Szolnok Megyei Néplap, 1958. április (9. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-20 / 93. szám

1958. április 20, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Tovább haladunk előre a politikai konszolidáció útján Kállai Gyula elvtára beszéde — (Folytatás az első oldalról) Erősítsük tovább a szocialista-realista tendenciákat! Az alkotó értelmiség sorai­ban megindult eszmei és politikai tisztázódás eredmé­nyeként — az országgyűlés januári ülésszaka óta kulturá­lis életünk érezhetően ja­vult. A meglévő helyzet azon­ban még nem elégíthet ki bennünket, s ezért arra kell törekednünk, hogy elsősorban azokon a művészeti terüie- tekenken, amelvek a legszé­lesebb tömegek kulturális igényeit vannak hivatva ki­elégíteni, a színház és a film területén, tovább erősítsük a szocialista realista tendenciá­kat, támogassuk azokat a művészeket, akik bátran hoz­zá mernek nyúlni mai éle­tünk kérdéseihez, akik bát­ran színre merik hozni a Szovjetunió, s a szomszédos népi demokráciák népünket érdeklő színvonalas, szocia­lista szellemű kulturális ter­mékeit. Itt mindjárt hozzá kell tenni, hogy ellentétben a régebbi időszakkal, mi nem zárjuk el a közönség — és az alkotó művészek elől a kapi talista országok haladó kul­turális alkotásait sem. Azt azonban nem helyeseljük, hogy vezető fővárosi színhá­zaink, a művészetünkkel fog­lalkozó magyar dráma meg­teremtéséért és színrehozásá- ért folytatott, sokkal több fá­radsággal, vesződséggel és bi­zonyos mértékig nagyobb kockázattal járó harc helyett ■— a könnyebb ellenállás vo­nalán haladva, repertoárjai­kat a művészileg és eszmeileg egyaránt alacsony színvonalé nyugati művekkel töltik meg. olyanokkal, mint a „Család’ ágy", „Teaház az augusztusi holdhoz”, „Tojás” és társaik. Mi vezető színházainktól azt várjuk, hogy harcolja­nak a szocialista realista színműirodalom megteremté­séért: ez nemcsak az iroda­lom, hanem a színház felada­ta is. Azt is elvárjuk, hogy segítsenek jóvátenni a szom­széd népekkel szemben elkö ■'•jtett mulasztásokat, ame ivek gyökere még a Horthv korszak ál-„kultúrfölényé- ben” és vad sovinizmusában rejlik. — Azok a hibák, amelyek nálunk a nyugati kapitalista kultúra kispolgári és polgári világnézetet árasztó darabjai­nak terjesztése körül kétség­telenül fennállnak, mindjárt érthetőbbek lesznek, ha meg­nézzük, hogyan vélekednek erről népünk ellenségei, a nyugati emigráció to'lforga- tó tagjai. A londoni Irodalmi Újság március 1-i számában Safoóth Elemér „A szellemi folytonosság” címen elemzi a budapesti „Nagyvilág” című folyóirat munkáját, amelynek tudvalévőén az lenne az el­sőrendű feladata, hogy ismer­tesse a magyar olvasóközön­séggel a mai világirodalom szocialista hajtásait és ered­ményeit. Ez a cikk éppen azt tartja a folyirat érd°m«nek hogy ott Dürenmatt, Cocteau. Kaffka műveit lehet olvasni minden kommentár nélkül s azt tartja hibának, ha Dol- matovszkij, vagy Vera Inber verseit közük. A szerző a Nagyvilág munkáját elemez­ve arra a megállapításra jut. hogy „a j<^ külföldi irodalom megismertetése, s ezen belül a Nagyvilág munkájának mi­lyensége is — marxista-leni­nista terminológiával élve — harci kérdés Magyarorszá­ga, s ebben a harcban egye lőre és eddig a sztálinista- :sdanovi erők maradtak alul.” Ezek után érthető, ha a fo­lyóirat a következő dicséret­ben részesül: *,A Nagyvilág ma a magyar irodalomi élet egyik legfontosabb és legpo­zitívabb jelensége." Reméljvk, hogy a Nagy­világ szerkesztőségében dol­gozó kommunisták és párton- kívüllek nem felejtik el Be­bel intelmét, s megkeresik ás kijavítják azokat a hibá­kat, amelyek miatt most az ellenség dicséri őket. Kállai Gyula befejezésül a Szovjetunió párt- és kor­mányküldöttségének magyar országi látogatásáról beszélt fs a többi között megá'lapí tóttá, hogy ez a látogatás a proletárinternacionalizmus nagyszerű megnyilvánulása volt és még szorosabbra fűz­te népeink barátságát. A költségvetést a Magyar Szocialista Munkáspárt és a forradalmi munkás-paraszt kormány nevében elfogadta s az országgyűlésnek elfoga- •Uma ifmasolta. Az orszáseryfllés több Képvi­selő hozzászólása után a költ­ségvetést és a költségvetési tör­vényjavaslatot egyhangúlag el­fogadta. Ezzel yéget ért az or­szággyűlés ülésszaka. Nynsraínémet kereszténydemokrata egyetemi tanár éleshangú támadása Adenaner ellen KÖLN (MTI), dr. Walter Hagemann, a münsteri egye­tem publicisztikai intézeté­nek igazgatója cikket írt egy német és nemzetközi politi­kával foglalkozó folyóirat áp­rilisi számában, amelyben vá­dolja Adenauer kancellárt, hogy a kereszténydemokrata pártot „tévútra vezette.” Hagemann szóbanforgó cik­kében a többi közt a követ­kezőket írja: „Ha Adenauert mindkét hitfelekezetbeli ke­resztények mint a német nép „istentől kapott ajándékát” magasztalják, akkor emlékez­zünk csak vissza, hogy vala­mikor II. Vilmost és Hinden- burgot. sőt Hitler Adolfot is a gondviselés ajándékaként tisztelték a keresztény néme­tek.’ Lenin a forradalmi harc taktikámról VLAGYIMIR ILJICS LE­NIN, a leghevesebb forradal­mi harc idején állt a bolse­vik párt élén. Az állandóan változó politikai helyzet azt követelte a párttól, hogy az eseményeket időben és helye­sen elemezze, s ennek megfe­lelően szabja meg a felada­tokat. A párt vezetése tehát különleges erőfeszítéseket kö­vetelt, s ezek próbára tették Lenin kivételes forradalmi­politikai tapasztalatát és el­méleti tudását. Lenin alkotóan tovább fej­lesztette Marx és Engels el­méleteit a fegyveres felkelés­ről. Számos új elméleti té­telt állított fel a felkelés he­lvét, idejét és irányítását ille­tően, a jelszavakkal és a nép­tömegek bevonásával kapcso­latban, s meghatározta a párt vezető szerepét a forradalom harcában. Lenin hangsúlyoz­ta, hogy a felkelés sikere mindenekelőtt a tömegek ak­tivitásától, öntudatos és szer­vezett tevékenységétől függ. Ebben pedig különösen nagy szerepet játszik a munkás- osztály, amely hatást gyako­rol a dolgozó tömegekre. Vlagyimir Iljics a forrada­lom győzelme legfontosabb előfeltételének azt tartotta, hogy létrejöjjön a felkelést előkészíteni és vezetni tudó marxista párt. Lenin 1917 szeptemberében és októberében a következők­ben határozta meg a fegyve­res felkelés szabályait: a) A felkeléssel nem sza­bad játszani, s ha nekikez­dünk, a cél biztos tudatában végig kell harcolnunk. b) A döntő helyen és pilla­natban ki kell alakítanunk saját erőnk túlsúlyát, mert máskülönben az ellenség le­győzi a felkelőket. c) Ha a felkelés megkezdő­dik, a legnagyobb határozott­sággal kell cselekednünk és feltétlenül támadásba kell lendülnünk. „A védelem a fegyveres felkelés halála.” d) Arra kell törekednünk, hogy váratlanul csapjunk az ellenségre és kiválasszuk azt a pillanatot, amikor csapata­ik szétziláltak. e) Fontos, hogy nap-nap után, óráról-órára bármily csekély sikereket is fel tud­junk mutatni, s ilymódon er­kölcsi túlerőt érjünk el. Lenin az Októberi Forra­dalom vezetésében maradék­talanul érvényesítette elkép­zeléseit. Különösen nagy fi­gyelmet fordított a felkelés helyének kiválasztására, Vé­leménye szerint a munkásosz­tály leginkább a nagyobb ipa­ri központokban ragadhatja magához a hatalmat. A for­radalom előtt 16 nappal egyik levelében megállapí­totta, hogy a fegyveres felke­lés döntő területe Pétervár lesz, de fontos, hogy egyszer­re semmisítsék meg a régi ál­lamhatalmat Moszkvában és Pétervárott. A FORRADALOM POLI­TIKAI vezetésére a bolsevik párt központi bizottságából héttagú irodát választottak, amelynek élén Lenin állt. Az iroda megbeszélésein Lenin mindig hangsúlyozta, hogy a fegyveres felkelés megindí­tásánál nagyon komolyan fi­gyelembe kell venni az orszá­gon belüli és a nemzetközi Színpad - a Tiszán Nem tévedésről van szó! A cím helyes — ugyanis va­lóban a Tisza közepén ren­deznek kultúrbemutatót — Szolnokon, méghozzá a mun­ka ünnepének előestéjén, — április 30-án. A Városi KISZ Bizottság és a Városi Tanács művelő­dési Osztálya a Tiszapartrói megvilágított kompszínpadon rendezi Szolnok legjobb önte­vékeny kultúrcsoportjainak bemutatóját.. Az est hangula­tát növeli a Szigligeti Szín­ház művészeinek fellépése is. A műsor után kultúrmun- kások és nézők együtt kö­szöntik majd vidám énekszó­val május elsejét. helyzet gyorsütemű változá­sait. A forradalomnak számí­tania kell a nép többségének támogatására. Lenin konkrét tervet dolgom zott ki a forradalom irányí­tására, amelV a hirtelen, bá­tor és határozott támadás taktikáján alapult. A tervben pontosan meghatározta a forradalom feladatát, helyét, erejét, operatív elgondolásait és taktikai eszközeit. A felke­lés feladata: megsemmisíteni a népellenes burzsoá uralmat, s a hatalmas a proletariátus kezébe adni. A felkelés he­lye: Pétervár, s az itteni for-! radalmi csapatok győzelme hatást gyakorol majd az or­szágra. A forradalom főerői i a munkások Vörös Gárdája, a hadsereg és a flotta forra­dalmi alakulatai. Operatív el­gondolások: a Vörös Gárdis­ták a forradalmár katonák kombinált támadása a város belseiéből és külvárosaiból. Lenin elképzeléseit győze­lem koronázta. A forradalmi csapatok elfoglalták Péter- várt, s az innen kipattanó szikra lángbaborította egész Oroszországot. S a tüzből a szovjet hatalom kovácsolő- dott ki. Nő a tenyészüszők iránti érdeklődés Megyénk termelőszövetke­zetei az év első negyedében 353 tenyészszervesmarhát vá­sároltak a TFGI útján. Vá­sárlási kedvükre serkentőleg hatott a 3004-es kormányha­tározat, mely a tenyésztők­nek jelentős kedvezményeket biztosít. Szarvasmarhatenyészté­sünk fejlesztése tovább fo­lyik. Példaként a törökszent­miklósi járást említhetjük, hol már április folyamán 26 szűzüsző talált a tsz-ekben új gazdára. Az állatokat a já­rási tanács mezőgazdasági osztálya biztosította az Ál­latforgalmi Vállalat útján. liistm&z&Q. M A ES HOLNAP IIHIII!llllllllllllllll!llllllll!lllllllllllllllllllllllllll!l!llll!!llllllllllllllllllllllliy FELFELÉ VEZET AZ ŰT A KÖZSÉGI TANÁCS egyik helyisé­gében embermagas, színes térkép szem­lélteti a földbirtok mai megoszlását. A felszabadulás előtti évek térképészének könnyebb dolga volt, mint a mainak: öt­hat hatalmas területet kellett csak beraj­zolnia ... Bárói, földesúri birtokok terül­tek el ezen a tájon. A község ösisz-szántója 24 ezer kát. hold. Ma ebből két állami gazdaságé 7 ezer 557, egyénieké 5 ezer 902, nyolc termelőszövetkezeté pedig 6 ezer 640 kát. hold. Az utóbbi az 1957. évi zár­számadás óta ezerkétszáz holddal gyara­podott, természetesen a hozzávaló mun­káskézzel is. — Jó kezekben van a közös birtok — jegyzi meg Kormos Dezső, a község mező­gazdásza. — Munkájuk eredményéről a tavalyi zárszámadás hű képet ad. Akkori­ban 269 tsz-tag volt a községben, kik ösz- szesen 4 millió 819 928 forintnyi értéket kaptak munkaegységrészesedés címén. Könnyen kiszámíthattuk, mennyi esett egy tagra: évenként 17 ezer 769 forint. Nem messze járnak a havi 1500 forin­tos jövedelemhez; sőt ha — joggal! — hozzászámítjuk a háztáji földek hozamát, még meg is haladják; Vájjon milyen eredményeket értek el ugyanebben az Idő­ben az egyéniek ? Erre a kérdésre már Nagy János adó­ügyi megbízott