Szolnok Megyei Néplap, 1958. március (9. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-16 / 64. szám
HATÁROZAT A mezőgazdasági termelés fejlesztése és a mezőgazdaság szocialista átalakítása terén előttünk álló legfontosabb feladatok végrehajtása L A Magyar Szocialista Munkáspárt Szolnok Megyei Bizottsága, a Megyei Tanács VB és a Hazafias Népfront Megyei Bizottsága 1958. februárt 20—21—i együttes ülésen meg vitatta az MSZMP agrárpolitikai tézisek, és a Politikai Bi zottságnak a termelőszövetkezeti mozgalom megszilárdítására vonatkozó határozata alapján Szolnok megye mező- gazdaságának jelenlegi helyzetét, a termelés fejlesztése és a mezőgazdaság szocialista átszervezése terén elért eredményeket és a további tennivalókat A tanácskozás teljesen egységes nézetet vall, mint a jelenlegi helyzet értékelésében, mint a jövő fejlődését illetően. L Saatnok megye mezőgazdasága a felszabadulás előtt az országos átlagnál elmaradottabb volt. A megye szántó- területének egynegyed része nagybirtokosok kezében volt. Emellett — különösein a Tiszántúlon — nagy számban voltak kulákbirtokok. Mint a földesúri, mint a kulákbirto- kokon nagy számban dolgoztak cselédek, mezőgazdasági munkások, napszámosok. Tízezrével voltak a mezőgazdaságban munkanélküliek. Ezek rendkívül olcsó munkaerőforrást jelentettek, mind a nagybirtokok, mind a kulákgazda- ságok számára Ez nagymértékben hozzájárult, hogy a termelés gépesítése a nagybirtokokon is rendkívül lassú ütemben fejlődött, a kulák- birtokokon pedig túlnyomórészt kézi erővel végezték a munkákat Különösen elmaradott volt a kis- és középparasztság termelése: a kis- éfc középparaszti gazdaságok nem bírták a versenyt a nagyobb tőkebefektetéssel ren delkező kulákokkal és főleg a nagybirtokokkal; évről évre nagy számban mentek tönkre, vesztették el a íöldtulai- donaikat. váltak nincstelen mezőgazdasági. munkássá Egyik oldalról nőtt a nagybirtokok területe és részaránya, másik oldalon nőtt a a földnélküliek, a nincstelenek száma. A felszabadulás után már más irányba indult a fejlődés. Megyénkben Is felszámoltuk a földesúri nagybirtokrendszert. Ennek során mintegy 45 ezer parasztcsalád — volt nincstelen cseléd — vagy napszámos — kapott földet. 1948-ig döntő változás ment végbe az ország életében: a munkásosztály a párt vezetésével évekig tartó szívós harcban kezébe vette a? államhatalmat; államosítottuk a bankokat, üzemeket nagykereskedelmi vállalaté kát, így a népgazdaság egyit döntő ágában: az iparban és a kereskedelemben határozott léptekkel indult meg a szocializmus építése. 1948 nyarán a népgazdaság másik döntő ágában: a mezőgazda fágban 1« megindult a szocialista fejlődés, megkezdődött a mezőgazdaság szocialista átépítése. — A szövetkezeti gazdálkodás első hívei, harcosai a volt agrárproletárok voltak, akik a földreform során föld- hözjutottak ugyan, de eszközök, igaerő, állatállomány hi ánvában ki voltak szolgáltatva részben a kulákoknak. részben az igaerővel és felszereléssel rendelkező jobbmódú gazdáknak. Az első Időben rendkívül nagy nehézségeket kellett leküzdeniök: nem volt tapbsztalatuk a kollektív nagyüzemi gazdaság vezetésében; aránylag kevés volt a felszerelés, az állatállomány, nem utolsó sorban pedig da- colniok kellett az ellenség rágalmazásával; meg kellett küzdeniök a maradisággal, a régihez való ragaszkodással és az újtól való Idegenkedéssel is. A szövetkezés első harcosainak kiállását mind többen követték. Ezek * leküzdötték a nehézségeket és bemutatták a nagyüzemi gazdálkodás előnyeit Bár a politikai vonalvezetésben 1953-tól tapasztalható bizonytalanság és ingadozás zavarta a falu szocialista fejlődését, a megyében 1956. szeptemberében mégis 234 mezőgazdasági termelőszövetkezet és 129 termelőszövetkezeti csoport volt, amelybe 36 ezer parasztcsalád tömörült; területük együttesen meghaladta a 330 ezer kát holdat A szocialista szektor részaránya a megye egész mezőgazdaságában 59.9 százalék volt A fejlődésnek ez az üteme azt mutatja, hogy a mezőgazdaság szocialista átépítésében végzett munka — számos hiányosság ellenére vis — eredményes volt '■ 2. Az 1956 nyarán kialakított káros eszmei-politika: zűrzavar, amely falun a párt és a mezőgazdaság szocialista átépítése ellen irányult, to ’•ábfcá az ellenforradalorr fegyveres támadása nagy ká rókát okozott megyénkben is a mezőgazdaság területén. Az jllenforradalmárok szét akar ák verni a termelőszövetke ceteket Több termelőszövet kezet tagságát fegyverrel za várták széjjel — 64 termelő •vetkezet tagsága azonban eljes sikerrel szált szembe a? ellenforradalmárokkal. Az el enforradaknárok által szétvert termelőszö ve tkeze tek bő elhurcoltak több mint 2000 szarvasmarhát, 3723 sértési, több ezer baromfit, sok egyéb állatot és más értéket. 3. A* eUeníornadalmárok nem érték el céljaikat. 1956. november 4-én megalakult a Magyar Forradalmi Munkás Paraszt Kormány, az általa segítségül hívott szovjet csa >atok fegyveresen leverték a' llenforradalmat. Ahhoz logy Szolnok megyében az iilenforraoalom nem tudott a mezőgazdaság szocialista át tervezésében súlyosabb kár •kozni, hozzájárult az ia, hogj 1 W-t<M 1956-ig a szövetkézé, gandntefe eltörjed*, « szövetkezetek a falun gyökeret verték. A falusi kommunisták, a tanácsok tagjai és az apparátus dolgozói, a gépállomások dolgozói, a szövetkezetek leg harcosabb tagjai együtt száll tak szembe az ellenforradalmi támadással, együtt védelmezték neg a szocializmus vívmányait. Ez az egységes és harcos kiállás nagy erőt jelent a megyében a további feladatok megoldásához. Ennek ékes bizonyítéka, hogy 1957. év végén 221 mező- gazdasági termelőszövetkezet és 139 termelőszövetkezeti csoport volt, melyeknek együttes területe: 264000 hold föld. A termelőszövetkezetek állatállománya 1957- ben megnövekedett- márciustól a zárszámadásig 2 749 szarvasmarhával, ezen belül 908 tehénnel, több, mint 6 000 sertéssel így nemcsak kiheverték az ellenforradalom okozta veszteséget, de számos területen túl Is haladták az 1956. október előtti áüatsűrflséget. 1957-ben az MSZMP világos agrárpolitikája, a Munkás-Paraszt Kormány helyes intézkedései következtében növekedett a bizalom, megszilárdult a munkafegyelem. a szocialista vagyon védelme és nőtt a termelési kedv. mind a termelőszövetkezeteknél, mind az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknál Ennek — és a kedvező időjárásnak — következtében a mezőgazdaságban jó, közepes termés vájt. 1957-ben termelőszövetkezeteinkben már határozott erővél jelentkezett a nagyüzemi gazdálkodás fölénye; a nagy tábla, a gépesítés, a fejlettebb agrotechnikai intézkedések ttermés- fokozó hatása következtében. Most már nemcsak az állami gazdaságok, hanem a termelőszövetkezetek is — a legfontosabb növényféla-é- gekből — jóval magasabb termésátlagokat értek el, mint az egyénileg gazdálkodó parasztok. A főbb kalászos növények terméseredményei 1957-ben holdanként: Állami MG. Egyéni Megyei Megnevezés: Gazd. tsz-ek term. átlag. ___ Búza 1 2.5 q 10.4 Rozs 8.6 q 7.1 őszi árpa 13.9 q 12.7 Táv. árpa 11.3 q 12.4 A 8—10 évvel ezelőtt alakult termelőszövetkezetekben a terméseredmények még szembetűnőbben növekedtek. Ezek közül 20 termelőszövetkezet főbb gabona növényeinek tavalyi terméseredménye a következő: Búza 13.12 q/kh. őszi árpa 116.06 q kh. Zab 16.14 q/kh. Számos termelőszövetkezet még ezeket az eredményeket is túlszárnyalta. A karcagi Hunyadi termelőszövetkezet 400 holdas búza területén 15.6 q-s volt az átlagtermés holdanként. A mezőhéki Táncsics Termelőszövetkezet őszi árpából 300 kh-on holdanként 18.21 q-s termést ért eL Cukorrépából a termelőszövetkezetek 128.9 q-s átlagtermést takarítottak be. Számos termelőszövetkezet eredménye 200 q-n felül van. A 10 legjobb cukorrépatermelő termelőszövetkezet átlagtermése 1957-ben 198.66 q-s volt. Fejlődött az állatenyésztés .3 nnak jövedelmezősége is. A termelőszövetkezetekben az 1 tehénre eső évi tejtermelés 17231. A juhászatokban az 1 juhi- eső gyapjú termelés 4,4 g volt. A 10 legjobban gazdálkodó termelőszövetkezet ben az 1 tehénre eső tejmeny- ayiség 3336 liter, az 1 juhra eső gyapjúmennyiség 5,88 kg Az 1957-es esztendőben a termelőszövetkezetek lényegesen el Thaladtak a gazdálkodás megszervezése és megszilárdít sa terén. Egy év alatt a beruházott vagyon ér éke 53, a forgóeszközöké 92 a tiszta vagyon 98 millió Ft- aL a fel nem osztható szövet vezeti vagyon pedig 37 miliő Ft-tal növekedett A 10U-te eső beruházások és for ;őeszkőaök érték* 3644 fiorint, azná már mngküuAÍU % ntmr*I 8.1 q 9.— «I I 6.7 q — I 11.4 q 12.7 q t 10.5 q 10.9 q üzemi gazdálkodás követel menyeit. Az a különbség, ami a nagyüzem és az egyéni kisgazdaságok *erméseredmé nyeiben 1957-ben kifejezésre jutott — a nagyüzem javára — a jövőben még inkább nőni fog. A termelőszövetkezetek jobb gazdálkodásának eredményei a tagok jövedelmében is megmutatkoznak: az 1 munkaegység értéke 1957-ben 33,50 Ft, az 1 tagra eső átlagos jövedelem 11 576,— Ft, az 1 családra eső átlagos jövede lem: 14133,— Ft volt, — a uáztáji terület 3—4000 Ft-oi kitevő jövedelme nélkül. Az erősebb, a régebbi és a jobban gazdálkodó termelőszö vetkezetekben ennél is na gyobb volt a tagok részesedé se, jövedelme. A megye 30 erősebb termelőszövetkezeté oen az 1 munkaegység átla gos értéke: 55,82 Ft-ot tett ki A legjobb termelőszövetke zetekben, ahol a családfőn kívül 2—3 családtag is rendszeresen résztvett a munka oan, ott a jövedelem megkö -.kitette és számos helyen tú. iS haladta az átlagos közép paraszti jövedelmet. Ma már nem ritkaság, hogy ilyen családok 6ü—80 000 Ft, sőt egye ^ek 100 000 Ft tiszta jövedelemre tesznek szert, 4. Az ülés résztvevői behatóan tanulmányozták a mező gazdaság fejlődésének korunkra leginkább jellemzi vonásait. Enne! alapján vilá gos és egyértelmű az a vélemény, hogy a mezőgazdaság lejlődését alapvetően mégha orozza a technika ét tudóin Íny czinvonaJa és legújabb vívmányai. A világ népa**ége évről évs* cuoorodik, a gu>cfalizmust építő országokban az életszínvonal emej|o^ik, s így mind több élelmiszerre, ipari nyersanyagra vanszük- ség. Ezt a növekvő szükségle tét kisparcellás gazdaságokban folyó termeléssel nem lehet kielégíteni. Ehhez jól gé pesített, a tudomány vívmányait alkalmazni tudó nagyüzemi gazdaságokra van szükség. Ezért a világ «Mezőgazdasága ma — ^üggetlOTÜl az adott ország társadalmi berendezkedésétől —ír minden fejlettebb országban a nagyüzem felé halad. Ez a folyamat nagyon is éltére, -formában megy végbe a kapitalista államokban és a szocializmust építő országokban. Az USÁ-ban pi. évehte 60—80 ezer kisparaszti gazdaság szűnik meg, megy tőnkre. A parasztokat a kapitalista országokban a nagyüzemesítés folyamata megfosztja tulajdonuktól, földönfutóvá , teszi. Földjeiket a nagybirtokosok bekebelezik. A tulajdonától megfosztott parasztcsaládok tíz- és százezrei nélkülöznek, éheznek és keresik a munka- alkalmat. Hazánkban és más szocializmust építő országokban a mezőgazdaság nagyüzemi fejlesztése teljesen egybeesik a szocialista építés követelményed véL Amikor a párt és a kormány fokozott segítséget ad a mezőgazdaság szocialista átszervezéséhez, akkor egész dolgozó népünk érdekében cselekszik. Dolgozó népünk ellátásához mind több mező- gazdasági termékre van szükség. Éppen ezért legfontosabb a mezőgazdasági termelés színvonalának állandó emelése, amelynek főeszköze a nagyüzemi gazdálkodás*» való áttérés. A nagyüzeíaji gazdaság nálunk nem ä paraszt- családok tönkretétele, földtől való megfosztása útján történik. A szocializmust építő országokban a párt politikája, szervező, irányító munkája segíti ezt a folyamatot úgy, hogy a parasztsággal egyetértésben a példa és meggyőző szó erejével szervezik a nagyüzemi kollektív gazdaságokat. Az MSZMP Szolnok Megyei Bizottsága, a Megyei Tanács és a Hazafias Népfront Megyei Bizottsága abból indul ki, hogy Szolnok megyében a mezőgazdcisági termelés fellendítéséhez és ezzel összefüggd ben a mezőgazdaság szocialista átalakításához a kedvező feltételek rhegvan- uak. Szükségesnek* 'tartja részleteiben meghatározni azokat a tennivalókat, amelyek a párt, állami szervek, Lömegsze*rvezetek, párttagok és pártonkívüliek előtt ál a. nak, s amelyek megoldásával ezeket az aránylag kedvező feltételeket jól ki'lehet hasz- llni A tanácskozás teljes egészében magáévá teszi a párt agrárpolitikai téziseit. Szükségesnek tartja hangsúlyozni a téziwlr kőveticraő ewgáll&- pftfctf* ' T „a mezőgazdasági termelés fejlesztése és a szocialista átalakítás egységes, elválaszthatatlan feladatot képez. A mezőgazdaság nagyüzemű átszervezés2 nem öncél, hanem eszköze, fő módszere a mező- '•azdastlgi termelőerők állandó fejlesztésének, a dolgozó nép, s ezen belül a parasztság jóléte állandó növelésének.” Ezzel teljes összhangban a tanácskozás hangsúí- lyozza, hogy alapvető feladatnak a mezőgazdasági termelés fokozását tartja és a hároméves, valamint a 15 éves távlati terveikben foglalt célkitűzések, a termelés fokozására irányulnak. A mezőgazdaság szocädlista átszervezését az alapvető feladat, a termelés fokozása eszközének ás pedig főeszlközének tartja. Megyénk területe — a KSH Megyei Kirendeltség 1957, december 31-1 adatai «érint — jelenleg a következőkép - pen oszli k megs állatni gazdaságik Ä vállalatok az 8as»= területnek 18,8%-a községi kezelésű ga»> daságok az összterületnek mezőgazdasági melőszövetkezeteJc az összterületnek 22,1%-« t ermelőszövetkezetl csoportok az összterületnek egyéni gazdaságok az összterületnek 4T,I%-a 1. Ä mezőgazdaság termelés további fellendítéséért és a szocialista átalakításért folyó munka — a párt és a kormány politikájának szellemében — a megyében egységes_ feladatot képezzen, így kell — s csak így lehet — elérni, hogy menetközben a nagyüzemi gazdálkodás uralkodóvá válik a megyében, a mező- gazdaság össztermék meny- nyisége mintegy 28—30 százalékkal növekedjék a 3 éves terv végére. Ennek egyik alapvető feltétele, hogy a már meglévő és jövőben alakuló termelőszövetkezetek évről évre jobb eredményeket érjenek el, mind a növénytermelés, mind az állattenyésztés terén. Arra kell törekedni, hogy a termelőszövetkezetek belterjesen gazdálkodjanak és ne csak egyes növényféleségek termelésében, vagy egy-egy állattenyésztési ágban, hanem az egész gazdaság komplexumában jó eredményeket érjenek el A mezőgazdaság szociálist» átépítése dolgozó népünk ügye és az elkövetkezendő évek legnagyobb feladata. Az egyénileg dolgoz^ parasztság felé a felvilágosítás és a példamutatáson alapuló meggyőzés módszerét kell alkalmazni. Gazdasági téren továbbra is segíteni kell az egyénileg dolgozó parasztokat. Segíteni kell azéirt, hogy kisgazdaságuk termelési lehetőségeit roU nél jobben kihasználják, hogy s Bagyüzecai gazdálkodásra, átlépés a* je>.aá«. east- \ i i I f
