Szolnok Megyei Néplap, 1958. április (9. évfolyam, 77-101. szám)
1958-04-04 / 80. szám
Éljen a szocialista tábor szilárd egysége, élén a kommunizmust építő hatalmas Szovjetunióval! Munkával, versennyel ünnepelték április 4-ét az üzemekben A jó minőség a eél A Tisza Cipőgyár műhelyei április 4-e tiszteletére — a terv teljesítése mellett — a minőség javítását tűzték ki célul. Több gyártókor is példamutatóan jár elől ebben a munkában. A 38/b jelzésű üzemrészben a verseny megindítása óta 5.4 százalékkal emelkedett az elsőosztályú párok aránya. A vállalt 92.5 százalék helyett 93.2 százalékos minőségi szintet értek eL A 39/a műhelyben - az anyagellátási nehézségek miatt a mennyiségi tervet nem sikerült teljesíteni, ellenben a minőség javulása igen nagymérvű, mintegy 9.4 százalékos. Javult az tlsőosztályú, kifogástalan cipők aranya a Jö/b műhelyben 2.2 százalékkal A 48/a körön a vállalt 3 százalék helyett S.8 százalékkal növekedett a minőségi arány, — emellett, — mivel ez az üzemrész exportra is termel, — az előirányzottnál 2.350 párral több cipőt készítettek. „Felszabadulási műszakot“ kezdtek a vasútállomás dolgozói \ szolnoki vasútállomás dolgozói sorozatosan kimagasló eredményeket érnek el a munkában. 1957 első felében elérték az év második felében túl is szárnyalták az i.Élüzem” követelményeket. Ebből kiindulva elhatározták, hogy március 15-től április 4-ig „íelszabadulási műszakot tartanak s ez idő alatt áz élüzemfeltételek kiszabásait nemcsak teljesítik, hanem 2 százalékkal még túl is szárnyalják. A végleges eredmények még nem kerültek nyilvánosságra. Azonban a versenyben idáig is sokan kitüntették magukat. A március 24-én kezdődő termelési értekezleteken mintegy 27 dolgozó nyerte el a „kiváló dolgozó” kitüntetést s ezen kívül még 52 vasutas pénzjutalmat kapott Többek között Mák László állomásirányító, Szenes Ottó oktatótiszt, Mondok Sándor forgalmi szolgálattevő, Háver József szolgálatvezető váltóőr, Taub István raktári munkás, Cs. farkas Mihály jegyvizsgáló, Balázs Ferenc vonatfékező és még sokan mások élenjárnak a munkában és méltók voltak a kitüntetésre. Április 4-e tiszteletére széleskörű takarékossági mozgalom indul az alföldi olajbányászatban A Kőolajipari Tröszt alföldi üzemének vezetősége a napokban takarékossági felhívást bocsátott ki április 4-e tiszteletére. *Arra kérünk benneteket mondja többek között a fu- r ómunkásokhoz, furámeste- rekhez és furómémökökhöz szóló felhívás —, hogy április 4. tiszteletére a fúrásoknál lévő összes elfekvő anyagot, alkatrészt, használaton kívüli szerszámokat, átmeneteket, közdarabokat is egyéb nem használatos és ócska anyagokat is szállítsátok be április 4-ig a szolnoki, illetve bi harnagybajomí műhelybe, — hogy azokat megjavítva, vagy felújítva újból felhasználhassuk. Ezzel elkerülhetjük azt, hogy a raktárból újakat kelljen kivételezni.” A felhíváshoz először a 12- es furós Ruvóczki brigád csatlakozott és versenyre hívta ki az alföldi üzem valamennyi brigádját Fej-fej melletti versen? a Mex>őgépg várban A Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Gépgyárban a forgácsoló üzem művezetőjével beszélgettünk. — 1957-ben csak próbálkoztunk a munkaversennyeí —, mondja. Nem találtuk meg a helyes utat. Szerettük volna elhagyni a régi, hibás módszereket, viszont a jókat meg akartuk tartani. Az már tisztázódott előttünk, hogy versenyre szükség van.' Üzemünk fejlődésének ez az alapja. De a formát, a módszert, azt sehogysem akartuk megtalálni. Állítom — folytatta —, egészséges képet csak most látunk. De azt is meg kell mondanom, hogy ilyen lelkes versenyszakasz, mint ami most indult hazánk felszabadulásának 13. évfordulója tiszteletére, még nem volt soha e üzem falai között. Nem csak lelkesen indult, hanem lelkesen fejeződött is be. Nehéz dolog volt itt az értékelés. Hisz például az öntöde dolgozói között század és ezred a különbség. Még a segédmunkások is úgy dolgoztak, ahogy még soha. Száztíz fő álU párosversenybe, brigádok között, * a mű- helytészek között verseny alakult lei Nagy célok voltak kitűzve. 9.2 százalékos selejtcsökken- téÜ, egy tonnára eső termelési érték 10 forinttal való leszállítása. A versenypontokat döntő mértékben a terv betartása mellett a minőségi munka, anyagtakarékosság, munkafegyelem megszilárdítása és a társadalmi tulajdon védelme képezte. Az öntöde dolgozói hátat fordítottak a múltnak. Nem késnek már, inkább fél órával előbb bent van mindenki a munka kezdeténél. Igazolatlan hiányzás egyáltalán nincs, s fej-fej mellett halad a munka. Nehéz lenne az elsőséget most pillanatnyilag is megállapítani. A munkában élenjárnak a formázok fcőzüi: Vigh János, Sipos Lajos, Óz József, Zakar János, Kovács László, Szilágyi Zsigmond, Nagy József és Kiss Vince. A segédmunkások ehhez a vetélkedéshez nagyban hozzájárultak és hogy sily^riÉken ünnepelhetik április 4-éti ez a jó fegyelemmel rentfekező segédmunkás-kollektíva érdeme is. Forgácsoló részlegnél Mé?o Ferenc marós selectmen tes munkája mellett két tanulót patronál. Takarékoskodik a szerszámmal és példamutatóan karbantartja munkagépét. Szilágyi Mihály esztergályos, — kiváló dolgozó, — a minőségi munka legfőbb erénye. Kispál István esztergályos minden követelménynek elege* tesz és kimagaslik rendíthetetlen szorgalmával. A lakatosok, áarabolók, présesek, szerszámosak mind bekapcsolódtak a versenybe, és feladták a leckét a verseny értékeléséhez. Senki sem akart lemaradni, mindenki méltón akart ünnepelni és ez sikerült i* a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Gépgyár dolgozóinak. Negyvennégy „kiváló dolgosó** leit as április 4-i versenyben AZ ÁPRILIS 4-RE indított munkaverseny eredménnyel zárult a Járműjavítóban. A jó munka elismeréséért negyvennégy fizikai, műszaki és kisegítő dolgozó kapta meg a „Kiváló dolgozó” oklevelét egyheti fizetéssel. Többek között Bódi Gyula munkaügyi osztály vezető, Hoffmann Imre reszortvezető, Szekeres Mátyásné szakács, Mihályi László esztergályos, Szalai Ferenc tűzikovács, Réti Erzsébet gyárimunkás, Csib- rány Mátyás könyvelő, Polcnyi József fúrós, Lendvai István, Dobó Dezső alvázlakatosok és mások, összesen 18.900 forint jutalmat kaptak. EZEN FELÜL az április 4-i munkaversenyben élenjáró dolgozók közül Keszthelyi Lajos lakatos, Bayer Vilmos esztergályos, Joó József művezető. Kukri József alvázlakatos, Olajos János alvázlakatosnak és nyolcvankét dolgozó között 23.640 forint jutalmat osztottak szét. A párt- és szakszervezeti aktívák között, akik az április 4-i munkaversenyben a termelőmunkában is élenjártak és amellett szervezeti megbízásukat is 100 százalékosan ellátták, 4750 forintot osztottak szét tizenhét fő között _____ Tudományos előadás a szarvasmarha- tenyésztésről A Szolnok megyei Tanács VB. Mezőgazdasági Osztálya és a Magyar Agrártudományi Egyesület a Szolnok megyei mezőgazdasági szabadegyetemének ötödik előadását Magyart András, a földművelés- ügyi miniszter helyettese, a Magyar Agrártudományi Egyesület elnöke tartotta meg. A szerdán délelőtt megtartott előadást mintegy háromszáz főnyi közönség hallgatta végig. OC&sz&píízáiL iinnepséqzk Ma, április 4.-én emlékezve a hazánk felszabadításáért vívott harcok közben elesett szovjet hősökre, a szolnoki üzemek, vállalatok, a párt és társadalmi szervek képviselői délelőtt 10 órakor helyezik el a hála piros virágait, a megemlékezés koszorúit a szovjet hősök emlékművein. A küldöttségek fél tízkor gyülekeznek a „Gólya’' vendéglő előtt, ahonnan előbb a Beloiannisz úti, majd a Tisza szálló melletti emlékműhöz vonulnak, hogy elhelyezzek Szolnok város dolgozóinak koszorúit, az emlékművek talapzatán. A koszorúzás végén a Munkásőrség és a Honvédség diszalakulatal tisztelegnek díszmenettel a felszabadító harcokban elesett szovjet hősök emléke és a város lakói előtt. A szovjet elvtárs tanácsait megfogadtuk, jól jártunk Egy a barátaink közül Ö oriszov egy azok közül a szovjet katonák közül, akiket látni szoktunk néha sietősen járva az utcán, — vagy vasárnap ünneplőbe öltözve csendesen sétálgatva a parkban. Középkorú, ezüstös halántékú, határozott fellépésű katonaember. Szeme, mikor otthonról, feleségért) i, két kis gyermekéről beszél elmerengő, szinte szelíd lesz. Mikor katonáival, tiszttársaival a háborús évek emlékeit szemezgeti, hiába keresnénk tekintetében már a merengést. — Egyszerre határtalan erő, energia sugárzik belőle — Boriszov kapitány mindig tűzbe jön az emlékezésen. Ilyenkor minden szava úgy halban, mint a parancsszó, testtartásával követi a gép képzelt dűlését, arca kipirul, rrtegrózsáspdnak rajta a légi- csatában kapott forradások. Kemény, harcos idők vívtak ezek —, de Boriszov emlékében szépek is, mint a katonáknak a győzelem napjai szoktak. Innen felülről ismerte meg először Magyar- országot. Négy-ötezer méter magasból látta először a Tisza ezüstös szalagját. Légi- harcokban ismerte meg Szolnokot. Debrecent =» a németek makacs védelmi vonalát, majd Székesfehérvárt, a Balaton partját s végül az egész országot, ahogy az ellenség egyre gyorsabban futott hazafelé. Boriszov elvtárs repülőtiszt. Ha azt mondják Budapest, ő a Duna széles szalagjára, az Országházra, Buda szelíd lankaira gondol —• meg még valamire, ami emlékébe véste: egy Heinkel 111-es repülőre, ami jólirány- zott találat után sp hálózva zuhant le s egy perc múlva már csak egy füstcsík szállt fölfelé valahonnan lentről. Ha azt mondják Balaton, a kapitány egy JU 87-es megsemmisítésére gondol. Magyarország minden nagyvárosa, földrajzi pontja egy- egy légicsata emlékét őrzi az ő szívében. Szorongást a sikerért, boldogságot, örömet egy-egy győzelem felett Mikor Magyarországom volt a front ptször-hatszor is jelentkezett bevetésre naponta s minden felszállás egy-egy búcsú volt szeretteitől, hazájától, merthiszen a győzelem áldozatokba kert\lt s számps fiatal repülő lelte halálát a magyar föld felett. Boriszov elvtárs azonban mindig visszaérkezett támaszpontjába, volt úgy hogy megsebesülve, volt úgy hogy találattal — de . feladatát a parancs szerint mindig a lehető legjobban megoldotta. K emény idők. — harcos ,dők. A kapitány mindig újra átéli őket, mikor a mostani fiataloknak beszél, bátorságra, higgadtságra, p.a- rancsteljesítésre, hazaszeretetre neveli barátait, példákat hoz saját munkájából, lé- giharcaibol. Még valami emlékezteti: a Vörös Zászlórend — meg a nyolc kitüntetés, amit díszruháján visel. Ezt mind a háborúban szerezte. Utána sem hagyta ott veszélyes, de nagyszerű hivatását. Nem tudott megválni a kék égtől, tágas horizonttól, ami a repülő számára nyít- vaáll, meg az ezüstszárnyú gépmadártól. Itt volt 1956 őszén is —, mikur újra visszalopakodott néhány napra a fasizmus, — amit olyan áldozattal, annyi derék katona élete árán tudtak csak kiszorítani 1945- ben. S akkor sem hagytak bennünket magunkra, s nem is hagyhattak volna, hiszen barátaink. S a barát — a baj ban is segít. Ka A baráti országok sxén- iparcnak műszaki fej,osztáséról és távlati terveiről tárgyalt a KGST ülése A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának szénipari, gazdasági és műszaki tudományos együttműködési bizottsága 1958, március 27-től március 31-ig ülést tartott Prágában. Az ülésen megtárgyalták az egyes országok széniparában elért fejlődést. A szénipar műszaki fejlesztésének alapvető irányvonalait és a szénipari távlati tervezéssel kapcsolatos kérdéseket 1958. december 4-ét írtak, Szovjet teherautók rohantak Tiszafüred főterén át. Az ablakból láttam az emberek arcán a közönyt, vagy a kíváncsiságot, s láttam egy asz- szonyt, aki kedvesen integetett a katonáknak, s azok viszonozták ezt, majái eltakartál őket a por. Ez a kép hozott el másfél év után dr. Aszódi Istvánéhoz, mert Aszódiné volt az a bátor asszony, aki ki merte fejezni az ellenforradalom által megfélemlített lakosság érzelmeit ezzel az üdvözléssel. A fogorvosi rendelőben ültünk, s a halk, egyszerű szavak mögül tragikus sors parázslóit elém. — 1945. január 18-án találkoztam először szovjetekkel Budapesten, ahol sárga, csillaggal a ruhámon,, pincékben bujdosva, örökös félelemben éltem. Ha az élet Volt — sóhajtott az asszony. — S talán én még bírtam volna, de a kommunisták a bőrtödben, a zsidók a gettóban... A férje vette át a szót: — Oda a madár sem jutott el, s az időtől, eseményektől elzárva, vizen, levesen ten* 11 at évvel ezelőtt, 1952 tavaszán luchin elvtárs, az egyik szovjet gépállomás igazgatója meglátogatta gépállomásunkat Még most is jól emlékszem azokra a napokra, annál is inkább, mert a fiatal magyar gépállomások munkájának megjavítása szempontjából nagyon sokat jelentettek a tapasztalt szovjet elvtárs tanácsai. Műszaki, tervezési, agronómiái segítséget adott nekünk is. Gyakorlati szemlét tartottunk, s ott ő elmondta, mit tart helyesnek, s mi az, amit nálunk másképpen csinálnak. Este baráti beszélgetésen vettünk részt, tsz vezetőkkel, tanácselnökökkel, — párttitkárokkal, a gépállomásunk műszaki és agronómiái vezetőivel együtt. Buchin elvtárs akkor elmondta, hogy a munka zavartalan biztosításához, a gépék javítását, karbantartását és tarolását tartja nagyon fontosnak. Ennek érdekében javítás után a gépeket jegyzőkönyvileg kell átvenni a javítórészlegtől. Helyes, ha az átvétel alkalmával ott van az igazgató, a brigád területén dolgoztató agnonómus és természetesen a gépekkel dolgozó traktorosok. Az átadásnak ez a módja jól bevált Az agronómus, valamint a géppel dolgozó traktoros megnézheti és