Szolnok Megyei Néplap, 1958. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-09 / 58. szám

VJ LAO PROLETÁRJAI BQYESOUPTEKi SZOLJI OK MEG VEI A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA IX. évfolyam, 58. szám. 4ra 60 fillér 1958. március 9. vasárnap. Teemd&stilöveik&zduttk tatjai — nem idegenkednek a munkaigényes növények termesztésétől 17 holdas egyéni gazda voltam Megyénk mezőgazdaságá­nak helyzetét, a mezőgazda­ság szocialista átszervezésé­nek jelenlegi kérdéseit vi­tatta meg a közelmúltban az MSZMP Megyei Bizottsága, a Megyei Tanacs és a Hazaii- as Népfront Megyei Bizott­sága. A több napon át tartó megbeszélésen napnál fénye­sebben; szólamokkal, hazug­ságokkal clhomaiyosíthatat- lanul világlott ki a nagyüze­messég, a belterjesség fölé­nye a kisparaszti gazdálko­dás fölött. A számos hozzá­szóló közül — ezaikalommai — Mándoki Sándor, a kar­cagi Béke Tsz elnökhelyet­tesének szavait idézzük: —• Tisztelt tanácskozás, kedves elvtársak! A mai ta­nácskozáson Oláh elvtárs által előadott referátumban, valamint a határozati ter­vezetben foglaltakkal egyet­értek, mert ezek a szocialis­ta fejlődésben időszerűek és szükségesek is. Valamikor az ősközösségi ember, beérte a természet által adott javak­kal is, azonban a mai em­ber már sokkal igényesebb. A népesség szaporodása és az igényesség fokozódása foly­tán nap mint nap több ke­nyérre, húsra, cukorra és egyébre van és lesz szüksé­günk. A föld felszíne, illet­ve területe nem fog a né­pesség szaporodásához ké­pest növekedni. De a szocia- berek igényei fokozatosan növekednek. —- Így te­hát meg kell találni a módot arra, hogy ezek az igények kielégíthetők legyenek. De eh­hez szükséges az is, hogy a jelenleg még kisárutermeló mezőgazdasagot is átszervez­zük nagyüzemű gazdálkodás­sá. Most, amikor ez a tanácsko­zás befejeződik, az itt jelen­voltaknak, mindannyiunk­nak az legyen a feladatunk, hogy az egyéni paraszt gaz­dálkodókat győzzük meg ar­ról, hogy az előbb elmondot­tak csak úgy érhetők el, ha szántóföldjeink termésátla­gát a nagyüzemi gazdálkodá­son keresztül fokozzuk. Több termés, több takar­mány, tobo állat, több trá­gya és meg több termes! Tisztelt tanácsülés! A nagy­üzemi belterjes gazdálko­dás fölénye már teljes mér­tékben beigazolódott. Magam is 17 kát. holdas egyéni pa­raszt voltam 1951 február 1- ig. Már akkor láttam, hogy a többtermeiést csak nagyüze­mű gazdálkodásban érhető el. Az előbb említett földem jó minőségű volt. Ezt igazolja az is, hogy kataszteri tiszta jövedelmem 297 aranykorona volt. De ezen földek, amíg én fogatos ekével műveltem, sohasem termettek annyit, mint, amennyit a termelő- szövetkezetben teremnek. A karcagi Béke Tsz-ben termett már az én földem is a regi 9—10 mázsás búza helyett 14—15 mázsát is; sőt 1955-ben a tsz terüle­tén egy 75 kh-s táblán 22,40 mázsas búzatermést takarí­tottunk be. Kukoricából egy kát hold régen 10—12 mázsa májusi volt most pedig terem 22 mázsát így sorolhatnám to­vább ... Látják már ezt az egyéni parasztok is és egyéb dolgo­zók Is. Erről tanúskodik az is hogy a termelőszövetkeze­tünk zárszámadási közgyűlé­sén 44 tagot vettünk fel; feb­ruár 1-én, a tervismertető közgyűlésen 42 tagot vett fel a közgyűlés és tegnap újabb 25-en kérték felvételüket. A mi tsz-ünk tagjai nem félnek attól sem, hogy agronómu- soknak és állattenyésztési szakembereknek is kell mun­kaegységet adni. Elismerik, hogy a nagyüzemi gazdálko­dásban szükség van a szak­emberekre. Termelőszövetkezetünk te­rülete jelenleg 4 343 kát. hold; ehhez megvan állatállomá­nyunk is. Szarvasmarha 507. sertés 1215, birka 1130. ló és csikó, 93, 91 család méh. Az ál­lományt tovább kívánjuk fej­leszteni mindaddig, amig a határozati javaslatban foglal­takat túl nem szárnyaljuk. A baromfitenyésztést is fel­fokozzuk. A növekvő állatállomány részére a takarmánytöbb­letet úgy biztosítjuk, hogy a múlt évben 30 kát. hold — ez évben pedig 150 kát. hold öntözéses vörösherét telepítettünk, illetve telepi­tünk. Termelőszövetkezetünk tag­jai a munkaigényes növé­nyek termelésétől sem ide­genkednek. A múlt évben 81 kát. holdon termeltünk cu­korrépát, kát. holdanként 156 mázsa terméssel. Ebben az év­ben 195 kát. holdra szerződ- lista íejlódés folytán az em- tünk; ezzel is a tagok jöve­delmét kívánjuk fokozni. A múlt évi cukorrépa termésünk aat holdanként 6756 forintot tett ki. A cukorrépa-többlet­termeléssel a dolgozó nép életszínvonalának emelkedé­sét is szolgáljuk. Falun, vá­roson egyaránt tapasztalha­tó, hogy a lakosság cukor- fogyasztása állandóan növek­szik. Az édességboltok, cuk­rászdák csak úgy működhet­nek eredményesen, ha szá­mukra a szükséges alapanya­got biztosítjuk; cukorrépa ter­melésünket fokozzuk. Körülbelül 50 kh-n szerződ­tünk paradicsom- és 10 kh-n dughagymatermelésre. Ezen túl 1500 négyzetméter terüle­tű primőr házikertészetünk­ből a salátát már részben el­szállítottuk Pozsonyba. Buda­pestre, Miskolcra. Nem soká- re megkezdjük a zöldpaprika, április végén pedig az érett paradicsom szállítását Korai primőr árukból a múlt évben 200 ezer forint bevételünk volt. Abban az évben egy munkaegységre 44.74 Ft-ot fizettünk. Emeltet gondoltunk a beru­házásokra is. Mindezek az eredmények csak nagyüzemi gazdálkodással voltak elérhe­tők. Tagságunk nem idegenke­dik az építkezéstől sem. Idén egy 100 férőhelyes tehénis­tállót, tejházat, egy 150 férő­helyes borjúnevelőt egy 150 férőhelyes növendékmarha-is- tállót. két. egyenként 700 fé­rőhelyes juhhodályt. 12 gon­dozói lakást és az utóbbiak­hoz 6 melléképületet építünk Fájó tényként említem, hogy Karcag termelőszövet­kezeti városban is van 14. I. típusú tszcs. Az ezekben tö­mörült parasztok még hét esztendő után sem gazdálkod­nak különbül, mint az egyé­niek. Mellőzik a táblás mű­velést. a belterjes gazdálko­dást Ennek „eredménye” hogy a Terményforgalmi Vál­lalat a szabad felvásárlást! búzát kukoricát az önálló tsz-ektől vette meg a legna­gyobb százalékban; az I. tí­pusú tszcs-től alig valame­lyest. A cukorrépatermelés­ben sem igen versenyeznek... Mindezek után a nagyüzemi mezőgazdál­kodás népszerűsítése érde­kében tsz-ünk minden egyes tagja vállalja, hogy ebben az évben felvilágosító mun­kát kezd az I. típusú tszcs- ben dolgozó parasztok felé. Célunk, hogy mielőbb meg­nyerhessük őket a nagyüzemi gazdálkodásra való áttérésre, A harminckettedik konyhaszekrény hogy ezen keresztül egész dolgozó népünk célkitűzéseit megvalósíthassuk. Miniszterhelyettes elvtárs figyelmébe kívánom ajánlani, hogy Karcag városában van a legnagyobb gépparkkal ren­delkező gépállomás. De ez a gépállomás sem tudja biztosí­tani a karcagi termelőszövet­kezeteknek a megfelelő mun- káellátást. Ugyanis G 35-ös traktor van bőven, de a jó termés eléréséhez, a termelés növeléséhez több lánctalpas traktorra lenne szükségünk. A TIma Bútorgyáriján naponta SS darab 190-as típwö konyhabútort késettének. Török Gábor a«staäoe az ntótoó sánttáBotart végzi, a cifrázott üveg tartóit enöaftá fél. A szolnoki Vasipari Ktsz közgyűléséről -*■ Pénteken délután tartotta a szolnoki Vas- és Faipari KTSZ az edmúlt gazdasági évet bezáró közgyűlését. A KTSZ-nek mintegy 200 tagja a kultúrhelyiségben gyűlt össze, ahol végighallgatta az elnök, Sályi Sándor beszá­molóját. Sályi elvtárs el­mondta, hogy szövetkezetük a múlt gazdasági évben sok­kal többet fejlődött, mint az előző két esztendő alatt. Fejlesztették gépi berende­zésüket és teherautót is vá­sároltak. Majd összehason­lította az 1956-os gazdasá­gi évet, amelyben 77 ezer forint volt a tiszta nyere­ség, s ebből a tagoknak osztalék címén 30 ezer fo­rintot fizettek ki, Í957-ben 306 ezer forint volt a tiszta nyereség, s ebből 100 ezer forint jutott szétosztás­ra. 30000000000000000000 A tudományos kutatás és a felsőoktatás színvonalának emelését segíti elő a tudományos és felsőoktatási tanács A Minisztertanács tavaly kiadott rendeletével tudomá­nyos és felsőoktatási tanácsot ..ozott létre. Megalakításának jelentőségéről, munkájának főbb célkitűzéseiről Kénye. Albert egyetemi tanár, a ta­nács titkára többek között a következőket mondotta az MTI munkatársának: Népi demokráciánkban már eddig is hatalmas arányokban fejlődött a tudományos kuta- .s. 1948 óta ötvennél is több kutatóintézet létesült, rész­ben a Magyar Tudományos Akadémia, részben külön­böző minisztériumok irányí­tása alatt. Az így kialakult széles kutatóhálózatban rendkívül szerteágazó, sok­rétű a munka. Ez a tény feltétlenül szüksé­gessé teszi olyan fórum léte­zését, amely a hazai kutatá­sok egészét áttekinti, egysé­ges élvek szerint irányítja és összehangolja. A tudományos és felsőokta­tási tanács a felsőoktatás és a tudományos kutatás helyzete, valamint a népgazdaság és a ultúra fejlődése irányainak 'smeretében javaslatokat tesz a további fejlődés elősegítésé re. A Minisztertanács felké­résére véleményt nyilvánít a dományos kutatás és a fel sóoktaás legfontosabb elvi tudománypolitikai és kulturá Us politikai kérdéseiben. A tanács saját kezdeményezésé­re is dolgoz ki javaslatokat a Minisztertanács részére a tu­rn ányos munka koordinálásá­ra, a főbb fejlesztési irányok kijelölésére, a tudományos káderutánpótlás előmozdítá­sára, a felsőoktatás fejleszté­sére, a felsőoktatási intézmé­nyekben a tudományos mun­ka fellendítésére, a kutató munka eredményeinek hatha­tósabb felhasználására, vala­min», arra, hogy minél szerve­sebben és egészségesebb köl­csönhatás alakuljon ki a tu­domány és a gyakorlat között. Van néhány olyan kérdés, •amellyel sürgősségénél fogva máris foglalkozik a tanács- ilyen például a tudományos káderutánpótlás problémája. Itt az a fő cél, hogy biztosít­suk a tehetséges, a néphez, a szocializmus ügyéhez hű fia tál szakemberek tudományos fejlődését E témakörbe tarto­zik a tudományos minősítés rendszerének megszilárdítása. Ezen a téren ugvanís az el­lenforradalom óta bizonyta­lanság mutatkozott Felad at- 1« > jelentkezik a tudomá­nyos fokozatok rendszerének összehangolása az egyeteme ken közben bevezetett egye- ‘emi doktori fokozattal. A tanács munkájának ed digi tapasztalatai jók bízta tóak. Reméljük, hogy sikerül eleget tenni a Minisztertanács által a tudományos és felső- oktatási tanácsra bízott r.ffgy feladatoknak. (MTI). A beszámoló és a ftSszdla­lások elhangzása után sor került az új vezetőség meg­választásra, amelynek tagjai Sályi Sándor, Bjró József, Agócs Mihály, Metzger Jó­zsef és Dorkó István ktsz. tagok lettek, Jegyzék készül a hiánycikkekről A Belkererttedelmi Minisz­térium vas- és műszaki fő- igazgatósága utasította szer­veit és felhívta a megyei ta­nácsok kereskedelmi osztá­lyainak figyelmét, hogy állít­sák össze azoknak a cikkek­nek a jegyzékét, amelyeket jelenleg nem lehet kapni. A listának tartalmaznia kell azokat az áruféléket is, ame­lyek 1945 előtt hazánkban forgalomban voltak, jelenleg azonban nem szerezhetők be. Fold mfivesstővetkezetek felkészültek a tavaszi vetőmag ellátásra A tavaszi vetőmag ellátás­ból az idén nagy részt vállal­nak a földművesszövetkeze­tek. A vetőmag rendeléseket már több hőnapja eljuttat­ták az állami szervekhez, s március elsejére valameny- nyi földművesszövetkezeti bolt megkapta igénylésé­nek megfelelően a rendelt vetőmagot. A boltok zöldségmagvakon kívül bőven kínálnak méze­lő-, gyógy- és ipari növény- magvakat, gazdasági magva­kat, stb. — Ebben aa évben több újfajta virágmagot is forgalomba hoznak. Az egynyári virágmagok mellett bő less a kínálat díszfüvek, felfutó növé­nyek, kétnyári és évelő nö­vények, cserepes növények tnagvaíból is. Hiány előreláthatólag csak dughagymából és takarmámy- répamagból lesz. Országszer­te mintegy ezerötszáz föld­művesszövetkezeti bolt árusít tavaszi magvakat. (MTI), Csehszlovák szakszervezeti delegáció a Tisza Cipőgyárban A Tisza Cipőgyárban ^ teg­nap délután 15 órakor a XIX. szakszervezeti kon­gresszuson résztvevő cseh­szlovák delegáció tagjai vet­tek részt a kongresszusi be­számoló nagyaktiván. — A nagygyűlést a Tisza Cipő­gyár mozi termében tartották meg. A csehszlovák delegáció ré­széről Václov Baloun a Jik- lova megye szakszervezet ta­nácsának titkára és a parti- zánskei cipőgyárból Jozcf Amelka, a gépgyár vezetője vett részt. A szakszervezeti aktíva beszámolóját Csákó Mihály elvtárs tartatta. SM-en at ivßen tógáié- {e{iSdéü megyénk egéitoáigtádelme A felszabadulás óta évről - évre többezer ember került szűrővizsgálatra. Ezévben kü­lönösen a TBC elleni küzde­lem fejlődött sokat Míg az elmúlt • évben egy röntgen­autó két megyét szolgált, most ezt egyedüli használat­ra Szolnok megyének adták. A Megyei Tüdőgondozó ezen­kívül még egy röntgenautót és hordozható röntgen-gépet is kapott, melyet pár napon belül állítanak munkába. Az elmúlt időszakban a szűrő­vizsgálatnál csak fényképez­tek, s ha fertőzés-gyanúst találtak, az illetőnek kont­roli-röntgenre a tüdőgondo­zóba kellett utaznia. Az új röntgenkocsi megkíméli ettől a fáradtságtól a beteget, és a helyszínen keresi fel. A gyermekek gümőkóros védettségéért újabb védőnó- oltóbrfgádokat is srmskaha- áüítottak Nagyon jól alakult a me­gyében a nemibeteggondozás is. Ilyen értelemben már jó­formán nincs is mit tenniök az orvosoknak, főleg a bőr­betegségek ellen kell har- colniok. Ez is csak vidéken mutatkozik inkább, ahol az állatok révén különböző gombás bőrmegbetegedések támadják meg a dolgozó pa­rasztokat. Az évek óta folyó rákszű­rések is erősen leszorították e félelmetes betegség halá­lozásának arányszámát. Csu­pán az elmúlt 3 év alatt csaknem 100.000 emberen végeztek onkológiai vizsgá­latot. Az időnkénti szűrővizs­gálatok és a felvilágosító munka révén sok ember éle­tét mentették meg. Az elmúlt években összesen több mint kétmillió különböző szűri-' vizsgálatot tartottak ma-. gyénkhert X * Legérdekesebb az, hogy * tagság egyenként ált alá bar 1800 forint osztalékot kapott de voltak olyanok is, mini például Busi János aszta­los, aki 1894 forintot ét Balázs József, aki 2200 fo­rint osztalékot vitt haza. Mindezt úgy érte el a szö­vetkezet, hogy a megenge­dett haszonkulccsal dolgozott Az elnök beszámolóját fel­szólalások követték, amely­ben a legtöbben a vagyon­védelemmel foglalkoztak, bá] a lazaságok többségét az else fél évben megszüntették. — Csaknem valamennyi felszó­laló örömét fejezte ki, hogj hosszú évek után végre eg> olyan vezető gárdára talál­tak, amely képes volt ilyer komoly eredményeket elérni- Kérték, hogy az új gazdasági évben is hasonlóképpen foly­tassák a Ktsz. irányítását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom