szovjet nép­pel. A nagy eszméinkhez való hűséghez, azonban az is vetve küzdöttek az osztály ellenség ellen és győzelme' arattak. Jelenleg a Szovjetunió ipa­rának színvonalát tekintve a világ második legfejlettebb országa. Az első helyen áll a mérnökök, technikusok száma tekintetében. Hát nem azt bizonyítja-e ez, elvtár­sak, hogy a mi eszméink igazak és legyőzhetetlenek? Amikor hozzáláttunk a szocializmus építéséhez, a háború és a többéves polgár- háború sebei borították or­szágunkat Hatalmas erőfe­szítéseket kellett tennünk, hogy ellenálljunk az impe­rialisták nyomásának, hogy létrehozzuk országunkban a nehézipart, s hogy olyan ha­talmas fegyveres erőt te- -emtsünk, amelynek segítse gével nem kell félnünk töb­bé az imperialisták fenyege­tésétől. A Szovjetunió népe, mun­kásosztálya. parasztsága hatalmas politikai érettség­ről tett tanúbizonyságot a szocialista építés évtizedei­ben. A kapitalizmusban a dolgo­zó népet az éhség, az urak korbácsa serkenti jobb mun­kára; A mi népeink a jobb hozzátartozik, hogy fogjak meg a munkát, ahogy kell. Szerte a világon úgy ismerik a magyart, ha van kedve, tud jól dolgozni, jól mulatni, ha kell, jól verekedni. Határoz­zuk el, Horni a munkában és a szocializmus ügyéért folyó harcban is megálljuk helyün­ket. Kádár élvtárs beszédé* gyakran szakította meg a taps, az egve+értő közhek'ál tások. Beszéde után szűnni nem akaró éljenzés fogadta a bejelentést, hogy Hruscsov elvtárs kíván szólni a megje- 'entekhez. iövő felé vetették szemüket, leküzdötték a nehézségeket. Munkájuk nem volt hiába­való. Létrehoztuk hatalmas szocialista iparunkat. Csak a Szovjetunió népeinek kitartó, áldozatos munkája tette le­hetővé, hogy szétverjük Hit­ler hordátit, felszabadítsuk a Szovjetunió ideiglenesen megszállt területeit és hogy a szovjet hadsereg e törté­nelmi feladat teljesítése köz­ben felszabadítsa más orszá­gok népeit is a kapitalista rabság alól, lehetővé téve számukra, hogy új, szocialis­ta életet építsenek. Ma már a Szovjetunió nem egyetlen szocialista ország. Ma már a Szovjetuniót nem kapitalista környezet veszi körül. 13 szo­cialista ország építi egységes akarattal az új világot. A mi táborunkban jelenleg egy milliárd ember él. Nincs mi­től félnünk. Az imperialisták, a mono­polisták azonban — tudjuk — nem mondtak le az elle­nünk folytatott harcról. Ezért ébereknek kell lennünk. — Ügyelni kell az ellenség min­den próbálkozására. Nem akarunk háborút, de az osztályharcról nem mon­dunk lej amíg csak élünk Sikereink fontos záloga, hogy erősítsük a szocializ­must építő országok és né­pek szilárd egységét. Ne adjunk lehetőséget az el­lenségnek arra, hogy éket verjen közénk. Van egy orosz közmondás: „Zavaros vízben a legkönnyebb halat fogni". Ne engedjük, hogy ellensé­geink a zavarosban halássza­nak. Nem ijedünk meg az el­lenségtől; aki megijed, aki csúszik-mászik előtte, az csak gyík. Mi sa ok vagyunk, akik röpülni tudunk. Elvtársak, testvérek! Egyes burzsoá tudósítók látogatá­sunkkal kapcsolatban most arról írtak, hogy Hruscsov el­jött Magyarországra, s ahe­lyett, hogy lehajtaná a fejét, az emberek szemébe néz, és nem kér bocsánatot, hogy el­küldte a szovjet csapatokat a magyar „forradalom1’ le­verésére. Mi tudjuk, hogy ami Magyarországon 1956 ok­tóberében történt, nem for­radalom, hanem ellenforra­dalom volt. S épp azért néz­hetek én egyenesen és tisz­tán az önök szemébe, mert teljesítettük munkás és kom­munista internacionalista kö telességünket. A Szovjetunió munkásosztálya, parasztsága kommunista pártja sikereit az egész világ forradalmi mozgalma sikerének tekinti. Kötelességének tartja, hogy támogassa a baráti, országo­kat, bírálja, ha valami nincs rendben a házuktáján. Ami­kor a nehéz időben a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt, a forradalmi munkás-pa­raszt kormány hozzánk for­dult, kommunista kötelessé­günknek éré: tűk, hogy a ve­szélybe jutott magyar mun­kásosztály, parasztság segít­ségére siessünk. Sztálinvárosban mondot­tam, hogy a jövőben úgy kellene intézni a dolgokat, hogy ne ismétlődhessék mes az, ami 1956 októberében történt, hogy ne kelljen a magyar néphatalom segítsé­gére sietni ilyen nehéz hely­zetben. Egynéhány burzsoá újságíró ezt féiremagyarázta. Mint olvastam, valami olyas­Figyelmeztetni akarjuk te­hát azokat, akik előszeretet­tel szervezik a különféle pro­vokációkat. Éljenek nyugodtan a ka­pitalista országok addig, amíg saját országuk munká­sai eltűrik saját kapitalistái­kat. Mi Marx, Engels és Le­nin útját választottuk. így értelmezzük mi a békés egy­más mellett élést. Minden népnek megvan a joga, hogy maga válassza meg állami és társadalmi rendszerét. Mi nem avatkozunk be más ál­lamok belügyeibe. Mi azt tartjuk, hogy a mi rendsze­rünk, a szocialista rendszer a legjobb. A kapitalisták a kapitalizmusra esküsznek. De a kapitalizmus már régi, ki- vénhedt gebe, szocializmu­sunk pedig új, fiatal élettől duzzadó társadalmi rendszer. Nálunk nincsenek kizsákmá­nyolok. Mi a szó legigazibb értelmében szabadok va­gyunk. Fölényünket bizo­nyítja az is, hogy a világ­űrben elsőként a szocialista szputnyikok és nem a kapita­lista szputnyikok jelentek meg. Hruscsov elvtárs beszéde befejezéseként sok sikert kí­vánt a szocialista társadalom építésének munkájához, majd a bányász elvtársakhoz for­dult. Nagy felelősséggel tartoz­nak önök hazájuknak — mondotta. — Önök szenet bá­nyásznak, szenet, amelyről Lenin azt mondta, hogy az ipar kenyere. Energia nélkül megáll az ipar, ipar nélkül pedig nem haladhatunk elő­re. Erre mindig emlékezze­nek. Éljenek a bányászok, akik nehéz körülmények kö­zött hozzák fel a felszínre a szocialista ipar számára a szenet! Éljen a magyar mun­kásság és parasztság! Éljen a Magyar Szocialista Mun­káspárt, a Kádár János ve­zette Központi Bizottság! Él­jen a Szovjetunió és a' Ma­gyar Népköztársaság népei közötti örök barátság! Éljen a világbéke! — fejezte be hosszantartó, viharos tapssal fogadott beszédét Hruscsov eivtárs. llru«cNu> elvtárs: Ha van n munkásosztálynak a marxizmushoz hű pártja, a munkásosztály győz

Next

/
Oldalképek
Tartalom