nyomban kifogásolhatja a hiányos javítást. Buchin elvtára javasolta, hogy a gyárakban elhasználódó alkatrész pótlására kint a munkahelyeken feltétlenül legyen pótalkatrész. így az esetleges hibát ott helyben gyorsan ki lehet javítani. (V agyon figyelemreméltó volt a tsz-ek és a gépállomások jó kapcsolatának kialakítására vonatkozó javaslata, az, ami nálunk már bevált A kapcsolat kiépítésének első előfeltétele a ts? vezetőségi értekezleten a gépállomási vezetők, a brigádértekezleten a gépálloniási bri- gádyezetők minden esetben vegyenek részt. így a hibákat könnyebben megszüntethetik. A szovjet elvtárs tanácsait megfogadtuk és jól jártunk. Gépállomásunkhoz öt község tartozik 40 ezer hóid földdel, ezen belül 13 tsz és 9 tszcs 16 ezer holdas területtel. A nagy területen különböző nehézségek ellenére gépállomásunk tervét minden évben túlteljesítette. Egy alkalommal megszereztük az élüzem címet, több idényben a vándorzászlót és nagyon sokszor elismerő oklevéllel tüntették ki üzemünket Dolgozóink között pedig igen sok a kormánykitüntetést viselő elv- társ és több mint őtven sztahanovistánk van. Nátuly László Fegyvemeki Gépállomás 1*»» — Megnyílt a barátság klubja A Magyar—Szovjet Baráti Társaság április 2-án este 6 órakor klubhelyiséget avatott Szolnokon. A gyönyörűen berendezett helyiség 60 személyes. Vásároltak televíziós készüléket, világverő rádiót. A látogatók bőven válogathatnak folyóiratokban, újságokban, akik ■■1 ■ ■ -----* Es újra kék az ég!... gödiünk.'-,. A szovjetek házról házra törtek ezalatt, mert tudták, hogyna nem érkeznek meg idejében, a fogvatartóit, elgyötört emberek ezreit semmisíti meg a német és magyar fasizmus. Megköszöntük-e, amit értünk tettek? Jóformán nem is beszélhettünk velük. A szovjeteknek nem volt akkor étzelgésre idejük, de arra igen, hogy kenyeret, cukrot osszanak, s aztán rohantak tovább énnél is drágábbat: szabadságot Osztani! — Még aznap elindultam a fiammal haza Tiszafüredre'. Többnyire’ gyalog jöttünk- Itthon la.lf.ÓA helyett ajtó. ablaknélküli falgk fogadtak. S mégis boldog voltam, mert újra gniber lehettem, új életét kezdhettem. A Újra az asszonyé a sző: — Tizenegy évvel később, 1956. október 26-án tjörtént. Estefelé volt már, amikor egy paraszt ember jelent meg a a társasjátékot szeretik, azokat várja a sakk, dominó. A ktyb gazdag programmal működik majd, sok érdekes előadást, vitát rendeznek. A klubban találkozhatnak majd a szovjet elvtársakkal a látogatók, hogy így is elmélyítsék a barátságot egymás között, váróban. Fogat akar házat ni — mondta —, de láttam zavaros tekintetét, megcsapott az ital bűze is, s letagadtam az uramat. De, hogy nem tágított, a férjem csak kijött. — Dehogy akarok én fogai húzatni! — támadt az uramra. — Bijdös kommunista! — s pofon ütötte. Nekem minden keserűségein a% öklömbe szállt. Ez meg is látszott rajta, mire a kapuig tereltem. Ott egy suhanc várta. — Mi volt? — kérdezte. En válaszoltam: Fogat házat ott! Egy bandából valók voltak. Most rpár a fiatal fenyegetett: — így kell egy beteget fogadni? Elintézem én magukat mindjárt! — Egy hosszú hétig rettegésben éltünk. — S ekkor, láttam meg a szovjet katonákat. Kiáltani szerettem vglna nekik, de csak integettem... S közben észrevettem, hogy újra kék az ég... Ezek a katonák ne- kfinj^ másodszor is visszaadták az életet. Nagy János le belező Tiszafüred
