Szolnok Megyei Néplap, 1958. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-08 / 57. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLETEK! SZOLJIOK MEGYEI A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA IX. évfolyam, 51. szám. ARA: 50 fillér. 1958. március 8. szombat. A nemzetközi nőnapon a1 (tven esztendővel ezelőtt —* 1908. március 8-án ■— New Yorkban, az USA egyik ipari központjában 40 ezer konfekcióé munkásnő sikeres bérharcot vívott meg a tőkésekkel szemben. Ez a győzelem ai összefogás hatal­mas erejét tanúsította. A nők második nemzetközi konfe­renciája 1910-ben március 8-át a nők nemzetközi össze­fogásának ünnepévé nyilvánította. Azóta — immár fél évszázadon keresztül — a föld különböző táján élő asszonyok és leányok az együvé tarto­zás, az összefogás, a családi élet boldogságáért, a békéért folyó harc jegyében ünnepük ezt a napot. Fél évszázad alatt a világ képe alaposan megváltozott. Férfiak és nők közös erővel sok kemény csatát vívtak meg az elnyomókkal szemben. Különösen sikeres ez a harc, amióta az orosz proletariátus 1917 októberében a föld egy- hatodán szétzúzta a tőkések, nagybirtokosok hatalmát, 6 megteremtette a világ első szocialista államát. A Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalomban magasra emelt zászló alá azóta állandóan sereglenek a népek, s ma már 950 millió ember — az emberiségnek közel 40 százaléka — végleg megszabadult a kizsákmányolás terhétől. S ez a diadal­menet évről évre szebbé, bensőségesebbé teszi a nők nem­zetközi összefogásának ünnepét is. Clara Zetkin, Rosa Luxemburg, Krupszkája az emberiség szabadságáért küzdő nők ezreinek és a fasizmus börtöneiben, gázkamráiban kínhalállal elpusztított asszonyok és leányok tíz és száz­ezreinek emléke mind elevenebben él az emberiség szí­vében. A nemzetközi nőnap idei ünnepségeit városainkban, 'í**' falvainkban újra a megszokott melegség, kedves­ség tölti meg. Egy esztendővel ezelőtt még mélyek és fris sek voltak a sebek, melyeket az 1956 októberi e’lenforra- dalmi támadás ütött népköztársaságunk testén. Munkás- osztályunk, dolgozó népünk helytállásával, szorgalmas munkájával és a testvéri népek támogatásával ezeket a sebeket jórészt begyógyítottuk, s ebben a munkában nagy rész jutott asszonyainknak, leányainknak. Megnyugtató dol­gozó népünk számára annak tudata, hogy a munkáshata- lom erősebb, szilárdabb hazánkban, mint az ellenforrada­lom előtt volt. Nemcsak a gazdasági károk jelentős ré zét állítottuk helyre, hanem helyreállt az ellenforradalmi pro­paganda által felzaklatott lelkek nyugalma is. Most, ami­kor újra a jövőről, az alkotásról beszélünk, még’nkább lát­ható, mitől akarta megfosztani népünket a gálád ellenség tizenhárom esztendő egy nemzet életében rövid idő. Századok múltak el népünk felett is, amikor a dolgozó emberek sorsa mit sem változott. A szolgaság, a keserűség, a nincstelenség apáról fiúra maradt örökség­ként, teherként. Ez a tizenhárom esztendő azonban — amely azóta telt el rajtunk, amióta a szovjet hadsereg fel­szabadította hazánkat — más mint az előbbiek. E tizenhá­rom esztendő alatt a magyar nép megízlelté a szabadságot. Elkergette a földesurakat, nagytőkéseket, az egész úri vilá­got, csendőreivel, zászlósuradval együtt, s a saját hatalmát teremtette meg. A föld, a gyár ezernyi kincse nem néhány tízezer kiváltságosé többé, hanem a dolgozóké, munká­soké, parasztoké, értelmiségieké. Eltűnt a munkanélküli­ség, a cselédsors. A nők. az anyák a megmondhatói első­sorban annak, mit jelent ez a család életében. Az anyák szívét facsarta, szemét töltötte meg könnyel az a szó, h>gy „nincs", amikor gyermeke kenyeret kért, de nem volt, ruhát szeretett volna, de nőm volt miből, vagy tanulni szeretett volna, de nem volt rá lehetőség. — Ez