Szolnok Megyei Néplap, 1958. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-20 / 67. szám

HARCOS MULT, HARCOS JELEN Alacsony, sápadt, hajlott há­tú, kedves őszhajú ember ül velem szemben. Az élet vi­szontagsága a múlt harcai sorolták arcára a redőket. A szeme azonban elszánt vad tüzet tükröz, mikor a mun­kásmozgalomról kérdezem. — Látni rajta, hogy egész élete, harca pillanatok alatt szalad át gondolatán. Apja szociál­demokrata volt. Ö. ki a fiúk közül a legidősebb, most 58 éves fejjel gondolkozik és be­szél a munkásmozgalmi múlt­járól. Tizenkét éves korában már tüntetésen vett részt apjá­val. Már gyerek fejjel kia­bált, harcolt, a népbutítás ellen, — már kisgyermek agyában érlelődött a szoci­alista jövő gondolata. És 1912 óta nem szakadt el a mozgalomtól. Diko László munkásőr a Járműjavító dol­gozója visszaemlékszik. — 1917-ben nagy kenyér hi­ány volt — mondja — napo­kig sorban álltunk sosem fe­lejtem el Vörös Józsernét, — kinek férje baloldali szociál­demokrata volt. Cinóber po.s előtti sorDanállásnál a háború eilen szervezte a tömeget és felvonullak a főispán elé. — Követeitek a háború befeje­zését, Itt a csendőrök Vörös József nevel együtt Erzsébet nevű léánytestveremet is le­tartóztatták. Az asszonyok elkeseredésükben a csendő­röknek mentek, ak'k puska­tussal támadtak a védtelen nőkre. 19X8-ban vonalam be ka­tonának, két nőnap inmva ittnon voltam. Megszök­tem Slccsbő'. itthon eíiog- tik és az orosz frontra \ it­tuk. A fronton a katonák kö­zött erős mozgalmi élet volt. Az őszi rózsás — forradalom alatt, mSr ismét Szolnokon voltam. Behívtak Károlyi ka­tonának és amikor 1919-ben a Tanácsköztársaságot kikiál­tották a vöröshadseregbe lép­tem. A Tanácsköztársaság ideje alatt a Jászkün ezred egyik részével Jászberényben har­coltam az ellenforradalmá­rok ellen, majd onnan a Nagykátai Lenin különít­ménybe kerültem. A parancs­nokunk Török elvtars, ki szintén szolnoki volt. Itt szol­nokiakkal és sok Szolnok kör­nyékivel találkoztam. Ott vol­tak Ruskó, Kicsi, Magyar, Sonkoly elvtársak is. Innen Tápióbicskére siet­tünk, hogy a felkelő kuláko- kat móresra tanítsuk. Majd Alsólendván kellett az ellen- forradalom ellen harcolni. Az­tán az Üllői úti Lenin lakta­nyába kerültem, ahol a hadse­reg utánpótlási bizottságnak lettem tagja. Itt tevékeny­kedtem a proletárdiktatúra bukásáig, mikoris elfogtak, — Szolnokra szállítottak a tör­vényszékre. Itt találkoztam Hír Mihály, Fülöp Dezső, Ki­rály Béla, Tompa Miska és Hoksári János elvtársakkal, akik szintén levoltak tartóz­tatva. Félévet kaptam. Szabadulásom után eltűn­tem Szolnokról Biharba, azon­ban 1925-ben behívtak kato­nának Tápióbicskére. Itt fel­ismertek a kulákok, azonban bizonyítani nem tudták állí­tásukat. 