Szolnok Megyei Néplap, 1958. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-20 / 67. szám

A mi szakembereink Bús Béla állatgondozó brigád vezető Ä jószág Körül többen íor-< gólodnak, szorgoskodnak; — mégsem nehéz közöttük a ke­resettet megtalálni. Csekély ügyelem dolga az egész; nyi­tott szemmel, füllel éberked- ni; ki fogja legkeményebben a munkát, kinek ajkát hagyja el olykor-olykor egy rövid, katonás utasítás. Mozdula­tán, magatartásán meglát­szik: egyenruhát viselt vala­ha, nem is akármilyet. A Néphadsereg főhadnagya volt. 19öl-ben fogott fegyvert a párt hívó szavára, hogy az akkor még fiatal Néphadse­reg egyik lelkes építője le­gyen. öt éven át végezte ott a párttltKári teendőket, me­lyekkel új munkahelyén is hivatása foglalkozni. Jobban megértjük Bús Béla életpá­lyáját, ha kezdetét a Horty- kor végnapjaiban keressük. A háromszáz holdas Vallus-féle birtokon cselédeskedett test­véreivel, 1943 nyarán a három leg­idősebb Bús-testrér arató­sztrájkot szervezett, mert „Vallus úr” sajnálta a tű­ző napon dolgozó harminc zsellértől az ™ ártézivl- zet... A kétnapos sztrájkot a seb­tében kirendelt kakostollasok sem tudták megtörni; a prole­tár-összefogás diadalmasko­dott a csendőrszuronyok fe­lett. Bús Béla ekkor még nem tudta, mi a marxizmus-leni- nizmus; a jászberényi agrár­proletárok közül csak keve­sen ismerték még akkoriban a szocializmus eszméjét. 1945- ben már többet tudott meg erről; Pesti Mihállyal, egy régi szervezett »szaki val” hozta össze a sors. Az ő szavából tudta meg először, mit jelent a mun­kássággal összefogó pa­rasztság ereje. Ott volt azok között, kik életre hív­ták a Magyar Kommunista Párt jászberényi szerveze­tét. Ma azok között van, akik a legcéltudatosabban harcolnak a párt programjáért, A párt irányvonalától az ötvenhatos véres ősz, a fenyegetések sem tudták eltéríteni. Ha a má­sodik felszabadításunkra ér­kezett szovjet csapatok csak egy napot késnek; az ő nevét is mártírjaink között emle­getnénk ma már. —- Ott szerepelt az a Jászberényi Állami Gazdaság kommunistáit fenyegő halál­listán. Az ellenforradalmárok kötelet szántak a kommunista brigádvezetőnek, ki a párt szavára jó szívvel cserélte fel a tiszti zubbonyt az istállóban viselt munkaruhával. Tudta, hogy 1956 nyarán oda hívja őt a szocialista építés érde­ke. Fegyverrel, szóval harcol ma azért, hogy 1956 októberé­nek kísérteié többé fel ne tá­madhasson. Lovas munkásőr s a pártoktatás felelőse. Alig hihetném, hogy rossznéven veszi az elvtársi bírálatot; az oktatás kérdését nem fogja elég keményen kezébe; túl könnyen meghajlik az ^ob­jektiv nehézségek” előtt. Pedig tudnia kell, hogy for­radalmi elmélet nélkül a forradalmi gyakorlat elkép­zelhetetlen. Maga nem hú­zódik a tanulástól; elsők Az idén a férfiaknak is kedvesnek a divattervezők A jövő hőnap közepén ön­álló divatbemutatót rendez a Ruhaipari Tervezővállalat a férfiruházati cikkekből, az új­fazonú ingeket a Fehérnemű- gyár külön mutatja be és rö­videsen divatlap is jelenik meg a férfiak számára. A di­vatirányító országok új vona­lait, az olasz és a francia di­vatot alakítják át a hazai szokás és Ízlés szerint. Az öl­tönyöknél nincs lényeges el­térés a tavalyitól, csupán az olaszos, rövid, lezser zakók meghosszabbodtak kicsit. A nadrágok továbbra is szűk- szárúak. sok közöttük a hajtó­ka nélküli. Az öltöny színétől elütő mellényekkel egészítik ki az öltözékeket. Tavasszal a világos árnyalatok, a drapp, a bézs, a csauszínű szövetek a divatosak, elegáns még a kék minden árnyalata és a kékes­szürke is. Az ünnepi alkalmi ruhák­nál már több új ötlettel ta­lálkozunk. Szmokingot újab­ban nemcsak fekete, vagy fe­hér szövetből, hanem égkék­ből is készítenek, mégpedig sálgallérral. A sálgallérra a fehérnél nem* de a sötét szmokingnál tükröt is tesz­nek. A felöltők rövidek, négy-hat centiméterrel a térd alá érnek. (MTI), között volt, ki 1957-beu az állami Gazdaságok dolgozói részére megindított tanfo­lyamra jelentkezett. Az állattenyésztői szakot választotta: nem sokára vizs­gázik. Csukás Zoltán könyvét, a „Takarmányozástan”-t for­gatja legszívesebben. Jórészt ebből ismerte fel azt az igaz­ságot, hogy minden munká­nak, így az állattenyész­tésnek is — tudományos alap­pal kell bírnia. Ma 145 te­hén, 28 mesterségesen nevelt borjú, 2 tenyészbika van a ke­ze alatt. Sokat töpreng azon, miként lehetne az állatok táp­lálását megjavítani; jelenleg nincs meg az ahhoz elenged­hetetlenül szükséges takar­mánybázis. A Jászberényi Ál­lami Gazdaságnak nem fő­profilja az állatenyésztés, — Bngádvezeto. párttitkár, munkásőr, tanfolyamhallgató, sok kötelezettséggel jár eny- nyi együtt, mégis marad ide­je a család számára. Mint hallom róla. eet az időt az italbolttól „vonja el”. A tizen­három éves Béla, a tizenegy éves Annus nevelését — mely igen felelősségteljes feíadat, — nemcsak az asszonnyal végzi kettesben; segít, sokat segít ebben a munkában az úttörő-mozgalom is. Mi lesz a gyerekekből — ma még nem tudni; hiszen oly fiatalok, hogy határozatt pályaválasz­tást nem is kívánhatjuk tőlük. Annyi bizonyos, hogy a szülői szeretet és — talán — a KISZ pályaválasztási tanácsadása is megmutatja számukra a helyes útat, <— borváró —. iié&det~kéedés A napokban fiatal házas barátommal találkoztam. Két éve nősült és mindketten dol­goznak. Hazavisznek vagy há­romezer forintot. Nyolcszáz forintot adnak a mamának, a többit elköltik. Huszonötödiké után már volt-nincs. Ilyenkor vagy kölcsönkérnek egy kis pénzmagot, vagy napokig jó­gyerekként hazajárnak vacso­rázni és utána kéz a kézben sétálni mennek, mint. régen. Ilyen üreszsebű állapotban akadtam rájuk, amint éppen egy bútorüzlet kirakatában nézték nagy áhítattal egy ízlé­ses csőbútor-gamitúrát. — Ugye- nem is olyan drá­ga? — kérdezte a barátom, s máris hozzáfűzte — mégse magunkfajtáknak találták ki — Miért, ti nem tudtok 7 ezer forintért bútort venni? — Persze, hogy nem! Hát hol van nekünk annyi pén­zünk? — kérdezte az asz- szonyfca. De tudnánk — saSüt har­ciasán a barátom — ha adnák részletre. Dehát ez, persze le­hetetlen, mert ugye, részlet- üzlet az nálunk nines* — Mennyi pénzed van? — kérdeztem óvatosan. — Mert ha részletre vennéd is, kellene valamennyi előleget fizetni. — Pénzem? — nincs. De annyit kölcsönkérhetek, van kitől! — De akkor asti äs csak vissza kell adni. <— Az nem okozna gondot Mindketten kapunk nyereség- részesedést, az körülbelül 1800 forint Ennyi elég lenne eiő- Legmek. Magamban gyors fejszámo­lást végeztem és mindketten olyan feszült érdeklődéssel fi­gyeltek, mintha a gondolatai­mat is ki akarták volna ta­lálni. — Tegyétek félre a nyere­ségrészesedést és négy hónap alatt ha a részleteket mindig homáteszitek, egybegyűlik a bútor ára — mondtam, — Félretenni? — kérdezték szinte egyszerre és nevetni kezdtek. Ugyan! Hát tudunk mi félretenni? — Hát hogyan tudnátok részleteket fizetni? — Az más. Azt muszáj! Azt talán még le is vonhatnák és akkor még gond &e*n lenne vele. De tudod, ha kéznél van — egyszeriben elmegy, —- Majd én eldugom — mondta komolyan a me- nvecske* — Én meg megtalálom — karolt nevetve asszonykájába barátom, de annak ez egyszer komoly maradt a képe. —- Akkor takarékba teszem. Nekem kell ez a bútor! Nem szeretek családi per­patvarok tanúja lenni, ezért gyorsain elbúcsúztam tőlük. Magamban azonban még so­káig latolgattam, hogy vázát, vagy hamutartót vegyek a bú tonszen tetőre. Dézsi Lajos li műt vágya-felhasználás helyzete a jászberényi járásban A belterjesség helyes meg­értése é6 főleg a gyakorlati alkalmazása terén még a (szakemberek körében is ta­lálkoztam már helytelen né­zetekkel Igen sokan, na­gyon helytelenül előtérbe helyezik a kézi munkaerő alkalmazását a belterjesség­re való törekedés nyomán a gépi munka, a fejlettebb ter­melési módszerek fokozot­tabb alkalmazásával szem­ben. Ezeket a tévés nézete­ket minél előbb ki kell tö­rölnünk az emberek gondol­kodásmódjából, s ennek sze­rintem egyetlen és járható útja: a helyes és meggyőző erejű felvilágosító munka. E cikk célja is az lenne, rá­döbbentse a dolgozó paraszt­ságot arra, hogy a jelenlegi termelési szinttel, amilyen­nel most az egyéni paraszt­gazdasagok többsége termel, nem lehet sokáig fennma­radnunk. Szükségszerűen kö­vetkezik az, hogy a mezőgaz­daság egyre inkább lemarad az ipar rohamos fejlődésétől és ennek bizony, súlyos kö­vetkezményed is lehetnek népgazdaságunkra* Termelőszövetkezeteink ennél lényegesen jobb eredményt mutatna«. Járásunk belterjes Irányban való fejlődését, bár nem egyedül csak ez a gálattal állapítottuk meg, ho­tenyezo szemlélteti legjob­gyan alakult az egyéni ter­ban, jobban érzékeltetné a melók körében a műtrágyák pillangósok termelése, vagy felhasználása, az 1957. év­a szarvasmarha tartás —, ben. Az eredmény, bár egyes megvizsgálhatjuk a műtré­községekben nem mondható gya-felhasználás tükrében is. rossznak, mégis elég siral­Egyszerű számítással és vias­más. Egyéniek tu­Felhaszn* mű­1 kh Soisz* Község lajd.-bah lévő trágya 1957. Ij szántóra szántóter. kh. 1—1958. X. 1. q jut kg 1. Jászboldogháza 4.599 397 8.60 2. Jánoshida 4.993 29 0.5« 3. Alattyám. 3.599 74 2.00 4. Jásztelek 4.044 41 v 1 00 5. Jászjákóhalma 3.949 5 0.13 6. Jászárokszállás 9.475 897 9.50 7. Jászágó 3.530 747 21.20 8. Jászfényszaru 9.141 1270 13.50 9. Pusztamonostor 1.955 316 16.80 10 Jaisószentgyörgy 3.408 1365 39.00 Azt hiszem, a táblázathoz kel. bizony szomorú ered­nem kell kommentárt fűz­nöm, hiszen mindenki lát­hatja, ha egyes külföldi ál­lamok, Hollandia, Dánia, Belgium, stb. 1 kh-ra jutó műtrágya-felhaz.snálása, — amely a 3—4 q/kh-t is meg­haladja, összevetjük a miénk- műtrágya. ményre jutunk. Bár tudomá­som szerint a járási műtrá­gyafelhasználásunk sem me­gyei, sem országos tekintet­ben nem az utolsók, hanem inkább az elsők között fog­lal helyet. Járási átlagunk: 1 kh szántóterületre 11.23 kg Termelőszövetkezeteiinik egy­két kivételétől eltekintve, — szántóterületük 1 katasztrális holdjára 100 kg-nál több műtrágyát használnak fel, Mit kell teháit tennünk, hogy minél szélesebb körben ismertessük a műtrágyák használatának előnyeit? — vetődik fel a kérdés. Min­den lehető alkalmat megra­gadva propagálni kell a ter­melők körében, fel kell vilá­gosítani őket »azok alkalma­zásának helyes módjáról. — Van ugyanis ilyen tapaszta­latom, hogy egyes termelők, kellő szakmai ismerét, vagy inkább szakmai ismertetés hiányában, szakszerűtlenül alkalmazták a megvásárolt műtrágyát és ezért termé­szetesen a várt eredmény nem mutatkozott, sőt a ter­méseredmények csökkentek is. Azokban a községekben, ahol alacsony a felhasználás, Júszjákóhalmán, Jánoshi- dán, minden alkalmat meg kell ragadni (gazdagyűlések, kísérleti parcellák beállítása, stb.), hogy végre kirántsuk a kátyúból a régi elavult ter­melési módszerek alkalmazá­sából dolgozó parasztságun­kat, CgV jó példát tudok erre vonatkozóan említeni; egy ellenőrzésem sorén, me­lyet Pusztamonostor község­ben végeztem, megállapítot­tam, hogy a műtrágyavásár­lás nagyon alacsony szinten mozog'. A községi gazdasági felügyelővel és a földműves­szövetkezeti agromómussal meg beszeltem, hogy a kitár kauDan meg aznap elhelyez­nek az fmsz boltoan kapha­tó minden műtrágyaiéieseg- ből egy-egy kilós zacskóban mintát. Természetesen min­den egyes minta mellé egy rövid ismertető szöveget és használati utasítást is kitet­tek. Két nap múlva, szom­baton délelőtt, csörög a te­lefon és egy izgatod hang; a községi gazdasági felügyelő jelenti, hogy a két nap alatt közel egy vagon műtrágya fogyott el, — intézkedjünk, hogy minél előbb újra ren­delkezésire álljon a keresetté vált cikk a község gazdái számára. Bár nem tűnik nagy hord­erejű dolognak, hogy ilyen egyszerű eszközzel propagál­juk a műtrágya fokozottabb használatát, őszintén szólva magam sem hittem ilyen gyors eredményben, mégis ha nem tesszük, még mindig ott áU a műtrágya a raktá­ron. Minden mezőgazdasági szakembernek, minden köz­ségi gazdasági felügyelőnek arra kell törekednie, hogy megtalálja azt a helyes mód­szert, amely biztos ered­ményt hoz. Ez az irányelv természetesen nemcsak spe­ciálisan erre a kérdésre vo­natkozik, — a működésünk, minden területén ez kell, hogy szemünk előtt lebeg­jen. Minden eszközzel arra kell törekednünk, hogy Magyar- országon is megvalósuljon a fejlett belterjes szocialista nagyüzemi jellegű mezőgaz­daság. Szolnokon a Móricz-liget- ben az elmúlt évben is meg­rendezték a megye szőlőter­melőinuk borversenyét. A ma már hagyományos vetélkedés ezévben sem marad eL Az idén ugyancsak a szolnoki Móricz-ligetben ápril% 30-án és májusi 1-én lesz a megyei borverseny. A szőlősgazdák a járási és a városi mezőgazdasági osztá­lyokon nevezhetnek be a köz­ségi gazdasági felügyelőkön Fürge ujjak, színcsodái Nyolcablakos falusi ház, éppen olyan, mint a többi öcsódi nagy épület. Kívülről semmi sem mutatja, hogy bent szorgos mumta folyik. Nincsenek hivalkodó felira­tok, szinte szemérmesen ta­kargatják azokat a nagysze­rű dolgokat, amelyekről ed­dig még nem sok szó esett. Valahogy elfeledkeztünk mi is erről az öcsödi kezdemé­nyezésről, sem a sajtó, sem a rádió nem emlékezett meg a szőnyegszövő üzemről, pe­dig megérdemelte volna, Két évvel ezelőtt, 1956 áp­rilisában egy lelkes öcsödi asszony, Bíró Imréné vezeté­sével 5 szövőszéken 10 lány kezdte el a munkát. A Bé- kósszentandrási SzőnyegKé- szítő Háziipari Szövetkezet Öcsödön is létesített egy te­lepet. Csakhamar szép fejlő­dést tett meg a kis üzem, bebizonyítva ezzel, hogy nem volt rossz választás, amikor itt is létrehozták a szőnyeg- szövőt. Jelenleg már két épületben, 82 szövőszéken 120 leány és asszony fürge ujja dolgozik. Nagy szeretettel és odaadással szövik a káprá­zatos színekben tündöklő, gazdag ornamentikával dí­szített magyar perzsaszőnye­geket. Az elmúlt évben 450 darab szőnyeget készítettek, szinte kivétel nélkül exportra, je­lentős devizát szerezve ezzel a népgazdaságunknak. Az 1957. évi kisipari kiállításon aranyérmet nyertek ezek a szőnyegek. A brüsszeli világ- kiállításon is képviselni fog­ják a magyar háziipart és remélhetőleg elnyerik majd a külföldi látogatók tetszését, s újabb megrendelésekkel gazdagon térnek ha2a. Nemrégiben hozzákezdtek a torontáli szőnyegek szövésé­hez is, ez, a munka 7 széken indult meg. Cs. Nagy Erzsé­bet türelemmel és megértés­sel tanítja azokat a lányokat, akik erre szánták rá magu­kat. Jól keresnek itt az öcsödi lányok és asszonyok, átlago­san 1000—1300 forintot is kapnak. Persze, nem könnyű ez a munka, mert az ügyes kezek mellé jó színérzék és nagy türelem szükséges. 1000 csomóért, vagy ahogy ők mondják: bogért 6.80 Ft-ot kapnak. — Egy-egy nagyobb szőnyegen bizony 1 millió csomót is megkötnek. Jópár- szór csapódik a szőnyegnyíró olló, sok ütést kell mérni a verő villával. így is beletelik két hónap, amíg egy szőnyeg elkészül. .Sok nehézséggel küzd a kis tizem. Noha már a volt levente-otthon mellé meg­kapták az egyik gazdakör helyiségeit is, mégis hely­hiánnyal küzdenek, nincse­nek mosdó- és étkezőhelyisé­gek sem. S bizony sokszor a megnemértés ellen is har­colni kell Biró Iinrénének, aki azonban nem veszíti el a kedvét. Nagy szeretettelés odaadással vezeti a 120 benti és a kb. 20—30 bedolgozó lány- és asszony munkáját* - Több támogatást érdemel­nének és több elismerést munkájuk után. Nem kis do­log az, hogy 120 öcsödi lány odahaza, a szülői ház fel­ügyelete alatt találta meg élethivatását és megélhetését* Sági Pál í” A dolgozgat legégetőbben érintő rendeleteket hozott a Tanácsköztársaság A Vörös Újság és a Vörös Katona című 1919-ben megje­lent újságokat lapozva, s a Tanácsköztársaság rendeletéit olvasva kitűnik, hogy minden nap megjelent egy-egy olyan rendelet, amely a dolgozók számára új életet nyitottak meg. Az első rendelet megszűn­tette a kizsákmányolást. A A termelőeszközöket társa­dalmi tulajdonba vette. Megjelent a munkára való jog és kényszer határozata is. Gyors intézkedéssel eltöröl­te a lakbéruzsorát, a lakbé­reket 20 százalékkal leszál­lította. Egy másik Vörös Újságban olvastuk a következő sorokat: „Eddig a vidék egy-két na­gyobb hely kivételével a szín­házakat teljesen nnélkülözte. A közoktatásügyi népbizlbs- ság énekes opera és drámai társulatokat szervez, melyek a vidéken olyan helyeken is, ahol eddig művelődés nem volt, nívós előadásokat fog­nak rendezni Budapesten pe­dig a dolgozók szakszervezeti igazolványok felmutatására leszállított árú színházjegye­ket kaptak. Bevezette a betegség! se­gélyt és a rokkanttá vált dolgozók járadékát Eltörő- te a kiváltságosak privilé­giumát, a kórházakban is. A klinikák különszobáiba a súlyos betegeket helyezték el. A munkás-paraszt hatal­mat emelte törvényerejűvé az új alkotmány. Kimondotta, választó és választott csakis a dolgozó nép: a munkások, parasztok, dolgozó értelmisé­giek sorából kerülhetnek ki A régi államgépezet bürokra­tikus huzavonáját megszün­tette. Kötelező lett a dolgozók ügyeinek gyors elintézése. A Tanácsköztársaság legmaga­sabb vezetői is fogadónapo­kat tartottak, amikor bárki felkereshette őket. A Tanácsköztársaság sú­lyos helyzetbe került az inter­venciós csapatok támadása és a belső ellenforradalom mozgolódása miatt. Ez sem gátolta abban, hogy a pestvi­déki nyaralókban 50 ezer budapesti munkás kéthetes üdülését szervezze meg. A be­teges, egészségtelen körül­mények között élt proletár- gyerekek számára pedig a Szabadság-hegyen erdei isko­lát nyitott. Rendeletet hozott hazánk műkincseinek védelméről is, mellyel addig a burzsoázia mostohán bánt. Megszervezte a munkás» egyetemet és különböző ok­tatási tanfolyamokon gondos­kodott a dolgozók képzéséről Megtudjuk azt Is, hogy ugyanakkor, amikor félreért­hetetlen harcot folytatott az ellenséggel, szigorú volt a törvény és a rend megszegői­vel. A vörös őrség tagjai kö­zé tisztamultú dolgozókat vet­tek csak fel, akiknek nevét. 8 napig nyilvános helyen ki­függesztették, s ha kifogás merült fel ellenük, nem vet­ték fel soraikba. Az önké­nyeskedőkkel szemben azon­nali letartóztatás volt kihir­detve. Sorolhatnánk a több! rende­letét is, de fölösleges. Hisz a felszabadulással újra visz- szavettük azokat a vívmányo­kat, amelyeket a Horthy- rendszer a vele szövetkezett imperialistákkal elrabolt az 1919-es Tanácsköztársaság­tól. K. Április 30-án és má:os 1-in megyei borverseny benevezési határidő: április 15, keresztül A benevezési haiaa- idő április 15-e. Ennek a versenynek egyéb­ként az lesz még külön az ér­dekessége, hogy a legjobb bo­rok felkerülnek majd Buda­pestre az őszi nemzetközi bor­versenyre és borkiállításra. Itt öregbítik majd a jászsági é-3 a kunsági borok jóhlrét. Rajta, jászberényi és tisza­zugi szőlősgazdák! Lehet ve­télkedni. nymodon is bizo­nyítsuk be, hogy errefele is teremnek igazi jó borok

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom