Szolnok Megyei Néplap, 1958. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-08 / 57. szám

Szpv&feftel udnózófjiik Szafn&k meyye auzenyatt ét leányait! Akik először kezdték a versenyt... A IX. nemzetközi nőnap alkalmából köszöntjük az édesanyákat, az üzemek mun­kásnőit, a falvak asszonyait, a női értelmiségieket. Ifjúsági szövetségünk tag­jai nagy tisztelettel tekinte­nek arra az áldozatos mun­kára, melyet az édesanyák végeznek az ifjúság nevelé­sében. Az édesanyák nevelő­munkája nyomán fiatalsá­gunkban erősbödik a felelős­ségtudat, a munkában, tanu­lásban való helytállás, szo­A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a nemzetközi nőnap alkalmából száznál több nő­nek adományozott kitünte­tést a nömozgalombam kifej­tett tevékenységük elismeré­séül. A murtkaérdemrend kitün­tetést kapta Ortutay Zsuzsa, a Magyar Nők Országos Ta­nácsának titkára, dr. Her­mann Aliz, a Művelődésügyi Minisztérium főelőadója és dr. Szántó Rózsa, az Orszá­gos Közegészségügyi Intézet tudományos munkatársa. — Számosán — üzemi munkás­nők, vállalatok és intézmé­nyek dolgozói, termelőszö­vetkezeti és egyénileg dolgo­zó parasztasszonyok, értelmi­ségiek, a nőmozgalom funk­cionáriusai, — háziasszonyok — részesültek a szocialista munkáért érdemérem, illet­ve a munka érdemérem ki­tüntetésben. A kitüntetéseket pénteken délben Dobi István, az El­nöki Tanács elnöke nyújtot­eiaiista hazánk, dolgozó né­pünk iránti őszinte szeretet. A Kommunista Ifjúsági Szö­vetség nevelőmunkájának Legfőbb támaszad az édes­anyák, és hisszük, hogy kö­zös munkánk eredményes lesz. Kívánunk valamennyi asz- szony és leány számára ezen a napon boldogságot, egész­séget Kommunista Ifjúsági Szövetség Szolnok megyei Bízott«. ta át az Örszágház kupola­csarnokában, Az ünnepségen jelen? volt dr. Münnich Fe­renc, a Minisztertanács el­nöke, Rónai Sándor, az Or­szággyűlés elnöke, Somogyk Miklós, a Szaktanács elnö­ke is. A kormány tervei megva­lósításában, — a népjólét emelésében továbbra is sok segítséget vár a nők­től. Szocializmust építő tár­sadalmunk ügyét szolgál­ják az édesanyák családi otthonaikban is, amikor nyugodt, boldog élet meg­teremtésén (áradozva, em­berségre, kötelességtudás­ra, a szocializmust építő haza iránti szeretetre ne­velik gyermekeiket, — Most egy éve, néhány bá­tor ember nagy kezdeménye­zése született meg a Szolnoki Járműjavítóban. Tóth János Ernő rugókovács, s a brigád­jához tartozó huszonöt em­ber újból megkezdte a mun­kaversenyt. Persze, ebben az időben nem volt még olyan egysze­rű ilyen kezdeményezést ten­ni. Akkor még azt beszélték sokan, hogy elég volt a ver­senyből... csak azoknak jó ez, akik a tűzhöz közel ül­nek .,. hamis az értékelés, stb. Tóth János Ernőék ja­vaslatát egyre-másra meg­jegyzések, gúnyos intrikák kísérték. A műszaki vezetés­től nem kaptáit meg azt a se­gítséget, amit vártak! Ez a húsz-huszonöt főt számláló kis részleg, azon­ban nem sokat adott a rosszindulatú megjegyzé­sekre. — Azt ők is tudták ugyan, hogy voltak hibái, rossz kinövései a régi ver­senymozgalomnak. — Ügy tartották azonban, hogy ezt a rosszat ki lehet hagyni a vetélkedésből. Minden délben, amikor ebéd­szünetet tartott a csoport, la­tolgatták, hogyan kellene úgy szervezni, úgy indítani a ver­senyt, hogy ne ismétlődjék meg ami régen rossz volt. — Tóth János Ernőnek sokat kellett magyarázni, vitatkoz­ni, kérni, sőt veszekedni is, míg munkatársai megértet­ték, hogy az ország nehéz helyzetén a munkaverseny, a dolgozók összefogása segít­het a legtöbbet. Végül elhatározták, hogy az ország helyzetén ők is se­gítenek az ellenforradalom okozta károk mielőbbi hely­rehozására, — ami tőlük telik — megteszik. Nem arra töre­kednek, mint régen, hogy emeletes százalékokat érje­nek el, hanem tervüket ren­desen teljesítik, kiváló mi­nőségben. A beszélgetések so­i Kedves esemény színhelye volt tegnap a Tisza-hídi MÁV Utasellátó. A férfi dol­rán tisztázódott az is, bogy kevés az anyag és a vetél­kedés célja anyagtaka- rckosság kell, hogy legyen. Ilyen elvekkel indultak munkába, a drága új anyag helyett ócska, de használható anyagot dolgoztak be a ru­gókba.' Persze, végeredmény­ben ez is több munkát jelent, merthiszen ■ nehezebb így a terv teljesítése. Az új anyag megmunkálása sokkal köny- nyebb, mint a régi hasznosí­tása. Tulajdonképpen több­letmunkát vállalt a takaré­kosság érdekében a brigád. Azóta havonta 13—15 ezer forintot takarítanak meg az új anyagok kímélésével. Tóth János Ernőék példá­ja csakhamar követőkre ta­lált. Voltak ugyan, akik igye­keztek akadályozni a verseny népszerűségét. Azonban még­is elsőnek kapcsolódott a ver­senybe a Csornán tűzikoviács brigád, csatlakoztak a VI.-os osztály fiatalokból álló moz- donyleszerelői, a kocsiosztály brigádjai és hónapról-hónap- ra nőtt és szélesedett a ver­seny. Az utóbbi időben több ver­seny-műszakot is tartottak. Legutóbb a szakszerveze­tek XIX. kongresszusa tisz­teletére tűztek ki újabb cé­lokat, s ezt március 6-án értékelték is. A feladat, amit vállaltak: az élüzem- szint elérése, a termelési terv betartása, a termelé­kenység növelése, az ön­költség csökkentése és a darabszámos kiszabás maradéknélküli, jó minőség­ben való teljesítése. A mű­szak ideje alatt minden fel­adatot teljesítettek, sőt túl­szárnyaltak. Az elért pont­szám 7922 volt. A versenyben élenjárt ma­ga a kezdeményező Tóth Já­nos Ernő és brigádja, de Cso- máék sem maradtak el. Pél­dául Török Mihály hamui á­Gyuláné nyugdíjasról sem, akit ez alkalommal meghív­tak régi munkahelyére. Bede Erzsébet üzemi üb-elnök és két kis úttörő köszöntője után új vezetőséget is vá­lasztottak a nőtamácsba. t-K.-r dát készített terven felül. Do­bos István tűzcsőgyártó, — Szántó Ferenc bognár, Kele­men András, K. Nagy János és brigádjaik a minőség ja­vítása mellett nagymennyisé­gű anyagot is megtakarítot­tak. A KISZ brigádok közül Agócs János szekrénylakatos és Kiss Béla szekrényes cso­portja jeleskedett takarékos­ságban és minőségi munká­ban egyaránt. Ma már más a verseny ké­pe az üzemben. A legutóbbi röpgyűléseken arra tettek fogadalmat a brigádok, hogy jó terme­lési és gazdasági eredmé­Időben esekéty, de ered­ményekben annál gazdagabb múltra tekint vissza a Me­zőtúri Mezőgazdasági Gépész Technikum. — Érettségivel egyenrangú bizonyítványa nemcsak mezőgazdasági-gé­pészeti szakismeretek meg­szerzéséről, hanem az általá­nos műveltség Ismeretéről is tanúskodik. Végzett diákjai előtt nyitva áll az egyetem — elsősorban a Műegyetem és az Agrártudományi Egye­tem Mezőgazdasági Gépész­mérnöki Kara jelé vezető út. Mind az elméleti, mind a gyakorlati ismereteket szak­tanárok adják át az ifjú­ságnak. Az intézet saját tan­műhelye és szerelőcsarnoka biztosítja a gyakorlati tech­nikai ismeretek elsajátításá­nak feltételeit, — Kik kerülhetnek felvé­telre? — kérdezzük Mikes József igazgatót. — Mindenki, aki az álta­lános iskola nyolcadik osz­tályát kitűnő, jeles, vagy leg­alább jó eredménnyel vé­gezte el, szereti a gépészetet és vonzódik a mezőgazda­sághoz. — A fölső korhatár tizennyolc év. — Milyen okmányok szük­ségesek a felvételhez? — Attól az iskolától, ahol a jelentkezni kívánó tanul­mányait folytatja, vagy már elvégezte, „Felvételi kérel­met" kell hozni. nyekkel köszöntik hazánk felszabadításának 13. év­fordulóját és tovább foly­tatják a XIX. kongresszus tiszteletére indított ver­senyt. Az ünnep előtt felszabadulá­si műszakot tartanak, amit a műszak utáni első terme­lési tanácskozáson értékelnek majd. A cél most is a gazdasá­gos, tervszerű termelés, a minőség javítása, gondosság, anyagtakarékosság. S remél­jük, hogy fogadalmukat ez alkalommal is példamutatóan megtartják. AB. Mikes József igazgató el­mondja, hogy technikumi ta­nulmányok címén az iskolá­ban tandíjai fizetni nem kell. A több évig használható, kö­telező felszerelés párszáz fo­rintból futja; a könyvek ára évenként 100—120 forint, a (izeteké 30—40. A tanulók részére a technikum mellett internátus működik. Ide el­sősorban azokat veszik fel, kiknek szociális helyzete és távoli lakóhelye ezt indo­kolttá teszi. Az ellátás díja havi 350 forint; jelentős, sőt teljes kedvezményre is tart­hatnak számot azok, akik megfelelő tanulmányi ered­ményt érnek el, s a támoga­tást szociális helyzetük is indokolja. Jövőre már a Mezőtúri Mezőgazdasági Gépész Tech­nikum lesz az egyetlen, mely­ben fiataljaink fentebb is­mertetett képesítést megsze­rezhetik. Ezért a technikum az ország egész területéről felvesz tanulókat. — Kívánatos, hogy a ta­nulni vágyók mielőbb jelent­kezzenek, mondja az igazgató elvtára. — A végső határidő április elseje. Az érdeklődők részére szívesen küldünk részletes tájékoztatót, hangoztatta Dobi István, majd átnyújtotta a kitünte-1 gőzök egy-egy csokor hóvi- téseket. A párt- és a kor- rággal köszöntötték itt a mány vezetői szívélyes, köz-1 dolgozó nőket, akik — mint vetlen beszélgetést folytattak 1 minden évben —, most is a kitüntetett asszonyokkal és |megemlékeztek március 8-ról. lányokkal. (MTI.) Nem feledkeztek el Kovács 4 pedagógust!ők köszöntése A nemzetközi nőnap alkalmából a Magyar Pedagógu­sok Szabad Szakszervezete Szolnok megyei területi bizott­sága meleg szeretettel üdvözli a megye nevelési intézmé­nyeiben működő pedagógus nőket, női dolgozókat. E nap magasztos eszméjétől indíttatva, ezúttal is megköszönjük a kicsiny gyermekek, a felnövő nemzedék oktatásáért, neve­léséért végzett áldásos munkájukat. Kívánjuk, hogy az ed­digieknél hatékonyabban érezzék a gyermekeket féltő édes anyák, az aggódó szülők, a hálás tanítványok őszinte meg­becsülését. A nemzetközi nőnap erősítse Önökben a népek össze­fogásának, a szocialista táborhoz való tartozásnak lelkesítő tudatát. A nemzetközi nőnap alkalmából ezzel a tudattal köszöntjük női munkatársainkat és kívánunk további si­kereket felelősségteljes munkájukhoz. A magyar PEDAGÓGUSOK SZABAD SZAKSZERVEZETE SZOLNOK MEGYEI TERÜLETI BIZOTTSÁGA ", — Száznál több nőt tűntetett ki a nemzetközi nőnap alkalmából az Elnöki Tanács Családias hangulatban emlékeztek mee a nemzetközi nőnapról a MÁV utasellátó dolgozói dás és csoportja két hamulá­Még nem késő! Apt ins 1-is fogad el jelentkezést a Mezőtúri Mezőgazdasági Gépészeti Technikum :!SI: A. TOLSZTOJ c<üatm mélnó/ú lufiét, éo/ wt’HTrrmfnwTimwit'iiwrrrnMiynwyifyimrmw’rrrwn» 12. Zója megnyomta a csengőt. Belépett a lakáj. Zoja parancsára behozott egy kis fenyőfa ládát. A ládában egy darabka laposacél volt, vagy másfél hüvelyk vastag. Zója kivette a ládából az acéldarabkát és közel vitte a kan­dalló fényéhez. Az acéllapba valamilyen finom szerszám­mal csíkokat és csigavonalakat véstek, amelyek teljes vas­tagságában átütötték az acéllapot, s átlósan — mintha csak tollal, folyóírással írták volna — ezek a szavak vol­tak olvashatók: „Erőpróba.., próba... Garin/’ Néme­lyik betű belsejéből fémforgácsok hullottak ki. Rolling hosszasan vizsgálgatta az acóllapot. — Olyan ez, mint a „tolipróba” — mormogta. — Mintha tűvel, írták volna ezeket a betűket valami puha, pépes anyagba. — Harminc lépés távolságból véste az acélba Garin mérnök, amikor kipróbálta készünkének mode ljét — jegyezte meg Zoja. — Szemjonov állítása szerint Garint azt reméli, hogy olyan készüléket tud szerkeszteni, amely- kétszáz kábelhossz távolságból keresztülvág egy nagy, páncélos hadihajót, könnyedén, akár a vajat... Bocsás­son meg, Rolling, de én kitartok amellett, hogy magának mindenképpen meg kell szereznie ezt a félelmetes ké­szüléket Nemhiába járta ki Rolling Amerikában az élet isko­láját. Minden poreikája harcedzett volt. Mint tudjuk, az edzés pontosan elosztja az erőt az egyes izmok között, s az izmokat a lehető legnagyobb erőfeszítésre serkenti. Ez megmutatkozott Rolling eseté­ben is. Amikor harcba szállt, először fantáziája kezdett dolgozni: képzelőereje bevetette magát a vállalatok ős­erdejébe, s ott felfedezett valamit, ami figyelmet érde­mei. Stop. A fantázia munkája ezze' véget ért Mos1 a józan ész következett; latolgatott mérlegelt, összehason­lított, s végül levonta a következtetést: hasznos. Stop. Ezután a gyakorlati rósz lépett sorompóba; számolga­tott, összeadott, kivont, s megvonta a mérleget: aktiv. Stop. Végül pedig az akaratát mozgósította Rol’ing, az ő félelmetes akaratát, amely kemény volt, mmt a molib- dén-acél — s & trösztvezér egyenesen célja felé töri, vérben forgó szemekkel, mint a bivaly, és el is érte ezt a célt, bármilyen áldozatába került neki és másoknak is. Nagyjából ez a folyamat játszódott le most is. Rol­ling egy pillantást vetett arra az új, ismeretlen területre, amely most feltárult előtte, s a józan ész kimondta az ítéletet; Zojának igaza van. A gyakorlati ész megvonta a mór-eget: a legelőnyösebb az lesz, ha elrabolja a raj­zokat és a készüléket, Garint pedig elteszi láb alól. Stop. Garin sorsa megpecsételődött, a gyakorlati ész engedé­lyezte a hitelt, most az akaraton volt a sor. Rollmg fel­állt a karosszékből. nekitámaszkodott a kandallónak, s állkapcsát előre szegezve így szólt: — Holnap várom Szemjonovot a boulevard Males« fi.erbes-en. 20. Hét hét telt dl e vasárnap esti beszélgetés óta. Garin hasonmását közben meggyilkolták a Kresztovszkij -szige­ten. Szemjonov a rajzok és a készülék né’kül je’ént meg a boulevard M a! es herbes -en. Rolling kis híja. hogy fejé­hez nem vágta a tintatartót. S tegnap meglátták Párizs­ban Garint vagy hasonmását. Másnap a szokott időben, déli egy órakor, Zoja be­kanyarodott gépkocsiján a boulevard Malesherbes-re. Rol­ling ott ült mellette a csukott autóban, állát botjára tá­masztotta, s foga között ezt morogta: — Garin Párizsban van. Zoja hátrahanyatlott a kocsi párnájára. Rolling rossz­kedvűen pillantott rá. — Szemjonov már régen megérett a guillotine-ra. Kö­zönséges, hitvány gyilkos és a fésületlen fickó, és nem­csak pimasz, hanem ostoba is — mondta Rolling. — Meg­bíztam benne, és most kínos helyzetbe kerültem. Attól tartok, hogy valami csúnya históriába fog belekeverni,.. Rolling előadta Zojának Szemjonowal folytatott be­szélgetését. A rajzokat és a készüléket nem sikerült el­rabolni, mert azok a naplopók, akiket Szemjonov felfo­gadott, nem Garint gyilkolták meg, hanem a hasonmását. A hasonmás felbukkanása különösen aggasztotta Rollln- got. Világosan látta, hogy ügyes ellenféllel van dolga. Garin vagy tudott az ellene készülő merényletről, vagy eleve feltételezte, hogy ilyen merényletre előbb vagy utóbb sor kerül, ezért összekuszálta a nyomokat: társult egy olyan emberrel aki a megtévesztésig .hasonlít rá. Mind­ez roppant homályos volt. De a legérthetetlenebb az volt, hogy ez az ember egyszerre megjelent Párizsban. Mi az ördögöt kereshet itt? Gépkocsik megszámlálhatatlan sokasága között haj­tott a Limousine végig a Champs-ÉIyséps-n M*!*g. párás nap volt. a könnyű, áttetsző, kékes ködben, kirajzolódlak a Salon Grand szárnyas lovai és üvegkupolája, a magas házak félkör alakú háztetői, az ablakok vászonrollói, a gesztenyefák dús lombsátra. Az autókban főleg ama bizonyos hirtelen meggazda­godott, tömzsi fiesúrok ültek, ki hanyagul hátradőlve és elterpeszkedve, ki keresztbe rakott lábbal, lei meg állat sétabotjának gombjára támasztva; valamennyin tavaszi kalap és rikító színű nyakkendő díszelgett. Reggelizni vitték a Bois de Boulogne-ba azokat a csinos és igen ked­ves lányokat, akiket a vendégszerető Párizs készséggel bocsátott a szórakozni vágyó külföldiek rendelkezésére. A place d’Étoile-on Zoja Monrose Limousine-ja utói­ért egy taxit; a taxiban Szemjonov ült egy emberrel, aki­nek fakó, püffedt arca és deres bajusza volt. Mindket­ten előrehajoltak és lázas izgalommal figyeltek egy kis zöld gépkocsit, amely a téren bekanyarodva, a metró állo­mása félé tartott. Szemjonov a sofőr felé fordulva a zöld gépkocsit-? mutatott, de a taxi nehezen tudott átvergődni az autók áradatán. Végre mégis keresztül jutottak és a taxi telje' sebességgel száguldott a földalatti felé, hogy elvágja a kis autó útját. Ez azonban már meg is állt a földalatti állomása előtt. Középtermetű férfi ugrott ki belőle, bő koverkó-felöi tőben, s eltűnt a föld alatt. Mindez két-három perc alatt játszódott le Rolling é Zoja szeme előtt. Zoja odakiáltott a sofőrnek, hogy for­duljon be a metró felé. Csaknem ugyanakkor álltak me? a metró előtt, amikor Szemjonöv taxija is odaért. Szem jonov, botjával hadonászva, odarohant a Limousine-ho? kinyitotta kristáiyüveges ajtaját és az izgalomtól remegv így szólt: — Ez, Garin volt. Meglépett, De nem baj. Még mr felkeresem a boulevard Batignolles-on és békés egyezné get ajánlok fel neki. Ide figyeljen, Rolling, meg kell ál lapodnunk: mennyit szán a találmány megszerzésé-’? Nyugodt lehet, nem csinálok semmit, ami törvénybe üt közxk. Igaz is, engedje meg, hogy bemutassam magára Sztasz Tiklinszkijt. Nagyon tisztességes ember. Meg sem várva az engedélyt, odakiáltott Tiklinszkij- nek. Tiklinszkij odaugrott a pazar Limousine-hoz, le­kapta kalapját, meghajolt és megcsókolta Zoja Monrose kacsóját. Rolling egyiküknek sem nyújtott kezet; villogó szem­mé! meredt rájuk a kocsi belsejéből, mint a puma ketre­cén ,k rácsai mögül. Nem lett volna okos dolog ott ácso r jni a téren, mindenki szeme láttára. Zoja azt indítvá nyozta, hogy kocsizzanak ki reggelizni a Szajna balpart jára, az ebben az évszakban kevéssé látogatott „La Pé rouse" vendéglőbe. (Folytatjuk.) , l i

Next

/
Oldalképek
Tartalom