Szolnok Megyei Néplap, 1958. március (9. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-21 / 68. szám
VILÁG DRniFTAR/AI EGYESGUPTEKf SZOLJJ OK MEGYEI ^□□□□□□□oocxDaDaaaoaaaaütxiGaooaonDaDODDc» A MEGYEI PÁRT BIZOTTSÁG ÉS A ME3YEI TANÁCS LAPJA IX é> <s° 5,ám, Ara: 50 fillér dl diaié léqeJ /~Ca§iáaskeztánaiáqt(L emlékezünk... 1958. március 21., péntek {^□□□□□COniXOlXnDDDDCnCaXOXOXlDOCnDODC. 1919 március 21. 39 évvel ezelőtt 1919-ben a ‘agy győzelem napjaként legyezte fel a történelem már- -ius 21-ét. Ezen a napon, „Proletárdiktatúra!* „Éljen az oroszokkal szövetséges Magyar Tanacs- köztarsaság!“ jímű plakátok hirdették a magyar nép. a magyar munkásosztály nagy győzelmét, győzött a proletár forradalom, győzött a magyar munkásosztály és szegény parasztság milliós tömegeinek a párt által vezetett harca. Az 1919-es magyar prole- táríorradalom előzménye a magyar proletariátus harcra lelkesítője a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme volt. Alig másfél évvel az Októberi Szocialista Forradalom után megszületett a Magyar Tanácsköztársaság, melynek kikiáltásával hazánk munkásosztálya az orosz munkásokhoz hasonlóan magasba emelte a proletár forradalom zászlaját A Tanácsköztársaság létrejötte minden előzőnél mélyebb változást jelentett a magyar nép történetében. Először szűnt meg a nép elnyomása és kizsákmányolása, először került a hatalom a dolgozó nép kezébe. Megalakult Magyarországon az első Forradalmi Kormányzótanács Megindult a proletariátus erőteljesebb harca a dolgozó nép érdekeiért A Tanácsköztársaság kikiáltásának első napjaiban megvalósították az üzemek államosítását ezzel megszüntették a kizsákmányolást a nagy és a középiparban megteremtették a szocialista gazdaság alapjait. Olyan rendelkezéseket vezettek be, amelyek a munkások védelmét szolgálták. Az egész iparban bevezették a 8 órás munkaidőt Rövid idő alatt minden lehetőségét elzárta a Magyar Tanácsköztársaság annak, hogy a munkásokat kizsákmányolják. Emberré tette a proletárt — emberré tette azt. akinek addig csak a megfeszített munka jutott osztályrészül. Gondja volt a Tanácsköztársaságnak arra is. hogy a munkásosztály szövetségessét megteremtse. Megszüntette a parasztság százéves elnyomatását és kizsákmányoltságát Megszüntette a földesúri birtokokat, a nagybirtokokot. A Tanácsköztársaság kikiáltása után néhány hónapra napvilágott látott a munkások államának szocialista alkotmánya. amely a világtörténelem második szocialista alkotmánya volt. Ez az alkotmány a dologuzók alapvető jogait biztosította, olyan jogokat, amilyeneket a burzsoázia sohasem képes biztosítani. olyan jogokat, amely a munkások hatalmát ismeri el. A többéves háború mél> nyomot hagyott a gazdasági életben. Ennek ellenére a Tanácsköztársaság igen sokat tett a dolgozók anyagi helyzetének megjavításáért is. Ero- etárgyermekek kacajától ettek hangosak a föurak, — öldbirtokosok kastélyai. A nyomor-tanvákból, a földbe- vájt viskókból a burzsoázia luxus lakásaiba. palotáiba költöztek be a proletárok. A Tanácsköztársaság első intézkedései között szerepeli a nemzetiségi kérdés rende ■••'se. A nem ma “var nemzeti égű áIlamno'«árok az orszár erületét minden te'- +ber i magyarokkal e^'er'ő iogo -at nyertek Kultúrpolitikáié' s a dolgozó nőn '"--v-w nek. a proi°,'5r kultúra wps ter mt'tsének rendelték alá a küifcira kiváltságosainak monopóliumát és a dolgozók szolgálatába állították az iskolákat, valamennyi kulturális intézményt. A Kommunisták Magyarországi Pártja politikai és szervező tevékenysége a Magyar Tanácsköztársaságnak ereje, lelkesítője volt A magyar munkásosztály követte a párt szavát, örök dicsősége a munkásosztályunknak, a pártnak, hogy Oroszország népei után elsőként vitte győzelemre a szocialista forradalmat és megvalósította a munkásosztály hatalmát. A Párizsban ülésező, a Szovjet Oroszország elleni intervenciót előkészítő nyugati hatalmak sorában nagy megdöbbenést és pánikot idézett elő a proletárdiktatúra kikiáltása. A nyugati burzsoázia az orosz proletár forradalom győzelme után arról szónokolt, hogy a munkásosztály hatalma a proletárdiktatúra csak orosz ..sajátosság”. — A Magyar Tanácsköztársaság kikiáltása az egész világ előtt bebizonyította, hogy a proletárdiktatúra megteremtése a munkásosztály történelmi hivatása. A Magyar Tanácsköztársaság létrejötte a nyugati imperialisták terveit egyrészt meghiúsította. másrészt forradal- masítólag hatott a nyugati országok munkásosztályaira. Ezért haladéktalanul elhatározták. hogy megsemmisítik a fiatal magyar proletár államot. A feldühödött burzsoázia április 16-án megindította a támadást a fiatal Magyar Tanácsköztársaság ellen. Rászabadították hazánkra a csehszlovák. román, burzsoá hadsereget. A támadásnak közvetlen célja volt. hogy a két fiatal proletár állam hadseregét egymástól elszakítsák. A magyar munkásosztály azonban nem adta fel a harcot az imperialista túlerővel is dacolva vívta hősies küzdelmét. azt a küzdelmet, amelyről Lenin a magvar munkásoknak küldött üdvözletében így ír: „Az a háború, amelyet ti viseltek, az egyetlen jogos, igazságos, igazán forradalmi háború, az elnyomottak háborúja a kizsákmányolok ellen, háború a szocializmus győzelméért,. A Tanácsköztársaság vívmányainak megvédésére Szolnok város proletárjai is megindultak. Néhány nap alatt tömegesen jelentkeztek a Vöröshadseregbe a volt 68-as gyalogezred katonái, munkások. parasztok és a városban tartózkodó volt orosz hadifoglyok. A Kommunisták Magyarországi Pártjának vezető és irányító tevékenysége folytán egyre világosabb lett a munkások és parasztok előtt, hogy a proletárdiktatúra az az államhatalom. amely a dolgozó népért van. A munkások legjobbjait küldték be a direktóriumba. Soha nem látott lelkesedéssel ünnepelte Szolnok város népe az első május 1-ét, az imperia isták támadása közepette is. Szolnokon a románok támadása ellen hősiesen küzdött a Vöröshadsereg A harcosok között ott voltak a felfegyverzett munkások, akik- -ől egy korábbi napi parancs gy emlékezik meg: „A bevonuló katonák mel lett a szolnoki felfegyver zett munkásság, élén a vasúti munkáss ággal a proletárokhoz méltó erővel és ■nagyszerű bátorságnál vette ki részét a harcból. Este 6 órakor nyomultak be s A bevQúujái valóságos diadalmenet volt Munnasok, katonák, munkásasszonyok „éljen dala közben vonultak be a város foierere. Szolnok visszavétele a fiatal Vörushadsereg történetében örökké fenyes-lap marad.. Bár a Vöröshadsereg minden nehézség ellenére jelentős győzelmeket aratott, a külső imperialista túlerő, a belső ellenlorradalmi erők. s különösen a párt erőit aláásó árulok segítségével legá- zolták az első magyar proletár diktatúrát. 1919-ben elszigetelve gyengének bizonyultunk a nyugati imperializmus erőivel szeműén. Le a Magyar Tanács- köztársaság emléke a fasiszta elnyomás alatt is éoren tartotta a proletariátus ieg- jobbjaiban a forradalom tü- zét. A Magyar Tanácsköztársaság emlékét semmi nem törölhette ki az emlékezetből, nem csorbíthatta dicsőségének fényét semmisem. Az új proletár forradalom zászlaját az elnyomatás sötét éveiben is kezében tartotta a munkás- osztály, a Magy ar Kommunisták Pártja. A Horthy fasizmus 25 éven át mindent megtett arra, hogy bemocskolja a Magyar Tanácsköztársaság dicső emlékét. Minden eszközzel igyekezett kitépni a proletárok szivéből a március 21. emlékét. E nemzetgyalázó horda örököseként léptek fel 1956. októberében az ellenforradalmárok. Az ellenforradalom meggyalázta a nemzetközi munkásmozgalmat. Sárbatiporta az ellenforradalom vihara, tépte-szaggatta azt a vöröszászlót, melyet apáink már 1919-ben a magyar munkások érdekeiért magasra emeltek és nem átaiották azt a „nemzeti tradíciók” jelszava alatt tenni. Felhasználták hazaáruló tetteik érdekében az 1848-as forradalom jelszavait Mint a hagyományok „bajnokai” léptek fel és demokratikus jelszavakat használtak a magyar — szovjet barátság, a proletár hatalom megdöntéséhez. Az ellenforradalom idején ismét fegyvert fogták azok az elvtársak, akik már 1919-ben is dicső harcot vívtak a magyar proletár- diktatúráért. Küzdöttek a karhatalomban. Az 1919-es veteránok mellett küzdöttek az 1956-os ellenforradalom leverésében népünk és pártunk fiataljai, akikben a párt mélyítette el a proletárok szeretetét, a néphatalom védelmét A veteránonk fegyvert fogtak, ma is ott vannak a munkásőrség soraiban, harcra, szilárdságra nevelik pártunk fiatal tagjait. Kezük görcsösen szorítja a fegyvert, mert bennük él mélyen az 1919-es dicső Magyar Tanácsköztársaság emléke, bennük él népünk 13. éves nagyszerű munkája. Az 1956-os ellenforradalom ismételten bebizonyította: ha a proletariátus kiengedi kezéből a fegyvert, melyet a néphatalom bízott rájuk, ellenségei felélednek és minden erejükkel a nép ellen, a haladó erők legjobbjai ellen támadnak. A magyar proletariátus dicső hagyományainak első örökösei vagyunk. Meg kell tennünk mindent, hogv az '919 es Magyar Tanácsköztársaság dicső emléke minden kor a történelmi igazságnak megfelelően éljen a magyar munkásság az ifjúság — az egész «ép tudatában. *Í9y»CÉ Eóz* NÉGYEN KÖZÜLÖK m Hatvann/o'casok ® MRV műhely, 1919 Kétezer úi belépő u^abb termelőszövetkezetek aiaknmak Szolnok megyében , Szolnok megyében a terv- 1 készítés, a végleges működési [engedélyek kiosztásának idő- i szakában megszaporodott a í termelőszövetkezetekbe belé- tpő új tagok száma. Az elmúlt egy hét alatt 196 új tag 430 hold földdel kérte felvételét a megye mező- gazdasági termelőszövetkezeteibe. Az év elejétől március közepéig 2000 egyéni gazda felvételéről döntöttek a szövetkezeti közgyűlések. | Az érdeklődés a megye vala- ; mennyi részén számottevő. » «♦♦»♦«»♦♦ ♦»♦♦♦♦♦♦ »♦»♦♦♦♦♦♦»♦♦»Kunszentmártonban hat nap alatt 55 egyéni gazda válasz« tóttá a szövetkezés útját. Karcagon 36-an írták alá a belépési nyilatkozatokat. A szövetkezeti mozgalom erősödését bizonyítja, hogy több új közös gazdaság is alakul. Legutóbb Alattyánban kezdte meg működését egy új mezőgazdasági tsz, mely Mező Imre nevét vette fel. Tiszafüreden ugyancsak új tsz alakult Jászberényben és Rákóczifal- ván, valamint Karcagon és Kiszújszálláson négy társas gazdaság választotta a magasabb gazdálkodási formát. A takarékossági határozatról A Minisztertanács legutób- jbi üléséin határozatot foga- >dott el az országos takaré> kossági mozgalomról.. A határozat szerint a korjmány a népgazdaság 1958-ik [évi tervében előírt feladatok 'megvalósítása és a gazda- tsági munka hatékonyságéinak emelése céljából szüksé- tgesnek tartja, hogy a taka- írékosság a szocializmus építésének eddigieknél jobban »alkalmazott módszerévé váltján a népgazdaság egész te- [riiletén. — A takarékossági »mozgalom irányelveit és in- [tézkedési tervét a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt ; Kormány az alábbiak sze- ;rint állapítja meg: ► »Az országos takaré- í Kossági mozgat om lő ielgdata [ — mondja a határozat — [a párt és a kormány gazda- »ságpolitikai céljainak, az [életszínvonal stabilizálásának, \az ország gazdasági erejével [ arányban álló emelésének, s \a népgazdaság további fej- I lesztésének segítése . ; A takarékossági mozgalom eredményeként olyan közvéleményt kell kialakítani, amely elítéli és társadalmi úton is megakadályozza a pazarlást, a közvagyon herdálását, a korrupciót, a fegyelmezetlenséget és a lazaságot. Ezért átgondolt, konkrét intézkedésekre van szükség. Meg kell határozni azokat a tennivalókat, amelyek végrehajtása mindenekelőtt a központi szervekre hárulnak. Másodsorban azokat a tennivalókat, amelyeket a vállalatvezetés és a vállalatok dolgozói jó munkájukkal központi intézkedések nélkül maguk is képesek megoldani, Harmadsorban népszerűsíteni kell a lakosság minden tagja előtt az egyéni takarékoskodás fontosságát. Arra kell törekedni, hogy hosszú időre szóló rendszeres, állandó és mintegy magától értetődő feladattá váljék a takarékosság az egész népgazdaságban, a lakosság életében. A tervgazdálkodás jellegéből következik az, hogy a takarékossági mozgalom nem válhat a népgazdasági terv céljaitól eltérő külön tervvé, Felhívás A Szolnoki Vasipari Válla5 lat pártalapszervezete, üzemi- »tanácsa és vállalatvezetősége * felhívja a Szolnok megyei I Vasipari Vállalatok és Vas- J ipari KTSZ-eket. hogy csatla- X kozzanak Felszabadulási mű- X szakunkhoz, melyet március X 24-től április 12-ig tartunk. X Felszabadulási műszakunk t feladatai: | 1. minőség javítása; X 2. határidők betartása; X 3. olcsóbb termelést: t 4. munkafegyelem megszi- X lárdítása. A felszabadulási műszakkal kifejezésre kívánjuk juttatni a Szovjetunió felszabadító hadserege iránt érzett szerete- tünket és hálánkat. Továbbá szilárd kiállásunkat kívánjuk kifejezni a béke védelmében. Szolnok, 1958. március 20. Rágó József s. k. MSZMP titkár. Pintér Imre s. k. üzemitanács elnöke. Molnár Vilmos s. k. igazgató., Fábián Ferenc s. k. KISZ titkár. | Az őszi vetésekben néhol a felfagyás jelei mutatkoznak A F üld ml vetésiig I Minisztérium tájáhozíatasa A Földművelésügyi Minisztérium növénytermelési igaz gatóságának helyettes vezetője, Bajcsi Ede tájékoztatta a Magyar Távirati Iroda munkatársát az ősz gabonafélék állapotáról és a várható terméseredményekről. Elmondotta, hogy az állami gazdaságok, termelőszövet kezetek és a dolgozó parasztságunk jó munkája, a kedvező őszi időjárás és az enyhe tél eredményeként az őszi vetések legnagyobb része jól fejlődött és megerősödött. A télvégi időjárás azonban már nem volt ilyen kedvező a ga bonafélékre. Napokon át éjjeli lehűlés és nappali felmele gedés váltogatja egymást. A hőingrdozás miatt a talaj felszíne mozgásban van, amit a növény nem tud köve ni. s emiatt az őszi vetésekben néhol a feifagvá-s jelei mutat koznak A télvégi kedvezőtlen időjárás eile 're minder remény megvan arra — amennyiben a dolgozó par-szt á2 a szükséges vetésápoiási munkákat időben elvégzi, s a te vábbiakban az időjárás kedvező lesz — hogy jó termés takaríthatunk be. A növényállomány ugyanis elég sűrű. A termelők legfőbb feladata most, hogy amint a fagy- veszély elmúlt, a fellazult, talajokat, felfagyott vetéseket ellenkezőleg: a mozgalomból következő intézkedések a népgazdasági tervben meghatározott, s azokkal összhangban álló feladatok megvalósítását kell, hogy elősegítsék. Különös gonddal kell ügyelni arra, hogy a takarékossági mozgalom és a megvalósítandó intézkedések ne járjanak káros kihatással. A takarékossági intézkedések nem csökkenthetik a tervekben előirányzott életszínvonalat. A költségcsökkenés, ezen belül az anyagtakarékosság nem járhat a termékek minőségének romlásával, a választék szűkítésével A határozat a továbbiakban a központilag kidolgozandó, végrehajtandó intézkedésekkel foglalkozik. E célból szigorú állami fegyelemre van szükség, mert hiszen csak így lehel biztosítani a takarékos gazdálkodást. A határozat ezért kötelezi az Országos Tervhivatal elnökét és a minisztereket, hogy a leghatározottabban lépjenek fel minden tervszerűtlenséggel szemben, s vegyék elejét annak, hogy az anyagi eszközökkel való gazdálkodásban, a terv túlteljesítésével keletkezett anyag- és árútöbbletek elosztásában, a beruházások megvalósításában megsértsék a tervgazdálkodás szabályait. A kormányhatározat a népgazdaság minden területére előírja a feladatokat. A feladatokkal kapcsolatban pontonként megjelöli a felelősöket, a határidőket és a különböző takarékossági tervek, intézkedések legkésőbbi kidolgozásának határidejét június 30-ában állapítja meg. Eg\re mélyül asszonyaink barát- sáaa a szovjet n *ppe> A szolnoki VII. -kerületi nő tanács március 16-án — jól sikerült — kultúrműsorral egybekötött teadélutánt rendezett. A teadélutánra meghívtak szovjet asszonyokat is. Szép számmal jöttek össze a szolnoki asszonyok, leányok és szívélyes baráti megértésben telt el a délután. A színvonalas találkozó sikerét nagyban emelte a Bútorgyár kultúrgárdájának műsora, melyért a VII. kerületi nőtanács ezúton is köszönetét fejezi ki. Meleg ‘szeretetét küldi a teadélutánon résztveit szov et asszonytársaknak is, akii együtt éreznek velünk és a találkozások alkalmával méf szorosabbá fűzik a népeink közötti széíszakíthaiatiaii ba* íiátóágOt, t l