1923-ban jöttem a vasút­hoz és bekapcsolódtam az illegális munkába. Az Oro- szi Nándor sejtjében végez­tem pártmunkát, fejezi be 19-es emlékezését Dikó La­ci bácsi. A huszas években tovább dolgozott illegálisan a szer vezetben és ekkor már az egész család a mozgalomban volt. Felesége leány korában harcostársa már. Az illegali­tás alatt többször volt letar­tóztatva, sőt elítélve is. A felszabadulás után fo­kozott erővel dolgoztak a szocialista rendszer felépíté­sén úgy, a munka területén, mint az élet más pontjain, Szerényen, de kommunistá­hoz méltón harcos módra megalkuvás nélkül. Az ellenforradalom idején az egész Dikó család fegy­vert fogott a proletárhatalom megvédéséért. Laci bátyánk feleségével együtt lépett munkásőrségbe. Szívügyük és parasztokat, de kíméletle­nül gyűlölik a régi rend visz- sza kívánóit, a tőkéseket. A munkáshatalomért semmi ne­hézségtől sem félnek. Laci bácsi a munkásőr zászlóava­tásra a kórházból szökött ki. nem féltette az egészségét, mert együtt akart ünnepelni elvtársaival, mikor F. Bede Lászlóné régi harcostársának nevét vette fel egysége. Büszkék vagyunk rá. Az általános cs középiskolai tanulók nyári üdültetése és országjárása A művelődési miniszter in­tézkedik az általános- és kö­zépiskolai tanulók nyári üdültetésének, országjárásá­nak és kirándulásainak meg­szervezéséről. Az általános iskolai tanu­lók közül az részesül jutalom jellegű üdülésben, akinek tanulmányi eredménye jó, magatartása példamutató, jó úttörő munkát végez, vagy szociális- és egészségügyi szempontból rászorul. A ju­talomüdülésen kívül az álta­lános iskolák, a felsőtagoza­tos tanulók számára több­napos kirándulást, nyári tá­borozást is , szervezhetnek. A középiskolai tanulók 1958. évi úgynevezett or­szágjárási költségeihez is hozzájárul az állam. A fővárosban a vidéki ál­talános iskolák V—VIII. és a vidéki középiskolák I—IV. osztályos tanulói számára 160 férőhelyes állandó diákszál­A társadalmi tulajdon vámssedői Singer Miklós osztályve­zető ellenforradalmi röpla­pot vitt 1956 őszén a Kelet­magyarországi Textilnagyke­reskedelmi Vállalathoz. Fé­nyes Lászlóné főkönyvelő­helyettes sokszorosította és terjesztette. Ekkor még az volt az időszerű. Az ellenforradalom szét­zúzása után a politikai tény­kedésről áttértek a gazda­sági vonalra és szemrebbenés nélkül vámot szedtek a tár­sadalmi tulajdonból. Azonban nemcsak-ők ketten, beszervezték Diószegi István pamutosztály vezetőt, Tóth Ilona könyvelőt, Kövér Lász­ló pamutosztály vezetőhelyet­test. A bűnszövetkezet teljes­sége megkívánta, hogy Szent- györgyi Ervin, a Magyar Pa­mutipar budapesti árudisz ponense személyében orgaz­da is legyen. Hogy is történt? Először kisebb tételekben, ennek is, annak is, kicsúszott a válla­lattól egy-két paplanra valló huzal, öt-hat méterre való lepedőanyag, amit Tóth Ilona Singer Miklós kérésére ház­hoz szállította. így szépen fejlődtek a kap­csolatok és Singer Diószegi­vel bátrabb tevékenységre merészkedett. Pesten Szent- györgyvölgyi és velük hason­szőrű emberek segítségével már négy-öt esetben autón szállították a lopott anyagot. nekik. Szeretik a munkásokat Mintegy hatvanezer forintot keresteti. Természetesen nem egyszerű anyagokat loptak, hanem valódi kurens cikke­ket. Ellenszolgáltatásképpen Szentgyörgyvölgyi terven fe­lül négyszeres mennyiséget szállított a szolnoki nagyker- nek. Azzal nem törődtek, hogy bűnös