hegyezi ceruzáját: — Az egyéniek adóját földjük terje­delme és kataszteri jövedelme alapján vetjük ki. Ezerharmincnégy egyéni gaz­dára 6754 kh. földterület után az elmúlt gazdasági évben 1 millió 523 ezer 441 fo­rint adót vetettünk ki. Megfontolt becslés alapján azt kell feltételeznünk, hogy az egyéni gazdára kivetett adóösszegnek nyolcszorosa az az összeg, melyet munkája gyümölcseként elkönyvelhet. Egy pilla­nat !.;. Sebesen szalad a frissen faragott ce­ruza; gazdája a kivetett adóösszeget nyolc­cal megszorozza, majd elosztja az egyé­nileg dolgozó adózók számával: 1034-gvel. Az eredmény: 11 ezer 786 forint. Ennyit keres átlagosan egy egyéni gazda Beseny­szögön. Már csak egy kivonás az ára, s előttünk a cáfolhatatlan tény: egy tsz-tag évente 5 ezer 983 forinttal, nem sok hí­ján havi 500 forinttal keres többet, mint az egyéni. Azt, hogy kettejük közül, me­lyik dolgozik kevesebbet, kényelmeseb­ben, azt mindenki tudja, aki az elmúlt években falun megfordult.;; ÉRDEMES TÁN megállni egy pilla­natra ezeknél a számoknál. Az egyéniek 1300 holddal nagyobb területen gazdál­kodtak, mégis kevesebbet vittek haza, mint a tsz-tagok. Pedig azok sem az ördöggel, hanem a — gépállomással cimborának; Meg — úgy-e — az fmsz-boltossal is, aki­től a műtrágyát megvásárolták. Méghozzá igen nagy kedvezményekkel, amint ezt a 3004-es kormányhatározat biztosítja. Arra vonatkozólag — sajnos — nincs adatom, hogy a tsz-ek mennyit fordítottak saját erejükből a közös gazdaság fejlesz­tésére. Még jó, hogy Besenyszögön min­denkinek van vagy sógora, vagy komája, aki a közösben dolgozik: kérdezze meg tőle.;. Hanem azt pecsétes papírról je­gyeztem ki, hogy á tsz-ek milyen összeget használtak fel a múlt évben részint beru­házási hitelekből, részint szociális és kul­turális célokra, összesen 6 millió 222 ezer 897 forintot. (Akit érdekel, melyik tsz mennyit, annak szívesen megmutatom a jegyzetemet, csak keressen fel.) Esy hold földre ebből az összegből évente 1140 fo­rint jut. Kalkuláljon utána bárki, helye­sen becsültem-e, ha úgy számolom, hogy ennek a summának fele közvetlen beru­házások céljára szolgál... Tehát holdan­ként és évente 570 forint. A község: egyén! gazdái átlagosan hat holdat bírnak Az iménti szám alapján évente 3420 forint értékben kellene építkezniük, új gépeket vásárolniok. Remélem, senki sem kívánja tőlem, hogy valamennyi egyénit végigjárjak a faluban, s megkérdjem: Mit vett az elmúlt évek során. Néhányukkal a jószerencse hozott össze. Göcző Gábor 11 holdas egyéni gazda tavaly egy ekekapát és egy egyes ekét vásárolt. 1450 forint értékben. Tsz-mér- tékkel mérve 6270 forintot kellett volna elvásárolnia fejlesztésre... A 17 holdas B. Molnár István kerek három esztendeje nem vett semmi újat gazdasága részére. Tótok János 10 holdját az ellenforra­dalom után vitte ki a mai Kígyós közi Tsz-ből; (Könnyen lehet, hogy ma már bánja...) Azóta mindössze egy lovacskát vett a meglévő mellé ötezer forintért. Egyes fogattal meg nem birkózhat ember­fia a besenyszögi főiddel... Traktorral — persze — még könnyebb az ilyesmi; de van-e olyan egyéni gazda, aki traktorvá­sárlásra gondolhat?... Messze vinne az út, ha az állatállo­mány, a tej hozam számai között is bön­gésznénk. Az idevalósiak tudják, hogy az adatok is a közös gazdálkodás felé bil­lentik a serpenyőt. NEM MAI KELETŰ, de még nap­jainkban is fájó gond: az iskolásgyerme­kek mulasztása a mezei munkák miatt. Erről beszélgetünk Tisza Rudolfnéval, aki immár négy esztendeje tanít Besenyszö­gön. A 2. számú iskola V. osztályának könyvét lapozgatjuk; számolunk. Hamar kiderül, hogy éppen kétannyi az egyéni parasztok leánykái által igazolatlanul mu­lasztott órák száma, mint a tsz-tagokéié. Ahol a munka dandárját gép végzi, senki sem jön kísértésbe, hogy gyermekkezek munkáját hasznosítsa — tanulás helyett. Dr. Mészöly András községi orvos ren­del íjének előszobájában várakozunk. Ko­ros néniké, id. Hegedűs Mihályné pana­szolja el, hogy az ura asztmás. Mint egyéni gazdák eddig nem voltak SZTK-jogosul- tak; 'iúk után lettek egy-két nappal ez­előtt tagok. — Legfőbb ideje volt, leikecském — mondja új ismerősünk. — Tán keveset is számolok, ha azt mondom, hogy ebben az é"ben már legalább ezerötszáz forintot vitt el a patika, meg az orvos. Pedig a doktor úr valóban nem kért sokat tőlünk..; Mit ad az SZTK ? — gondolkodik el dr. Mészöly And­rás orvos. — Sokat. Betegeinket tizennyolc féle szakrendelés várja; súlyosabb esetek­ben kórházi kezelés, szanatóriumi üdülés valamennyi ingyen. A patikában csak 15 százalékot fizetnek. Igen kedvezményes áron juthatnak gyógyászati segédeszkö­zökhöz. A negyvenedik év körül már elég sokan szorulnak műfogsorra. Mészöly dr. érdekesen fejtegeti az em­ber igénybevétele és életkora közötti ösz- szefüggést. Elmondja, hogy élettani kí­sérletek ezrei és a mindennapi élet bi­zonyítják: minél erőltetettebb tempóban dolgozik valaki, annál hamarabb meg­öregszik. meghal. Páciensei között — a Horthy-kor kizsákmányolásának emléke­ként — már a negyvenévesek közül is sokan szenvednek tüdőtágulásban (emphy­sema pulmonis), az ötven körüliek pedig szfvizomeilajulásban (myodegeneratjo col- dis). — A gép, a nagyüzem tervszerűsége sok fáradságtól, erőltetéstől kíméli meg az embert, — jegyzi meg Mészöly dr., — akinek így több ideje jut a pihenésre;?« *— ?s. és a művelődésre is! — fejezi be a megkezdett mondatot Szurmai La­jos, a községi tanács VB elnöke, akit besenyszögi sétánk során szintén felkeres­tünk. — Nem véletlen az, hogy a nőta­nács által rendezett varrótanfolyam 83 résztvevőjének 70 százaléka tsz-asszony, tsz-leány volt. A KISZ, a nőtanács, a fmsz kultúrcsoportjainak tagságát 80 szá­zalékban tsz-tagok teszik. Miért? ; s. Mert több a szabad idejük! Mert kevésbé fá­radtak! Mert több kedvük és lehetőségük van arra, hogy képezzék magukat, mint az egyéni gazdák asszonyainak, leányai­nak ... Persze: fiainak is. Amint Beseny­szögön erősödött a szövetkezeti mozgalom, úgy fejlődött a sportélet. Tavaly már a megyei bajnokságban is szerepeltünk. ' Jász János, az MSZMP titkára arról beszél.bO‘=o?- a szövetkezeti parasztság job­ban tiszteli a törvényt, jobban a másét, mint az egyéni. Nem kíván sérteni ezzel senkit; még a nehéz esztendőkben is be­csületéről volt híres a falu népe. A bűn- cselekmények háromnegyed részét más­hová valók követték el. — A közös gazdálkodás közösségi em­bereket nevel! — szögezi le. A imiltról, jelenről a jövő felé fordnl tekintetűnk... A község távlati terve alapján a ma működő nyolc tsz-t hét szövetkezetté szer­vezik át. Ezek birtokának része lesz a földterület, mélyet gazdáik ma még mint egyéniek művelnek. Meddig? .: ? Míg be­látják, hogy az egyedül járható út pa­rasztságunk számára a szocialista, nagy­üzemi mezőgazdaság útja. A község ve­zetői tudják, hogy még sok felvilágosító munkára, lankadatlan igyekezetre lesz ehhez szükség; ravaszkodásnak, vagy ép­pen kényszernek azonban nem szabad sze­rephez jutnia. Miért is jutna?Gondol­kodó emberek lakják a községet; ki előbb, ki utóbb rátalál a helyes útra;.. AKKOR MEGÉPÜL még egynéhány kilométer kövesút, bővül a villanyháló­zat, kisvasút pöfög a végeláthatatlan táb­lák között. s. Boldog, megelégedett, gond­talan, kulturált emberek ezrei élnek majd Besenyszögön éppúgy, mint szerte a me­gyében, a hazában? 5í — F- borváró 4 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom