Szolnok Megyei Néplap, 1958. április (9. évfolyam, 77-101. szám)
1958-04-04 / 80. szám
Munkások, parasztok, értelmiségiek! 4 ti munkátok as étet fo r r á $ a, úgy dolgozzatok, hogy munkátok nyomán boldogság és bőség fakadjon ! Tizenhárom évvel ezelőtt —If-----1------1—■---m----■—n—m i ■---■—m-—_ k Eg y új gyár és jövője Megyénk mezőgazdasága 13 évvel ezelőtt az országos átlagnál is elmaradottabb volt. A szántóterület negyedrésze nagybirtokosok tulajdona volt, emeltett a kulákbirto- kok keserítették a cselédek, napszámosok életét. A felszabadulás után a megnyomorított, elsanyart emberek hamar feltalálták magukat. Negyvenötezer parasztcsaládba öntött bátorítást, életkedvet az egy-két- nyo!c->tíz, vagy tizenöt hold föld birtokbavételéről szóló írás. A hosszas bizonytalankodást, a háború okozta fásultságot pezsgő, lüktető munkakedv váltotta fel. Ásó, kapáló asszonyokat, tinókat, teheneket noszogató iskolásokat köszöntött a ki,karózott táblákon a tavaszi nap. Vetettek, kapáltak, gyomláltak — élőszómé igazán maguknak. S ha az eke nem is járt még eléggé mélyen a földbe,ha a magágy még nem is volt elég porhainyós, a benne zsendülő vetés új életet ígért. 1951 tavaszán hatalmas kockaalakú, üvegtetejű épület bontakozott ki az építőállványok és amyaghalmok rengetegéből: a jászberényi Aprítógépgyár. A város első gyára impozáns méreteivel, modem formáival méltóan váltotta ki a lakosság érdeklődését, már csak azért is, mert addig semmi olyan üzem nem volt itt, ami a szó szoros értelmében „g y á r" számba mehetett volna. Egy darabig így is hívták csak: „új gyár*’. Persze addig, míg a vasúton túl egy újabb építésébe nem kezdtek. Utána ezt illette az új titulus, sőt tavaly már tovább örökölte a jelzőt a legfiatalabb: „a kenyérgyár”. Az „Aprító” — „ős’* képe azóta már belenőtt a város panorámájába, dolgozói bféOieforrbak társadalmába, munkája, eseményei beletartoznak a város életébe. — A kis vasútállomásról gyakran indulnak azóta gépeikkel megrakott vagonok Jugoszláviába, Romániába, Lengyelországba sőt Távol-Keiletre is;. Viszik a gyár termékét s a kocsikon ott a feladó: Jászberény. A jugoszláv, vagy kínai polgár így betűzi a bányagép márkáját: Aprítógépgyár, Jászberény. pontosain 6 évvel ezelőtt került az üzem élére, ö még emlékszik, hogy is volt akkor. — Hét gépünk volt, mikor idekerültem. Azóta 75 van — mondja. A termelés... kb. most egy héti alatt termelünk amy- nyit, mint akkor két negyedévben. De azóta épült az irodaház, darupálya, s nyereségünkből a raktárépület. — Es most — ebben az évben például export rendelésre két nagy szállításunk lesz. Egy kalcinóió kemence tartozékaival kb. 3,5 millió értékben s a lengyelek részére egy piritsziderit előkészítő telep kb. 8 millió értékben. Ezenkívül több egyedi gépet is készítünk. — Mi lesz a 10. évfordulóig? —kérdezzük. Hat év alatt nem tudtunk eljutni odáig, hogy a gyár sorsát jászberényi emberekkel irányítsd. Szükséges az is, hogy gyártmányaink szerkesztését itt helyben meghonosítsuk. A feladat tehát az hogy megfelelő szakembereket neveljünk erre. Legközelebbi cél, hogy az üzem berendezését még kiegészítsük a hiányzó nagy gépekkel. Mire a gyár 10 éves lesz — én mindezeket megvalósítAki előbb indul, előbb érkezik Tíz évvel ezelőtt az a rémhír járta, hogy a kommunisták csajkára kényszerítik az embereket A szabad légkörben, eltöltött 3 év azonban elég volt már arra, hogy az okos, harcedzett agrárprole- tánok megalakítsák az első termelőszövetkezeteket. Mert a kiosztott föld szerszám és igaerő nélkül mégis csak félJól termő földeket Célkitűzésünk, hogy az elkövetkezendő években legalább 5000 kát. holdon végzünk talajjavítást. — Ebből 1000—1500 kh a digózás. Ezt főleg a jászapáti járásban, Jászladányon és Tiszasü- lyön, a szolnoki járásban Be- senyszögön, ezenkívül Mezőtúron, Túrkevén és a kunszentmártoni járásban kell biztosítani, ahol megfelelő lelőhelyek vannak. A többi járásokban, városokban, ahol az altalaj digózásra kevésbé alkalmas, a kémiai javítást kell alkalmazni. A talajjavítást minden esetben istálló-, vagy zöld-trágyával kell kiegészíteni. megoldás. És aki előbb indul, előbb érkezik. Azok a tsz-ek, amelyek tíz éve járják a közös utait, most már teljes biztonsággal haladnak előre. — Azóta nem egy hajdani agrárproletár szájából hangzott el az, amit legutóbb Kovács elvtárs, a kisújszállási Búzakalász Tsz tagja mondott: — Ügy éi'zem, a termelő- szövetkezet tett emberré. 1948 után, ha voltak is hibák a tsz-ek életrehívásában, a történelem igazolt bennünket. Az 1956-os ellenforradalmi események alatti és utáni idők leginkább igazolták, hogy kell a magyar parasztságnak a termelőszövetkezét. 1956 szeptemberében megyénkben 36 ezer parasztcsalád járta a közös útját. Most itt vagyunk, ékes bizonyítékkal kezünkben: Az ellenforradalom rombolása után egy évvel 221 termelőszövetkezet és 139 tszcs működött a megyében. Köztük nem egy, amely az eddig ismert elért terméseredményeket túlszárnyalta. Csak egy példát erre: a mezőhéki Táncsics Tsz őszi árpából 300 holdon 18.21 mázsás átlagot ért el tavaly nyáron. Qaoítfuk a „nmiíít“ Idejét múlta már nálunk az a közmondás, hogy a szegény ember akkor eszik húst, ha ő maga, vagy a jószág ja j beteg. Tonnákban kellene kifejezni azt a húsmennyiséget, amennyivel növekszik megyénkben is az évi fogyasztás. — Nem akarunk ugyan mindent megenni, de lehetőségeinkhez mérten javítjuk a menüt. Nemcsak úgy, hogy- több állatot viszünk vágóhídra, hanem úgy is, hogy csökkentjük az öreg, sovány és csontos jószágok kivágását és lényegesen növeljük a hizlalt növendékállatok arányát. így 1975-ben több marhahúst, — összesen közel kétezer vagont — fogyaszt majd megyénk, mint 1956-ban. Igen, a vasas üzemek nevet adtak a Lehelkürt városának — messze viszik hírét. A vállalat gyártmányainak 35 százaléka elhagyja az országot. Hivatalosan 1951 augusztus 20-án kezdett munkába a gyár, egy évre rá már exportált. Persze, a fejlődés azóta is igen nagy. Gróf Károly elvtárs, az igazgató, Fejlődik úthálózatunk a hároméves tervben Szolnokon befejezik a közúti Zagyvahíd építését. A híd a letandő Ságvári körútra HÓDIT A GÉP JONÉHÁNY évvel ezelőtt mindenki megcsodálta az ördögmasinákat, a kombájnokat. A csodálkozók egy része mindenképpen a hibát kereste. „Túl feok magot elszór”, „széthagyja a tűzre- valót” — oktalankodtak. — Mások a kenyérkeresetet féltették a géptől, amely hetven kaszást szorít ki naponta a táblákból. zel 35 százalékét már kombájnnal vágták. A gép, a gyors betakarítás előnyeit nemcsak a fárasztó munkától megszabadult emberek, hanem a terméseredmények is bizonyítgatják. — Hisz abban, hogy az 1930-as évek búzatermésátlagát az 1951-től 1956-ig terjedő időben 7.8-ról 8.5 százalékra emeltük, sok egyéb közt végezzük géppel a kalászosok betakarításának. S ez lesz egyrészt a legnagyobb biztosítéka annak, hogy ugyanez idő alatt két és fél mázsáival emeljük a búzatermés holdanként! átlagát. De nemcsak a növénytermelésben, az állattenyésztésben is „hódít” a gép. Elsősorban a takarmány- és trá- soraszáilités terhét könnyíti torkollik, s összeköti a folyón túli települést a belvárossal. Szandaszöllős, Rákóczid jfalu, Kétpó községek állami beruházásból bekötő utakat kapnak. A tervezők gazdasági kisvasutak építésére is gondoltak. Az elgondolás szerint Szolnok — Besenyszög — Nagykörű — Kőtelek — T!i- szasüly között épülne az egyik, Fegyvernek — Tisza- bura vonalán a másik. A gazdasági kisvasútiak tervei még nincsenek elfogadva, ha azonban sikerül megvalósítani, fontos mezőgazdasági területeket kapcsolhatnánk be a vasúti forgalomba. hatónak tartom. Tíz év alatt üzemünk teljes komplett egységeit képez majd és a mostani exportlehetőségekeit még növeli. Reméljük, hogy a 7 éves gyár — s a hat év óta igazgató Gróf elvtárs — a 10. éves évfordulóra a szerény, de reális terveket meg is valósítja a lelkes jászberényi vasmunkások segítségével. P. I. IVagyivánon kultúrház, Tiszajenőn tanács háza Nagy öröm érte a „nagy helyektől*’ félre eső kis falucska, Nagyiván lakosait. A jövőben nem kall Tiszafüredre, Karcagra, vagy távolabb eső városba fáradniuk színdarab megtekintésére, kultúrélőadásokra, vagy farsangi rendezvényekre. Sőt nagyobb színjátszó csoportok is felkereshetik majd, olyan kultúrházat kap a hároméves tervben. A másik hasonlóan kis település Tiszajenő, ötéves tervünk idején lett községgé. A tiszajenői lakosok azóta helyben intézhetik hivatalos ügyeiket. A hároméves terv idején még tovább jut a <XXXXXXXXXXXKXXXXXXJ(XXXXXKXJ|. x>QOCXXX)OOOOOOOOCXX)OvXXXXXXXXXXXXXXX>0<XXXXXJl XXXXXX * Szolnokon új üzem épül Azóta a gáncsoskodók hangját elnyelte az egyre sűrűsödő gépek zakatolása, a bizonytalankodók pedig megnyugodtak, mert nem versenytárs, Ifenem munkatárs, hűséges, segítő lett a gép. Azóta messze túljutottunk azon, hogy nyaranta gyenge asszonyok, zsenge fiatalok pirkadattól sötétedésig szívják a fullasztó port, tűrjék a tikkasztó meleget — „félrészért’*. 1956-ban termelőszövetkezeteink a kalászosoknak könagy részük volt a gépeknek. MEGYÉNK mezőgazdaságának fejlesztéséről szóló 15 éves terv ezért kimondja, hogy 1975-ben 70 százalékát meg a jószággondozóknak, és főleg azokat a munkafolyamatokat, amelyek az állat- tenyésztési jövedelmezőségét növelik. Több vezeték, több fény sülnek Martfű — Öcsöd között a Mezőtúrtól délre eső területek viílamosenergia ellátására. Ugyanakkor átépítik a Karcag — Kisújszállás, Szolnok — Törökszsntmiklós közötti gerincvezetékeket. — A hároméves tervben 77 kilométer távvezetéket építenek 44 trafó-hellyel Szolnok megyében. Főként a mezőgazdasági termelőszövetkezeteket kapcsolják be a hálózatba. Uj fővezetékvonalak léteA megye mezőgazdasági sizakembereinek régi javaslata valósul meg. Szolnokon 5.5 millió forint beruházással állatifehérje feldolgozó üzem létesüli. Az új üzem a város, a megye és a Tiszántúl elhullott állataiból, a vágóhidak, a baromfifeldolgozó üzem hulladékaiból állít elő fehérjét. Az üzem évente 500 vagon betegségben és természetesen elhullott állati tetemet dolgoz fel, s évi 100 vagon húslisztet állít elő. A húsliszt állattenyésztésünk komoly alapanyaga, s így a hároméves tervben létesülő fehérje üzem hozzájárul 15 éves mezőgazdasági tervünk valóra váltásához. * Sik?ztelen inteiju Az ujszászi tanácsot hívtuk telefonon, a községgazdálkodási csoport vezetőjével szerettünk volna beszélni. _— Milyen ügyben — kérdi egy hang. — Értesültünk róla, hogy Ujszá- szon vasúti felüljáró és új kultúr- ház épül a hároméves tervben. Villamosítják a malmot, meg nem is tudjuk, mi minden történik még. Erről kérnénk felvilágosítást. — Értem. Saj nos, a községgazdálkodási előadóval nem tudnak beszélni — feléli a barátságos hang — Miért? — Mert megjöttek az anyagok az orvosi rendelő épí léséhez, azt intézi. falu. Modem tanácsházat kiap, amely 450 ezer forintos költséggel épül fel. 'Több kút, jobb VÍZ ELKÉSZÜLT a hároméves vízellátás-fejlesztési tervünk. Miután befejezik a kisújszállási és a mezőtúri vízmű építésének munkálatait, hozzákezdenek a jászsági gerincvezeték létesítéséhez. A jászsági vízeEátási rendszer központi vízelösztója a szolnoki vízműtelep lesz, amely a Tiszából emeli ki a vízmeny- nyiséget. Hozzákapcsolódik majd Kőtelek, Nagykörű, Ti- szasüly, Jászladány, Jász- alsószentgyörgy és Jászkisér községek körzeti vízmüve. A jászsági vízmű 50 ezer lakosnak szolgáltat ivóvizet. A víznyomás fokozására Jászladány és Nagykörű határában 50 köbméteres víztárolót építenek. A Jászság több községében ezenkívül — Jászberényben és Jászfelsőszent- györgyön — egyedi- és köz- kutakat létesítenek. GONDOLTAK a tervezők a Kunságra is. Törpe vízmüvet terveznek Abádszalók és Kunmadaras községekbe. A hároméves terv végére —' ha nem is szenzációs méretekkel, de gazdasági helyzetünk és erőnk figyelembevételével — sokat javul megyénk vízellátása.