cselekedetükkel árut vonnak el más város dolgozóitól. A szabálytalanságot sza­bálytalanság követte. A nagy- ker. pénzért árult és üzletek­nek áru helyett pénzt adott és sokszor nem is adott. De miért is tette volna, hisz akkor mi fedezte volna a szórakozási számla kiegyen­lítését Fényesné rendre hamisított a könyvelésben, méghozzá olyan ügyesen, hogy senki se jöjjön rá. Kovács László 100—200 fo­rintért adott árút a kiskeres­kedőknek. Korábban bor, vagy töményszesz is elég volt kegyeinek megnyerésé­hez. S így menne ez ma is, ha a vállalatnál nem lennének becsületes dolgozók. Megso­kallták, s mikor biztosak voltak a bűnös tevékenység­ben, jelentették felettes ha­tóságuknak. A debreceni igazgatóság azonban húzta-vonta az ügyet, mintegy három hó­napig. Addig Szolnokom a bűnszövetkezet is munkál­kodott. A feljelentőt rágalmazni kezdték és ebben a munká­jukban iparkodtak összeköt­tetésüket kihasználni. Elő­ször, mint elienforradalméri. akarták lejáratni. Nem ment. Másodszor a saját gálád tet­tüket akarták rákenni. Ez sem sikerült, mert a területi egyeztető bizottság becsület­tel a talpán állott. Mikor aztán a rendőrség megkezdte a nyomozást — mivel Debrecen még mindig hallgatott —, felszínre ke­rült a sikkasztás. Ma már az ügyük jó ke­zekben van, vastag köteges aktájuk az ügyészségnél ke­rül feldolgozásra. De föl kell vetni ennél a szennyes ügy­nél a lelelősség kérdését, kü­lönösen a felettes szerv felé. Hol volt az ellenőrzés? Azt tudni kell, hogy az ellenőr­zés elmulasztása alapot ké­pez a lazaságra és ezt az alapot, mint a közel egyéves társadalmi tulajdon fosztoga­tás bizonyítja, a felettes szerv megadta. Az is nyitott kérdés és választ követel, hogy a debreceni igazgatóság közel négy hónapja tud a bűnös cselekedetről és hat­hatós intézkedést mégsem foganatosított. A becsületes dolgozók el­várják és követelik, hogy bűnüldöző szervek a szo­cialista törvényesség legna­gyobb szigorával sújtsa tár­sadalmunk rákfenéjét. (Andrási) lóban biztosítanak szállás-* helyet. A nyári idényben a várható nagyobb forgalom lebonyolítására, az állandó diákszállás mellett, kisegítő szálláshelyet is létesítenek. 1958 nyarán csak túrista-* szállásokat szerveznek, moz­gó túraútvonalat nem. A tú­rista szállásokat az iskolák tanulói július 1-től augusz­tus 20-ig terjedő időben 3—7 napig vehetik igénybe. Egy főétkezést szolgáltató túrista- szállások lesznek Vácott, Nagymaroson, Balatonfüre- den, Révfülöpön, Keszthe­lyen, Balatonszárszón, Bala- tonbogláron, Veszprémben, Miskolcon, Miskolc—Tapol- cafüredem, Tokajban, Eger­ben, Gyöngyösön és Pécsett. Teljes ellátást nyújtó sátor­táborokat létesítenek Nóg- rádverőcén és Balatonföid- váron, csiaik szállást biztosító sátortáborokat Balatonfüre- den és Siófokon. A sátor­táborokban minden szüksé­ges felszerelés és egészség- ügyi berendezés az ifjúság rendelkezésére áll. A csak szállásitnyújtó sátortáborok napi szállásköilsége szemé­lyenként nyolc forint. (MTI) Sokan men jegyezték Vasárnap délután a sport- kedvelők igyekeztek a MÁV meccsre. A 14.30-kor induló autóbusz zsúfolásig megtelt, igy is vagy tizenöten lema­radtak. Sopánkodtak is, mert félóra múlva kezdték a mér­kőzést és gyalogszerrel sem­mi remény nem volt arra, hogy elérik. Az indító nem szólt senki­nek, hanem a másik autó­busz pihenő személyzetét sa­ját hatáskörében elindította. A lemaradt utasokból el­szállt az aggodalom és so­kan megjegyezték az AKÖV dolgozóinak figyelmességét. A helyes intézkedést igazol­ta a megállóknál tömegesen várakozó és a korábbi kocsi­ról színién lemaradtak örö­me, a kisegítő busz láttán. CSALÁDI KÖRBEN ’VWWA/*; ■ .-í'VV'V V ,Vi"/wWVW‘-VVViVVWví > Asszonyaink és lányaink legtöbbje tud és szeret hor­golni. TaDasztalataink szerint a háziasszony és a dolgozó nő egyaránt szívesen választja ezt a kézimunkát, mert köny- nyen készíthető. Az egyszerű csipkebetét és a díszes horgo­lás egyaránt sokféleképpen alkalmazható, változatosan használható fel. A népi csipkék általában vastagabb fonallal, 40—60, de legfeljebb 80-as horgolócérná­val készülnek, de gyakran al­kalmaznak horgolásra is „Honleány” kötőíonalat, vagy ahhoz hasonló vastagságú fo­nalat. Természetesen leírt mintáink is aszerint nagyob­bodnak, hogy milyen vastag ságú fonallal dolgozunk. Ha szép munkát akarunk, ügyel jünk mindenkor arra, hogy a tű horga arányban legyen a fonal vastagságával. Bemutatunk egy horgolt szarvasos mintát olvasóink­nak, melyből ha több négyze­tet állítunk össze, ízléses, szép függönyhöz juthatunk Készít hetjük úgy is a függönyt, hogy minden négyzetébe egy szarvas kerüljön, úgy párosít­va, hogy hol szembe, hol hát­tal forduljanak egymásnak. ' •• 2;” " ***»»»*%»* fas*»*«*«***':-:'** ‘ 4***MÁk4* .7 irt' .#»»*».*•■»»#»« *> V«« 7* %<** v *r • > ** , Mii. > í **'' ' « 444**44 • Irt- Yf < * •**’■ «rt, ; irtrt4 fc.ft#*»**»~ - «ti * . »* • t» 4*4**’ I*»-,/V.. . mm « — - I*m**a ük»«.«» *» . »*" :■'* •*» ,*** t» rt#, < < I» tm*44*** »»«* • »I « -»« ■ • »*»»»«»!-.****•*■,' rt# , mm- émm*******§ »»»•«» - • ,»« * .»»»’• **»»**»»»! 44**«m. . mm, i tmi**4*******i »»»«* ’ .«*»•’ «*» • *»»*»»***»»*f 4*4» * ( *' ( <■ »mm* ***4***44*a\ ki»» .* > * - , »**»«»«>»»»*i *.»»*1 4M**-- .'««*'■> » 0*m«**4m****g04*i • »>•»» • ' < **.*»»»•»»>»»»»»*»«»{ »****•’': • * >' ft««*««*«**««'#*«#*] v <>»»»« •»»»»»»*»»*<><- r ft**rt ««**«»*«* #•**«! *»•52 ###»*■ .• rt. *►*» 444* »*•«»» k»»« . *• *#*'i• tm* ■ ­>««• rt. ( ■ V' H > ‘.'. *»v f #(««{ ** B »M>»»| &*044*4 «I »*#»»«*»1 «««««#461 • • * T • • ’•*»M#«*| r **«, r . , V» ; 44*»***! rt» ■ ' ***** ■ '** »*»»»»! «■ »«í* ' »rt»«»««.««. . ####«] '• »** ,»«*%»**.»» . k»»ftft i m ...**» * <•••*».«»#■ ------! «, -»«i ’5«rt. • . rtjrt, *«M, ( t ■■ t»«»« - ,»»* ****** »»»•«* *1 *■■*«« •»»»*»# m * * • J;' * ******r ■ ------ “ f*fl«r-|£ir ^ -­De elhelyezhetjük minden második négyzetbe a virág­mintát, így még változatosabb diszítményű függönyhöz ju­tunk. Az összehorgolás és a lenti beszegés — népi min­tákról lévén szó — készülhet színes fonallal is, a szoba han gulatának megfelelően. Ké szíthetünk betétsort is, amely ugyancsak vagy a szarvas­sorból, vagy a szarvas és vál takozó virágok sorából áll­hat. A függöny beosztását rit­mikusan hangolja, ha szélet betétcsíkunkon kívül egy-egy keskenyebb betéttel is meg­bontjuk. Horgolhatjuk a min­tát ekrűszínű fonallal, fehér függönyanyagba beledolgozva. TUD-E RÓLA? Nincsen olyan tapasztalt ember a világon, aki soha nem szorul tanácsra. Amikor valamely kötelezettségünket teljesíteni kell, gyakran ta­nácstalanul állunk. Nem tud­juk, hogy kihez kell fordul­nunk, K mit kell tennünk. Ügyes-bajos dolgainkban hányszor futunk ügyvédhez orvoshoz, technikushoz és „szakemberhez”, s zaklatjuk őket olyan kérdéssel, melyre megadhatja a feleletet az is, aki egyszer már ugyanazon probléma előtt állott. Ezért tartja szükségesnek a családi kör szerkesztősége, hogy hét ről hói re közre bo- csájtson egy-egy jó tanácsot, Háztartási tisztítószerekről SZAPPANOK Első pillanatra az az érzésünk, hogy a szappanokat ismerjük, — használatával tisztában va­gyunk, hiszen többször használ­juk arcunk, kezünk, testünk tisztítására és mosására. Az ál­talunk leginkább hasznáét szap­pan az úgynevezett szilárd szap­pan. A szappanok használata elég­gé elterjedt és az új mosósze­rek nehezen tudnak vele szem­ben teret hódítani. A szappa­noknak is megvannak a maga tulajdonságai: a zsiradékokból főzött szappanok használata a lúgos hatás miatt hátrányos, a gyapjú és műrost textilneműk, valamint a színezett áru szenved a meleg lúgosoldatok roncsoló hatásától. Nem kívánatos tulajdonság, hogy a különböző keménységű vizekben oldhatatlan és kiöblít- hetetlen bolyhos csapadék válik ki. amelytől a ruha a vasalás­kor megsárgul. Ez ellen a vizek előlágyításával védkezhetnek a háziasszonyok. A szappannal való mosás egyik módja: a mosnivaló ruhá­kat langyos — trisóval lágyítót* — vízben leszapp-mozzuk. A víz csak annyi legyen, hogy a le­szappanozott ruhanemű azt tel­jesen eligya. így áll reggelig. — Majd az áztatott fehérneműre lágyított langyos vizet öntünk és szappanozva folytatjuk a tényleges mosást A keletkezett piszkos vizet kiöntjük és a tek- nőbe rakott ruhát olyan forró vízzel öntjük le, amelyben elő­zőleg szappan-darabokat oldot­tunk és trisót használtunk, majd leöntjük a ruhaneműt és a mo­sást csak akkor folytatjuk, ami­kor már a kezünk állja a me­legvizet. A ruhának a forró víz­be való beletevéskor helyes, ha lazán rakjuk a vízbe, majd át­mossuk. Lágy csavarás után a főzésre előkészített vízbe bele­rakjuk. A víz lágyítása szintén trisóval és szappandarabokkal történik. Kifőzés után a ruhát átgyúrjuk, majd öblítjük, utána kékítő és keményítő használata következik. amely időszerű kérdéseket | tartalmaz a családi otthon gondjairól, bajairóL Természetesen ez a gyűjte-l mény bármilyen nagy is, az élet minden területére nem terjedhet ki, mert nem kívá­nunk ebbe a rovatba felvenni olyan útbaigazításokat, ame lyek csak ideig-óráig érvénye­sek. Ellenben szívesen ve­szünk olvasóinktól is olyan kérdéseket, amelyek szorosan a családi élet területéhez tar­toznak, ami otthonuk problé­mája. A TŰZHELY KÖRÜL A tej forraló edényt hasz­nálat előtt mindig