Szolnok Megyei Néplap, 1958. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-19 / 42. szám

f

V

A magyar tudomány nagy, új vállalkozása:

A TISZA-KUTATÁS

'Eurázsia és Amerika majd minden nagyobb folyója mellett kutatóintézet van, melyben elméleti és gyakorlati szakemberek tanulmányozzák különböző szempontok szerint a folyót és a közvetlen folyómelléket. Indokolt-e ezeknek a kutatóintézeteknek a léte? A művelt világban erre már régóta határozott „igen’1 a válasz; Gondoljuk csak meg, hogy milyen sok szállal kapcsolódik össze egy folyó és az a terület, amelyen keresztül fut. Azon túl, hogy a folyók még ma is igen fontos közlekedési útvonalak, a folyók vize öntözésre használva, felbecsülhetetlen kincset jelent. De a folyók partján szokták a vízvezetéki kútakat telepíteni, a folyók szolgálnak nyári fürdőzésre, adnak lehetőséget hatalmas tömegek csónaksportolására, a folyók fogadják magukba a településele, gyárak szennyvizét, hűtővizét, a folyók halainak még ma is van szerepük táplálkozásunkban. És így lehetne ezt még dlég hosszan foly- tatni*

A folyóvizek problémái

Könnyen érthető tehát, hogy a folyómellékek emberét érdekű a kérdés: milyen is az a folyóvíz, amit ilyen sokoldalúan hasznosít? Milyen szabadszemmel nem is látható parányszervezetek élnek benne, amelyek végső fokon, egy táplálékláncon keresztül a halak táplálékául szolgálnak? Milyen fokú a folyó „öntisztulása“, azaz milyen mértékben szűnnek meg benne a beömlő szennyvizek kár ros hatásai? Milyen kórokozók vannak a vízben? Milyen a víz kémiai összetétele, hogyan változik ez az évszakokkal, vízállással, hőmérséklettel és hogyan hat ez az összetétel, beleértve a lebegő hordalékot is, a folyóvízben élő szervezetekre és az öntözött területekre? Milyen az árterek élővilága? Milyen a holtágak élővilága? Ilyen és hasonló problémák sokasága vetődik fel a folyóvízzel kapcsolatban. És ezek a problémák megoldást, tudományos kutatást várnak.

Míg a magyar föld tudományos felkutatottsága általában igen jelentős szintet ért el, két legnagyobb fo- lyónkról, a Dunáról és a Tiszáról meglehetősen hézagosak tudományos ismereteink. Ha az előbb felsorolt kérdések bármelyike < vetődik is fél a Tiszával kapcsolatban, arra bizony egyetlen szakember sem tud kielégítő, megnyugtató választ'adnü — A Tisza alapos tudományos megismerése hazánk tudományos megismerésének feltűnő hézagát töltené be és az elméleti eredmények egyben biztos alapot adnának a gyakorlat emberének a folyóval kapcsolatos praktikus kérdések megoldására. Ez a felismerés vezette a Magyar Tudományos Akadémiát akkor, amikor elhatározta, hogy a hazai folyókutatást és ezen belül a Duna és a Tisza kutatását fokozott támogatásban részesíti.

Mozgóba jól aboratórí um

A Ti sza-ku tatás egyes részterületein már az elmúlt években is értékes, eredményes kutatómunka folyt. Az egyénileg végzett kutatásokon kívül különösen jelentős volt az a két „expedíció", az a két kollektív kutató út, amit a legkiválóbb vízi szakemberek egész gárdája tett meg 1956 és 1957 nyarán a Tiszán #ozgó laboratóriumnak berendezett ta- nyahajón; Ezek az utak a vízügyi hatóságok lelkes, a tudomány érdekeit szolgáló támogatása révén valósultak meg, kitűnt azonban, hogy sem az egyéni kutatások, sem az ilyen kollektív gyüj- tőutak nem hoznak kielégítő eredményt, ha a különböző tudományos munkák nincsenek összehangolva. Ezért a Magyar Tudományos Akadémia — a vízi kutatással foglalkozó szakemberek javaslatát.^ „jóváhagyva ^ Tisza- kutatő bizottságot' nevezett ki, amelynék az a feladata,

hogy a Tiszára vonatkozó tudományos kutatómunkát szervezze, összefogja és irányítsa. Elsősorban a biológiai és ehhez kapcsolódó kutatómunkáról van itt szó. A Tisza- kutató bizottság tagjai szegedi tudósok, a Tiszaikutatásnak Szeged lesz a központja, mint a Tisza „fővárosa’‘j

A Tiszakutató bizottság tagjai: dr. Kolpzsváry Gábor egyetemi tanár, • elnök; dr. Megyeri János főiskolai tanár, elnökhelyettes; dr. Uhet- kovich Gábor akadémiai kutató, titkár; dr. Beretzk Péter ornitológus kutató és dr. Horváth Andor zoológus kutató. A Tiszakutató bizottságnak egyik fontos feladata, hogy a Magyar Tudományos Akadémia döntése alapján és a helyi intézmények közül különösen a Tudományegyetem támogatásával létrehozza, majd a továbbiakban egyre inkább kifejlessze a Magyar Tiszakutató Állomást. Ennek létrehozásához és további fejlesztéséhez az Akadémia jelentős anyagi támogatást helyezett kilátásba, illetve máris nyújtja e támogatást!

A tiszaku tatás egyik bázisa: Szolnok

A tiszaku tatás egyik fontos bázisa, a tiszakutató utak egyik jelentős tartózkodási helye Szolnok lesz a tervek szerint, Szolnok környékén már folyt az elmúlt időben jelentős kutatómunka a Tisza életével kapcsolatban és ez — elsősorban a Szolnoki Múzeum munkatársai és néhány más helybeli szakember bevonásával — a jövőben is folytatódni fog.

Remélhetjük, hogy Nép- köztársaságunk tudománytámogató politikája az elkövetkező években a Tiszaku- tatásban is meg fogja hozni gyümölcsét: a szívünkhöz legközelebb álló magyar folyó, a mi szép Tiszánk a szakemberek lelkes munkája révén a legjobban megismert hazai vizek'sorába lép.

. Dr. Uherkovich Gábor tudományos kutató, b Tiszakutató Biz. titkára;

7kz üzem TwácsoKRői

— Kíméletlenül vonják felelősségre a tolvajokat,

Megyénk üzemeiben a szak- szervezeti bizottságok irányításával egy hónappal ezelőtt kezdték az üzemi tanácsok választását. Ebben a munkában szem előtt tartottuk, és tartjuk a munka minőségét,

— ha szabad így mondani. E hónap folyamán mintegy nyolc üzemben végzünk hasonló munkát. — Mindenütt már hetekkel előbb szóbeszéd tárgya az üzemi tanács megalakulása és annak jelentősége. A dolgozók nagy érdeklődéssel tekintenek e szervek felé. Éppen ezért, nagy gonddal vitatják egymás között, hogy a munkahelyről, üzemrészlegből kit válasszanak be a tanácsba. Az előzetes beszélgetéseket

— miután azok helyesek — az üzemi bizottságok is kezdeményezik, segítik és szervezik.

A többi között ilyen előkészítés folyik a Kunmadarasa Állami Gazdaságban, ahol Molnár Sándor elvtárs, az üzemi bizottság elnöke. Itt február 20-án lesz a választás. Nemcsak az üzemi tanács feladatairól, hanem a tanácsba beválasztandó személyekről is szó esik. Csak azokat a dolgozókat jelölik erre a tisztségre, akiket mindenki alkalmasnak tart.

Elmondhatjuk az eddigi választásokról, hogy nagy az érdeklődés, ez nemcsak a megjelenésben, hanem a hozzászólásokban is megnyilvánult. A Mezőtúri, a Karcagi Gépállomáson tizenöten szólaltak fei Elmondták véleményüket, s mindannyian az ország és a dolgozók sorsa iránt érzett felelősségérzetről tettek tanúbizonyságot;

Érdekes, hogy legtöbb hozzászóló a

munkatervezés terén lévő hiányosságok

megszüntetésére hívja fél a figyelmet. Ezzel mintegy megbízást ád a tanácsoknak, hogy milyen feladatokat oldjanak meg elsősorban. Sok szó esik az elfekvő anyagokról, készletekről, melyek országos méretekben népgazdaságunkat mérhetetlenül károsítják.

TÖRÖKSZENTMIKLÓSI HÍRADÓ

Sokan hallgatták az országgyűlési képviselő beszámolóját

A múlt hét csütörtökjén a városi tanács nagytermét zsúfolásig megtöltötték az érr deklődök, akik eljöttek, hogy meghallgassák Z. Nagy Ferenc országgyűlési képviselőt. Az országgyűlés mezőgazda- sági bizottságának elnöke beszéde elején megemlékezett arról, hogy milyen belpolitikai események zajlottak le azóta, hogy utoljára járt eb» ben a városban. Beszélt az ország helyzetéről, a Szovjetuniótól kapott segítségről, majd arról, hogy Bulgáriában járt, ahol a mezőgazdaság

szocialista átszervezésének módszereit, eredményeit ta-t nulmányozzákj Ezután Ivanics Frigyesné, országgyűlési képviselő adott rövid tájékoztatást kultúrpolitikánkról. Maid a felszólal lások következtek, melynek során sok kérdést tettek fel. különösen a mezőgazdaság szocialista átszervezését illetően. Z. Nagy Ferenc. ország-t gyűlési képviselő megvála* szolt azokra, majd megígérte, hogy máskor is szívesen eljön beszélgetni, vitatkozni.

Gyermekbűnözésről — felnőttek felelősségéről

A törökszentmiklósi Járási Rendőrkapitányság tíz tőből álló gyermekbandát leplezett le, ame’y több mint 80 rendbeli, társadalmi és személyi tulajdon sérelmére betöréses lopást követett el.

E rövid hír olvasásakor Bánié látom egyesek arcán a fintort, s hallom a szokásos megjegyzést: ilyen a mai fiatalság! Valóban ilyen? És csak a fiatalság?

Nézem a gyermekeket, hallgatom vallomásukat. Egyik- másik szinte dicsekedve mondja el, hol, hogyan és mit lopott; Elgondolkozom. Közöttük a legnagyobb 15 éves, a legkisebb 10. Bűnözőknek születtek? Nem! Hiszen amikor bűnt követtek el. akkor is kiütközött belőlük a gyermeki lélek. Az egyik például a lopott pénzen meséskönyvet vásárolt magának, mesére vágyott. Valószínű, otthon a családban nem sok gondot fordítottak arra, hogy az ő gyermeki világát mesével, — vagy más történetekkel formálják.

A vallomásokból az is kitűnik, hogy egyébként sem so« Vat törődtek velük a szülők Ha reggel eljött otthonról és estig haza sem ment, a szülőt nőm érdekelte, merre járt. mit csinált. Ha pénzt láttak

nála, belenyugodtak abba a válaszba, hogy kártyán nyerte. A másik fényképezőgépet vett a lopott pénzen, s otthon azt mondta, hogy a szomszéd bácsitól kapta. Szülei elhitték s nem kérdezték meg a szomszédot.

Még súlyosabb az eset a szülők felelősségét illetően; amikqr a lopott tárgyakat ők adták el orgazdáknak. Elhi- hető-e a szülőnek az a bárgyú védekezése, hogy nem tudta, a gyermek honnan vette nylon harisnyát, vagy gyermeknadrágot, stb. Tudnia kellett, hogy a gyermeke nem dolgozik, tehát tisztességes úton nem juthatott hozzá. A másik esetben, a gyermek hazavitte a lopott tyúkot és rumot, s az egész család elfogyasztotta. Alig hihető, hogy ne, tudták volna a szülők, hogy a 15 éves gyermek nem pénzért vette az 1—2 liter rumot és más dolgokat.

De nemcsak a szülők felel- lőssége említhető itt meg. hanem azoké az orgazdáké is, akik a lopott holmit megvették, mint ilyenkor lenni szokott, potom áron. Ök sem tudták, hogy lopott holmi? Senki sem hiszi el, hiszen a 72 forintos nylon harisnyát nem veszi meg senki sem csak azért, hogy 30 forintért tovább adja. A két és fél deci tömény szeszt, amit 5 forintért vásárolt még egy felnőtt ember a gyermekektől, szintén csak lopott áruból adhatták.. Olcsón adták a lopott dolgokat. Az orgazdáknak ez hasznot hozott, s így nem törődtek vele, hogy a gyermekek honnan szerezték ezeket Felelősséggel tartoznak azok az emberek is, akik a kugli pályán pénzre játszottak a 13—15 éves gyermekekkel, s bár látták náluk a 100 forintosokat, nem kérdezték meg, hogy az honnan van,

Válaszol

A február 15-i lapszámunkban megjelent Törökszentmiklósi Híradóban bíráltuk a TÜZÉP-et, amiért a brikettet csak gyengébb minőségű szénnel együtt adják;

ATÜZÉP válaszolt az alábbiakban: „A közleménynek annyiban van igaza, hogy a két szénféleséget együtt szolgáljuk ki, de éppen fordítva. Aki gyengébb szenet vásárol, annak feljavításához ugyanannyi brikettet is adunk; Hazánk szénkészletének túlnyomó része gyenge kalóriájú. A jobbak főleg az ipari üzemek részére kerülnek leszállításra, így a kereskedelem kapja a gyenge kalóriájú (2300—2500) szenek túlnyomó részét. Ezzel azonban — különösen hideg időben — csak igen nehezen lehet a lakásokat, irodákat, tantermeket felfűteni; A lakosság érdekét szolgálja az,

csak arra törekedtek, üogy a pénz hozzájuk vándoroljon.

De túlságosan elkalandoztam, vagy csak úgy tűnik. — Gyermekekről akartam írni és a felnőtteknél kötöttem ki. Azt hiszem, nem is véletlenül, hiszen azért, ami történt elsősorban a szülők, s mi mindannyian felelősek vagyunk. Amig nem érzi valamennyi felnőtt a felelősséget hogy saját maga előnyeiért gyermekeket dobjon oda áldozatul az erkölcsi züllés útjára, addig nem lehetünk nyugodtak. A tiz gyermek ügyében a város lakossága kíváncsian várja a bíróság ítéletét és reméli, hogy azok is elnyerik méltó büntetésüket, akik elősegítették a gyermekek bűnözését.

a TÜZÉP

hogy a gyenge minőségű szenet nem tisztán, hanem erősebb kalóriájú szénnel, vagy brikettel feljavítva adjuk. — Megtehetnénk ezt keverés útján a szenek érkezésekor, azonban a keverés a sokszori lapátolás következtében igen sok port eredményezne. Mivel pedig sem magas kalóriájú szénből, sem brikettből nem rendelkezünk oly nagy mennyiséggel, mint gyengébb szénféleségekből, átmenetileg szüneteltetni kell a jobb szenek és brikett tiszta kiszól gálását, nehogy az egyik vevőnek csak jó, a másiknak pedig csak gyenge szénféleség jusson; — Véleményünk szerint ez az egyenletesebb és igazságosabb elosztás nem a lakosság kárára, hanem javára szolgál; #

TÜZÉP Vállalat, Szolnoki

a pazarlókat —

S ami a figyelemre a legméltóbb; az üzemi tanácsok választása alkalmával

a dolgozók szinte kivétel nélkül beszélnek a társadalmi tulajdon védelméről, Követelik, hogy nagyobb legyen a rend a készletek, az eszközök, az anyagok nyilvántartásában. Kíméletlenül vonják felelősségre a tolvajokat, a pazarlókat, azokat, akik hozzányúlnak a nép vagyonához; magyarul: lopnak, vagy sikkasztanak.

Nyilvánvaló, hogy az üzemi tanácsoknak érvényt kel'l szerezniök a dolgozók jogos kívánságainak, követeléseinek, Működésük nyomán a munka legyen szervezettebb, ügyeljenek, vigyázzák a nép vagyonát. Ezeknek a feladatoknak a dolgozók segítségével mindenképpen eleget tehetnek;

Persze, nem máról-holnapra, és nem úgy, hogy „adj uram, teremtőm”: — Sokan ugyanis azt gondolják, hogy az üzemi tanácsok megalakulása nyomán mezőgazdasági üzemeink életéből is mintegy varázsszóra eltűnnek a gondok, a problémák; Ez nem így van, és ezt nem is kívánhatjuk.

Ha már az üzemi tanács- választásokról beszélünk, nem hagyhatjuk szó nélkül, hogy egyes helyeken ezekkel az új szervekkel szemben

bizonyos tartózkodás tapasztalható.

Vannak, akik azt mondják:

az üzemi tanács nem lesz képes jól megoldani a ráváró feladatokat. Persze, ez sem felel meg a valóságnak.

Sokat kell tanulnunk a Szovjetunió üzemeinek példájából. Az ottani mezőgazdasági szakszervezet munkáját tanulmányozó küldöttségünk résztvevői tapasztalhatták, hogy a szovjet elvtáreak rendkívül nagy gondot fordítanak a termelési tanácskozások előkészítésére és lebonyolítására. Az üzemi tanácsok megválasztásával tehát nálunk sem váltak feleslegessé a termelési tanácskozások, sőt:

az üzemi tanácsok egyik fontos feladata lesz ezeket a tanácskozásokat jól előkészíteni.

S végül a MEDOSZ megyebizottsága nagyon fontos feladatnak tartja az üzemi tanácsok kezdeti lépéseit segíteni. A bizonytalanságot a lehető legkisebbre kívánjuk csökkenteni. — Nem akarjuk, hogy egyezerre túlnagyot markoljunk: Sok segítséget kapunk a pártszervezetektől. Ez is biztosíték arra, hogy jó irányba terelődik a munkánk. Mindenképpen azon leszünk, hogy az üzemi tanácsok munkájukkal, működésükkel szocializmust építő hazánk, s dolgozó népünk ér-' dekeit szolgálják;

Csepesz István, MEDOSZ megyei elnök,

Jó bor — jó egészség

Mozgalmas volt v,asámap a cserkeszüllői iskola. Itt rendezték meg az idei községi borversenyt, Nyolcvankét gazda miitatta be legjobb borait. A nemes vetélkedésnek igen sok nézője volt. A borverseny és a kiállítás a Községi Tanács és a Hazafias Népfront kezdeményezésére „született” Az volt a cél, hogy a termelők megismerjék egymás borait és megvitassák a szőlőtermelés feladatait.

Gserkeszöllő határából több mint I860 hold szőlő. Ezen a területen mintegy 800 termelő gazdálkodik. Jó borok teremnek errefelé. Csak ott a baj, hogy az utóbbi éveikben a gazdák kevés gondot fordítottak a szőlő pótlására, új telepítésre, és nem utolsósorban a betegségek elleni védekezésre. Jó alkalom-volt ezekről a dolgokról a kiállításon beszélgetni,

A borversenyt összekötötték egy szakelőadással; Ezt Bognár Károly, a Kecskeméti Szőlő- és G yümölcsterm elési Kutató Intézet vezetője tartotta. A kiöregedett szőlők felújításával és a trágyázással foglalkozott. Elmondta, hogy évenként minden hold szőlőre legalább 100 mázsa istállótrágyát kell kihordani és beművelni. A bérnövelésnél arra hívta fel a figyelmet, hogy az istállótrágyát ne 10—15 centiméter, hanem 30—10 centiméterre tegyük. Szó esett még a növényvédelemről, más szőlészeti és borászati kérdésekről.

Utána a borkóstoló bizottság is elvégezte a munkáját. Ifjú V. Szabó Mihály, idős Karsai János és Bús József nyerte az első díjat. Oklevelet és szakkönyveket kaptak. Az eredmények kihirdetése után a kiállítók és a vendégek késő estig kóstolgatták a jó borokat.

ürkádositunk, árkádosítunk ?

A múlt év tavaszán ez volt a nagy kérdés Budapesten: árkádosítani, vagy nem árká- dosítani. Hetekig írtak erről a témáról az újságok, s a rádió sok-sok interjút csinált az általános iskolásoktól kezdve a város legidősebb emberéig;

Nálunk, Szolnokon, kis yi- déki városhoz illendően nem vert fel ilyen nagy port az árkádosítás. Nem is beszéltek jróla, "hanem csak kitervelték lés csendben megvalósították. | így azután mi is bujkálhattunk az oszlopok alatt a Petőfi utca 19. számú háznál. Oszlopok támogatják ennek a háznak kidűlni készülő falát.

— Ä Dózsa Tsz Nőtanácsa egészségügyi előadást szervezett a terhesség megelőzéséről, ahol dr. Bakondi István nőgyógyász tartott beszámolót. A nagy érdeklődésre való tekintettel a város más részein is szerveznek hasonló előadásokat.

. . * ' - . r »y $z(éb6 Imre, tudósító

Ma még tartják, tartogatják a máladozó téglákat, de ha egyszer megunják, akkor... „ahogy lesz, úgy lesz”.

Egyelőre az a helyzet, hogy az oszlopok elzárják a gyalogjárót. Aki nem Iából át a Tejctilnagykereskedelmi Vállalat előtt, az a tetthelyen kerül a sáros kocsi útra, vagy testi épségét kockáztatva átbújik a gerendák között. Ez is baj, de ez a kisebb.

A nagyobb az, hogy ebben az omladozó házban csalánok élnek. Dolgozó emberek, gyerekek. Lehet, hogy egyszer megszánja őket valaki. Mi egyelőre a. tanács figyelmét hívjuk fel. —pp.

Hunyady József: Hollós vitéz (Zrínyi)

Fél évezred -feledtető homálya takarja előlünk legendás hírű alakját. Ellenségei között „Hadiak villáma”, „Egyetlen Félelmünk”, „Föld Rettenete” volt a neve. Katonái, akik száz csatájában elkísérték, János apánknak hívták. A. töröktől sanyargatott déli népek ajkán mondák keringtek hőstetteiről. — Őrá emlékeztet at egész világon a zengő déli harangszó.

Neki, Hunyadi Jánosnak, minden idők egyik legnagyobb magyar hadvezérének kíván emléket állítani ez a könyv is. írója a katona Hunyadi János alakját keltette életre, aki egészéletét arra áldozta, hogy elhárítsa a Magyarországot fenyegető török hódítás veszedelmét.

A „Hollós vitéz” Színes, mozgalmas képet fest a XV. századi Magyarorzság életéről. Hatalmas forgatagban örvénylenek lapjain az életre-halál- ra menő nagy csaták, kudarcok, diadalok. Szereplői a kor emberei: feudális főurak, fő- papok,\köznemesek, szegény jobbágynépek.

A könyv robbanásig feszüli légköre, izgalmas meseszövése, szines nyelvezete, a be-”- ne ábrázolt szép, tiszta szere lem megrázó története bizonyára elnyeri az olvasó tetszését.