Szolnok Megyei Néplap, 1958. április (9. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-04 / 80. szám

Munkások, parasztok, értelmiségiek! 4 ti munkátok as étet fo r r á $ a, úgy dolgozzatok, hogy munkátok nyomán boldogság és bőség fakadjon ! Tizenhárom évvel ezelőtt —If-----1------1—■---m----■—n—m i ■---■—m-—_ k Eg y új gyár és jövője Megyénk mezőgazdasága 13 évvel ezelőtt az országos át­lagnál is elmaradottabb volt. A szántóterület negyedrésze nagybirtokosok tulajdona volt, emeltett a kulákbirto- kok keserítették a cselédek, napszámosok életét. A felszabadulás után a megnyomorított, elsanyart emberek hamar feltalálták magukat. Negyvenötezer pa­rasztcsaládba öntött bátorí­tást, életkedvet az egy-két- nyo!c->tíz, vagy tizenöt hold föld birtokbavételéről szóló írás. A hosszas bizonytalan­kodást, a háború okozta fá­sultságot pezsgő, lüktető munkakedv váltotta fel. Ásó, kapáló asszonyokat, tinókat, teheneket noszogató iskolá­sokat köszöntött a ki,karózott táblákon a tavaszi nap. Ve­tettek, kapáltak, gyomláltak — élőszómé igazán maguk­nak. S ha az eke nem is járt még eléggé mélyen a föld­be,ha a magágy még nem is volt elég porhainyós, a benne zsendülő vetés új éle­tet ígért. 1951 tavaszán hatalmas kockaalakú, üvegtetejű épület bontakozott ki az építő­állványok és amyaghalmok rengetegéből: a jászberényi Aprítógépgyár. A város első gyára impozáns méreteivel, modem for­máival méltóan váltotta ki a lakosság ér­deklődését, már csak azért is, mert addig semmi olyan üzem nem volt itt, ami a szó szoros értelmében „g y á r" számba mehe­tett volna. Egy darabig így is hívták csak: „új gyár*’. Persze addig, míg a vasúton túl egy újabb építésébe nem kezdtek. Utána ezt illette az új titulus, sőt tavaly már tovább örökölte a jelzőt a legfiatalabb: „a kenyérgyár”. Az „Aprító” — „ős’* képe azóta már belenőtt a város panorámájába, dolgozói bféOieforrbak társadalmába, munkája, ese­ményei beletartoznak a város életébe. — A kis vasútállomásról gyakran indulnak azóta gépeikkel megrakott vagonok Jugo­szláviába, Romániába, Lengyelországba sőt Távol-Keiletre is;. Viszik a gyár ter­mékét s a kocsikon ott a feladó: Jász­berény. A jugoszláv, vagy kínai pol­gár így betűzi a bányagép márkáját: Aprítógépgyár, Jászberény. pontosain 6 évvel ezelőtt került az üzem élére, ö még emlékszik, hogy is volt akkor. — Hét gépünk volt, mikor idekerül­tem. Azóta 75 van — mondja. A terme­lés... kb. most egy héti alatt termelünk amy- nyit, mint akkor két negyedévben. De az­óta épült az irodaház, darupálya, s nyere­ségünkből a raktárépület. — Es most — ebben az évben pél­dául export rendelésre két nagy szál­lításunk lesz. Egy kalcinóió kemence tar­tozékaival kb. 3,5 millió értékben s a len­gyelek részére egy piritsziderit előkészítő telep kb. 8 millió értékben. Ezenkívül több egyedi gépet is készítünk. — Mi lesz a 10. évfordulóig? —kér­dezzük. Hat év alatt nem tudtunk eljutni odáig, hogy a gyár sorsát jászberényi em­berekkel irányítsd. Szükséges az is, hogy gyártmányaink szerkesztését itt hely­ben meghonosítsuk. A feladat tehát az hogy megfelelő szakembereket ne­veljünk erre. Legközelebbi cél, hogy az üzem berendezését még kiegészítsük a hiányzó nagy gépekkel. Mire a gyár 10 éves lesz — én mindezeket megvalósít­Aki előbb indul, előbb érkezik Tíz évvel ezelőtt az a rém­hír járta, hogy a kommunis­ták csajkára kényszerítik az embereket A szabad légkör­ben, eltöltött 3 év azonban elég volt már arra, hogy az okos, harcedzett agrárprole- tánok megalakítsák az első termelőszövetkezeteket. Mert a kiosztott föld szerszám és igaerő nélkül mégis csak fél­Jól termő földeket Célkitűzésünk, hogy az el­következendő években leg­alább 5000 kát. holdon vég­zünk talajjavítást. — Ebből 1000—1500 kh a digózás. Ezt főleg a jászapáti járásban, Jászladányon és Tiszasü- lyön, a szolnoki járásban Be- senyszögön, ezenkívül Mező­túron, Túrkevén és a kun­szentmártoni járásban kell biztosítani, ahol megfelelő lelőhelyek vannak. A többi járásokban, városokban, ahol az altalaj digózásra kevésbé alkalmas, a kémiai javítást kell alkalmazni. A talajjaví­tást minden esetben istálló-, vagy zöld-trágyával kell ki­egészíteni. megoldás. És aki előbb indul, előbb érkezik. Azok a tsz-ek, amelyek tíz éve járják a kö­zös utait, most már teljes biz­tonsággal haladnak előre. — Azóta nem egy hajdani ag­rárproletár szájából hangzott el az, amit legutóbb Kovács elvtárs, a kisújszállási Búza­kalász Tsz tagja mondott: — Ügy éi'zem, a termelő- szövetkezet tett emberré. 1948 után, ha voltak is hi­bák a tsz-ek életrehívásában, a történelem igazolt bennün­ket. Az 1956-os ellenforra­dalmi események alatti és utáni idők leginkább igazol­ták, hogy kell a magyar pa­rasztságnak a termelőszövet­kezét. 1956 szeptemberében megyénkben 36 ezer paraszt­család járta a közös útját. Most itt vagyunk, ékes bizonyítékkal kezünkben: Az ellenforradalom rombolása után egy évvel 221 termelő­szövetkezet és 139 tszcs mű­ködött a megyében. Köztük nem egy, amely az eddig is­mert elért terméseredménye­ket túlszárnyalta. Csak egy példát erre: a mezőhéki Tán­csics Tsz őszi árpából 300 holdon 18.21 mázsás átlagot ért el tavaly nyáron. Qaoítfuk a „nmiíít“ Idejét múlta már nálunk az a közmondás, hogy a sze­gény ember akkor eszik húst, ha ő maga, vagy a jószág ja j beteg. Tonnákban kellene kifejezni azt a húsmennyisé­get, amennyivel növekszik megyénkben is az évi fo­gyasztás. — Nem akarunk ugyan mindent megenni, de lehetőségeinkhez mérten ja­vítjuk a menüt. Nemcsak úgy, hogy- több állatot vi­szünk vágóhídra, hanem úgy is, hogy csökkentjük az öreg, sovány és csontos jószágok kivágását és lényegesen nö­veljük a hizlalt növendékál­latok arányát. így 1975-ben több marhahúst, — összesen közel kétezer vagont — fo­gyaszt majd megyénk, mint 1956-ban. Igen, a vasas üzemek nevet adtak a Lehelkürt városának — messze viszik hírét. A vállalat gyártmányainak 35 szá­zaléka elhagyja az országot. Hivatalosan 1951 augusztus 20-án kezdett munkába a gyár, egy évre rá már exportált. Persze, a fejlődés azóta is igen nagy. Gróf Károly elvtárs, az igazgató, Fejlődik úthálózatunk a hároméves tervben Szolnokon befejezik a köz­úti Zagyvahíd építését. A híd a letandő Ságvári körútra HÓDIT A GÉP JONÉHÁNY évvel ezelőtt mindenki megcsodálta az ör­dögmasinákat, a kombájno­kat. A csodálkozók egy ré­sze mindenképpen a hibát kereste. „Túl feok magot el­szór”, „széthagyja a tűzre- valót” — oktalankodtak. — Mások a kenyérkeresetet fél­tették a géptől, amely het­ven kaszást szorít ki naponta a táblákból. zel 35 százalékét már kom­bájnnal vágták. A gép, a gyors betakarítás előnyeit nemcsak a fárasztó munkától megszabadult em­berek, hanem a termésered­mények is bizonyítgatják. — Hisz abban, hogy az 1930-as évek búzatermésátlagát az 1951-től 1956-ig terjedő idő­ben 7.8-ról 8.5 százalékra emeltük, sok egyéb közt végezzük géppel a kalászo­sok betakarításának. S ez lesz egyrészt a legnagyobb biztosítéka annak, hogy ugyanez idő alatt két és fél mázsáival emeljük a búzater­més holdanként! átlagát. De nemcsak a növényter­melésben, az állattenyésztés­ben is „hódít” a gép. Első­sorban a takarmány- és trá- soraszáilités terhét könnyíti torkollik, s összeköti a folyón túli települést a belvárossal. Szandaszöllős, Rákóczid j­falu, Kétpó községek állami beruházásból bekötő utakat kapnak. A tervezők gazdasági kis­vasutak építésére is gondol­tak. Az elgondolás szerint Szolnok — Besenyszög — Nagykörű — Kőtelek — T!i- szasüly között épülne az egyik, Fegyvernek — Tisza- bura vonalán a másik. A gazdasági kisvasútiak tervei még nincsenek elfogadva, ha azonban sikerül megvalósí­tani, fontos mezőgazdasági területeket kapcsolhatnánk be a vasúti forgalomba. hatónak tartom. Tíz év alatt üzemünk teljes komplett egységeit képez majd és a mostani exportlehetőségekeit még növeli. Reméljük, hogy a 7 éves gyár — s a hat év óta igazgató Gróf elvtárs — a 10. éves évfordulóra a szerény, de reális ter­veket meg is valósítja a lelkes jászberé­nyi vasmunkások segítségével. P. I. IVagyivánon kultúrház, Tiszajenőn tanács háza Nagy öröm érte a „nagy helyektől*’ félre eső kis fa­lucska, Nagyiván lakosait. A jövőben nem kall Tiszafü­redre, Karcagra, vagy távo­labb eső városba fáradniuk színdarab megtekintésére, kultúrélőadásokra, vagy far­sangi rendezvényekre. Sőt nagyobb színjátszó csoportok is felkereshetik majd, olyan kultúrházat kap a három­éves tervben. A másik hasonlóan kis te­lepülés Tiszajenő, ötéves tervünk idején lett községgé. A tiszajenői lakosok azóta helyben intézhetik hivatalos ügyeiket. A hároméves terv idején még tovább jut a <XXXXXXXXXXXKXXXXXXJ(XXXXXKXJ|. x>QOCXXX)OOOOOOOOCXX)OvXXXXXXXXXXXXXXX>0<XXXXXJl XXXXXX * Szolnokon új üzem épül Azóta a gáncsoskodók hangját elnyelte az egyre sűrűsödő gépek zakatolása, a bizonytalankodók pedig meg­nyugodtak, mert nem ver­senytárs, Ifenem munkatárs, hűséges, segítő lett a gép. Azóta messze túljutottunk azon, hogy nyaranta gyenge asszonyok, zsenge fiatalok pirkadattól sötétedésig szív­ják a fullasztó port, tűrjék a tikkasztó meleget — „fél­részért’*. 1956-ban termelőszövetke­zeteink a kalászosoknak kö­nagy részük volt a gépeknek. MEGYÉNK mezőgazdasá­gának fejlesztéséről szóló 15 éves terv ezért kimondja, hogy 1975-ben 70 százalékát meg a jószággondozóknak, és főleg azokat a munkafo­lyamatokat, amelyek az állat- tenyésztési jövedelmezőségét növelik. Több vezeték, több fény sülnek Martfű — Öcsöd kö­zött a Mezőtúrtól délre eső területek viílamosenergia el­látására. Ugyanakkor átépí­tik a Karcag — Kisújszállás, Szolnok — Törökszsntmiklós közötti gerincvezetékeket. — A hároméves tervben 77 kilométer távvezetéket épí­tenek 44 trafó-hellyel Szol­nok megyében. Főként a mezőgazdasági termelőszö­vetkezeteket kapcsolják be a hálózatba. Uj fővezetékvonalak léte­A megye mezőgazdasági sizakembereinek régi javas­lata valósul meg. Szolnokon 5.5 millió forint beruházás­sal állatifehérje feldolgozó üzem létesüli. Az új üzem a város, a megye és a Tiszántúl elhul­lott állataiból, a vágóhidak, a baromfifeldolgozó üzem hulladékaiból állít elő fehér­jét. Az üzem évente 500 va­gon betegségben és természe­tesen elhullott állati tetemet dolgoz fel, s évi 100 vagon húslisztet állít elő. A húsliszt állattenyésztésünk komoly alapanyaga, s így a három­éves tervben létesülő fehérje üzem hozzájárul 15 éves me­zőgazdasági tervünk valóra váltásához. * Sik?ztelen inteiju Az ujszászi taná­csot hívtuk telefo­non, a községgaz­dálkodási csoport vezetőjével szeret­tünk volna be­szélni. _— Milyen ügy­ben — kérdi egy hang. — Értesültünk róla, hogy Ujszá- szon vasúti felül­járó és új kultúr- ház épül a három­éves tervben. Vil­lamosítják a mal­mot, meg nem is tudjuk, mi minden történik még. Er­ről kérnénk felvi­lágosítást. — Értem. Saj nos, a községgaz­dálkodási előadó­val nem tudnak beszélni — feléli a barátságos hang — Miért? — Mert megjöt­tek az anyagok az orvosi rendelő épí léséhez, azt intézi. falu. Modem tanácsházat kiap, amely 450 ezer forintos költséggel épül fel. 'Több kút, jobb VÍZ ELKÉSZÜLT a hároméves vízellátás-fejlesztési tervünk. Miután befejezik a kisújszál­lási és a mezőtúri vízmű épí­tésének munkálatait, hozzá­kezdenek a jászsági gerinc­vezeték létesítéséhez. A jász­sági vízeEátási rendszer köz­ponti vízelösztója a szolnoki vízműtelep lesz, amely a Ti­szából emeli ki a vízmeny- nyiséget. Hozzákapcsolódik majd Kőtelek, Nagykörű, Ti- szasüly, Jászladány, Jász- alsószentgyörgy és Jászkisér községek körzeti vízmüve. A jászsági vízmű 50 ezer lakosnak szolgáltat ivóvizet. A víznyomás fokozására Jász­ladány és Nagykörű határá­ban 50 köbméteres víztárolót építenek. A Jászság több községében ezenkívül — Jász­berényben és Jászfelsőszent- györgyön — egyedi- és köz- kutakat létesítenek. GONDOLTAK a tervezők a Kunságra is. Törpe vízmü­vet terveznek Abádszalók és Kunmadaras községekbe. A hároméves terv végére —' ha nem is szenzációs méretek­kel, de gazdasági helyzetünk és erőnk figyelembevételével — sokat javul megyénk víz­ellátása.

Next

/
Oldalképek
Tartalom