már a multté! Van gondunk, bajunk bőven, de az tény, hogy a mi országunk­ban aki dolgozni akar, az dolgozhat is, s ha tiszte ~s'ges munkát végez, keresetéből szerényen, de tisztességesen meg iß él. S ha már erről van szó, azt sem felejtsüK el milyen körülmények között indultunk mi neki a szociaüsta építésnek. A második világháború nemzeti értékű k jelen­tős részét elpusztította. Az uralkodó osztály esztelen táma­dása és a fasiszta német hadsereg utóvédharca 35 milliárd pengő kárt okozott az országnak. Ez az akkori fejlettségei figyelembe véve, 7 évi nemzeti jövedelem volt. És mégis talpra állt az ország, s csak azért tudott ilyen rövid idő alatt taipra állni, mert a munkásosztály vette kezébe az ország sorsát, .* Építőmunkánkat megszakította az ellenforradalmi tá­madás. Üjabb 22 milüárd forint kár ért bennünket. 1957- ben ennek ellenére ismét előbbre jutottunk az életszínvonal emelése útján. Szolnok megye lakossága 1957-ben 300 mil­lió forinttal több értéket vásárolt, mint 1955-ben; egy év alatt 746 új lakás épült a lakosság erejéből. A terhes anyák­nak államunk 2,1 miüió, a szülő nőknek közel 1,6 millió forintot fizetett ki a megyében. Ki törődött a múltban a terhes anyával, a szülő nővel? — Legfeljebb a „nagysága” •— elhasznált rongyait dobta oda neki. — Ma más a hely­zet. A család gondja pártunk, államunk gondja is. ‘‘3/azánkban a tizenhárom esztendő alatt megvalósult *** a nők egyenjogúsága: országgyűlési képviselők, miniszterek, politikai és gazdasági életünk vezetői nagy számban kerülnek ki a nők soraiból, és a nők ezeken a posztokon becsülettel megállják helyüket. Mindezt és sok minden mást akart népünktől elrabolni az ellenforradalom. S hogy ez nem sikerült neki, azt kö­szönhetjük a testvéri népeknek, a szovjet harcosoknak. A nemzetközi nőnap alkalmával szálljon szerete ünk és há­lánk azok felé, akik a bajban is népünk mellett voltak. A nemzetközi nőnap ünnepségeinek közepette sem fe­ledkezhetnek meg asszonyaink, leányaink arról hogy az emberiség feje felől még nem múlt el véglegesen a háború veszélye. Miközben a szocializmust építő népek serényen munkálkodnak azon, hogy az ember élete legyen mind boldogabb, a természet, a technika, a tudomány mind az A Magyar Smc alista Munkáspárt Szomok menyei Bizottságának üdvözlete a megye asszonyaihoz és leányaihoz A nemzetközi nőnap alkal­mából meleg szeretettel kö­szöntjük megyénk minden dolgozó asszonyát, leányát. Köszönetét mondunk a lel­kes, odaadó munkáért, me­lyet a szocializmus építése, a béke védelme, gyermekeink nevelése, a családi tűzhely melegének megteremtése ér­dekében végeznek. Ez a fá­radtságot nem ismerő tevé­kenység és szerető gondos­kodás nagy mértékben hoz­zájárult ahhoz, hogy az el­lenforradalom okozta sebe­ket gyorsan begyógyítottuk. Meggyőződésünk, hogy me­gyénk asszonyai, leányai to­vábbra Is lelkesedéssel, oda­adással munkálkodnak a szo­cializmus építésén, az ifjú­ság nevelésén, hogy gyerme­keinkből hazáját és népét forrón szerető, dolgos ifjúsá­got neveljenek. Kívánjuk, hogy a békéért, szocialista hazánk felvirágoz­tatásáért, — gyermekeink szebb, ragyogóbb jövőjéért folytatott munkájukban ér­jenek el kimagasló eredmé­nyeket. Ehhez kívánunk me­gyénk asszonyainak, leányai­nak erőt, egészséget, vidám örömteljes életet. MSZMP Szolnok megyei Bizottsága A kiket ünnepelünk... A felszabadulás után nőtt igazi nagyüzemmé a martfűi Tisza Cipőgyár. Az üzem fejlődésével a környékben töl/b- száz leányt és asszonyt juttaitott munkához. Bőven van a cipőgyárban olyan munka, amif a nők el tudnak végezni. Képünkön Majzik Margit tűzőnő látható, aki már nyolca­dik éve dolgozik itt az üzemben, s ezidő alatt munkatársai igen megszerették, s munkája után megbecsülik. Mit mond két ísz-elnök a 3004-es határosairól A Magyar Forradalmi Mun­kás-Paraszt Kormány meg­vizsgálta a termeloszövetKe- zetek helyzetét. Ennek során megállapította, hogy azok az ellenforradalmi erők pusztí­tásai ellenére is jelentős sike­reket értek el. Ahhoz, hogy a szövetK.e<.eti mozgalom to­vább fejlődjék; a tsz-ek iga­zi szocialista, árutermelő nagyüzemekké váljanak; — szükséges, hogy a vezetés színvonala emelkedjék s fo­kozódjék a saját erőből tör­ténő beruházás. A kormány e célok elérése érdekében je­lentős kedvezményeket bizto­sít azoknak a tsz-eknek, me­lyek maguk is hozzájárulnak a szocialista mezőgazdaság építéséhez. Lehetetlenség vol­na e kis helyen valamennyi kedvezményt felsorolnunk. — Annak a lelkesedésnek érzé­keltetésére, mellyel megyei tsz-eink a kormány határo­zatát fogadták, álljon itt két példa. Kardos Márton — a tiszainokai Szaoadság T»z-ről A tiszainokai Szabadság Tsz területi adottságai igen kedveznek a nagyüzemi állat- tenyésztésre, össz-területük 836 kh, ebből 327 kh. legelő. Anyajuhaik száma 252; ezi a számot őszre legalább 300-ra növelik. A további szaporítás érde­kében még ebben az évben 500 férőhelyes juhhodályt építenek. 44 szarvasmarhá­jukból ma 14 a tehenek száma. Még ebben az év­ben megépítik — a maguk erejéből — az új, 50 férő­helyes istállót. Úgy számítják, hogy zár­számadáskor már körülbelül 120 szarvasmarhájuk lesz, — közülük 54 tehén. Kardos Márton elnök elmondja, hogy erre az évre 43.25 Ft értékű munkaegységet terveztek. A természetbeni részesedést elő­re láthatólag még jobban le­szorítják „menet közben“, s legalább 30 forintot akarnak készpénzben fizetni. Búzából például — csak a kenyérre­valót adják ki természetben. A tiszainokai Szabadság Tsz rátalált a kormány-mutatta helyes útra. A jövőben is érdeklődéssel figyeljük majd a 42 tagból álló tsz fejlődését, annál is inkább, mert ismerjük múlt­ját, mely pár évvel ezelőtt elszomorító képet nyújtott... 1954-ben kh-ként 3 mázsa 80 kilogramm (!) búzájuk ter­mett. Ugyanakkor a dűlőről nem lehetett látni az istállót a trágyahegyektől... Az ak­kori vezetőknek — kiknek azóta volt alkalmunk megkós­tolni a rabkosztot a maguk zsebére folytatott kupeckodés volt a fontos; nem a közös vagyon gyarapítása. Kardos Márton elnök arra is emlék­szik, hogy akkoriban 100 kh- ra csupán 4 számosállat ju­tott ... Ma: 46.8. A tsz tagsága elégedetten fogadta el a vezetőség ja­vaslatát az idén kifizetésre kerülő 10 forintos munka- egységelőlegről. A rendeletben engedélyezett 60 százalékhoz még 7.10 Ft „hiányzik”. Jobb lesz az ősz­szel! — így vélekednek a Szabadság-beliek. Vad Sándor ­Bercsényi Vad Sárdor, a mezőtúri Bercsényi Tsz elnöke, az el­lenforradalom napjaival kez­di visszaemlékezését: — Hatezer holdon gazdál­kodott akkoriban a szövet­kezet, —mondja. Ekkora te­rületet nem volt könnyű „kézben tartani’ ; ily sok tag között nem volt nehéz az el­lenségnek áldozatra találnia. A hatalmas közös birtokból 900 kh maradt. Ez ma már is­mét kétezer fölé növekedett. A többin nagyobb részben is­mét tsz, kisebbjén néhány egyéni gazdálkodik, ötven­hatban mindössze 74 sertése volt a Bercsényi Tsz nek. }VIa négyszáznál is több van. A 60 darabból álló 1956. évi szarvasmarhaállomány idén tavaszra 130-ra gya­rapodott, őszre 200-ra nö­veljük. Istállók dolgában nem va­gyunk szegények; egy s más átalakítást azonban szüksé­gesnek tartanak a tagok: Korszerű, nagyüzemi gaz­dálkodást akarunk folytat­ni. Távlati terveink sze­rint 1959-ben fejőstehe­neink számát legalább 80­Elzárkózás? Ismeretlen fogalom... Olyannyira az, hogy a taglétszám 100 száza­lékkal való felemelését terve­zik. Uj jelentkezőben nincs hiány; s ha esetleg magas Is a mérce; az arra méltók előtt szélesre tárul a kapu-j^- a mezőtúri Tsz-ről ra, de inkább 100-fa nö­veljük. Gondoskodunk r— termesze tesen — a megfelelő mennyi­ségű és minőségű takar­mányról, elsősorban pillan­gósról. Ezek vetésterületét a kormányrendelet megjelené­se után 300 kh-ról 350 kh-ra növeltük. Három éven belül összántómk 30 százalékát fog­lalják majd el. ezek a fontos növények. Rendszeresen szó­runk istáll ótr^jgyát; holdan­ként! műtrágyaféihasználá- sunk 100 kg. Jelentősen emel­jük a munkaegység értekét. Tavaly 24.85 Ft összértéket fizettünk, — ez évi tervünk 40.52 Ft. Ebből — egyelőre — 21.43 Ft-ot terveztünk készpénzben. Az árutermelés fokozása érdekében kukori­cát egyáltalán “ nem osztunk munkaegységre. Tagságunk helyesléssel fogadta kormá­nyunknak a traktorosok hely­zetét iüető iránymutatását. Azok, akik nálunk fognak dolgozni, már megkapták háztáji földjüket; közös meg­egyeznünk alapján családo­sok, nőtlenéit egyaránt 1200 kvadrátot embert szolgálja — nyugaton, a kapitalista országokban, a tőkések, bankárok új háborút igyekeznek előkészíteni. Lá­zas sietséggel építenek katonai támaszpontokat, rakéta kilövésére alkalmas helyeket és az emberi ész által meg­fejtett titkot is a pusztítás szolgálatába akarják állítani. Egy új háború pusztításai borzalmasak lennének és messze felülmúlnák az első és második világháborút A háború megszállottái odáig jutottak, hogy Anglia és Nyugat-Német- onszág légiterében atom- és hidrogénbombákkal megrakott repülőgépeket cirkáltatnak. Egy motorhiba, egy téves uta­sítás vagy egy katona becstelen szándéka százezrek életét olthatja ki egyetlen pillanat alatt. A háborúra törekvőknek Is kell fogni a kezét! Erre hívja harcba az emberiséget a 65 ország kommunista pártjának 1957. évi moszkvai nyilat­kozata. Az emberiség jelentős része a nyugati országokban is megértette a felhívást. Lmus Pauling amerikai egyetemi tanár 44 országból 9235 tudós tiltakozását gyűjtötte össze, amelyben tudományos élet kiválóságai követelik a nyu­gati hatalmaktól az atom- és hidrogénfegyverek betiltását. A francia dolgozók keményen harcolnak azért, hogy Algé­riában beszüntessen a pusztító háborút. Európa országai­nak többségében tiltakoznak a dolgozók az ellen, hogy Nyugat-Németországban újra felfegyverezzék a német fa­siszta hadsereget. A szocialista tábor, élén a szovjet néppel lankadatlanul küzd a háború megakadályozásáért. Bulga- nyin elvtárs egymás után küldi leveleit a nyugati uralko­dókhoz; a Szovjetunió újabb és újabb béke-kezdenjémye-i zéseket tesz. De vannak kapitalista kormányok, melyek nem tanultak a második világháborúból. yf szocializmus és a béke édestestvérek. A magyar 'c*1 dolgozók, kommunisták és pártonkívüliek, férfiak és nők a békés alkotás, a szociaüsta építés nagy családjába tartoznak. A háború elleni tiltakozás hatalmas mozga­lommá nőtt. Nem hiányoznak e harcból a nők sem, hiszen a nők is hordták a háború súlyos terhét A hadba vonult családfő helyett az édesanyák nyakába szakadt a család eltartásának gondja A bombák pusztító robbanása köze­pette az édesanyák takarták testükkel síró gyermeküket. — Nem! Az anyák, a feleségek, a menyasszonyok nem ezt akarják. Az emberiség élni akar, alkotni, meghódítani a természetet, megfejteni a világ titkait eljutni a világűrbe és szebbé varázsolni ezt a földet. Ezért áll csatasorba a szocialista népek nagy családjával együtt a hatalmas béke­tábor. Ezért küzdünk mi is, magyar dolgozók, ezért har­colnak a mi asszonyaink, leányaink. A nemzetközi nőnap az összefogás, az együvé tartozás nagy ünnepe. Legyen bőrük színe fekete vagy fehér, beszél­jenek bármilyen nyelven — egy és testvér valamennyi, aki a békéért, a boldog jövőért harcol. Köszöntjük asszonyainkat leányainkat ecívünly műi­den melegével és napsugaras, örömteli életet kfvámmJS nekik! CSÁKI ISTVÁN

Next

/
Oldalképek
Tartalom