öblítsük ki hideg vízzel. Ha forralás köz­ben nem őrizhetjük a helyet, de azért meg akarjuk akadá­lyozni, hogy fusson, öntsünk bátran egy fél pohár vizet hozzá — forralás közben a víz nagy része úgy is elpáro­log Mitől fő szét a rizs? Ha megfeledkeztünk róla, hogy a rizst előbb pirítani kell zsír­ban, vagy vajban. Mikor fő szét a burgonya? Ha főzés közben befödtük. Hogyan lehet könnyen és legbiztosabban elrontani a ká­vét? Ha nem forró, hanem hi­deg vízzel leöntve tettük fel a kávét a tűzre. Receptek VAJAS POGÁCSA Hozzávalók: 40 dkg liszt, ne­gyed kg vaj, 5 tojás, 2 dl tejfel, fél—1 dl tej, 3 dkg élesztő, 3 kockacukor, 1 késhegynyi só. 40 dkg lisztet, negyed kg vaj­jal eldörzsölünk, azután 3 dkg élesztőt kevés tel ben áztatunk, 4 egész tojást, kis sót, cukrot, 4 evőkanál tejfelt öss egyúrunk, hogy könnyű tészta legyen. — Lisztezett deszkán pihenni hagy­juk, háromszor nyújtjuk félórás időközökben, negyedszer! nyúj­tásnál másféluljnyi vastagra hagyjuk, középszerű pogácsa- szaggatóval kiszúrjuk, tetejét felvert tojással bekenjük és for­ró sütőben lassan sütjük. SZEGEDI ROSTÉLYOS Hozzávalók: 5 szelet 18 dkg-os rostélyos, 10 dkg zsír, 20 dkg hagyma, 1 dkg fokhagyma, 2 gr köménymag, 1 gr majoránna, 2 dkg paprika, 2 dkg só, 23 dkg vegyes zöldség, 1 kg burgonya, 6 dkg liszt, 1 tojás. A burgonyát és zöldséget koc­kára vágiuk. A zöldséget előbb megfőzzük és nyersburgonyával egvidőben tesszük a rostélyo­sokhoz. Tálalásnál a hús tetejére 6 de­ka lisztből és egy tojásból gyúrt és külön kifőzött csipetkét szó­runk.: „ Izgat-e a kávé? Igen, mert a szívet élénkebb működésre serkenti. A fáradt ember fris­sebbnek érzi magát fekete után. Aki szívdobogásban, vagy valamely idegbetegség­ben szenved, ne igyék kávét. A kávé őrlésére ügyeljünk. Minél finomabbra daráljuk a kávét, i nnál több anyagot old ki belőle a forró víz. Pörkölt kávét egészben tegyünk el és ne magdarálva, mert az apró kávéból Immár elszáll az aro­más anyagok nagy része. Főzésnrél a tüzelőt ne paza­roljuk. A víz 100 foknál soha sem lesz melegebb, akármi­lyen tüzelőt rakunk is alá, hogy a víz lassan forr-e vagy* buzog, az a főz' szempontjá­ból teljesen egyre megy. Az erős forralással, csak a gőzt szaporítjuk a konyhában és a tüzelőanyagot pazaroljuk, anélkül, hogy a főzést gyorsí­tanánk. Húsleves főzéskor a húst hideg vízben kell feltenni, de ha nem a leves fontos, ha­nem jó főtt húst akarunk kapni, akkor forró vízbe te­gyük a marhahúst, mert így a hús felületén a fehérj-;: azonnal megalvad és így a sók és az egyéb ízek a főt í - húsban benne maradnak. A pecsenye sütésénél két dologra ügyeljünk: 1. A húst forró zsírba, vagy vajba tegyük, fél perc múlva fordítsuk át a másik oldalára, hogy a hús minden oldal á i bezárödjanak a nedvkibccsáj tó likacsok. 2. A húsba sütés kézbe vil­lát ne döfjünk bele, hanem a húst anélkül forgassuk, hogy lyukat csinálnánk rajta, mert ezeken az apró nyílásokon is kifolyik azoknak a Led veknek egyrósze, melytől a süithús közismert finom ize szárma­zó 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom